Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

MIT FOGYASZTOTTUNK Az élelmiszeripar ta­valy 8 százalékkal több árut adott a belkereske­delemnek, mint 1968-ban. Húsból és húskészítmé­nyekből 5 százalékkal, vágott baromfiból 50, sajtból 14 százalékkal többet vásárolt a lakos­ság. Javult a konzerv-el- látás is, 15 százalékkal több konzerv fogyott és bő­vült a választék. Az édes. ipar értékesítése 14 szá­zalékkal haladta meg az előző évit Megnőtt a ke­reslet az italfélék iránt is, ám a kínálattal sem volt baj. A likőripar 12 százalékkal, a boripar pe. dig 10 százalékkal növelte szállításait. Sörből 210 ezer hektóval kapott töb­bet a kereskedelem, mint 1968-ban. ebből 70 ezer hektó hazai termelésű volt. 140 ezer hektó pedig importból származott. A sörellátás azonban még így sem volt teljesen ki­elégítő. Kisebb mértékben emelkedett a cigarettafo­gyasztás, amelynek egy- harmadát már a füstszű­rös cigaretták tették ki. Az országos jáiműprog­ram meg valósításából ie- lentős rész hárul a Szer­szám és Gépelemek Gyárá­ra. Ezért határozta él a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, valamint a vállalat vezetői a hatvanas évek elején, hogy lényegében e célra ú.i gyárat létesítenék Kecskeméten. Az alföldi várost preferálta, hogy már annak idején tudták: méréstechnikai és automa­tizálási főiskola nyílik itt, mely szakemberek vonat­kozásában bázist jelent számukra. Girling-licenc és know-how Annak rendje és módja szerint megkezdték a ter­vezést, majd a kivitelezést, csakhogy közbejött néhány komplikáció. Nevezetesen az. hogy az Ikarus autóbu­szokhoz a korábban itt gyártásra tervezett hidro­sztatikus ventillátor-hajtó­művekre nincs szükség a legújabb konstrukciók sze­rint. Az adott pillanatban te­hát az volt a helyzet, hogy épül a gyár. de nincs pro­fil, nem tudták, hogy mit fog termelni? Széles körű piackutatás kezdődött, és ez — minden jó, ha jó a vége —. eredménnyel is zárult. Az idén januárban a A járműprogram megvalósításáért Lengéscsillapító-gyártás Kecskeméten Évente sxáxexer — Gépek nyolc orsxágból 760 dolgoxóval ISO millió TECHNOIMPEX közvetí­tésével aláírták az a szer­ződést, az angol Girling- céggel, mely lehetővé te­szi a licenc és know-how vásárláson keresztül a ma műszakilag legkorszerűbb, világszínvonalon álló két- collos nagy teljesítményű lengéscsillapítók gyártását. A megállapodás szerint a lengéscsillapítók licenc- díját a vállalat saját ter­mékeinek exportjával re­kompenzálja. A szerződés aláírása előtt tízéves együttműködési megálla­podást kötöttek az Ikarus Karosszéria és Járműgyár­ral a lengéscsillapítók gyár­tására. A tervek szerint 1971-ben 10 ezer darabot, a teljes felfutás után. kö­rülbelül 1973-ban pedig 100 ezer darabot állítanak elő és a gyártósort erre a mennyiségre készítik el. Ez fedezni fogja a teljes hazai autóbusz lengéscsil­lapító igényt, pótalkatrész- szükséglettel együtt és bi­zonyos exportot is lehető­vé tesz. Természetesen az új kecskeméti gyár nemcsak lengéscsillapítókat állít majd elő. hanem egyéb be­rendezéseket is. Például az NDK részére a darus gép­kocsik hidraulikus munka­hengereit, dömperprog­ramhoz billenő teleszkópo­kat. továbbá a hagyomá­nyos pneumatikus gépeket, hidraulikus és pneumati­kus vezérlőegységeket is. A városnak is hasznos Milyen is lesz a gyár, ahol mindezeket előállítják? Mint Meleghegyi József­től, a Szerszám és Gépele­mek Gyára műszaki igaz­gatójától, Csomány Lajos műszaki titkártól és Lő- rinczy Sándortól, a KGMTI fővállalkozói létesítmény főmérnökétől megtudtuk, nyolcezer négyzetméter alapterületen forgácsoló üzemcsarnok, edző- és fe­lületkezelő műhely, hid­raulikus és külön épített, hangszigetelt pneumatikus szerelde létesül. Ezenkívül laboratóriumok, iroda és szociális épületek fürdővel és öltözővel, étteremmel és konyhával, gáz- és elektro­mos fogadóállomás, ga­rázs, kerékpármegőrző, porta, egyszóval minden, ami a mai követelmények^ szerinti legmodernebb gyárhoz szükséges. Mindez nemcsak a vállalatnak, ha­nem a városnak is jó, kü­lönös tekintettel arra, hogy teljesen kiépült a 35 kilo­voltos főhálózat, az ehhez csatlakozó két kilométer hosszú, tíz kilovoltos be­kötővezeték-rendszer. va­lamint a földgázhálózat. Az egész nem olcsó mu­latság. A beruházási ösz- szeg kereken 140 millió forint, de megéri, hiszen a termelési érték a ter­vek szerint évente 150— 160 millió forint lesz. Gépparkja a legkorsze­rűbb. Részben magyar, az importgépek fele pedig a Szovjetunióból. Csehszlo­vákiából, Lengyelországból és az NDK-ból származik. Másik felét Svájcból, Ausztriából és az NSZK- ból szerezték be. A fővállalkozó dicsérete Az elismerés egyrészt a TECHNOIMPEX és a METRIMPEX külkereske­delmi vállalatokat illeti, melyek a nagy pontosságú műszereket és gépeket igen rövid idő alatt sze­rezték be. másrészt a Ko­hó- és Gépipari Miniszté­rium Tervező Irodát, sze­mély szerint is elsősorban annak igazgatóját, Inokai Jánost. A KGMTI ugyanis a fő- vállalkozó — ez volt az első ilyen irányú tevé­kenysége —, és feladatát a jelenlegi építőipari prob­lémák. figyelembevételé­vel. viszonylag gyorsan ol­dotta meg kis határidő­eltolódással. A gyorsaság­ra csak egy példa: A tech­nológiai szerelést novem­ber 7-én kezdték meg, és az átadást felszabadulá­sunk 25. évfordulójára, áp­rilis 4-re tervezik. Az üzemcsarnokban már dolgoznak, az irodába be­költöztek, a gépfelállítások egy része a Girling-tranz- akció függvényeként az idei évbdn valósul meg. A KGMTI viszont alvál­lalkozóit dicséri, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot, a kecskeméti ÉPSZER-t. a Villamosipari Vállalatot, az EVM Cső­szerelőipari Vállalatot. A beruházó és fővállal­kozó egyaránt elismeréssel adózik a Bacs megyei, va­lamint a kecskeméti városi pártbizottságnak és tanács­nak, melyek minden te­kintetben rendkívül rugal­masan és előzékenyen se­gítették munkájukat. Végezetül egy „diszkrét” kérdés; Lesz-e elegendő munkaerő? A válasz: ä fő­iskola biztosít szakembere­ket és á már most nagy­mértékben folyó iparita- nuló-képzés előreláthatólag biztosítja a szükséges lét­számot. Ma ugyanis a gyárhoz tartozó Juhász ut­cai teleppel együtt 530, a felfutás^ után azonban ez­ren dolgoznák majd itt. Remélhető, hogy a lét­számmal sem lesz hiba. S akkor a fiatalok gyára — az átlagos életkor 30—35 év! — nemcsak Kecske­mét egyik büszkeségévé, hanem a magyar jármű- program megvalósításának egyik bázisává is válik. Bruckner József A forgóeszköz-gazdálkodás tapasztalatai A megye ipari válla­latai az új gazdaságirá­nyítási rendszer máso­dik évében sokkal meg­fontoltabban gazdálkod­tak, mint bármikor az­előtt. Ez tükröződik for­góeszköz hitelállományuk alakulásában is. A Ma­gyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatóságának je­lentése szerint az elmúlt év végén az ipar forgó­eszköz hitellekötése csu­pán 4 százalékkal volt na­gyobb, mint az év elején. Ez a különbség 1968 vé­gén, vagyis egy évvel ko­rábban 24 százalékot tett ki. Mindez azt Igazolja, hogy a vállalatok kiegyen­súlyozottabbá tették esz­közgazdálkodásukat, s na- gyob gondot fordítottak saját anyagi forrásaik bő­vítésre is. A már rendel­kezésre álló adatok sze­rint a termelés bővülésé­nek üteme elmaradt a ko­rábbi évek átlagánál. Ez annak tulajdonítható, hogy az üzemek igyekez­tek a piac igényeihez iga­zodni, ami sok esetben termelésszerkezeti módo­sokat programváltoztatá­sokat tett szükségessé. Az ezzel járó átállások természetesen lassították a termeiéi folyamatokat. A forgóeszköz állomány gazdaságos felhasználását azonban több más ténye­ző is gátolta. A munkás­vándorlás például a ter­melékenység alakulására hatott igen kedvezőtlenül. Hosszú hónapok telnek el ugyanis, amíg az új mun­kahelyen a dolgozó teljes értékű munkát tud nyúj­tani. Sok esetben akadá­lyozták a termelést anyagellátási zavarok, az alacsony műszaki színvo­nal, a munka szervezett- lensége. A felsorolt nehézségek mellett is megállapíthat­juk azonban, hogy az esz­közhatékonyság javult, a termelés és értékesítés meghaladja az elmúlt év­ben az eszközállomány növekedését. N. O. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizott­sága mezőgazdasági albi­zottságának Genfben nyil. vánosságra hozott évi je­lentése szerint 1969-ben a kedvezőtlen időjárás Nyu­gat. és Kelet-Európa leg­több országában erősen be­folyásolta a mezőgazdasá­gi termelést. Ez alól kivé­tel Csehszlovákia, Finn­ország, Magyarország és Jugoszlávia volt. A je­lentés megállapítja, hogy az európai országok me­zőgazdasága egészébe vé­ve 1969-ben a kedvezőt- let időjárási viszonyok el­lenére is sokkal kedve­zőbb eredményeket ért el, mint az előző években. A jelentés ennek bizonyítá­sára utal a Szovjetunió gabonatermésére, amely Világgazdasági hírek a mostoha időjárási kö­rülmények ellenére nem maradt el az elmúlt négy év átlaga mögött. Kelet- Európa országainak is si­került a gabona és tej­termelést jelentősen nö­velniük. • Az elmúlt hat hónap alatt az Egyesült Arab Köztársaságban kitermelt olaj mennyisége 27 száza­lékkal növekedett a ko­rábbi év hasonló idősza­kához képest. * A most aláírt szerződés értelmében a Szovjetunió az év folyamán 1 millió 300 ezer tonna nyersola­jat, 150 ezer tonna Diesel fütőolájat, 50 ezer tonna petróleumot és más olaj­terméket szállít Jugoszlá­viának. * A római statisztikai hi­vatal közlése szerint Olaszországban az elmúlt év decemberében 7 szá­zalékkal voltak magasab­bak a létfenntartási költ­ségek, mint 1968. azonos időszakában. Az Egyesült Arab Köz­társaság és Bulgária idei kereskedelmi forgalmá­nak értéke 35 millió dol­lárra emelkedik, s ez ál­tal az elmúlt évi forgal­mat 50 százalékkal múlja felül. A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI (Közgazdasági és Jogi Kiadó.) A népgazdaság hosszútávú fejlesztési terveinek kidolgozásához a Magyar Tu­dományos Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézete agrárgazdasági kutatásai­ból összeállított tanulmány csokorral já­rult hozzá. A tanulmányok — különböző szerzők kutatásai nyomán — megismer­tetnek bennünket mezőgazdaságunk va­lamennyi fontos, időszerű közgazdasági problémájával. Mezőgazdaságunk fejlődésének üteme — az öntözés, belvízrendezés kiterjeszté­se. a gépesítés céltudatos fejlesztése kö­vetkeztében — nem maradt el a nyugat­európai országokétól. A mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő eszközellátott­sága az iparénál gyorsabban nőtt, mégis Bz állóalapok hatékonysága romlott. A «vábbképzés lehetőségeit és útjait ku­tatják a tanulmányok szerzői részben ha­zai, részben külföldi tapasztalatok elem­zésével. Alapvető érdemei közé tartozik a ta­nulmánygyűjteménynek, hogy az élelmi­szergazdaság egészével is foglalkozik, az ágazati kapcsolatok mérlegének (input­output táblák^ összefüggéseit, valamint a mezőgazdasági termékeket, feldolgozó iparágak településproblémáit ismertetve. A mezőgazdasági üzemek specalizáció- ja és integrációja előfeltétele az élelmi- szeripari pólusok kifejlődésének, de kulcs­kérdés az egységes élelmiszergazdaság megteremtése szempontjából a takar­mánykeverék-gyártó ipar—mezőgazdaság —feldolgozóipar közötti összhang is. A háztáji és kisegítő gazdaságok áru­termelésben. foglalkoztatásban, ellátás­ban elfoglalt helyzete indokolja, hogy ki­emelten foglalkozzanak e kérdéskomp­lexummal. A háztáji munka nagyobb jö­vedelmezőségének nem ellentétben, ha­nem harmóniában kell lennie a közös termeléssel. A tanulmányok adatokkal, szövegközi ábrákkal, grafikonokkal támasztják' alá mondanivalójukat. Valamennyi mezőgaz­dasággal foglalkozó szakembernek ajánl­juk. Sebestyén Gyula: LAKÁS ÉS VÁROS A NAGYVILÁGNBAN (Közgazdasági és Jogi Kiadó.) A neolitkori ember (i e. 2000—5000) 70 négyzetméter alapterületű agyagta- pasztású fallal, nyeregtetővel, tűzhellyel készült lakása sok százmillió ember mai lakásánál jobb volt. E megdöbbentő meg­állapítás után érthető, hogy súlyos prob­lémákkal állunk szemben. A lakáskérdés korunkban magánügy­ből közügy lett, hiszen minden ember jogosan tarthat igényt megfelelő lakásra. A faluról városija vándorlók egyre erő­södő hullámai, a családok nagyságának csökkenése, a lakások felszereltsége irán­ti igények növekedése mindenütt dilem­ma elé állította a kormányokat. A szerte a világon tapasztalható lakáshiány a megoldás különböző módjait eredményez­te az egyes országokban. A végső cél azonban azonos: minél nagyobb számú és korszerű lakás mielőbbi felépítése. (Természetesen megfizethető áron). A „hogyanra” az építőipar és a kapcsolódó iparágak gyors korszerűsítésével adhat­juk meg a választ. Ennek kapcsán a ki­alakult lakónkénti lakásterületnormákról az építő- és építőanyagipar technikai, technológiai fejlesztéséről, a lakásépítés finanszírozásáról, a lakáspiac alakulásá­ról és a lakásviszonyokról tájékoztat bennünket a szerző. A tömeges lakásépítés megvalósítása szükségszerűvé teszi annak eldöntését is, hogy mely település fejlesztése célsze­rű. A kialakult településszerkezet, az ún. agglomerációkat és a vonzó, vagy taszító hatásokat (push, vagy pull factor) a fej­lesztések helyének kijelölésénél mérlegel­ni kell. Az új városok helyzete, a telek­ellátás és a telekár mind megannyi iz­galmas kérdés, amply gond és egyúttal figyelembe veendő realitás a tervezés során. Óriásház? Hol játszanak a gyerekek? Kit ne érdekelnének ezek a kérdések? A választ — népszerűén, de tudományos alapon — megkaphatják a könyv olvasói. A könyv olvasásával, amiben számos fénykép és rajz segít bennünket, képet kaphatunk hazánk és a nagyvilág számos országának lakáshelyzetéről. A könyv nem kizárólag a lakásügy és a városfej­lesztés területén dolgozó szakemberek­nek, hanem a széles olvasóközönségnek készült Bercsényi Bolond

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom