Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

6. oldal 1970. február 17. kedd Är Megélhetési alap, vagy csak mellékes? Szabadpiacon értékesített szemes- és ipari termények Nemrégiben optimista riportot láthattunk a te­levízióban néhány olyan termelőszövetkezeti tagról, akik nyugdíjba vonulás előtt állnak. Elmondták ezek az emberek, hogy nem lesz probléma, ha megkapják a 400 forintot, mert mellette dolgozni fognak, amíg bírnak. Ez a szemlélet nem idegen a falusi emberek körében: „ .. .amíg bírunk”, hiszen a ház körül, a földeken, a tsz-gazdaságban szám­talan olyan munkaterület van, ahol hetven, nyolc­vanéves férfiak, asszonyok még tenná-venni tudnak, szívesen is teszik, s vala­mi jövedelmük származik ebből. De hogyan élnek, akik kizárólag a tsz-nyug- díjra, a járadékra vannak utalva? Évi 150 millió forint Csupán Bács megyei adatokat közlünk és ezek a számok mindennél éke­sebben beszélnek Sokat mondanak az állami gon­doskodásról, de arról is, hogy ez a gondoskodás még nagyon is gyermekcipőben jár. A megyében ugyanis 1969-ben összesen 3 870 termelőszövetkezeti nyug­díjas és 38 ezernél vala­mivel több járadékos ta­got tartottak nyilván. A csaknem 42 ezer idő* fér­fi és nő évente — az el­múlt esztendőről van szó — valamivel kevesebb, mint 150 millió forintot kap, havi átlagban és sze­mélyenként 660 (a nyug­díj) é6 260 (a járadék) fo­rint összegben. Ha tehát a 150 millió forintot nézzük, minden­képpen azt kell monda­nunk, hogy ez hatalmas összeg, mint ahogy való­ban tekintélyes summa. De ha a másik oldalt vizs­gáljuk, kénytelenek va­gyunk megállapítani, hogy például a havi 260 forint járadék, amennyit 38 ez­ren kapnak megyénkben, egyáltalán nem tekinthe­tő megélhetési alapnak. Még akkor sem, ha tud­juk, hogy hetven-nyolcvan év körüli emberekről van szó, akik igénytelenebbek a fiataloknál. Igaz, hogy az öregek háztáji földet is kapnak, de ennék mű­velése ugyancsak fáradt­sággal, nem éppen köny- nyű munkával jár. Két példa Találomra választottunk ki a 42 ezer, megyénkben élő tsz-nyugdíjas, illetve járadékos közül kettőt: Hogyan élnek? özvegy Ács Istvánné, Dunavecse, Táncsics Mihály utca 20 szám alatt lakik — telje­sen egyedül. A hetvenegy éves asszony jéghideg konyhában ül. Villany nincs, a konyha földes.- Gondolhatja, hogyan élek az özvegyi nyugdíj­ból, ami havonta 200 fo­A mezőgazdasági szakmunkásképző iskola 8 általános iskolát végzett FIATALOKAT felvesz kertésztanulónak Jelentkezés: Kecskemét. Kisfái 14. Pf.: 32. 899 rint. Elmegy az ember a boltba, vásárol ezt-azt és otthagy egy százast, pe­dig még csak másodika van. Igaz, öt gyereket ne­veltem fel, de mindegyik­nek elég a maga baja, na­gyon ritkán tudnak jut­tatni valamit. — Hogy mivel pótolom? Tizenöt tyúkot tartok, s a tojást azonnal viszem el­adni. így vagyok egyik napról a másikra... Kunszentmiklóson, a köz­ség legszélső házában la­kik a 91 éves Gyenes Ist­ván és 84 éves felesége. Lstván bácsi járadékos, de házastársa után még 40 forintot kap, így jön ki havonta a 300 forint Csak Gyenes nénit találom ott­hon. Kezeit összetéve a földre néz. — Hát ón nem is tu­dom, hogy létezünk ebből a pénzből. Van egy tehe­nünk, néhány tyúkot dé­delgetek, azok adnak pót­lékot hozzá. Hat gyere­künk van. Közülük öt itt lakik Miklóson, egy pe­dig Tasson. Az uram dol­gozik, amit tud, tavaly nyáron még kaszált is. Kilencvenéves volt akkor. Elmondja Gyenes néni, hogy — mintha csak a dunavecsei Ács néni sza­vait ismételné — a gyere­keknek elég a maguk gondja-baja. Néha azért persze juttatnak valamit, s így egyik nap kiegészí­ti a másikat. — Létezünk, úgy, ahogy — fejezi be tömören Gye­nes néni és megkavarja a káposztát a kályhán ... Ne csak az állam A társadalom alapvető elveihez méltatlan volna annak boncolgatása, hogy miből élnének ezek az öregek, ha még azt a havi néhány száz forintot sem kapnák. Nem ennek, ha­nem a további javítás le­hetőségeinek keresése a feladat. Azzal az állam és a párt legfelsőbb vezeté­se is tökéletesen tisztában van, hogy a tsz-nyugdíj és a járadék nem megél­hetési alap. Nem is annak szánták, csupán kiegészí­tőnek, biztos pénznek, még akkor is, ha ez a pénz kevés. Számtalan módja van azonban még az öregeken való segítésnek, az elag­gott, munkaképtelen em­berek támogatásának. Tud­juk, hogy sok helyen téli tüzelőt, ebédet kapnak a közös gazdaságtól, de arra van szükség, hogy ne csak az állam, ne csak a tsz érezze szívügyének ezt Mindenek előtt a gyere­kekre, az önálló keresettel bírókra gondolunk, akiket a két öreg felnevelt — úgy, mint Ács Istvánék: napszámosként —, szárny­ra bocsátott. Ezek, a magukra ma­radt idős emberek mente­getik ugyan fiukat, lányu­kat, mondván, hogy ne­kik is elég gondjuk van, de mindamellett nem le­het elhinni, hogy egy-két gyerek mellett ne jutna valami a távoli faluban, vagy csak a szomszéd községben élő nagymamá­nak, aki didereg a kony­hában és néz-néz kifelé, hátha hoz a postás vala­mit. De nem hoz. Számol­ják a napokat: mikor jön a nyugdíj, a járadék, mert az biztosan jön. Ilyen biztosan kellene megérkeznie a gyerekek támogatásának is, mert a megyében ezer és ezer be­teg, idős ember várja, vár­ja. Gondoljunk bele ezek­nek a sorsába! Gál Sándor A fennálló rendelkezések értelmében idén a terme­lők szabadpiacon vásárol­hatják meg a szemes- és ipari takarmányokat a ko­rábbi forgalmazási kötött­ségek végérvényesen meg­szűntek. A takarmányok iránt meg­nőtt az érdeklődés és a kí­nálat is változatosabb. Ipari takarmányt például már nemcsak a gabcnafelvásárló vállalatok üzemei állíthat­nak elő, hanem mindazok az állami vállalatok, ame­Zenés au A Szolnoki Rádió rejtvénypályázata 2. forduló A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója február 9-i műsorá­ban elhangzott rejtvény pályá­zat első fordulójának helyes megfejtései: 1. Milyen esetben szabad út­kereszteződésben előzni? Balra kanyarodó járművet irányító kereszteződésben, ha a bal oldalt nem veszi igény­be. Főútvonalon, ha a bal oldalt nem veszi igénybe. 2. Mennyi a megengedett se­besség lakott területen belül? Személygépkocsinak 60 km Motorkerékpárnak 50 km Csuklós autóbusznak 50 km Csp. szem. száll. tgk. 40 km Kerékpárnak 20 km Légf. nélküli pótkocsis szerelvénynek 30 km 3. Mi a különbség a gépjár­mű szavatossági biztosítás és a CASCO biztosítás között? A szavatossági biztosítás alapján a másoknak, CASCO szerint a saját gépjárműben okozott kár térül meg. 4. Ha a CASCO biztosítással rendelkező autós Csehszlová­kia területén töréskárt szen­ved, kap-e kártérítést? Igen. Munkásőr-torábbképsésen Helvécia felé robogott a parancsnoki GAZ. A mun­kásőrség gépkocsivezetője, az egyébként nyugdíjas Csiha Sándor bácsi, korát meghazudtoló sebességgel és biztonsággal vezette a sáros, csúszós úton billegő jármű­vet. Az egyik kanyarból ki­érve, ötven méterrel előt­tünk az út szélén egy mun­kásőr tárcsajelzést adott. Megálltunk. — Gépjármű-elenőrzés — lépett a nyitott ajtóhoz. — Kérem a motort leállítani és kiszállni. Mit tehettünk mást, ki­ugrottunk a kocsiból. Amíg Dömsödi László, az Izsáki Állami Gazdaság mezőren- désze, munkásőr rajparancs­nok igazolványainkat ellen­őrizte, addig Zakariás Sán­dor, a szabadszállási Mat- hiász Tsz növénytermelője szintén a munkásőrség raj- parancsnoka, biztosított. Ezzel a kis epizóddal ju­tottunk „hadműveleti” te­rületre, azaz négy járás munkásőregységei rajpa­rancsnokainak továbbképzé­sére, amelyet Helvécián szervezett a megyei pa­rancsnokság. Fehér Pál, a kiképző egység parancsnoka a ne­héz, rendkívül nagy fizikai igénybevételt jelentő gya­korlati foglalkozásról be­szélt. — Rajparancsnokaink számára ez a továbbképzés módszereket ad a kiképzé­sek levezetéséhez. A gyakor­lati foglalkozásokon bemu­tatjuk számukra, de önma­guk. is gyakorolják a külön­böző harcfeladatokat, közöt­tük a forgalomirányítás és ellenőrzés módszereit. Az elméleti órákon főleg a hír­Az egyik gyakorlati fel­adat végrehajtását együtt néztük végig az egység pa­rancsnokával. Fegyelmezet­ten, a szabályzatban előír­taknak megfelelően, harc­í "* A parancsnoki továbbképzés résztvevői a ellenőrzést gyakorolják. gépjármű­adó eszközökkel ismerked­nek, azok kezelését, mű­ködtetését gyakorolják... A rajparancsnokok közül — bár a foglalkozás tovább folytatódott —, néhánnyal sikerült beszélnünk. Véle­ményük egybehangzó volt. A parancsnoki továbbkép­zést jól tudják hasznosíta­ni további munkájukban. A gyakorlatokon különböző, speciálisan a munkásőrség­nél alkalmazható ismerete­ket szereznek, nem is be­szélve az irányítás, a harc- bavetés elméletéről, szerűen mozogtak munkás­őr rajparancsnokaink a sá­ros, nehéz terepen. A városba jövet mond­tam is Csiha Sándor bácsi­nak: tetszett a foglalkozás, amelyet az idősebbek éppen olyan lelkesen, jól hajtot­tak végre, mint a fiatalok. — Ilyenek vagyunk mi mindannyian — mondta mosolyogva. — Vállaltuk azt az önkéntes szolgálatot, s amit az ember önként, szívből csinál, abban nem sok hibát lehet találni... Gémes Gábor A második forduló kérdései február 16-án hangzottak el. Ezek a következők: 1. Balra kanyarodás esetén mi a teendője és kinek kell elsőbbséget biztosítania? 2. Szabad-e az „ELŐZNI TI­LOS” jelzőtáblánál megelőzni: szőlő motorkerékpárt segédmotoros kerékpár, közúti villamost, trolibuszt, kézikocsit? 3. Ha a CASCO biztosítással rendelkező autós Ausztria te­rületén lopás-, rablásból ere­dő kár esetére térítést szeret­ne kapni, mit kell tennie, mielőtt hazánk határát el­hagyja? 4. Ha a gépkocsi eladásra kerül, az új tulajdonosnál ér­vényben marad-e a korábban megkötött CASCO biztosítás? A válaszokat legkésőbb feb­ruár 21-ig lehet postára adni a következő címre: Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, Szol­nok, Kolozsvári u. 8. szám. lyeket alapító levelük erre feljogosít. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek szintén, gyárthatnak — külön en­gedéllyel — ilyen terméke­ket, a forgalomba hozatal­hoz azonban meg kell sze­rezniük a telephelyük sze­rint illetékes járási tanács engedélyét. A mezőgazdasági nagy­üzemek és háztáji állattar­tók elsősorban a gabona­felvásárló vállalatok telep­helyein, illetőleg az általuk fenntartott takarmánybolt­ban szerzik be szükségletei­ket. De hozzájuthatnak ta­karmányhoz az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek üzleteiben. A mezőgazdasági nagyüzemek az ipari takarmányokat közvetlenül telephelyeiken, vagy árudáikban adják el, de az áruértékesítéssel a gabonafelvásárló vállalatok megbízásából is foglalkoz­nak. Közvetlenül értékesí­ti a húslisztet az állati- fehérje-takarmányokat elő­állító vállalat, az olajpogá­csa-darát pedig a Növény­olajipari és Mosószer- gyártó Vállalat. A Philaxia nagy mennyiségű tápszert, vitamint és premixet kínál közvetlen eladásra az ál­lattartóknak. A mezőgazdasági nagy­üzemek a külföldi fehérje- takarmány koncentrátumot és — indokolt esetben — az ipari abrakkeveréket közvetlenül az illetékes kül­kereskedelmi vállalattól (Agrimpex, Terimpex) is megrendelhetik. A kis té­telek megvásárlása azonban az üzemek számára nem jár előnnyel. Az idén megszűnik az utcaműhely Lapunk február 4-i szá­mában „Érvényesüljön a legfőbb érdek, szűnjön meg végre az utcaműhely” cím alatt szót emeltünk az ellen az áldatlan tűrhetetlen ál­lapot ellen, amely Kecske­méten, a Lőwy Sándor ut­cában uralkodik. A város­földi Dózsa Tsz korszerűt­len, parányi udvarú autó­javító melléküzeme — hely híján — az egész utcát bir­tokba vette járműjavítás céljára, sértve ezzel a köz­rendet, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát, az utca lakóinak nyugalmát. Cikkünkre meglehetősen gyorsan reagált Kürtösi Ká­roly, a városföldi Dózsa Tsz elnöke: „Termelőszövetkezetünk vezetősége még a múlt év­ben határozatot hozott egy új korszerű gépműhely felépí­tésére és 1970-ben 1 millió 800 ezer forintot biztosított ennek kivitelezésére. A Lőwy Sándor utcai műhely megszüntetésének határide­je valóban 1969. június 30-a volt. Ahhoz azonban, hogy az építkezést meg tudjuk kezdeni, előzőleg területet kellett szereznünk. Mire ön­kéntes földcserével terület­hez jutottunk, közel egy esztendő tett el. Nem szól­va arról, hogy ilyen nagy­arányú beruházásnál kizá­rólag a saját erőnkre tá­maszkodhatunk, a pénzt ki kellett gazdálkodnunk. Ma­ga az engedélyezési eljárás is hosszadalmas. Az építési engedély azonban már a bir­tokunkban van, s ez év végére ki tudunk költözni a Lőwy utcából. Erre bizto­sítékot az jelent, hogy az E 5-ös műútról a ladány- benei elágazásnál cserével szerzett 3,5 holdas területen saját kivitelezésben építjük meg a követelményeknek megfelelő gépműhelyünket. Az „utcaműhellyel” okozott bosszúságokért az ott lakók elnézését, s az új telepünk elkészítéséig még szíves tü­relmét. közös gazdaságunk helyzetének megértését kér­jük.” (Megjegyzés; Örömmel nyugtázzuk, hogy a Lőwy Sándor utcai áldatlan álla­pot ez évben való meg­szüntetését jelzi az érde­kelt tsz elnöke. Reméljük, hogy az idei év végét csak­ugyan mérvadó, tovább el nem odázható határidőnek tekinthetjük. S még egy: a szóbanfor- gó utcaműhely kapcsán le­gyen szabad emlékeztetnünk az érintetteket a városi ta­kácsnak a megyeszékhely belterületén levő zajos üze­mek, műhelyek kitelepíté­sére vonatkozó határozatára. Az idő ugyanis halad, ho­vatovább cselekedni kell. S egy-egy üzem. csoport ér­deke miatt ne fűződhessék annyi bosszúsága a legna­gyobb közösségnek, mint az a Lőwy Sándor utcai mű­hely esetében történt. Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom