Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Befejezéshez közeledik a népszámlálás Kóczián Zoltántól, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, hogy Bács- Kiskunban hol tartanak a számlálóbiztosok. Megtudtuk, hogy a január 8-án este beérkezett és összesített adatok szerint a megye lakosságának 02 százalékát, a lakóépületeknek pedig 94 százalékát írták össze. A munka dandárján már túl vannak a népszámlálók, és a jelek szerint vasárnap estig befejeződik az 1970-es nép- számlálás a megyében. Nézzünk egy-két érdekesebb „részadatot” az eddigi számokból. Az összeírás során eddig több mint 143 ezer épületet, ezen belül 170 ezer 500 lakást, valamint 526 ezer személyt vettek nyilvántartásba a számlálóbiztosok. Érdekesen alakultak például — ugyancsak az előzetes adatok szerint — a kalocsai járásra vonatkozó számok. Amíg ugyanis az 1960-as népszámláláskor a járásnak 37 ezer 608 lakosa volt, most, január 8-án estig már 37 ezer 753 személyt írtak össze. Hasonló emelkedést mutatnak a járás lakásszámai, is. fiz évvel ezelőtt 11 ezer 520, most pedig — mintegy 95 százalékos összeírás után — már 11 ezer 646 lakásnál tartanak a népszámlálók. Bizonyára hasonló adatok „ugranak majd ki” a többi járásban, s így összességében a megyében is. Január 14-ig tart a nép- számlálás. Azt követően a statisztikai hivatal dolgozói az összesítéseken, azok megoszlásán, különböző összehasonlításokon munkálkodnak majd. A megyére' vonatkozó anyagot — meghatározót bontásban — március 31-ig kell fel- küldeni a Központi Statisztikai Hivatalnak. Ezt megelőzően azonban — tájékoztatott Kóczián elvtárs január 20 és 31 között úgynevezett ellenőrző felméréseket végeznek még a megyében, s ugyancsak külön foglalkoznak a kilencven éven felüli személyekkel, akikről bőséges adatokat vesznek fel többek között az életmódról, napi elfoglaltságról, táplálkozásról, egészségi állapotról stb. Bács-Kiskun megyében — az eddigi felmérések szerint — mintegy 650 ilyen magas korú ember él. G. S. innepi közgyűlés Az első zárszámadás ünnepi tiszaTegnap délelőtt közgyűlést tartott kécskei Új Élét Termelő- szövetkezet, ahol megemlékeztek a közös gazdaság tíz esztendővel ezelőtti megalakításáról: Az ünnepi beszédet Vin- cze Lajos, a termelőszövetkezet elnöke tartotta. Szólt a gazdaság egy évtizedes fejlődéséről, vázolta a megalakulás óta megtett utat. Tíz esztendő alatt töretlen volt az ezernyblcszáz holdas gazdaság fejlődése, tiszta vagyonuk értéke ma meghaladja a 21 millió forintot. — A szövetkezet arányos fejlesztését, a közös vagyonnal való tervszerű gazdálkodást mindig legfőbb feladatunknak tartottuk. Megvalósítottuk a tereprendezést, a táblásítást, ezzel nagy területen, készítettük elő a földet az öntözéses növénytermesztésre. Olyan ] eső jövedelmét, amely az baromfinevelőt építettünk I indulás esztendejében elért és telepítettünk be, amelytől joggal várunk a jövőben 15 millió forintos bevételt. Folyamatban van egy 300 férőhelyes szarvasmarhatelep építése. Mindezek mellett évről évre növelni tudtuk a tagság egy főre hatezer forinttal szemben az idén már meghaladja a húszezer > forintot — a háztájit természetesen nem számolva — mondotta többek között az elnök. Az ünnepi közgyűlés után a (Folytatás a 2. oldalon) XXV. évf. 9. szám 1970. január U. VASÁRNAP A' Ara: 1 forint Egy hét a világpolitikában képes összeállítás az elmúlt hét külpolitikai eseményeiről (-3. oldali Pályaválasztók felelőssége (5. oldal) (9. oldal) Öt év aiatt tői mint száz kilométeres gazdasági úttsáSózat Előnyben a szakosított telepek és hűtőtárolók A dűlőút sarába tengelyig , süllyedő traktor látványa az, elmúlt évtized nagyüzemi mezőgazdálkodásához épp úgy hozzátartozott, mint az új szőlő-, és gyümölcstelepítések Csaták — délelőtt Nehéz évet zárt a konzervipar A Kalocsavidéki Fűszer- paprika. és Konzervipari Vállalat 1969 évi értékesítési tervét 100,4 százalékra teljesítette. Ez az eredmény nem rossz, azonban csak az első pillantásra megnyugtató. Nem volt ugyanis könnyű esztendejük a „paprikásoknak”. Háromszázhatvan vagon fűszerpaprika-exportot irányoztak elő és csak 326 vagonnal tudtak külföldre szállítani. A lemaradás oka azonban még 1968-ra nyúlik vissza, amikor nem tudtak elegendő jó minőségű paprikát készletezni. Hasonlóan jártak a savanyúsággal is. Nyersanyaghiány miatt 50 vagonnal tudtak kevesebbet eladni külföldön, hogy a gyár mégis teljesítette értékesítési előirányzatát, annak köszönhető, hogy egyéb konzervekből a belföldi igények kielégítésére a tervezettnél többet szállíthatott a belkereskedelemnek. Rapszódikus volt 1969 a Kecskeméti Konzervgyár számára is. Sokszor kellett átszervezni a termelést az időjárástól függő nyersanyaghiány, vagy éppen dömping miatt. Ennek ellenére 615 millió forintos termelési előirányzatukat 65 millióval teljesítették túl az üzem dQlgozói. Tovább boncolgatva a Kecskeméti Konzervgyár elmúlt évi gazdálkodásáról készült első jelentést, örvendetes, hogy 53 millió forint értékű áruval többet exportált, mint egy évvel korábban. Bár különösen a nyár végén mutatkoztak — a külföldi valuták átértékelései miatt — értékesítési nehézségek, decemberben nemcsak ledolgozták a hátrányt, hanem túl is teljesítették a nyugati exportelőirányzatot. A belkereskedelem számá. ra is 6 millió forint értékű áruval adtak többet a tervezettnél. N. Oj szemhatárig nyúló táblái. A gazdasági utak kiépítése iránt első ízben a nagyüzemi állattartás, az árutermelés és a gépesítés lépett fel sürgető igénnyel. A földutaknak a hagyományos paraszti gazdálkodás idejében kialakult hálózata már a termelőszövetkezetek megalakulását követő években sem felelt meg az igényeknek. Ily módon a szilárd burkolatú tsz-bekötőutak állami támogatással történő megépítése az elsőrendű beruházási feladatok sorába lépett. A harmadik ötéves terv időszakában — tehát még a jelenlegi esztendő létesítményeit is ideszámítva — 102 millió forintos beruházással több mint 100 kilométeres úthálózat épül meg. A saját erőből történő szövetkezeti útépítés ehhez képest nem jelentős; legfeljebb egytizede a „cél- csoportos” állami beruházásból történő építésnek. jlAz úthálózat fejlesztése kü- H lönösen az elmúlt pár éviben vett nagyobb lendüleFeszültség és feloldódás számolóra, szigorlatra ... fft. Tavaly, mintegy 27 mil— avagy egy délelőtt, ké- feszültség... feloldódás ... 1*° . forintcs költséggel, pék ben elbeszélve. A kecs- jgy megy ez a vizsgaidő- kemeti Óvónőképző Intézet- szak végéig ben az év első munkanap- 5 ján megkezdődtek a vizs- (Baranvi — Pásztori gák. Felső képünk a pedagógiai tanszéken készült, Dudás Benjámin tanár vizsgáztatja a másodéves hallgatók egy csoportját. A tételek között olyan izgalmas kérdések szerepelnek, mint a nevelés és a képzés viszonya, a torzulások, a helyes viszony értelmezés? stb. A „másik oldalon” Kisjuhász Erzsébet, Aszódi Klára, Szálai Orsolya és Szűcs Judit fogalmazza a feleleteket és — bármenynyire szeretik is a vizsgáztató tanárt meg a tárgyat — az' asztal két oldala között szinte mérhető a feszültség. A másik képen viszont jóval vidámabb csatát örökített meg fotóriporterünk. Vége a vizsgának — és sikerült. A feszültség vidárii történetekben, viccekben, nomeg egy kis hócsatában oldódik fel. Aztán előkerül az újabb könyv meg a jegyzetek, kezdődik a készülődés az újabb betöbb mint 20 kilométeres bekötőút készült. Ebből a következő gazdaságok részeltek: a kecskeméti Törekvés Tsz Rákóczi üzemegysége, a kiskunhalasi Vörös Szikra, a mélykúti Üj Élet, az alpári Búzakalász, a vaskúti Bácska, a dunavecsei Virágzó, a bátyai Piros Paprika, a foktői Béke Tsz, az imrehe- gyi Űj Élet Szakszövetkezet, továbbá — ahol valamelyes áthúzódásra is lehet számítani — a lakite- léki Szikra, a kiskunfélegyházi Zöldmező, a kiskunhalasi Vörös Október és a bajai Micsurin Tsz. Ez évben 30 milliót szánnak a szövetkezeti úthálózat fejlesztésére, amelyből több mint 25 kilométeres út építésére telik. Ezek közül csak a néhány jelentősebbet említjük. A városföldi Petőfi Tsz központjához majd 3,5 kilométeres útszakasz épül. A dunavecsei Virágzó Tsz- ben — mintegy a második „ütemben” — 5 kilométeres lesz az útszakasz, s a tsz állattenyésztő telepe ezzel bekapcsolódik a gazdálkodás „vérkeringésébe”. A császártöltési Üj Barázda Tsz hűtőtárolójához 3,7 kilométeres útszakaszt készítenek. Hét közös gazdaságban másfél, sőt egy kilométernél hosszabb bekötőutat is csinálnak. A beruházás! keretek szétosztásánál elsődleges szempontként veszik figyelembe az állattenyésztő telep intenzitását, nagyságát, s a műúttól való távolságát; továbbá az új szőlő-, és gyümölcstelepítés, illetve az azokhoz tartozó feldolgozók, pincék, hűtőtárolóte szállítási igényeit. Az előbbi szempont inkább a Baja-környéki, a Duna menti, az utóbbi elsősorban a homokhátsági közös gazdaságokban érvényesül. Természetesen a lehetőségek sokszorosan alulmaradnak az igényekkel szemben. Ez évre például 91 tsz összesen 158 kilométeres úthálózatra jelentett be igényt. De már folynak a „besorolások” az elkövetkező negyedik ötéves tervidőszakra, amelynek során a gazdasági útépítés üteme majdnem kétszereződik az eddigiekhez képesít. A szakosított állattenyésztő telepek esélye a jövőben mindinkább növekszik.
