Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

8. oldal 1970. február 18. nerda Nem kell áttelepíteni a csöveket Járvaöntöző Nagysikerűnek ígérkező, járvaöntöző berendezést konstruáltak a Nagykunsá­gi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Karcagi Álta­lános Szerelő Ktsz szak­emberei. A berendezés erő­gépen, vagy szállítókocsin elhelyezett szivattyúval to­vábbítja az öntözőcsator­nákból a vizet a földekre. Minden olyan növénykul­túra öntözésére alkalmas, amely nem magasabb 30 centiméternél. Legnagyobb előnye, hogy kezeléséhez mindössze egy traktoros és munkagépkezelő szükséges, s ugyanakkor feleslegessé teszi a csövek folytonos áttelepítését. Oktató- és diafilmek, hangszalagok a felszabadulásról, Leninről A felszabadulás 25. évfordulója és a Lenin-centenári- um méltó megün­nepléséhez nyújt értékes segítséget oktató- és diafil­mekkel, hangsza­lagokkal az isko­láknak és más in­tézményeknek a Tanszergyártó és Értékesítő Válla­lat. A felszabadulásról, a felszabadult ország életéről, .gondjairól számol be „Az új kor nyitánya” című oktatófilm, vala­mint a száz kockából álló diapozitív gyűjtemény. Hiteles képet vallanak a hazai ellenállási tevékenységről, az or­szág felszabadításáért folytatott harcok­ról, az új élet építésének kezdetéről. Az „Így kezdtük” címmel készült 80 perces hangszalag azok visszaemlékezé­seit rögzíti, akik cselekvő részesei vol­tak a negyedszázad előtti történelmi je­lentőségű eseményeknek. A felszabadító harcokban részt vett katonák, poi/ iku- sok, írók, munkások elevenítenek fel egy-egy olyan epizódot, amely nemcsak saját életük, hanem az egész ország szempontjából jelentős volt A korabeli dokumentumok felhaszná­lásával készült rövidfilm Lenin életét és munkásságát mutatja be. A képsorokat versek és zeneszámok fűzik egybe. A szovjet állam megalapítójáról szóló, 150 képkockából álló kétrészes diafilmsoro­zat Lenin életének és egyéniségének az oroszországi és a nemzetközi munkás- mozgalomra gyakorolt hatását szemlélte­ti. Az első rész gyermek- és ifjúkorá­ban, a második a Nagy Októberi For­radalom időszakában mutatja be Vla­gyimir Iljicst. A tizedes és a többiek A napokban a londoni fémtőzsde is áttért a ti­zedes számrendszeren ala­puló súly- és értékszámí­tásra. Ezzel Angliában újabb lépést tettek a Ma­gyarországon már 1876 óta bevezetett, tízes számrend­szerű mennyiségszámítás meghonosítására. Ha a bri­tek az áttérést befejezik, s náluk is elfoglalja a méter, a liter és a kilo- ramm, valamint a 100 rész­re oszló pénzegység az ed­dig alkalmazott mérföld, yard, gallon, font és a 20, illetve 12 részre osztott pénzegység helyét, akkor ■ > a föld területének 90 %-án a tízes számrendsze­ren alapuló egységes mé­terrendszer lesz használa­tos. Hozzá kell tenni, hogy ez az áttérés azért sehol sem olyan teljes, tökéletes és egyértelmű. Nálunk pél­dául közel száz év után is tartja magát még egy sor olyan mérték, ami ki­lóg a mindenható méter és a belőle származó súly és hosszmértékek egymással a föld egyenlítőjéig vissza­vezethető rokonságból. Ná­lunk és még sokfelé hasz­nálják a tucatot és grösst, amely 12, illetve 12-szer 12 darabot jelent. Étkészle­teink, pohár és szék gar­nitúráink hat, vagy 12 da­rabosak. Élő mérték még az öl is nálunk, s szárma­zására fényt vet, hogy 6 lábra, 12 hüvelykre és 12 vonalra oszlik. A földterü­let egysége pedig a kataszt- rális hold. Rőfre már nem mérünk ruhaanyagot, de a vég vége a kelmekereske­delemben még messze van. A köböl, az akó, a pint és az itce már jobbára csak régi borisszákról szóló el­beszélésekben fordul elő, ám erről a területről van egy különleges mértékünk, amely a toikaji világkeres­kedelmi rangja segítségé­vel nemzetközileg nélkü­lözhetetlen: a magyar aszu. borok finomságát a putto­nyok számával jelzik. Ez azt mutatja, hogy egy gön­ci hordó, vagyis 136 liter aszubor készítéséhez hány puttony, azaz hányszor 25 liter aszuszőlőt használtak fel. Más területen például a gyapotkereskedelemben még alkalmazzák a bálát, mint mértékegységet. Megemlíthetjük még a párat, amely a cipő, a kész. tyű, valamint a baromfi el­adásánál használatos, s az anyakönyvvezetőnél sem ismeretlen. Az elektromágneses hullámok csillapítják a reumatikus fájdalmakat Dr. Stefan Manczarski professzor, ismert lengyel tudós kísérleti jelleggel olyan elektronikus berende­zést konstruált, amely eny­híti, sőt egyes esetekben teljesen meg is szünteti a hasogató fájdalmakat, ame­lyekre különösen időválto­zás esetén panaszkodnak gyakran a reumás betegek. A berendezés működésének lényege az élő szövet elek­tromágneses hullámokkal való besugárzása. Az elektromágneses hul­lámoknak az élő szövetre való hatása Manczarski professzort már nagyon ré­gen foglalkoztatja. Kezdet­ben megfigyeléseket végzett rádióantennákat szerelő munkások körében, és fel­fedezte, hogy szervezetükre sajátos hatással vannak a rádióhullámok. Ez adta meg az első indítékot későbbi kutatásaihoz. Hasonló ha­tást észlelt a diatermikus berendezéseknél dolgozó emberek körében is. Az emberi szervezet tehát fel­fogja az elektromágneses hullámokat, s a körülmé­nyektől függően különféle módon reagál rájuk: hol Kondícióféltés? Nem! Első reagálásom fiúk erőnlétbeli ál- az ijedtség volt, ami- lapotára? Hogy bo­kor olvastam a hírt, hogy kedvenc NB 1-es csapatunk nő­sülés előtt álló fut­ballistái baráti meg. egyezésre jutottak klubjukkal — ha­nd lehetett már az a nyereg alatt pu­hított régi — és ma­gyar — férfiúi kon­díció!? Pánikbaesésemet csupán egy másik futballisták ét az egyesületük közötti megállapodás cél­szerűségére. Hát nem a leghízelgőb­ben nyilvánulnak meg a termelésből hiányzók irányába. Nos, ezért az em­lített baráti meg­egyezés. Képzeljük el, ha az NB I-es persze! Nem tisztán csapat 11 játékosa kondícióféltésről van itt szó. A szó■ zasságkötésük idő- faíj hozta egyensúly­pontja dolgában, j*, némileg. Az Megértőén belemen- tudniillik, hogy a tek a játékosok, teievízió „Fekete, közül öt — circa egyidöben nősülne, ban forgó NB 1-es Hogy állna fel a klubcsapat azért gárda? Egyik mecs­hogy esküvőre csak a nyári holtidény­ben vagy az év vé­gén, decemberben kerülhet sor. Mondom, — bár futballista nem va­gyok — inamba szállt a bátorság az ?lső pillanatokban. lenne szorult hely­zetben, mert sok játékosa most hatá­rozta el magát a családalapításra. Márpedig, munka­helyi viszonylatban jobb versenyzőnője, is tudjuk, mit je­ti győztes kerület lent az, ha kollek- üagy ehhez hasonló, csapatának főerős- tívánkból, például Következő vasárnap betegség vagy sza- mdr négyre szapo- badság miatt, egy fehér — igen, nem1 m arathoni vetélke­dőjének egyik leg­esen két poszt — mondjuk a balfede­zet meg a jobbhát­véd — helyén ten­nének ki egy ma­gyarázó táblát: „Es­küvő miatt a balfe­dezet szünetel” — sége —* is csak most, a nagy ver­seny befejeztével járult az anya­0, mamma mía! — könyvvezető elé — Mz’ izzadhatnak a fájdultam fel, hát a tévé technikusé-, többiek, s akármi- val: Na, mondom, tehát mégiscsak két oldalú komp­lexum ez, és az ennyire állunk »rőnlét dolgában? Tudjuk, évek óta kerülgetjük a for- •ó kását, hogy kon. dícióért jó lenne már a szomszédba nokság, menni óvatosság minden- ayes. Sőt — sokak fajta verseny, baj- huzamos távolléte vetélkedő idáig is hogy futballis- előtt indokolt, iáinknak, de azért De amikor ennyi- mindjobban erre nem gondol- re ocsúdtam, osz­tunk volna. Hát már adózni kezdett a a nősülés is ennyi rélsz is. Más aspek veszéllyel járna a rodna az eligazító szerre többén táblák száma, s mi hiányoznak. Akkor lenne a végén a csapatból? Mert azért annyi tártaié, kos beállítása túl nagy luxus tenne akármelyik NB 1. es klub számára. No és a táblák, hogy „Esküvő miatt.. 1 szüne­tel ...?” Ügy állni, mint fejfájással, hol valamilyen fájdalom megszűnésével. Manczarski professzor „reumacsillapító” berende­zése aránylag egyszerű. A reumatikus fájdalmak je­lentkezési helyére elektró­dokat helyeznek, amelyeket összekötnek az elektromág­neses impulzusokat kibo­csátó berendezéssel. Néhány kezelés után a be­teg beállítottságától függően a fájdalmak lényegesen enyhülnek, vagy pedig tel­jesen megszűnnek. (Varsói Posta) flz önállóság kötelez Holnap, február 19-én tartja soron következő ülését a Kecskeméti Vá­rosi Tanács. Az ülés na­pirendjén a leglényege­sebb témának a megye- székhely idei költségve­tésének megtárgyalása és a fejlesztési alap ezévi tervének módosítása ígérkezik. Noha mindkét utóbbi — a tanácstagoknak írás­ban megküldött — elő­terjesztés számos törek­vést rögzít a megyeszék­hely költségvetési és fej­lesztési feladataival ösz- szefüggésben, a tanács- ülési vitát megelőzendő hadd ragadjunk ki csu­pán egyetlent. Nevezete­sen: várható-e jaimlás az óvodai helyzetben? A költségvetési terve­zetből világosan kitűnik, hogy a tavaly két alkal­mazotti lakás felszabadí­tásával nyert 50 óvodai hely máris be van töltve (a Hosszú utcában és a Leninvárosban), s fenn­tartásának fedezete biz­tosított. A fejlesztési alap módosított terveze­téből viszont megtudjuk, hogy az alap terhére — egyebeken kívül — száz személyes óvoda építése kezdődik meg a Széche- nyi-városban. Köztudott, hogy a múlt év őszén kétszázötven óvodai elhelyezés iránti jogos kérelmet — hely hiányában — el kellett utasítania a városi ta­nács vb illetékeseinek. Viszont: e gyermekek szülői szinte kivétel nél­kül a város üzemeiben, vállalatainál, intézmé­nyeinél dolgoznak. Kö­vetkezésképpen a gond megoldásában érdekeltek a munkaadók is. Annál inkább, mert néhány hó­nappal korábban egyes üzemek — lapunk mun­katársa által megszólal­tatott — képviselői mun­kaerő gondokról is nyi­latkoztak, amikor dolgo­zóik gyermekelhelyezésé­vel kapcsolatos problé­máikról és terveikről szóltak. S tegyük hozzá: szavaik akkor hajlandó­ságról tanúskodtak egy vállalat-közi óvoda létre­hozására. Röviddel később a vá­rosi tanács vb körlevél­ben keresett meg mint­egy 30 kecskeméti válla­latot, azt tudakolván, anyagi lehetőségeikből mennyivel kívánnak hoz­zájárulni egy közös fede­zetből építendő óvoda céljára. A meglepetést a válaszok beérkezése je­lentette. A megkérdezett üzemek, vállalatok közül ugyanis egyértelműen csupán a megyei TÜZÉP vállalat kínált fel 80 ezer forintot két óvodai hely létesítésére. Ezúttal hadd ne bon­colgassuk tovább ezt az elgondolkoztató tényt. Annyit azonban hozzáte­szünk: a vállalati önál­lóság az ilyen jellegű szociális gondok megol­dásában való részvételre is kötelez! P. I. A negyedik ötéves terv végéig a lakosság 68 százalékát kell ellátni közműves ivóvízzel Országos vízgazdálkodási tanácskozás lyen lelkiismerete­sen verejtékeznek is, a munka még­sem olyan eredmé­vezethet, gürcölök kiké­is. Ez meg azzal is tusból is ráleltem a iár, hogy időnként izülnek — idegálla. némelyik játékos,— pof szempontjából a tábla is tud mér­kőzés alatt. Tóth István Az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában kedden országos vízgazdál­kodási tanácskozást tartot­tak. Ez az első olyan or­szágos megbeszélés, ame­lyen a vízügyi szolgálat in­tézményei és vállalatai, a megyei tanácsok és a víz­gazdálkodási társulatok kép­viselői együtt tárgyalnak az ágazat feladatairól. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke adott tájékozta­tást az ágazat fejlesztésé­nek tennivalóiról, az idei tervekről és a negyedik öt­éves tervre javasolt elő­irányzatokról. Elmondotta, hogy a vízgazdálkodás fej­lesztésére az idén a tavalyi 4,7 helyett 5,4 milliárd fo­rint értékű beruházást irá­nyoztak elő. Legerőteljesebb a fejlő­dés a vízellátásban és a csatornázásban Az idén 3,4 milliárd forintot költenek a városok, a falvak és az ipa­ri üzemek víz- és csatorna­műveinek, szennyvíztisztító berendezéseinek építésére. Ez év végére a lakosság 55 százaléka részesülhet köz­műves vízellátásban. A la­kosság minden további egy százalékának vízellátása 500 millió, a csatornázási szol­gáltatás hasonló arányú nö­velése pedig egymilliárd forintba kerül A pénzügyi előirányzat növelésénél is sürgősebb feladat azonban a víz- és csatornaépítési ka­pacitás lényeges bővítése. Ebben az évben tervsze­rűen folytatják a vízkár­elhárító védelmi művek fej­lesztését. a Duna alsó sza­kaszán. Fejlesztik a belvíz­hálózatot a Duna—Tisza közén. Foglalkozni kell nagy víz­pótló létesítmények. így a csongrádi vízlépcső és a Duna—Tisza csatorna épí­tési lehetőségeinek tanul­mányozásával is. A negyedik ötéves tervre javasolt előirányzatok sze­rint 1975-lg a lakosság 68 százalékát kell ellátni köz­műves ivóvízzel. 38 száza­lékát pedig csatornázási szolgáltatással. Szakmunkástanulónak jelentkezhetnek 8. osztályos fiúk kőfaragó és vésnök szakmára Vésnöknek leányok is. Szakmunkásvizsga után magas kereseti lehetőséggel alkalmazza a Kecs­keméti Községgazdálkodási vállalat. Tájékoztatást ad a fenti vállalat Kecskemét, Műkert 9. 818 FIGYELEM! ISKOLÁK! KIRÁNDULOK! ÜTTÖRÖK! Szállást, étkezést biztosítunk Gyár-, üzemlátogatás. városnézés, salgói vár. somoskői vár és bazaltömlés föld alatti szénbányászati múzeum Hegyek, magaslati levegő, kirándulási lehetőségek, strand stb.j Csoportos gyermeküdültetési! Elhelyezés: Eresztvényi turistaszálláson és a salgótarjáni campingben. Csoportos, hosszabb tartózkodás esetén kedvezmény. Felvilágosítást ad; Idegenforgalmi Hivatal, Salgótarján Telefon: 20-66. 1158

Next

/
Oldalképek
Tartalom