Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

I otftat 1970. február 18. szerda JELENTŐS BERUHÁZÁSOK, KORSZERŰ TELEPEK Eikéftzelésefi a húsellátás javítására A járási pártbizottság ülé­sén megtárgyaltuk a megyei pártbizottsági üiés anyagat. A tennivalóitat saját terü­letünkre vonatkoztattuk. A vitában tisztázódtak a legfontosabb feladatok és az eszmecsere alapján hozott határozatokat megbeszélik a községi csúcsvezetőségek, valamint az alapszerveze­tek. „Aprópénzre váltják a célkitűzéseket és a helyi sa­játosságokat figyelembe vé­ve valósítják meg azokat. Ha a bajai járás előtt álló feladatokat tanulmá­nyozzuk. elsősorban a me­zőgazdaságot kell figyelem­be venni, mert ez a döntő termelési ág. Az elmúlt esz­tendő jól sikerült. Bár az ! tagok maguk is elfogadtak, előrehaladás erősen diffe­renciált a járásban, de meg­állapíthatjuk, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek so­kat fejlődtek. Az állami gazdaságok megalakulásuk óta az elmúlt esztendőben érték el a legnagyobb nye­reséget. A három állami gazdaságban ez utóbbi együttesen csaknem 100 mil­lió forintot tesz ki. Biza­lom, nyugalom és termelési biztonság jellemzi a falva­kat. Ez összefügg a párt he­lyes politikájával. Az álta­lános célkitűzéseken belül helyesen valósulnak meg az agrárpolitikai feladatok is. Ami elmaradt Mindamellett néhány fi­gyelmeztető jelenség ta­pasztalható, amelyek sürgős intézkedést kívánnak. Az elmúlt esztendőben elma­radt 18 500 hold mélyszán­tás a járás mezőgazdasági üzemeiben. Ez a mulasztás befolyásolhatja az idei ter­méseredményeket. Elég te­kintélyes mennyiségű 1200 hold kukorica betakarítat- lan. A tengeriszár körül­belül fele maradt kint a határban. Mindez munkaerő- és géphiány miatt következett be. Figyelmeztető a jövőre nézve. A mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot kell fordítani a gépek be­szerzésére. Ennek viszont az a feltétele, hogy hozzá is juthassanak a szükséges be­rendezésekhez. Nemegyszer előfordult, hogy egyes gé­peket nem kaptak, máskor pedig a kellő anyagi fede­zet hiányzott ahhoz, hogy beszerezzék azokat. Kétszázezres telep Másik nagy feladatunk — amely különösen beleillik az országos célkitűzésekbe — a hústermelés fokozása. A járásban van elegendő takarmánykészlet, még tar­talék is akad, tehát meg­van a lehetőség arra, hogy fejlesszük elsősorban a ser­tés- és szarvasmarhate­nyésztést. Az utóbbi időben meg­kezdődött a technológia korszerűsítése. Ennek elle­nére még mindig alacsony színvonalú a tenyésztői munka a közö6 gazdasá­gokban. Egyes termelőszö­vetkezetekben ma is annyi takarmányt etetnek fel 1 kiló súlygyarapodás eléré­séhez, mint húsz évvel ez­előtt az ipari sertéshizlal­dákban. Nem sorolom fel a szak­mai hibákat, mert azokat jól ismerik a gazdaságok­ban. Néhány kezdeménye­zésről szólnék inkább. Leg­bátrabb elhatározásokkal az állami gazdaságokban ta­lálkozunk. A Bajai Állami Gazdaság egy olyan hatal­mas sertéstelep létrehozá­sát tervezi, amely 1975-ben 190 ezer kész hízót ad éven­te. Ha megkapja a hitelt, a beruházás még az idén meg­kezdődhet. A Bácsalmási Állami Gazdaságban is most készül egy terv, amely sze­rint évente 67 ezer hízót fognak értékesíteni. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság pedig 15 ezer hízósertést ad a jövőben évente. A termelőszövetkezetek­ben is van előrelépés. A közös gazdaságok összefo­gással, új telepek építésé­vel, a régiek korszerűsíté­sével kétszer annyi sertést adnak 1975-ben a népgazda­ságnak, mint jelenleg. Most a járás termelőszövetkeze­tei és a háztáji gazdaságok 48 ezer hízósertést értékesí­tenek. öt év múlva 80—90 ezerre emelkedne ez a szám. Véleményünk szerint a nagyobb sertéstelepek épí­téséhez több segítséget kel­lene adni. Például egy 40 millió forintos telephez 20 millió forint állami támo­gatást kap a beruházó. A másik 20 milliót a közös gazdaságnak kell előterem­teni. Ez bizony nem könnyű. Több gazdaság vezetői kér­ték már, hogy az állam 50 százalékos támogatás mel­lett, a beruházási összeg 25 százalékára adjon hitelt a termelőszövetkezetnek és maradna 25 százalék, amit saját erőből fedezne a gaz­daság. Ilyen Intézkedéssel meg lehetne gyorsítani az építkezéseket. Embereken múlik A fontos gazdaságpoliti­kai teendők mellett, a párt- alapszervezetek kommunis­táinak nem szabad megfe- ledkezniök arról, hogy a célkitűzések megvalósítása embereken múlik. Munká­juk eredménye attól is függ, hogy milyen hangulatban dolgoznak. A termelőszövet­kezeti tagok tulajdonosok is, tehát beleszólásuk van a gazdálkodásba. Szövetkezeti vezetőinknek tehát nemcsak beszélni kell a demokráciá­ról. A tagság igényt tart arra, hogy mindig megkap­ja az információt a gazdál­kodás helyzetéről, az elkép­zelésekről. tervekről. Ha a közgyűlések, kül­döttgyűlések, vezetőségi ülé­sek nem formálisak, ha a választott bizottságoknak meg van a hatáskörük és működnek is, ha a párt­tagságot aktívahálózat se­gíti, melynek tagjai tájéko­zottak és tájékoztatják a vezetőket, akkor a célok tiszták, világosak. Számos közgyűlésen el­mondják a tagok, hogy a pénz nem minden. Inkább legyen egy kicsit kevesebb a jövedelem, de ne marad­jon el a megbecsülés, em­berség. Ez az egyik oldal, a má­sik pedig az hogy a gazdál­kodás fejlődését elősegítő határozatokat, amelyeket a együttesen kell végrehajta­ni. Mindenkinek kötelessége azon munkálkodni, hogy megvalósuljanak. Ez fegyel­mezett munkát, jól szerve­zett vezetést, következetes­séget igényel. Szabó Imre, a Bajai Járási Pártbizottság első titkára Portré h Éppen arról beszélget­tünk Palsovits Józseffel, a HVDSZ Bács-Kiskun me­gyei bizottságának titkárá­val, hogy milyen nagy sze­repé van a szocialista bri­gádmozgalomban a nyil­vánosságnak, amikor vállas férfi lépett be az irodába. Elnézést kért a zavarásért, s előadta jövetele célját. — Nos, itt egy szocialis­ta brigádvezető — mondta Épül a technika háza Tizenkétmillió forintnyi hozzájárulási eszeget gyűj­tött össze több mint 70 vállalattól az a bizottság, amely Kecskeméten létreho­zandó technika háza építé­sének előkészítését végezte a MTESZ megyei szerveze­tén belül. Tavaly elkészül­tek a tervek, s nemrég át­vette a stafétabotot a mun­Eredménves ér Mintegy 20 millió forint értékű terméket állított elő az elmúlt esztendőben a Kecskeméti Asztaloa Ktsz. Modern lakószobákat, va­lamint laboratóriumi mű­szerasztalokat és speciális székeket készítettek. Mint­egy 6 millió forint érték­ben gyártottak stílbútorokat amelyeknek egyharmada Ausztriába került. A ktsz február 21-én. szombaton tartja évzáró közgyűlését, melyen mintegy 400 ezer forint nyereséget osztanak szét a 180 dolgozó között. (Pásztor Zoltán felvétele) kabizotságtól a kivitelező Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat. A munkások hozzáláttak a zsinagóga bel­ső átalakításához. Az utóbbi években bútor- raktár volt itt, 1972 áprili­sára pedig a szerkezeti át­alakítással, az új belsőrész kiképzésével a megyei mű­szaki értelmiség otthona formálódik ki. A második emeleten például 260 sze­mély befogadására alkalmas kongresszusi terem lesz. A leendő kecskeméti techni­ka házára már úgy tekinte­nek a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének vezetői, mint rangos nemzetközi rendez­vények megtartására alkal­mas létesítményre. Baráti találkozó A Magyar Honvédelmi Szövetség a szovjet hadse­reg megalakulásának 52. évfordulója tiszteletére ba­ráti találkozót rendez Kecs­keméten, az Aranyhomok Szállóban február 21-én, szombaton. a megyebizottság titkára. — Rövidesen harmadszor is elnyerik a megtisztelő cí­met, de vajon munkahe­lyükön túl ismerik-e őket? Valószínű, hogy tudna mondani az újságíró note­szába kívánkozó dolgokat is... így hozott össze a vélet­len Szalai Lászlóval, aDél- Bács megyei Vízmű Válla­lat szállításvezetőjével, a hatvan tagú Május 1 szoci­alista brigád vezetőjével. A kezdet — Négy évvel ezelőtt — emlékezik Szalai László, — amikor elhatároztuk, hogy szocialista brigádot alakítunk, akadtak tamás- kodók. A szállító részleg olyan körülmények között dolgozik, olyan szétszórtan, hogy úgysem tud majd kö­zös eredményeket felmu­tatni — mondogatták. Az ilyen vélemények azonban nem vették a kedvüket, s létrejött a Május 1 brigád. Akkor még csak 11 gépko. csival dolgozott huszonhá­rom ember. Ma már tizen­kilenc különböző jármű, rakodógép, hatvan gépko­csivezető, rakodómunkás és szerelő tartozik a kol­lektívába. A megalakuláskor azon­nal elhatároztuk, hogy mindent elkövetünk a szál­lítási költségek csökkenté­séért. Ezt elsősorban a ka­pacitás jobb kihasználásá­val kívántuk megvalósítani, ami akkor alig érte el a 47 százalékot. Ezt az arányt a múlt év végére már sike­rült 58.5-re emelni. Négy évvel ezelőtt egy árutonna- kilométer 2,48 forintba került, ma már csak 2.13 forint. Látszólag kis szá­mok ezek, de összességük­ben sok pénzt jelentenek. Jobb szervezés Szállítási / körzetünk gyakran a Balatontól—Bé. késcsabáig terjedt. A mi munkánktól függ az, hogy például a kútfúrók, hogyan és mennyi idő alatt tudják teljesíteni feladatukat. Ha nem szállítjuk részükre időben a berendezéseket, vagy a hanyag rakodás mi­att törött gépeket kapnak, hiába minden igyekeze­tük. Nos, ezekről beszél­gettünk nagvon sokat. Egy_ egy munkahelyre célcso­portos szállítást szervez­tünk, s elértük, hogy min­den jármű teljes teherrel induljon. A korábbinál sok. kai nagyobb gondot fordí­tunk a rakodásra, a töré­keny áruk — eternit csö­vek s egyebek — szállítá­sára. A gépkocsivezetők szoci­alista megőrzésre vették át járműveiket, s lehetőség szerint megelőzik a hibá­kat. Varga Ferenc, Héderi Károly, Farkas Ferenc és a többiek ritka vendégek a műhelyben. Négy éve nem volt balesetünk s többen megkapták már a jelvényt a balesetmentes közlekedé­sért A műhelyben van négy ipari tanulónk. Vizsgáik előtt még vasárnap is be­jöttünk néhányan és átvet, tűk velük a vizsgakérdé­seket Mindenki tanul A múlt évben tizenkét gépkocsivezetőnk végezte el sikeresen a KMP középfo­kú tanfolyamát a politikai oktatásban pedig mind­nyájan résztvesznek. Többször voltunk már együtt színházban és mozi­ban, a nyáron néhány ki­rándulást is rendeztünk. Decemberben tartottuk a brigád szellemi vetélkedő­jét s a három legjobb ered. ményt elérő résztvesz már. cius hetedikén a megyei döntőn is. Remélem, hogy kollektívánk nem vall szé­gyent a megyéből összese- reglő tizenkét csapat között. — Azt hiszem, — teszi hozzá elgondolkodva — eredményeinkhez hozzájá­rul az is, hogy vállalaton belül is megkapjuk a meg­felelő segítséget. Brigá. dunkban nyolc kommunis. ta tevékenykedik, a szak- szervezetnek pedig vala­mennyien tagjai vagyunk. Huszonhároman okleveles, heten pedig jelvényes ki­váló dolgozók. Négy év alatt a vállalat vezetősége több mint 50 ezer forint jutalomban részesített ben­nünket. A múlt évben a városban és a munkahe­lyünkön 100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztünk, és ezért meg­kaptuk a megyei tanács bronzplakettjét. Most ápri­lis 4-ig szeretnénk ismét hasonló értékű társadalmi munkát végezni... Gyorsan szalad az idő, Szalai Lászlónak indulni kell, befejezzük a beszél­getést Távozása után a megyebizottság titkára csak ennyit mond: — Szalai László huszon­öt éve tagja a szakszerve­zetnek, a vállalati szb ver­senyfelelőse, kétszeres ki­váló dolgozó. A múlt év­ben résztvett a szocialista brigádvezetők országos ta­nácskozásán is. Ügy gon­dolom, brigádjuk nemhiába reménykedik abban, hogy harmadszorra is elnyeri a szocialista címet. Megér­demlik a néoszerűsítést, nagyon sok kollektíva ve­hetne példát róluk ... Opauszky László Segítség a családiház-építoknsk A Pest megyei OTP vállalja AZ ENGEDÉLYEK ÉS AZ ÉPÍTŐANYAG BESZERZÉSÉT Általános panasz a csalá­diház- és a lakásépítők kö­rében. hogy a különböző engedélyek. valamint a szükséges építőanyag be­szerzése rendkívül hossza­dalmas utánjárást, sok időt igényel. Az OTP Pest me­gyei Igazgatósága most új szolgáltatás bevezetésével kíván segíteni az építke­zőknek. A Pest megyei Ta­náccsal kötött együttműkö­dési szerződés alapján már­cius 1-től — egyelőre kí­sérletképpen — a budai, a váci és a volt aszódi járás területén hat OTP-fiók vál­lalja a takarékpénztári köl­csönnel és a magánerőből készülő családi házak épí­tőinek a szükséges enge­délyek és az építkezési anyag beszerzését. Az ille­tékes fiókok ügyintézői a velük szerződést kötő épít­kezőt tájékoztatják az épít­kezési tudnivalókról, ismer­tetik a típus, illetve az egyedi terveket, megszerzik az építési engedélyt, a szak­véleményt az OTP-köl- csönt. a felépült ház hasz­nálatbavételi engedélyét és az egyéb szükséges hato­dik az építkezési anyagról is: a Budapest környéki TÜZÉP-pel kötött szerző­déssel biztosítják, hogy az építtetők 20 nap alatt meg­kapják a szükséges anya­got. A szolgáltatás, amely 500 forintba kerül a számí­tások szerint a felére csök­kenti majd az engedélyek, s az anyag beszerzési idejét. Az egyelőre kíséri etkép- oen bevezetendő szolgálta­tást, amennyiben beválik, kiterjesztik nemcsak Pest megyére, hanem az illeté­kes OTP-lgazgatóságok út­kat. A szervezet gondosko-1 ján az egész országra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom