Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

1970. február 13. péntek 5. oldal „Drága perc, én visszavárlak még" Szavalóverseny Madarason Ismeret és gyakorlat — A félév tanulmányi át­laga 3,1 volt. két tizeddel gyengébb, mint a 69-ben véget ért tanév átlaga. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy tanulóink 15 százaléka szer­zett elégtelen érdemjegyet, ami a tavalyi év 4,1 szá­zalékához kénest ugyancsak jelentős visszaesés. Slachta István, a bácsal­mási gimnázium igazgatója, noha süllyedő grafikonról számol be, egyáltalán nem látszik elégedetlennek: — Vegyük figyelembe, hogy a félévi eredmények természetszerűleg gyengéb­bek, mint az év végiek. Ilyenkor még nem helyre­hozhatatlan a mulasztás, az évismétlés vagy az egész nyarat a tanulás szolgála­tába állító nótvlzsga még nem fenyegeti közvetlenül a gyerekeket. — Node, a bukások ug­rásszerű emelkedése még ennek a szempontnak a fi­gyelembevételével is meg­lepő. — Legnagyobb részüket a negyedikesek matematikai és az elsősök orosz érdem­jegye adja. Általános prob­léma. nemcsak a mi isko­lánkra jellemző, hogy a gimnáziumba érkező ta­nulók vajmi keveset hoznak magukkal oroszból, ahhoz képest, hogy már négy éve tanulták a nyelvet, úgyszól­ván semmit Minket ez kü­lönösen érzékenyen érint, hiszen tanulóink 53 száza­léka bejáró, akik a környe­ző községek kisiskoláiban Fafaragó a rádióban Pólyák Ferenc mát­kái fafaragó művésszel ké­szített riportot Fábián Gyu­la, melyet február 15-én, vasárnap 20 óra 50 perckor a Petőfi-rádió műsorában hallhatunk. ■— Megismételjük, figyel­jünk! Szó, mi, dó... — a karvezető dúdolja a dalla­mot. Feszülten figyel min­denki. És ismét felhangzik a dal: Drága perc, én visz- szavárlak még... Ülök a sarokban, meghú­zódva gyönyörködöm az éneklésben. — Űristen, milyen laikus lehetek — gondolom — hisz én itt gyönyörködöm ebben, a karmester rí. eg csak kö- tözködik velük, hogy ez nem jó, meg az nem jó. Még haragszom is, amiért zavar a műélvezetben. De hamar megértem ahhoz, hogy igazán művészi le­gyen, nagyon alaposan, ha úgy tetszik aprólékosan kell kidolgozni a művet. Hogy értse, érezze tökéletesen minden kórustag, amit a zeneszerző mondani akar. — Régóta működik az énekkar? — kérdeztem Vé- csy György igazgatót, az egyik kórustagot, aki a há­zigazda is egyben: ő adott helyet a Zrínyi iskola im­már híressé vált pinceklub­jában, Kecskeméten, a Pe­dagógus Énekkarnak. — Erre igennel is, nem­mel is lehet válaszolni. Igen, mert ez az énekkar fyosszú múltra tekinthet vissza. És nem, mert egy ide­ig szünetelt. Most alakult új­já. A pedagógus szakszerve­zet és a városi művelődés- ügyi osztály támogatásával. — Kik a tagjai? — Kizárólag pedagógu­sok. líőií, férfiak,' lányok,' asszonyok. Néhány kétgyer­mekes anya is van. itt. A szünetben az énekkar tagjaival beszélgetek. — Az éneklés olyan, mint a levegő, nem lehet nélküle meglenni — mondja valaki. — Kell a kikapcsolódás — így a másik. — Hát csak a férjek me­hetnek mindenhová szabad­Amíg mi szinte kényszerű tétlenségre voltunk ítélve, a bűnözők türelmetlenné vál­tak. Két fegyveres rablásuk nem sikerült, öltek, de való­jában nem érték el célju­kat. Április 21-én délelőtt a tiszaújfalusi rendőrbizott­ság jelentette, hogy virra­datkor Bódogh Ferenc, Ti- szaújfalú, Tanya 322 szám alatti lakostól, ismeretlen fegyveres támadók elhaj­tották a tehenet, borjával együtt. Két próbarendőrt küldtem ki, nem túlságosan bízva a sikerben. Ez a né­zetem abból származott, hogy korábban ennél na­gyabb apparátus sem tudott eredményt elérni. Ez és más idejükben? — így érvel egy csillogószemű fiatalasszony. Természetesen ez tréfa, nem ezen van a hangsúly. (Bár ezen is érdemes elgon­dolkodni.) Feljegyeztem egy szép mondatot, amit egy ének­tanárnő mondott: — Egész nap hajrá volt, idegölőén nehéz nap. Itt fel­üdülök, elfelejtek minden bosszúságot és gondot. A muzsika segít elfelejtetni. Vörös János énektanár- karnagy nem régen van Kecskeméten. Ezt mondja: — Az énekkar hármas funkcióját együttesen sze­retném biztosítani; a to­vábbképzést, a szereplést és a szórakozást. Az elsőről azt mondanám el, hogy megismerkedtünk folyama­tosan a magyar és a világ­zeneirodalom legértékésebb alkotásaival, a különböző korszakokkal és irányza­tokkal, a másikról, hogy rendszeresen közönség elé akarunk lépni, s a har­madikról: a tagok kedvére tartalmas szórakozást, klub­életet, kirándulásokat terve­zünk. — Mikor lesz az első fel­lépésük? — Március 14-én. Vége a szünetnek, min­denki a helyére megy, s máris felcsendül a dal: „Van három jóbarátom”. Varga Mihály Hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados jubi­leuma tiszteletére gazdag programot állított össze a madarasi művelődési ház. Az ünnepségsorozat kere­tében a többi között feb­esetek azonban tanulságul szolgáltak további mun­kámban, mert ekkor meg­tanultam: a nyomozó szá­mára nincs kis és nagy ügy, egyformán fontos minden jelentés alapos áttanulmá­nyozása, a nyomok megvizs­gálása, mert talán éppen az vezet... No, de nem aka­rok elébe vágni a dolgok­nak. A tanya körül a két pró­barendőr nyomok után ku­tatva alaposan körülnézett, Az egyik sokáig térdelt a homokos úton előrehajolva, s amikor a gazda a közelé­be ment a rendőr rákiál­tott: — Azonnal szedje össze Az Operaház évkönyve A közelmúltban megje­lent a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház 1969-es évkönyve. Az Operaháznak ez volt fennállása óta a 85. év­adja. A közel 100 oldalas, szép kiállítású könyv tar­talmazza az évad bemu­tatóit és felújításait, va­lamint a repertoár-műve­ket. Az évad során össze­sen 87 opera és balett elő­adására került sor. A két társulat 1250 tagból áll, s egy év alatt 540 elő­adást tartottak. Ebből 460 opera volt és 80 balett. Az operák közül a Ri- golettónak, a balettek kö­zül Hacsaturján Sparta­cus című művének volt legnagyobb sikere. Az évkönyvből megtud­juk, hogy hol és hány­szor volt szereplése a ma­gyar operának és balett­nek külföldön. Romániá­ban, Libanonban jártak többek között. Kiváló munkája elisme­réséül több művész ki­tüntetésben részesült, ösz- szesen 46-an. Kiváló mű­vész lett például Losonczy György magánénekes, s érdemes művész kitünte­tést kapott Faragó And­rás, Réti József magán­énekes, valamint Márk Tivadar Kossuth-díjas ve­zető jelmeztervező. A könyvhöz Abody Béla író és kritikus írt szelle­mes, érdeklődést keltő előszót. ruár 15-én, vasárnap szava­lóversenyre kerül sor, amelyre a Béke és a Kos­suth Termelőszövetkezet, valamint az irodagépjavító vállalat KISZ-istái közül közel húszán jelentkeztek. az összes cipőt és hozza ide! A gazda, idősebb paraszt­ember nem tudta mire vél- ií a rendőr viselkedését, de nyomban előhozta a szegé­nyes tanyában levő néhány pár lábbelit. A rendőr a talpukat vizsgálta, sőt ké­sőbb a családtagok, szom­szédok cipői is ellenőrzésre kerültek. Mi tűnt fel a ren­dőrnek? Az, hogy a kocsi­nyom mellett, a puha ho­mokban egy jellegzetes szív alakú bemélyedés rajzoló­dott ki, az egyik cipőnyom közepén. Akkoriban főleg a tanyai, falusi cipészek javí­tották így a lábbeliket, hi­szen takarékoskodtak az anyaggal, s csak a lyukat foltozták be. Az akkori pró­barendőr — ma egyik ka­pitányságunk vezető tisztje — erre figyelt fel, s egy­szerű fogással kizárta a té­vedés lehetőségét, összeszű­kítette a kört. — Induljunk! szólt járőr­társának, s elindultak a nyomon. Kiskunfélegyháza közelében jártak, amikor a nyomot felfedező rendőr­nek eszébe jutott; ketten nem boldogulnak az eset­leg több tagból álló bandá­val. Elvtársát erősítésért küldte. Dél felé járt az idő. ami­kor körülvettük a Bethlen utca 17-es számú házat, ahol megtaláltuk a tehenet, s a levágott borjút. A ház la­kóit. s az ott tartózkodókat Cseh Imrét, Szabó Sán­dort, Papp Józsefet, és tár­saikat. előállítottuk. A ház­kutatás során, mint ahogy ez előre várható volt, megtaláltuk a fegyvereket is. A kihallgatások közben egyre világossá vált előt­tünk, hogy a banda vezére Cseh Imre, aki 1945. augusz­tusában tért haza hadifog­ságból, és azóta sehol sem dolgozik. Cseh a rablásokat elismerte, de a gyilkosságok­ról hallani sem akart. Kö­rülnéztünk a lakásán, sőt a rokonokat is meglátogat­tuk. Az egyik sógornál, K. Jánoséknál, ahonnan a gaz­da a szomszédok állítása szerint néhány hónapja el­tűnt, nagyon idegesen fo­gadtak bennünket. Arra gyanakodtunk, hogy talán K. János — aki italozó em­ber volt — szintén tagja, a bandának, s igyekezett el­tűnni előlünk. Átkutattunk mindent, vallatóra fogtuk az asszonyt. — Hol a férje? Magának tudnia kell, hol tartózko­dik? Sokszor elhangzott ez a kérdés, s bár mindig ugyan­azt a szöveget hallot­tuk, néhány apróság, ellentmondás volt az asz- szony „történetei” között. Reménytelennek látszott ki­szedni az asszonyból az igazságot, amikor már úgy éreztem megnyugodott, fe­léje fordultam, s mint aki biztos a dolgában rákiál­tottam. — Ki tüntette el a férjét? A hatás amelyet ez az egyetlen mondat kiváltott, nem kapnak kellő előkészí­tést a nyelvtanuláshoz. Ta­náraink ezzel tökéletesen tisztában vannak, és anél­kül. hogy az igényekből en­gednének, igyekeznek segít­séget nyújtani a rászorulók­nak. Példaként említhetem C. Nagy Rózsát, aki az egész téli szünet alatt kor­repetálta az előmenetel kí­vánatos szintjétől leszakadt tanítványait. — És a negyedikesek, ma­tematika jegyei? — Most ért a magasabb matematikai követelménye­ket is magában foglaló re­formterv a neevedik évfo­lyamhoz. országszerte érez­hető a hatása. Kaptak ugyan meghatalmazást az iskola- igazgatók, hogy ha szüksé­gesnek látják, egyelőre mel­lőzhetik az úi ismeretek számonkérését, de megte­hetném ezt nyugodt lelki­ismerettel? Azok a tanulók, akik a magasabbra emelt szintet is teljesíteni tudják, és olyan felsőoktatási intéz­ményben szeretnének to­vábbtanulni ahol felvételi tárgy a matematika, nem lennének versenyképesek a felvételin Ezt azért még­sem engedhetjük meg ma­gunknak, inkább az átlagos eredmények lássák kárát. A Bácsalmáson érettségi­zettek felvételi eredményei igazolják, hogy nem indo­kolatlanul ragaszkodik Slachta István a maximá­lis követelményekhez. Évek óta felsőoktatási intézmény­be kerül innen a végzősök 60—70 százaléka, s ez az arány megelőzi a megye összes többi középiskolájáét. Az egyetemre, főiskolára kerültek jegyzékét vizsgál- gatva — az első érettségi, 1957 óta pontos kimutatást vezet sorsukról Slachta Ist­ván — kiderült, hogy a leg­többen orvosi, mezőgazda- sági vagy olyan pedagógiai felsőoktatási intézménybe kerülték ahol * felvételi tárgy a biológia. A szakta­nár. (egyben igazgatóhelyet­tesi Rékási József megszál­minket is megrémített. Az asszony ugyanis a falnak fordulva sírni kezdett, s szipogva ezt mondta. — Cseh ölte meg, az ól­ban van elásva... A holttest agnoszkálása megtörtént. A kapitánysá­gon elővezettettem Cseh Im­rét. Beszélgetés közben meg jegyeztem: „Megtaláltuk K. János holttestét”. Cseh mint egy megszállott nézett rám, majd kinyögte: — Vallomást akarok ten­ni. .. K. János családja sokszor panaszkodott Cseh Imré­nek, hogy a családfő sűrűn tér haza ittasan, s akkor szidalmak özönét zúdítja az asszonyra, fenyegetőzik. Február 13-án Cseh már le­feküdt, amikor az egyik gyerek ismét panasszal tért be hozzá. A hidegvérű, mindenre elszánt Cseh ma­gához vett egy baltát és egy kést. Benyitva K. Já- nosékhoz, leütötte az itta­san alvó férfit, elvágta a nyakát. Néhány nap múlva temették el a sertésólban. A másik két gyilkosságot is elismerte Cseh Imre, ugyanis a rablások alkal­mával. aki megmozdult a tanyában arra rálőtt. Kiskunfélegyházán a rög­tönítélő bíróság Cseh Imrét. Szabó Sándort és Papp Jó­zsefet kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet mindhár­mójukon végrehajtották... (Következik: A feketézők kettős gyilkossága.) lőtt ja tárgyának a szó leg­nemesebb értelmében. Tu­dományos kutatásainak nemzetközi híre van, de ő arra a legbüszkébb, amit ta­nítványainak átad. — A gimnazistákkal iga­zán könnyű, hiszen az ok­tatás hagyományos rendje, a tankönyv, a rendszeres­ség számtalan segítséget nyújt. Sokkal több gondot okozott az a feladat, amit két kartársammal. Patkó Jó- zsefnével és Fránits Mik­lóssal együtt mostanában fejeztünk be. A helyi álla­mi gazdaság és néhány tsz növényvédelemmel foglal­kozó dolgozói részére ve­zettünk téli tanfolyamot. Mintegy hetven embernek, akiknek átlagos életkora 45 év körül van. akik egész életüket a paraszti munka megszokott rendiében élték, s akiket a korszerű nagy­üzemi módszerek egészen új feladatok elé állítottak. — Gondolom, ez új mód­szereket kívánt a pedagó­gusoktól is. — Hát hogyne. Három­száz órányi elméleti anya­got kellett leadnunk nö­vényvédelemből. rovartan­ból. vegyészeiből, üzemszer­vezésből. Mindezt tankönyv nélkül, és arra is számítva, hogy a hallgatóknak egy­általán nincs gyakorlata a jegyzetelésben, tehát a köz­érthető szemléltetésre és a rögződést biztosító állandó ismétlésre kellett koncent­rálnunk. — Meghozza a kívánt eredményt egy ilyen tanfo­lyam? — Feltétlenül, hiszen a résztvevőket serkenti mun­kájuk tudatossá válásának és még inkább jövedelme­zőségének reménye. Nagy gyakorlati tapasztaltságuk kitűnő alap az elméleti is­meretek befogadásához. Hogy egy példát mondjak, a kukoricaszárat eddig is elégették minden tavasszal, de most értették meg kö­zülük sokan, hogy erre a kukoricamoly kártétele el­len van szükség. Lelkesedé­sük például szolgálhatna a fiataloknak is. Nincs pe­dagógus, akit közönyösen hagyhatna az az olthatat- lan kíváncsiság, ahogy a növény- és rovartani prepa­rátumokat. a mikroszkópot tanulmányozták. — Mennyiben tartozik a gimnázium feladataihoz en­nek a tanfolyamnak a leve­zetése? — Hát, formálisan se­mennyire. mégis kötelessé­günknek éreztük, hogy vál­laljuk. Az iskola nem sza­kadhat el az élettől, ha szüksége van ránk a kör­nyék legnagyobb termelő­üzemének. nem tagadhat­juk meg. még áldozatválla­lás árán sem. Annál in­kább. mert nagyon jó kap­csolataink vannak az álla­mi gazdasággal. Gyerekeink évek óta ott végzik a ter­melési gyakorlatot, igen elő­nyös feltételek mellett, a tanulmányi versenyre ké­szülők segítséget kapnak a gazdaságtól kutatásaikhoz, hogy a támogatás más mód­jait ne is említsem. A bácsalmási gimnázium vezetőivel folytatott beszél­getés két szempontot fo­gott át mindössze, de érzé­keltethette. mennyire fon­tosnak tartják ebben a kis, községi gimnáziumban a magas színvonalú ismeret- közlést és a gyakorlattal való kapcsolatot, a modern oktatás iránti két legfonto­sabb társadalmi követel­ményt Szabó János S eipifelt nyomra vezetett (II.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom