Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
4. oldal 1970. január 11, vasárnap Kecskemétre jön az Othello Bútorgyártás a megyeszékhel Shakespeare tragikus hő- tó berendezés készíti. A fo- hét fotelből és egy asztal- sének a kefébe nem illene tellábak csaprészeit pneu- ból álló Ofhelío-garnitúrá- a sűrített levegővel műkő- matikus fúrógép mélyíti ki. ból háromezret adunk át az dő szegező pisztoly, amit a De ezek, ha mégoly fon- idén a belkereskedelemnek, kárpitos műhelyben hasz- tosak is, belső dolgok. A Érezzük mi is, hogy elmé- nálnak. De nem is a szí- vásárlókat sokkal inkább lyültebb piackutatással keines bőrű velencei mór iá- az érdekli, hogy mikor ta- lene foglalkozni. Amennyi- togat a megyeszékhelyre, lálják meg a keresett bű- hen megfelelő helyiséget hanem a róla elnevezett torokat, az üzletekben. Ho- találunk, Kecskeméten min- bútorgarnitúra gyártását gyan igyekszik pótolni a taüzletet nyitunk. Az igé- Veszi át — 1970 egyik új- hazai bútorgyártás a világ- nyék jobb kielégítését je- donságoként — a Szék- és színvonaltól való lemara- lenleg úgy segítjük elő, Kárpj.osipari Vállalat kecs- dását? hogy egy megállapodás ér. keméti gyára. — Valóban gyártunk még telmében bárki kiválasztAz üzem szép fejlődés jó néhány hagyományos ti- hatja a helyszínen a tereié néz. A vállalat hét pust, mint például a Vik- mékeink közül a neki tet- gyáregysége közül a leg- íóna-garnitúrát. Több éve szót, s azt átszállítjuk a nagyobb értéket — 127 készítjük a Tulipán-garni- kecskeméti bútoráruházba, millió forintot — a debre- túrát is, mert igényli a ke- ahol megvásárolhatja a ceni adja, majd 87 millió reskedelem. Leálltunk vi- kért gyártmányt, forinttal a budapesti Már- szont a Gondola-székek, az H. F. ton utcai gyár következik, míg a harmadik helyen 69 millió forintnyi termelési értékével a kecskeméti áll. A fővárosi iparkitelepítési program keretében a „hírős városba” költözik a Márton utcai üzem. A bővítés tervei mór készülnek. — A kivitelezők várhatóan az év első felében felvonulnak és elkezdik a 3600 négyzetméter alapterületű faipari csarnok építését — mondja Fehér Balázs igazgató. — Itt történik majd a különböző termékek gyalulása, csiszolása, fúrása. A csarnokban 1971-ben kezdődik meg a munka. Közben utak készülnek, kiépül az energiatelep, majd egy kárpitos üzem is létesül 1974-ig. A beruházás lehetővé teszi, hogy 160—180 millió forint- iá1 emelkedjen az éves termelési értékünk. A létszámot mérsékeltebben emeljük. Jelenleg 380 munkásunk van, s öt év múlva is csak 650 embert foglalkoztatunk. A termelés gépesítésre, korszerűsítésére törekszünk. Orpona-heverők termeléséA jövendő fejlesztésre vei. Tervezőink új formájú már jó néhány itt levő be- bútorok kialakításán dol- rendezés utal. Kecskeméten goznak, s a mintadarabo- dolgozik például az ország kát bemutatjuk1-a kereske- legnagyobb, 1 millió forin- delemnek, az ipari vásáro- tos, rövid munkaütemű kon közvéleménykutatást hidraulikus présgépe, ami végzünk. Nemrég kezdtünk a furnért préseli a bútor- csak hozzá a Zenit-garni- 1 apókra. Az afrikpaplant, túra gyártásához, újdonság amit a heverők rugózatá- a műanyaggal bevont, egy- ra terítenek rá a kárpito- szerű és tetszetős Májussok, a tűzött lapokat gyár- heverő is. A két heverőbői, Nyugtalan hétköznapok A lig múlt hetvenéves, de aki nem ismeri életkorát ötvennek sem nézné dr. Bartossik Lajost, a nemrég nyugalomba vonult kiváló szakembert. A nyugalomba vonulást akár idézőjelbe is tehetnénk, hiszen most is szorgosan tevékenykedik. — A munka tart karban — szokta mondani tréfásan. Én hozzátenném azt is, hogy az örök jó kedve, kiegyensúlyozottsága. — Lajos bácsinak mindig rendben van a szénája —, mondják róla a kollégák. Az ő esetében azért is helytálló ez a megállapítás, mert a gyepgazdálkodás egyik kiváló szaktekintélyeként ismerik. Az ő kezdeményezésére indult meg Hatszázötven négyzetméter tűzött lapot készít a modern géppel műszakonként Varga Istvánná és Körösi Sándorné. a megyében nagyobb mértékben a mezőgazdasági üzemekben a rét- és legelőjavítás. Fáradhatatlanul bizonygatja, és ezt saját kísérleti adataival is alátámasztja, hogy egy kis törődéssel, jobb szervezéssel meg lehetne oldani az ország, a megye állattenyésztésének szálastakarmány gondjait. Munkáját mindenütt elismerik. Nemrég megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Előzőleg kétszer a Kiváló állattenyésztő kitüntetést. Az 1956-os dunai árvíz idején, a természeti csapás által sújtott terüle teken ő szervezte meg a takarmánygazdálkodást, elosztást. Ezért külön elismerést kapott. E gész életén át dolgozott és tanult. Kora nem akadályozza most sem, ebben, szelleme friss, munkaszeretete és tudásvágya kimeríthetetlen. 1963- ban, hatvannégy éves korában a rét- és legelőgazdálkodás témájából summe cum laude doktorált az Agrártudományi Egyetemen. Ez a teljesítmény akkoriban egyedülálló volt az országban, szakmai körökben nagy elismerést és feltűnést keltett. A napokban találkoztam vele. Érdeklődtem munkája felől. Kámemelte örökké vidám tekintetét: — Természetesen most is a kedvenc témámmal foglalkozom. Baskai Tóth Bertalannal, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárával, a homoki gyepgazdálkodás lehetőségeit kutatjuk. Csengődön 150 holdas legelőn folynak a kísérleteink. KI egyedmillió holdnyi • gyepterület van a megyében. Jelentős a sziki és a homoki legelők aránya. Ma már a gazdaságok Néhány esztendővel ezelőtt nem kis feltűnést keltett a Fővárosi KertéMostohagyerek nagykereskedelemben is nagyobb a választék. színben fazonban egyaránt. Az \ termelékeny, pneu ua'ikus fúrógép működését Kovács Zoltánné Irányítja. (Pásztor Zoltán felvételei) szeti Vállalat munkástoborzó plakátja. A NDK-ban például csak a mezőgazdasági jó kereset és a kellemes környezetben dolgozóknak, állattenyésztőknek tizen- végzett munka mellett a dolgozóknak egy fazonban és színben kínálja a mun- tetszetős munkaruhát is ígért. Mivel fő- karuhát a nagykereskedelem. A módéiként nőket kerestek munkára, a plaká- leket nézegetve nyomban látható, hogy ton egy csinos hölgy képét is közölték a tervezők fő szempontKént a cétszerű- egy valóban újszerű, tetszetős munka- séget értékelték, de a biztonságot, a ké- ruhában. Annakidején néhány lap meg nyelmet, divatot sem hagyták figyel- is emlékezett az ügyes reklámról, inter- men kívül. \ jút közöltek a vállalat munkaügyi elő- Nem akarjuk elhallgatni, hogy nálunk adójával, aki örömmel számolt be ar- is van kezdeményezés, de ez, sajnos, ról, hogy minden eddiginél hatásosabb- évek óta, születése óta csak csigalassúnak bizonyult a plakát, és pár bét alatt Sággal képes előrehaladni. Ha a forgal- jócskán enyhült a vállalat munkaerő- mazó vállalatok, a nagykereskedelem gondja. jelez, akkor a ruhagyárak mintapéldáAzok a plakátok azóta lerongyolód- nyokat készítenek, elküldik őket a ja- tak, eltűntek a fővárosi hirdetőoszlo- vaslattevőknek, és azok — vagy elad- pokról, sajnos nem csináltak divatot, ják, vagy nem. A javaslatokat ugyanis A munkaruha továbbra is a ruhater- nem az üzemek vagy a szövetkezetek, vezők mostohagyereke maradt. Nehe- gazdaságok teszik, hanem a nagykeres- zen magyarázható, hogy manapság, kedelem. Az új modell vagy jó, vagy amikor egyre többen foglalkoznak mun- nem jó, az igazság kedvéért hozzá kell kalélektannal, munkahelyi szociológiá- tennünk, az esetek többségében jó. A val, a munkaruha még mindig, mindé- Kecskeméti Mezőgazdasági Ellátó Vál- nütt a hagyományosnak mondható kék lalat például annak idején javaslatot zsávoly. A szabás pedig olyan — ami- tett a gyárnak műszálas irodaköpenyek lyen. , gyártására, több színben. Azóta kaphaFöltehetjük úgy is a kérdést: egválta- tők ezek a köpenyek, de vajon a vállalón érdemes ezzel a témával foglalkoz- lat nem tette volna helyesebben, ha a ni, nem mindegy, hogy milyen ruha mezőgazdaságban a szabadban dolgozó piszkolód!k. szakad el a munkahelyen? nők részére is javasolt volna a jelenle- P'rsze szónoki a kérdés. T^rm^sz^tesen ginéi jobb, praktikusabb és nem utolsónem mindegy, hiszen a do'gőzök több- sorban szebb modelleket? , iséee naoonta nyolc órát tölt el a mun- Száz- és százezer ember tölt el na- kahelyen. a mezőgazdasági munkások ponta nyolc órát a munkaruhában. Nem p-dig még ennél is többet. kell hozzá nagy merészség megjósolni. Pedig a ió nőidéért nem kell mész- hogy egy divatbemutató az új modelleksz're menni, h'szen legközelebbi szom- bői hatalmas érdeklődést váltana ki. szódáinknál. Csehszlovákiában. Romá- nemcsak a munkanadoknál, de a mező- r;éban ve^v éwn a N*m“t Demokra- gazdaságban is. Ha lenne aki megter- tik.,s m^r |COT(r)iv vezné, és íiz.em. amelyik gyártaná ezee's-ak-tndósi- á11'«’? el e niViá’- cz<»v,bÄ két a ruhákat... Nagy kár még min- tz<-o*v,on tvzrnc^-k arra d'g rnnstohammrekként kezelni a ruha- utolnnk itt. tmzy már a kömnes rí*'- tár e darabiát. hiszen végeredményben szzú nyomok is martuk és °z is hozzájárni ahhoz hogy az embe’ pmhiámákkot mim örömét lelje a munkájáh-n. karuhákat dolgozóiknak, de náluk a Baranyi Pál mind jobban felismerik a javításban rejlő lehetőségekét. Sok ezer holdon folyik szakszerű gyepgazdálkodás. A régen 3—4 mázsa szénát adó területeken 20— 40 mázsa is tersm. Mesterséges legelőket telepítettek Solton, Hartán és másutt. Az eredmények az<?“tban csak kezdetiek. A témáról két kötetes tanulmányt írt, amelyben az egész megye helyzetét feldolgozta. Megállapításai szerint pines a növénytermelésnek olyan ágazata, amely megközelítőleg is elérné a legelő nyújtotta elő. nyöket, s amelynek önköltsége ennek olcsóságával vetekedne. Legalább 150 ezer holdon lehetne javítani a fűhozamot. — Én a gyepgazdálkodást egy olyan megtöltött magtárhoz hasonlítom, amelynek kulcsa valahol a gazdaságban van, és amit meg kell keresni, hogy a zárak felnyíljanak. Viszonylag kis befektetésekkel nagy tartalékokat lehet feltárni. Sajnos, sok helyen még az ősi pásztorkodás módszereivel történik a legeltetés. A szegedi mezőgazda- sági kutató intézetben külön csoport foglalkozik a szikes legelők hasznosításával. Dr. Bartossik Lajos, Herke Sándor profesz- szorral mintegy 10 évvel ezelőtt számos tapasztalatot szerzett a sziki mézpázsit telepítésében. Az ő tapasztalatai alapul szolgálnak a továbbfejlesztéshez. A csengődi kísérletek eredményeit rövidesen értékelik. — Ha sikerül megvalósítani a jobb hasznosítást, gyorsabban előreléphetünk az állattenyésztésben. A legelő a legolcsóbb, a lester. mészetszerűbb, a legköny- nyebben emészthető takarmányt : adja. Olyan terület kihasználását oldja meg, melynek talaja szántóföldi művelésre nem alkalmas, s éppen a legeltetéssel lehet bevonni a gazdálkodósba, — ismétli a sokszor hangoztatott megállapításokat. Életét ennek bizonyítására szenteli. K. S. Hóstatisztika Meteorológusaink becslése szerint egyenletesen elterítve körülbelül 50 centiméteres réteget alkotna az a hőmennyiség, ami hazánkra december végéig lezúdult. Hogy micsoda óriási hótömeg ez, azt igazában csak áttételezetten tudjuk érzékelni. Például ha a Balatonból kimernénk a vizet és az eddigi hőmennyiséget a tó medencéjében halmoznánk egymásra, 75 méter magas tömb lenne belőle. Ha pedig megolvasztva próbálnánk helyet találni számára a kiürített Balaton-me- derben — a hó térfogata vízzé olvadva tudvalevőleg tizedére csökken — ennek a víznek a felszíne több, mint 4 és fél méterrel lenne magasabb a jelenleginél. az idei télnek ez az »lső hótömege négyzetmét«*>*en- kint hozzávetőleg 50, az -gész ország területén pedig kereken 4 651 500 000 000 — vagyis négy billió 651 milliárd és 500 millió — kilogrammsúlyt jelentett hazánk földién.
