Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
#. oldal 1970. február 18. szerda Emberek és aláírások A Bajáról érkezett panaszlevél súlyos vádakat tartalmazott: a Damjanich utcában levő élelmiszerbolt vezetője nem áll hivatása magaslatán, az idős vevőknek egyhetes kenyeret ad, mondván: „Ha száraz, aprítsa tejbe”. Az odajáró gyerekeket kicsúfolja, köpenye piszkos, ő maga pletykás, de mindezeken felül a „központban” igen fontos beosztásban rokona van, aki ha szükséges mindent elsimít. A levélíró konkrét céllal nyúlt tollhoz, ugyanis a panasz közlését kérte, de feltehetően maga is úgy érezte, hogy a panaszhalmazt jobb lesz másokkal együtt, közösen eláími, mert így hitelesebb. A Damjanich és Mészáros Lázár utca lakói közül hatan aláírásukkal látták el az irományt. A levelet mindezek ellenére nem közöltük: kivizsgálást kérve továbbítottuk a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti központjához. A kivizsgálás pedig megkezdődött. A panasztevők minden vádját nagyító alá vették. A száraz kenyér eladásától a nagy rokonig Kiderült, hogy Berger Anna húsz éve dolgozik a szakmában leltárhiány nélkül, a bajai boltvezetők között szakmai tudásával az elsők között áll, de mindezek ellenére fizetése nem éri el hasonló beosztású munkatársai fizetését. (Itt úgy látszik, nem segít a „nagy” rokon.) Továbbá hét óra helyett hat órakor nyitja a boltot, hogy a munkába indulók a tejet és péksüteményt korán megvásárolhassák. Száraz kenyeret nem érdeke forgalomba hozni, azt ugyanis elszállítják és jóváírják részére. A panaszos levélben egy olyan kereskedelmi dolgozót vádoltak meg, akinek bár nincs rokona a központban, a téli hónapokban megy illetményszabadságra, mert a vállalat érdekei így kívánják. S most következik az az apróság, ami miatt a történetet érdemes volt leírni. A bolt vevői levelet juttattak el a bajai kirendeltségnek. A kérelem felső részén egy mondat áll: Berger Annával, a 3124-es bolt vezetőjével elégedettek vagyunk, kérjük, ne helyezzék át — alatta huszonkilenc név és lakcím. Köztük az a hat aláírás is, amelyet a szerkesztőséghez írt levél alatt is megtaláltunk. Szomorú és megdöbbentő, hogy ilyen alap nélküli vádaskodással hat ember nyilvánosságon keresztül kívánt meghurcolni egy boltvezetőt, akihez bizonyára naponta betérnek, talán tréfálkoznak is, vagy megbeszélik a pillanatnyi időjárást. Aztán hazamennek, tollat fognak és képtelen vádakat vetnek papírra. Később mindezt meggondolják, és visszavonják olyan formában, hogy a felmentést sürgősen aláírják. Biztosak vagyunk benne, hogy minden vádaskodás hiábavaló az ellen, aki 20 esztendőn át becsületesen, leltárhiány nélkül dolgozik, és helyén maradását huszonkilencen kérik. Ugyanakkor feltehető, hogy nem a jóindulat vezérelte azokat. akik levelük közlését kérték szerkesztőségünktől. Selmeci Katalin Fejlesztésre 33 milliót fordítottak a kiskőrösi járásban Kevés a korszerű út A megelőző évinél 10 százalékkal többet — ösz- szesen 33 millió forintot fordítottak 1969-ben a kiskőrösi járásban a településfejlesztési célok megvalósítására. Jócskán van mit sorolni a múlt év fejlesztési eredményeiből, de most közülük csak né- hánnya! igyekszünk érzékeltetni az előrelépés mértékét. Csengődön fogorvosi rendelő, Kaskantyún orvosi rendelő és lakás épült. Im- rehegyen pedig a lakosság végre birtokba vehette a félmilliós ráfordítással létesített egészségházat. összesen 9 kilométernél több járda épült egy év alatt. Gyarapodott a burkolt utak hálózata is. Fülöp- szálláson például 600 méter hosszúságú utat fedtek kohósalakkal. A villamosítás egyik leg- örvendetesebb eredménye volt, hogy Kurjantópusztán, Fülöpszállás határában is kigyúlt a tanyavilág homályát jelképesen és valóságban is oszlató fény. A járás székhelyén, a mindinkább városiasodé Kiskőrösön egy kilométernyi hálózatbővítésre került sor. Itt és Akasztón, Solt- vadkerten, Tázláron részben korszerűsítették a villanyhálózatot, részben pedig növelték a vezetékek hosszát. A járás 14 községe közül napjainkban kilencben épült vízmű, illetve törpevízmű. Császártöltésen új kutat fúrtak, Bócsán pedig 34 ezer forint értékben bővítették a vízhálózatot A közelmúltban egyébként a tizedik községben, Kecelen is hozzáfogtak a vízműépítéshez, s a 20 millió forint beruházást igénylő program megvalósításához megtették a kezdeti lépéseket. A művelődés vadonatúj, vagy vonzóbbá tett hajlékai is a szép szándékok megvalósulásáról vallanak. Császártöltésen egy régi épületből átalakított három tantermes iskolát adtak át rendeltetésének; a soltszentimreiek másfél- millió forint felhasználásával jutottak új, négytantermes iskolához, Páhi pedig 250 személyes művelődési házzal gazdagodott. Az 1970-es tervek egyik fő célja a járási szakorvosi rendelőintézet építésének megkezdése. Míg ennek a 13 millió forintot meghaladó összegű beruházásnak csak most vetik meg az alapját, addig az új diákotthon már ez évben 152 fiatalnak ad szállást. Mintegy 2 és félmillió forintba kerül majd az Akasztón készülő —, s Munkaalkalmasság vizsgálatok az LKM-beu es jaraa, jó a vízellátás még 1970-ben átadásra is kerülő — egyemeletes egészségügyi kombinát. Gyógyszertár, két körzeti orvosi rendelő, tanácsadó és váróhelyiség, továbbá három szolgálati lakás lesz az épületben, amelynek költségeihez egyötödrészben a megyei gyógyszertár vállalat is hozzájárul. Üj egészségügyi létesítményekkel gyarapodik Császártöltés, Kecel és Tabdi is. Páhin elkezdik a négytantermes iskola, Soltvadkerten pedig befejezik az általános iskolai napközi otthon építését. Hasonló napközit alakítanak ki Kecelen, míg Kaskantyún sor kerül a művelődési otthon átalakítására. Üt- és járdaépítésre hozzávetőleg 2 millió forint jut ez évben a kiskőrösi járásban. A járás székhelyén kívül a fejlesztés Császártöltésen és Kecelen lesz a legnagyobb arányú. Jelentős összeggel szerepel a tervekben a közvilágítás bővítése, parkok és játszóterek kialakítása is. Régi gond orvoslását jelenti majd Soltvadkerten a Bá- nom-kert csatornázása, amire az idei, kezdő évben 2 millió forintot fordítanak. Idén a fejlesztési alap 73 százalékát a kommunális ellátásra, 10 százalékát egészségügyi és szociális ellátásra, a fennmaradó összeget művelődési célokra szándékoznak fordítani. Indokolja a fejlesztés szükségességét, hogy a járásban a járdáknak alig az egynegyed része — 114 kilométer — a kiépített, 256 kilométer belterületi útnak pedig csupán a 11 százaléka. Bőven van tennivaló a lakásépítés érdekében is. Sok még a régi, korszerűtlen épület. Épp ezért ebben a tervidőszakban két- szerannyi lakást kívánnak felépíteni, mint az előzőben: 1304-gyel szemben 2650-et. J. T. Huszonöt éve alakult az MNDSZ Huszonöt évvel ezelőtt, 1945-ben. egy merőben új tavaszt ígérő februári vasárnapon megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Ez hadüzenet volt a nőket sújtó régi szemléletnek, mely azt tartotta: a nő szüljön, töltse konyhában az életét, s ha még marad szabad ideje, imádkozzék a templomban. Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette meg a munkáját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a maradiság állta útját. De az alapítók nem riadtak vissza a nehézségektől. Felvilágosulttá, aktívvá, modernné akarták tenni társaikat. Azt akarták, hogy minél több nő váljék új típusú emberré, olyanná, aki megszabadul a babonáktól, a házi rabszolgaság minden formájától. Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fejlessze képességeit, vegyen részt az alkotó munkában, szerepeljen a közéletben, legyen szilárd, tudományos világnézete, biztosítsa és védelmezze függetlenségét. Mind erre a lehetőséget a demokratikus átalakulás megadta. A lehetőség önmagában nem minden — élni is kell vele. S a magyar nők helyzetében bekövetkezett sok alapvető változás ékesen bizonyítja: tudtak, tudnak élni a lehetőségekkel. Hivatkozhatnánk a statisztika országos té- nyeire, melyek szerint országosan az iparban dolgozók 41 százaléka nő; a mezőgazdaságban 38,8 százalékos (mégyénkben ennél is nagyobb) a részarányuk. Ismételhetnénk, hogy a középiskolák tanulóinak 57,9, az egyetemek hallgatóinak 44,4 százaléka nő, s hogy a mai magyar életnek nincs egyetlen olyan szektora, amelyben ne lennének képviselve a nők. Ehelyett azonban hadd idézzünk néhányat azokból a felszólalásokból, amelyek a múlt héten hangzottak el a megyei nőtanács Miskolc gyáróriásában, a Lenin Kohászati Művekben külön üzempszicholó- gaia osztály szolgálja azt a célt, hogy az arra megfelelő egyének töltsenek be egy-egy munkakört. Különösen fontos ez a veszélyes, nagy fizikai igénybevétel, jó érzékszerveket, gyors ítélőképességet követelő beosztásokban. Mindezeket a tulajdonságokat a legkülönfélébb értékes műszerek segítségével tudják minősíteni. A tíz éve működő osztályon kiemelt munkakörben — hatezer dolgozót vizsgáltak meg eddig. A képen Barna Károlyné fiatal pszichológusnő munka közben, Miskolci Károly LKM dolgozó tevékenységét vizsgálja. (MTI fotó Kunkovács felv.) Felvétel Az 1970—71-es tanévre a Magyar Képzőművészeti Főiskolán június 29-től július 11-ig tartják a felvételi vizsgákat. Festők, szobrászok, grafikusok és restaurátorok kapnak képzést a főiskolán, s — a restaurátorok kivételével — valamennyi hallgatónak kötelező a rajztanári szak felvétele is. A két évnél régebben érettségizettek május 1-ig a Képzőművészeti Főiskolára munkahelyük útján a főiskolán jelenthetik be felvételi- vizsga-szándékukat, azok pedig, akik tavaly tettek érettségi vizsgát, vagy idén fejezik be középiskolai tanulmányaikat, március 1—11-e között jelentkezhetnek középiskolájuknál. A felvétellel kapcsolatos részletes felvilágosítást a főiskola (Budapest, VI. Népköztársaság útja 69—71.). Igazgatói hivatala ad. Az ember mindig tanul Régi Ismerősöm, Pálpusztai Atanáz naponta ismétlődő magvas beszélgetéseink közepette sorozatos intelligencia-vizsgáknak szokott alávetni. Hol afelől faggat: tudom-e, mi a disto- mum hepaticum hol pedig az iránt érdeklődik, vajon kapható-e a bútorboltban a legújabb típusú prokrusz- lesz ágy .., Tegnap ismét elemében volt. — Tudod te, mi az a gogo sári? — szegezte nekem az ellentmondást nem tűrő kérdést. — Már hogyne tudnám! Népdalfigura — válaszolom könnyedén, s kapásból mindjárt déztem is neki néhány, Sárikát tár- qyazó dalt. — Ki ne ismerné ezeket: Gogo ’'ári. n? a híred, hogy köböl van a te szíved ... Gogo Sári keszkenőjét égő könnyel sírta tele ... Gogo Sári de azt mondta, nem kell néki ... — Látod, menynyire el vagy maradva napjaink rohanó sodrának perzselő tiizében! — kacagott, mert mindig ilyen köl- 'őien fejezi ki magát. — De Atanáz bácsi jó ember, és megsúgja a fiúkálak, hogy a gogo- sári ételféleség, amely hússal, tojással, burgonyával, rizzsel körítve a lecsóhoz hasonlóan hidegen és melegen fogyasztható. — Hálás vagyok i nagylelkűségeiért — szorítottam meg a jobbját. — Lám, így tanul az ember. Valaha a zakuszkáról is azt hittem, hogy női név. Ma gogosári- '•ól is meg kellett a tömegpolitikai munka időszerű feladatait megvitató — kibővített ülésén. Antal Miliályné, fülöpháza: — Különösen megragadta a figyelmemet a munkaerővándorlás problémája. Mint gyakorló szülő, akinek ipari tanuló fia is van, mondom: szerintem a vállalatokat nagy felelősség terheli, amiért a nevelési szempontokat mellőzve, magasabb bér ígéretével egymástól csábítják a munkaerőt. A fiatalokat is. És hozzá teszem: az oktatók, akik az ipari tanulókat, az új szakmunkásokat nevelik, többet, és főleg meggyőzőbben beszélhetnének a fiataloknak a munkahely megbecsülésének jelentőségéről. Amiről szóltam, e két tényező ellen keveset tud terinl a szülő... Végh Lajcsiié, Bátya: — Nagyon is tisztában vagyunk a háztáji termelés jelentőségével. Közös gazdaságunk tagságának 65 százaléka tartott tavaly háztáji hízót. Az idén tsz-ünk 16 anyakocát »adott ki elletés- re a tagságnak. Ennek fejében ugyanolyan súlyú sertést kell majd leadni. Gond azonban az alomszalma. Nem tudunk honnan szerezni. Baromfitartásról pedig? Nos, ebben mintha visszaesés lenne. Egyik okát abban látom, hogy az Állami Biztosító baromfivész esetére nem köt biztosítást. Egyedül a háztáji gazdának pedig túl nagy kockázatot jelent az esetleges baromfipestis ... Szarvas Jczsefné, Izsák: — Tíz évvel ezelőtt, mintha jeges úton jöttek volna, úgy közelítették a köáöst az asszonyok. ’ Ma petéig? Dicsekszenek — s jogosan! Meg terveznek, kezdeményeznek. Például, hogy a tsz-központon létesítsünk üzemi konyhát. Jó lenne megszabadulni legalább nyáron az otthoni főzjés gondjától. Hol van már az az idő, amikor a csajkarendszer meséjével ijesztgették egymást?!... Folytathatnánk a felszólalásokból való idézést, s megannyi után kínálkozna a 'megállapítás: Nem a konyhából, a fakanál mellől látják . a világot ezek az asszonyok. Mert nemcsak részt kérnek és részt vesznek az életüket, életünket előbbre vivő munkából, hanem mind szélesebb látókörrel, a nagy közösség érdekei oldaláról szemlélődnek, okosan, hozzáértően észrevételeznek, kezdeményeznek. Tényezők. A munkában, a közvélemény. a közhangulat formálásában, a párt politikájának szolgálatában . egyaránt. Leise#, hogy az idéze- tekjkel csupán szűk. kereszt- metszetét villantottuk fel a tényeknek: az MNDSZ megalakulása óta, nem kis mértékben éppen az MNDSZ tevékenysége révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyenjogúság útján. Az igaz, ho^y a küzdelemnek még nincs vége és nem is lehet mindaddig, amíg a nőket sújtó konzervatív gondolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek. Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdeményezte, feladatait a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át 'udnom, hogy bár lem kislány, mégis 1957-ben és méltó folyta- — ennivaló ... tója a nagyszerű hagyomár—a —i nyaknak.
