Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

4. oldal 1970. február 25. szerda Nagyközségek sorában KISKUNMAJSA Magyar Helység a’ Kis Kunságban, lakosai katoliku­sul fekszik Félegyháza, és Halas között, Széktó neve­zetű tó mellett, mellynek nap nyugoti részén olly erős kőbányája vagyon, hogy abból meszet is lehet égetni. Az egész határbéli tanya, vagy szállás, mivel a földgye általlyában homokos, a’ szántás vetésnek kevés haszna vagyon, hasznokat a’ marha nevelésből veszik, Kecske­méthez, Szegedhez, és M. Theresiopolishoz (Szabadka) 5 mérföldnyire van ... értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Ezzel a harmadik helyen állnak a megyei település- fejlesztési versenyben. Minden évben ott vannak El gy csaknem kétszáz- “ éves helységnévtár­ból vettük a fenti leírást. Nem csupán az érdekesség kedvéért, hanem jellemzé­sül is. A mostoha termé­szeti környezetben két év­század alatt a falu alig változott. Lassan nőtt, nö­vekedett, de szegény, po­ros falu maradt. Egészen a legutóbbi évtizedig. Ám akkor hirtelen nekilendült, s az egykori Majsára a mai Kiskunmajsában rá sem lehet ismerni. * __ J^nnyire azért ne vessük el a súly- Kot — mondja Papp Ist­ván, a községi tanács vb- elnöke. — Bennünket in­kább az izgat, pontosab­dozatot vállaltak, amikor felépítették a megye egyik legszebb művelődési házát, tágas könyvtáruk van, el­készült az új gimnázium és a sportpálya. Ugyanakkor azonban gondot fordítottak a kevésbé látványos léte­sítményekre is. Nemrég 12 húzós kút látta el a köz­séget. Ma 30 utcai kút van, s 13 kilométer vízvezeték. — A következő években újabb 3200 méter vízveze­téket építünk — fo' alfa a tanácselnök. — Egy mil­lióba kerül, de az összeg nagy részét megtakarítjuk társadalmi munkával... A lakosság áldozatkész­sége — ez a másik forrása Kiskunmajsa fejlődésének. Tavaly fejenként 247 forint A megye egyik legszebb és legnagyobb művelődési háza a község főterén. a’ marha nevelésből ve­szik.” Az átszervezés alkalmá­val tekintetbe kellett ven­ni a mezőgazdaság külön­leges helyzetét, a földmű­velés helyi adottságait. A 500 holdas Kunsági Tsz-en kívül a többi társulás szak- szövetkezet lett. A döntés helyesnek bizonyult. A szakszövetkezetek folytat­ják az állattenyésztő ha­gyományt, de erélyesen hozzáláttak a szőlő- és gyümölcstelepítéshez is. A Jonathánban már termőre fordult az első nagyüzemi művelésű szőlő, s rövide­sen követi őket a többi szakszövetkezet. • O koz-e még gondo­kat a munkanél­küliség. Egy néhány évvel ezelőtti beszélgetésünkre emlékeztetem Papp elvtár­sat, amikor szinte megold­hatatlan kérdésnek tűnt: mi legyen a mezőgazda­ságból felszabaduló mun­kaerővel? — Akkoriban sok százan jártak Szegedre autóbusz- szal, de ez sem enyhítette a gondokat. Ma már csak 120-an járnak. S a Juta- gyár hiába keres ipari ta­nulókat. Alig akad jelent­kező, pedig kollégiumban kapnának helyet... Az asszonyok számára ugyan sán. A Drótfonatgyártó Vállalatnál és a Gépjaví­tó Állomáson összesen vagy százan dolgoztak. Most mindkét üzem létszáma meghaladja a félezret, a megyei Nyomda Vállalat telepe 150 dolgozót foglal­koztat, s felfejlődtek a ktsz-ek is. * K iskunmajsa méreteit tekintve a legna­gyobb községek egyike a megyében. Határa 25 ki­lométer hosszú, 23 és fél ezer holdas óriási terület, a lakosok száma több mint 12 ezer, ebből a belterü­leten 7100-an laknak. Az idén az elsők között kapta meg az egykori el­maradott falu a nagyköz­ség rangot. Mit várnak az új hely­zettől? — kérdezem a ta­nács vb-elnökét és helyet­tesét, Horváth Istvánt. — Nagy előny. Nem azért, mintha kevesebb lenne a munkánk, hanem ésszerűbb lesz. S mindjárt példát is mondanak. — Máj sán, ahol annyi a gyümölcs, nem volt jó a község ellátása. Erre Sisák Péter, a Petőfi elnöke gon­dolt egyet: nyit egy zöld­ség- és gyümölcsboltot. Nekünk tetszett az ötlet. Igen ám, de a járás nem — Vagy egy másik pél­dát. De ezt már ne mi mondjuk el — szól Hor­váth elvtárs, s felemeli a telefonkagylót. öt perc múlva megér­kezik Á. Tóth László, a járási földhivatal dolgozó­ja, a Kálvária telepi nép­front lakásépítő szövetke­zet egyik bizottsági tagja. — Mondd csak el, hány­szor kellett bemenned a járáshoz, mire megépült a házatok? — biztatja a vb- elnökhelyettes. — Sűrűn járok Félegy­házán hivatalosan, sok mindent elintézhettem egy füst alatt a szövetkezetnek is. — És külön emiatt? — Hát várjunk csak. Vagy 7—8 alkalommal. De nálunk bonyolította a dol­got, hogy változtatásokat kértünk menet közben. Fa­lépcső helyett például be­tonlépcsőt akartunk az eme­letre. Ilyenkor be kellett terjeszteni, kijöttek, meg­nézték, s aztán engedé­lyezték. — Ez mind egy-egy munkanap veszteség az építőknek és egy-egy ki­szállás a járásiaknak — magyarázza Papp elvtárs. — Ráadásul nekünk is volt vele dolgunk ... Most egyszerűbb, gyorsabb lesz az ügyintézés. S zeretnék végül, na­gyon röviden, idéz­ni egy beszélgetést: — A bérletünk a hete­dik sor 5—6. székére szól. 1963. óta egyfolytában. De megnézek minden bérleten kívüli előadást is. Nagyon szeretem a színházat, kü­lönösen kedvelem a kecs­kemétieket és a szegedi iperatársulatot... A Kálvária telepen 2—3 méteres gödröket kellett feltölteni, mielőtt meg­kezdték az építkezést. Ma több mint 60 családi ház, négylakásos társasház és az új gimnázium áll az egykori vadvizek, tócsák helyén. az élvonalban, voltak már első helyen is. * H ogyan is jellemezte a helységnévtár Majsát? „ ... mivel a földgye ál- taílyában homokos, a’ szántás vetésnek kevés haszna vagyon, hasznokat jó volna több munkahely, s mi keressük is a mód­ját, többfelé tárgyalunk, de a munkanélküliség már megszűnt. A fejlődés érzékeltetésé­re néhány számadat: a harmadik ötéves terv idő­szak elején alig beszélhet­tünk iparról Kiskunmaj­akarta engedélyezni. Egye­dül Cseh elvtárs, a járási tanács vb-elnöke állt mel­lénk, de még így is előbb kijött egy bizottság meg­nézni a suttyomban elké­szült boltot, mire nagyne- hezen engedélyezték. Ha rójuk várunk, talán még ma sincs készen A kiskunmajsai művelő­dési ház 250 bérletese kö­zül Trója Lászlónét, a Háziipari Szövetkezet dol­gozóját kérdeztem. A bér­ét 10 előadásra szól — mondta —, de tavaly pél­dául 18 színházi bemutató volt. Több előadást lát­hattak a majsai színház- ker'-T-lők, mint a kecske­métiek, vagy bármelyik vidéki színház törzsközön­sége. Ebből is látni, mennyire nem falusiak ma már a kulturális igények Kiskun­ma j sán és mennyire nem azok a lehetőségek sem. Mester László (Pásztor Zoltán felvételei) A Drótfonatgyártó Válla lat termékei keresettek az egész országban. A gyár több mint 500 embernek ad munkát. ban szólván: foglalkoztat, hogy a község még nagyon is hasonlít a régi Majsára. Jó volna megérni, amikor majd végképp eltűnnek a sáros utcák, minden ház­ban benn lesz a víz ... Ügy indult, mintha fel­sorolásba fogott volna, s várom a folytatást, amiről én is tudok: az új áruház, a strandfürdő, stb. — Igen, igen, ezek terv­be vannak véve, s sok egyéb is: mentőállomás, központi orvosi rendelő öregek napközi otthona, egy 12 tantermes modern iskola, kollégium a tanyai gyerekeknek, a főtér ren­dezése, ahonnan kitelepí­tettük már a piacot és új házak, új utcák a Kálvá­ria telepen, a Villanyszé­rűn és az Árpád telepen. Ezek a következő öt év legfontosabb célkitűzései Tagadhatatlanul látványos jelei a fejlődésnek. De a leglényegesebb változást mégiscsak az fogja jelen­teni, ha minden utcában út lesz és minden házba eljut a víz. Akkor számol­tuk fel végképp a régi fa­lusi életformát. Papp István tíz éve ta­nácselnök Kiskunmajsán. A fent vázolt koncepció a község vezetőtestületének fokozatosan kiérlelt és kö­vetkezetesen véghez vitt álláspontja. Már-már szin- to .orA-üik^i meghaladó ól-. Kalevala-est Finnország nemzeti ünne- j tiszteletére Kalevalá-es- et rendeznek február 28- jn, szombaton délután 6 irai kezdettel Lakiteleken, a Petőfi Sándor Művelődési iázban. A gazdag műsor­ján — amelynek előadói a művelődési ház irodalmi színpada, tánccsoportja és az általános iskola énekka­ra — részletek hangzanak el a Kalevalából, továbbá finn népköltészeti alkotá­sok, népdalok, táncok, népi játékok szerepelnek. Az es­ten a finn nagykövetség is képviselteti magát. A Sirokkó New Yorkban Jancsó Miklós Sirokkó cí­mű filmjének bemutatásá­val nyílik meg március 16- án New Yorkban a Grove Press nevű könyvkiadó és filmforgalmazási vállalat saknem kéthónapos film- fesztiválja. A fesztivál so­rán az elmúlt év filmter­mésének 12 érdekes és vita­tott alkotását vetítik négy New York-i filmszínházban. Előadássorozat az iparjogvédelemről Hasznosnak ígérkező elő­adássorozatot készít elő a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Bács-Kiskun me­gyei szervezete. Az elképze­lésekről, a rendezvény cél­járól érdeklődtünk dr. Fá­bián Páltól, a szervezet tit­kárától. — Az önálló vállalati gaz­dálkodás rendszerében fo­kozottan szükséges a talál­mányok védelme, az újítá­sok megbecsülése. Rendez­vényünk célja az új ipar- jogvédelmi, találmányi és szabadalmi törvények meg­ismertetése, s a velük kap­csolatos jogszabályok meg­magyarázása. Ezenkívül a védjegy, védjegyoltalom, forma terv és iparjogvéde­lem bírói gyakorlatával is foglalkozunk. — Kik vesznek részt az ankéton, konzultációkon ? — Meghívjuk a megyénk­ben működő vállalatok, üzemek újítási előadóit, jo­gászait. Tájékoztatjuk őket a megváltozott körülmé­nyeidről. Az egyesületi ta­gok és az érdeklődők nyolc alkalommal találkoznak a téma kapcsán. — Mikor lesz az első elő­adási? '— A programsorozat pén­teken délelőtt kezdődik. A MTESZ kecskeméti székhá­zában dr. Takács Endre, a Szék*- és Kárpitosipari Vál­lalat igazgatási és jogügyi osztályvezetője, az iparjog- védelmi egyesület országos elnökségének a tagja szá­mol ; be az iparjogvédelem általános kérdéseiről. 20900 lakószoba berendezés A kereslet, valamint a termelői lehetőségek figye­lembevételével állította ösz- sze idei gyártási program­ját a Kanizsa Bútorgyár, öt típusból 20 000 szobaberen­dezést gyártanak, illetve adnak át ebben az évben a kereskedelemnek. Már gyártják és rövidesen kap­ható1 lesz a legutóbbi Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­ron bemutatott Szivárvány, Balkán és Kolibri típusú í szobaberendezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom