Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

A siker titka az akarat Városföld a kecske­méti járásban nem tartozik a nagy községek közé. Sportéletéről sem hallot­tunk eddig túlságosan so­kat. Korábban inkább csak a falusi spartakiádon talál­koztunk a nevükkel, vagy néha a női kézilabda-baj­nokságban. No és a labdarúgás? Ter­mészetesen itt is — mint mindenütt — ennek a sportágnak van a legtöbb híve. A csapatuk ugyan az évek során át nem kényez­tette el a szurkolókat. A járási bajnokságban szere­peltek és nem is valami jól. Anyagiakban pedig, nem volt hiány, de vala­hogy nehezen indult meg a gépezet. Egészen 1969-ig.. Egy kis község sportkö­rének életrevalósága azon­ban nem mindig az anya­giakon múlik. Az akarat, lelkesedés, az erkölcsi tá­mogatás sokszor mindennél többet jelent, s ha valamit sokan akarnak, akkor an­nak előbb utóbb sikerülnie kell így volt ez Városföl­dön is. ahol a gazdaság dolgozói és a falu lakói ma már úgyszólván teljes számban hívei a sportnak, s Csík Antal, az Állami Gazdaság igazgatója maga is a lelkes támogatók közé tartozik. Abonyi Elek sport­köri elnöknek olyan odaadó munkatársai vannak, mint Kriskó Béla intéző. Virágh Ferenc szertáros. aztán Horváth Ferenc, a szakszer­vezeti bizottság elnöke, sem tagadja meg a segítséget, ha arr^ szükség van. Hogy js történt csak? Ketten ..futottak'1 tavaly a bajnokságért. A Szolgáltató és a Rallószög volt a baj­nokjelölt számtalan fordu­lón át. Mögöttük ott állt a táblázaton, szerényen meg­húzódva a 3. helyen a Vá­rosföldi MEDOSZ csapata. Rájuk nem is figyeltek a vetélytársak. Amikor vi­szont észbekaptak, már ké­ső volt. A városföldiek a végén „állva hagytak” mindenkit és megnyerve a bajnokságot, bejutottak a megyei I. osztályba. Seres Lajos, az együt­tes edzője így foglalta ősz. sze a csapat teljesítményét. — Azt mondják, hogy „nevető harmadikak” let­tünk. lóehet, hogy valóban így is van. de mi egész éven át tudatosan készül­tünk erre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy szá­mítottunk a feljutásra — bár erre mindig volt reális esélyünk, csak a többiek nem vették észre — hanem inkább úgy fejezném ki magam, hogy gondoltunk erre a lehetőségre is. Sokat és lelkiismeretesen edzet­tünk és ennek meg is lett az eredménye. A siker ki­vívásában persze nagy sze­repe van a gazdaság veze­tőinek. akik igazán minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megadják a szükséges segítséget a munkámhoz. Dicséret illeti valamennyi játékost, s itt fel kell so­rolnom a leggyakrabban szerepelt együttesünket: Horváth — Dezsőfi, Ba­logh, Juhász — Verebély, Ferenczi — Oskolás, Seres, Hegedűs. Gácsi. Kertész összetételben látszottunk a legtöbbször, de néhány mérkőzésen szerepelt Kiss, Lakatos. Dóra és Veszel- ka is. Hogy kik voltak a leg­jobbak? Nos. talán Balogh, Juhász. Hegedűs, Gácsi és Ferenczi nevét emelhetném ki. de igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy a többiek nem tettek meg mindent a ió szereplés ér­dekében. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a megyei I. osztályban nem elég az, amit eddig nyúj­tottunk. Erősítés? Igen. erre is gondoltunk, de aztán úgy döntöttünk, hogy elsősor­ban sajátnevelésű játéko­sokkal kell biztosítanunk a | bentmaradást. Van egy ' egész sor tehetséges ifjú- | sági játékosunk. Közülük i Kiss Sándor. Virágh, Macs­ka. Takács, Kertész már az ! első csapatban is helyet kaphat. Végül még aimyit. hogy I a kiesés nélküli tavaszi baj- j nokság pillanatnyilag jól I jön nekünk. Remélem, hogy j ezalatt a csapatunk meg- j szerzi a szükséges rutint, megszokja az I. osztály lég- í körét, s így ősszel már j egyenlő feltételekkel vehet- | jük fel a küzdelmet a töb­biekkel az újrendszerű bajnokságban. Szabó Zoltán Tavasz-ősz? k — ősz-t A magyar labdarúgó­bajnokságban az 1970/1971-es Idénytől ismét visszatérnek az őszi-tavaszi kiírásra. Az intézkedést rengeteg vita előzte meg, végül is az az érv döntött, hogy a magyar futball ezzel a rendszerrel jobban tud igazodni az európai sport­élethez. Ez valóban így is van, hiszen az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 33 tagállama kö­zül mindössze csak néhány­ban van „éves” bajnokság, elsősorban azokban az or­szágokban, amelyekben ko­rán kezdődik a tél, s a já­tékra a késői hónapokban már alig van lehetőség. így van ez általában a skandi­Kosárlabda Decemberben befejező­dött a középfokú iskolai kosárlabda-bajnokság I. csoportjában a megyei döntő. A II. korcsoport selejtezői pedig január második felében kezdőd­nek és március 22-ig tarta­nak. A kiírás már elkészült, s rövidesen beérkeznek a nevezések is. Annyi máris bizonyos, hogy a résztvevő csapatok száma több lesz, mint a nagyobbaknál, s az is, hogy az eddigi erőviszo­nyok lényeges eltolódása «Tarható. \ városföldi MEDOSZ járási bajnokságot nyert csapata. Kriskó Béla intéző, Juhász. Hegedűs, Seres, Seres Lajos edző. Gácsi, Balo jh, Ferenczi Virágh íerenc. Alsó sor; Kiss. Lakatos, Horváth. Dezsőfi, Kertész. náv államokban, és a Szovjetunióban. Mi is volt a helyzet eb­ben a kérdésben közel 70 év alatt ? M agyarországon az el­ső bajnoki mérkőzést 1901. február 17-én játszot­ta le a BTC csapata a Bu­dapesti SC-vel. Ezzel a mérkőzéssel kezdődött meg az első magyar bajnokság, tavaszi-őszi lebonyolítás­ban. 1903-ban a MAC már javasolta az őszi-tavaszi rendszert, de ebből csak 1906-ban lett határozat. 1906 tavaszán „áthidaló” megol­dásként Brüll Alfréd ser­legéért játszottak a csapa­tok, majd ősztől került sor az 1906. évi bajnokságra. C saknem tíz év múlva az első világháború szólt közbe, s bontotta meg a magyar bajnokság foly­tonosságát. Különböző ku­pákért, hadibajnokságban játszottak a csapatok, s csak 1916-tól tért ismét vissza minden a régi me­derbe. Ezután 35 évig csend volt. senki sem akart a jól bevált bajnoki meneten változtatni. Az 1949/50-es idény be­fejeztével „rendszer váltó, zás” következett: ősszel fél- idényes bajnokság zajlott le, majd az „éves szezon” sorozata következett. z 1957-ig tartott. Ek­kor félidényes, ta­vaszi bajnokságot válasz-, tottak „átmenetül”, s 1957/58-as indulással foly­tatódott, most már megint az őszi-tavaszi sorozat. Amikor voltak eredmé­nyei a magyar labdarú­gásnak, akkor jó volt min­den, ha visszaesés követke­zett be, a bajnoki rend változtatásában Látták a szakvezetők a kiutat. így lett 1963 őszén ismét egy­fordulós kiírás, a Győr lett a bajnok. Ezt követően egészen az 1969-es idény befejezéséig „éves” bajnok­ságot tartottak nyilván. 1 Q7fl tavaszan egyfor- f dulós kiegészítő programot láthatnak majd a nézők, 1970—71-től megint- csak őszi-tavaszi bajnoksá­got. Ki tudja meddig ... E2 Mi lesz vasárnap Nem dicsekedhetünk gazdag sportműsorral az már igaz. Mindössze egyet­len valamirevaló sportese­ményről adhatunk hírt, a Kecskeméten sorra kerülő megyei felnőtt asztalitenisz bajnokságról, amely egé­szen bizonyosan érdekes és színvonalas sportesemény lesz, de a rendezők nyil­ván azért nem propagál­nak túlságosan, mert ha sok néző jön, esetleg a ver­senyzők nem férnek el a teremben. Ilyenkor bizony ismét az eszünkbe jut, högy mennyire kellene már az a bizonyos sportcsarnok, amelynek — ha igaz, az idén végre lerakják az alapjait. S ha egyszer kész lesz, akkor januárban sem kell holtszezonról panasz­kodnunk. Ez holtbiztos! Párbeszéd a válogatott tekézőveí Telei onhir: — Tóth József vagyok, a Kecskeméti MÁV tekeszak osztály ónak vezetője. A közelmúltban értesített ben­nünket a Magyar Teke Szö­vetség, hogy Dunai Ilonkát, az NB I-es női csapat fiatal és tehetséges tagját beválasz­tották a válogatott keretbe . .. — Hogyan is kezdődött? — Eleinte mint néző já- rogattam el a tekepályára, később már a dobással is megpróbálkoztam — kezd­te mosolyogva. — Egyszer aztán azt javasolták, hogy menjek el az edzésre. Na­gyon örültem a hívásnak, de ugyanakkor szorongás is fogott el. Egy kicsit tar. tottam a bemutatkozás­tól... — Aztán? — Azt hiszem, hogy még sokáig emlékezetes nap marad, amikor végre el­határoztam, hogy megyek. Tudtam, hogy kedden dél­után mikor kezdődik az ed­zés. Elindultam. A kapu­nál azonban szerte fosz­lott minden bátorságom, Visszafordultam. — Miért? — Ezt nehéz lenne meg­magyarázni ... De másnap már egész határozottan tudtam, hogy a csütörtö­ki edzésen ott leszek. Ügy is történt, de ebben már nincs sok érdekesség... — Annál több van az első igazi edzésben!? ■— Hát igen. Valójában akkor kezdődött az én sportpályafutásom. Kezdet­ben nagyon ügyetlenül do. hálhattam. De azután tani. tani kezdtek. — Ki volt az első meste. re? — Tóth Józsi bácsi taní­tott meg az alapvető sza­bályokra. De később nagy hasznát vettem „Csöpi né­ni” — Medgyesi Istvánné — tanácsainak is. ű főleg arra oktqtott, hogy hogyan kell belehajolni a dobásba. De a többi tekézőröl is a legjobbakat mondhatom; valamennyien segítettek. — Első szereplése? — 1968 őszén szerepel­tem először az NB I-es csapatban. Nem úgy ment, ahogy szeretttem volna ... Akkor voltam először ide­ges. Egyébként nagyon nyugodt természetű va­gyok, ami a tekesportban igen fontos. — Az első sikerei? — Nekem már az is szép eredménynek számított, hogy első nem éppen sike. rés bemutatkozásom óta aktív tagja maradiam a csapatnak. Tavaly az orszá­gos vidéki ifjúsági bajnok­ságon 4., az országos dön­tőn pedig 6. lettem. Leg­jobb teljesítményem 428 fa. Legnagyob örömöm pe­dig az, hogy tagja lettem a válogatottnak. —bi— DUMJEVSZKIJ a neves szovjet zeneszerző 70 éve született. Néhány művének címét a vízszin­tes 1., 25., 83., valamint a függőleges 13. számú sorok rejtik. VÍZSZINTES: 13. A la­bancok réme. 14. Üj, né­metül. 15. Állami bevétel­re. 16. Kutya teszi. 17. Bel­ső szerv. 20. Futballvéfcség. 23. Eléje kerül. 24. Hímál­lat (+’). 26. Alulra. 27. Kerti munkát végez. 28. Nem jönne időben. 31. Bodrog-Abaúj-Zemplén megyei község. 34. Néma téma! 35. Kutyát. 36. Fi­zetség. 38. Ilyen bérlő is van. 39. Kötőszó. 41. Né­met névelő. 42. Hazárd kártyajáték. 44. Mező. 45. E napon. 46. • Hímjuh. 47. Szín. '48. Kerek szám. 49. Kis ház. 50. Indíték. 51. El­me. 53. Távol-keleti állam. 55. Angol város és folyó. 57. Francia szigetbörtön. 58. Szerszám. 60. Víziállat. 61. Strázsál. 62. Eladási ér­ték. 64. Valódi (+’). 66. Ré­gi hosszmérték. 67. Len­gyelország autó jelzése. 68. Fürdőszobában van. 70. He­verő. ; 71. Pihenőhely. 72. Ilyen eső is van 74. Képtéma. 76. Én, latinul (-f’). 77. Taszíts. 78. Hívat. 80. Ilyen pont is van. 82. Madár. 84. Régi magyar név. FÜGGŐLEGES: 2. Futballis­ták fő tevékenysége. 3. Eladá­si értékek. 4. Jó, németül. 5. A conto. 6. Megszólítás. 7. Al­bán pénzegység. 8. Te, néme­tül. 9. Vissza: névelő.. 10. Friss. 11. A „Parasztbecsület” női szerepe 12. Darált. 17. Pest megyei község. 18. Régi űrmérték. 19. Vércsator­nája. 20. Baromfi. 21. Ügy. 22. Mozícs’llag. 28. Csonka kedd! 29 Az Őr főtulajdgnsága. 30. Lyuk. 32. JeÚemes. 3°. VáUa- lq’ti'. takarékpénztár. 36. Cser- ’a 37. Zöldségféle. 40. Renge­teg. 42. Iparos. 43. Női bece­név. 45. E napi. 51. Női név. 1 2 3 4 5 F 6 7 8 S 9 10 11 12 . 13 * 14 *­15 16 i 18 19*1 20 21 22 23 24 * 25 rrr-f * 26 27 J 28 29 *1 31 32 33 : 34 N > 3$ j 36°* 37 i 38 N 39 40 41 42 43 ! 44 j 45 46 J ! 47 * 48 49 50 51 52! 5} 54 J 56 57 z * 58 59 * 60 J 61 * Ö 62 63 j 1 65 j j .! 66 ti 68 69 * 70 * 71 72 71 i 74 ~1 75: 76 11 78 ' '.V 79 * 80 81 * 82 83 l| 34 52. Hajdú-Bihar megyei köz­ség. 54 i Mozgat: 55. Kaszás. 56. Végtelen rizs! 59. Erdei ál­latok. 61. Kóros. 63. Rátekint. 65. Pusztít. 66. Régi római üd­vözlés. 67. Csínom 69. Női név (—?j. 71. írásjel. 73. Sé­rülés. 75. Végtag. 77. Asztal, németül (fon.) 79. Duplázva: bányaváros. 80. Csehszlovákia a utójelzése. 81. Folyadék. 82. ’ómai százegy. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 25., és 83., valamint a füg­gőleges 13. számú sorok meg­fejtése. V. I. A január l-i számban meg­jelent kerez? rejtvény helyes megfejtése: (Víz zintes 1.:) Az j is a városhoz közelebb szívá- 1 rog; (Függőleges 13.:), s a disznótorokba örömnótát ká­rog. (Csokonai Vitéz Mihály: A tél) A január 4-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfej é- se: (Vízszintes 2.:) Szépészeti Bizottság; (Vízszintes 33.:) Klasszicizmus; (Vízszintes 77.:) Nemzeti Múzeum; (Függőleges L;) Kossuth Akadémia; (Füg­gőleges 37.:) Városliget. A január l-i keresztrejtvény helyes megfejtéséért könwta­taimat nyert: Sípos Kálmán Kiskunhalas, Dob u. 2. sz. A január 4-i kérész rejtvény he lyes megfejtéséért könvvjuta! mat nyertek Trepák Antalm' f.aktteiek. Zrínyi u. 28'a: T" kács Ferenc, Gara, Kossu- L. u, 59, sz. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom