Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
8. oldat 1970. január 8> csBtOrtlft Boltnézőben A csipkeingtől a púderig Műszálas atlétatrikót kerestem néhány üzletben, de csak óriási méretűt kínáltak pamutból. Két üzletben viszont a kedves eladó- nök megmutatták a legújabb férfiingkölteményt, mely nyloncsipkéből készült. Először megborzadtam az ingtől, de rájöttem, hogy bizonyos életkorban mégis hordható ruhadarab. Egészen ifjú legényeknek, akik hosszú beatfrizuráju- kat még masnival varkocs- ba is foghatják a csipkeing. ünnepi viseletnek számít. * Alaposan megcsappant az ünnepi forgalom után a boltok és áruházak csillárkészlete. Most viszont sok raffiából készült, modern lámpatest kapható. A világos szálak sora bizonyára kellemesen tompítja a fényt, de vajon hogyan lehet tisztítani, ha poros? * A Kecskeméti Centrum Áruház előtt egy titokzatos pavilon működik: Téli vásár a neve. Nyáron itt fagylaltot árusítanak és fagylalt a felirat. Most vajon mit kínálnak — léptem fel a pavilon előtti dobogóra. De a zord eladónő az ablakot sem húzta el, csak a fejét ingatta: nincs. Narancs után akartam érdeklődni, nem tudom, megértette-e. mit keresek? A kis bolt nyitvatartási idejét, felügyeleti szervének nevét szintén homály borítja, nincs kiírva. * Remek újdonság az evő- eszköz-csöpögtető. A mosott, öblített evőeszközt egy lyukacsos rekeszekre osztott műanyagdobozba kell állítani — törölgetés helyett. Magam is megvásároltam és kipróbáltam a mosogatószivacsot. Különösen a kettős, sima és rücskös felületű hasznosítható jól. a durva rücskös felülettel az edényeken levő makacs szennyeződés is eltávolítható anélkül, hogy karcolás nyomai maradnának az edényen. * Porcelánnal kombinált „Souvenir” kávéfőzőm rövid idő alatt tönkrement, ezért úgy döntöttem, hogy a legjobban bevált típusból fogok most vásárolni. Ismerőseimtől megkérdeztem kávéfőzőjük nevét, kíváncsi voltam, ki milyen sikerrel használja főzőjét. Az összegezésnél a kotyogó került ki győztesen. Most keresem, de sem két-, sem négyszemélyes változata nem kapható. Legalább azzal vigasztalódom, hogy ez a kapós kávéfőzőtípus biztosan jó. hiszen mások is ezért vásárolták. * Többgyermekes édesanya panaszolta: az Arany kakaó csomagolása rendkívül rossz, a doboz és a benne levő zacskó csak hajtogatott, ezért ahányszor kinyitja. púderként száll a kakaópor. A csomagolást végző vállalat egy kevés ragasztóval megoldhatná ezt a problémát! A kakaó kiáradó felhőjét ismerősöm púderhez hasonlította. erről jutott eszembe. hogy régen készülök egy jó árnyalatú púdert venni. Amikor e szándékomat közöltem a szép, fiatal eladónővel. nem gondoltam arra, hogy milyen hihetetlenül megnőtt a púderválaszték. Elém tett francia kőpúdert, tokban, aranv monogrammal. és osztrák testpúdert, óriási szóródobozban, hazai gyártmányú Camea. és Opera folyékony púderokat, majd sok áranylatban, olcsó leveles változatot. Csodálatos kavalkád volt. huszonkettőig számoltam. Selmeci Katalin Február 8.: busójárás Mohácson Mohács készül az évről évre ismétlődő látványos vidám mulatságra, a hagyományos busójárásra. Az egész várost megmozgató farsangi ünnepséget február 8-án tartják, s ez lesz a nyitánya a baranyai vasárnapok 1970. évi rendezvénysorozatának. Ezúttal is gazdag program várja a dunaparti város vendégeit: a baranyai népitáncosok bemutatója, a nemzetiségek zenéjéből összeállított műsor, a néprajzosok találkozója, valamint különféle kiállítások, amelyeket „Komáromi ládák”, „Baranyai főkötők” „Baranyai délszláv temetőművészet fotókon” címmel rendeznek meg. Külön érdekesség lesz a mohácsi maszkfaragók kiállítása. Az idén nagyobb szerepet kapnak az ijesztő álarcokba, kifordított subába öltözött, lármás eszközökkel felszerelt, busók, akik az elmúlt években inkább statisztái voltak a programnak, most azonban kisebb csoportokban, saját műsorukkal járják be a várost. Érdekes szabadtéri népjáték bemutatására is készülnek Pákolitz István busómondájának feldolgozása alapján. Korróziógátló vegyszer Lányok — egyedül A Komáromi Kőolajipari Vállalat három fiatal szakembere új. nagy hatású korróziógátló vegyszert kísérletezett ki A korrózió ellen mindeddig a külföldről behozott úgynevezett inhibitorok nyújtották a legjobb védelmet. A komáromi vállalat szakembereinek sikerült hazai alapanyagból a külföldivel egyenértékű, de annál húsz százalékkal olcsóbb inhibitort előállítaniuk. Az új anyagnak — amelyet találmányként fogadtak el — „Hungarokorr—3 a” nevet adták. A komáromi kőolajfeldolgozóban már sikerrel alkalmazzák az új vegyszert. Kísérletképpen alkalmazza már többek között a Dunai Kőolajipari vállalat, a hajdúszoboszlói földgázkitermelő és a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat is. A komáromi vegyészmérnökök a bakonyszombathe- lyi termelőszövetkezetet bízták meg az inhibitor gyártásával. Ügy tervezik, hogy mintákat küldenek az új vegyszerből a KGST tagállamaiba is. Mindnyájan látjuk, tapasztaljuk: a gyerekek korunkban hamarabb „érnek”, válnak felnőtté. Becsületes törekvések rangsorában első helyen szerepel, hogy mielőbb önálló egzisztenciát biztosítsanak, élethivatást szerezzenek s ezzel anyagi függetlenséget teremtsenek maguknak. A szülőknek néha fáj látni, gyerekeik milyen hamar „kirepülnek' a fészekből” többségük azonban belátja, mi mást is tehetne, hogy ez a dolgok természetes rendje. Akik lakhelyüktől távol vállalnak munkát — s a községekben élők igen jelentős hányada ezek közé tartozik — csak látogatóba járnak haza, jó, ha egy héten egyszer, vagy talán havonta. Az otthonnal való kapcsolat leszűkül egy-egy sebtiben megírt levélre, a hazulról kapott csomagra, a szülők folytonos aggodalmára, ugyan mi lehet a távollévővel, aki tőlük messzire keresi a boldogulást? Lányok esetében kétszeres a szülők aggodalma. Tegyük hozzá: teljesen érthetően. A női gyenjogú- ságot törvénybe iktattuk, s a mindennapi élet sok területén érvényesítjük is. De távolról sem minden vonatkozásban. A munkát kereső fiatal lányok, vagy azok, akik képességeik alapján jobb előmenetel reményében változtatnak munkahelyet, gyakran éreznek kiszolgáltatottságot, s azt, hogy az előmenetelhez olykor nem elég csupán a hozzáértés ... Azt, hogy nem mindig könnyű becsületesen élni, 'sajnos a magányos nők fokozottabban tapasztalják, mint a férfiak. A legutóbbi időben végzett felmérések azt bizonyítják, hogy az esetek többségében a férfiakénál alacsonyabb a fizetési besorolásuk a férfiakéval azonos vagy hasonló beosztásban dolgozó, velük azonos értékű munkát végző nőknek. Megélhetésük ily módon nehezebb. Akik szeretnének megtelepedni, nehezebben találnak albérletet, mint a férfiak, a magányos nőkkel szemben bizalmatlanabb a főbérlő. Ha nincs rokonuk a városban, ki vannak téve az albérletuzsora okozta megannyi hányattatásának, ami természetesen hatással van munkájukra, szemléletükre, egész életvitelükre. Nem véletlen, hogy azok a nagyüzemek, amelyek döntően nőket foglalkoztatnak és női munkásszállással rendelkeznek, a munkaerő-toborzásnál legtöbbször kedvezőbb 'helyzetben vannak azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek még nem tudnak lakhelyet biztosítani női dolgozóiknak. Külön téma lehetne, mennyire nem találják helyüket a magányos lányok egy-egy vállalati „rendezvényen”, szabad idejük eltöltése milyen problémákba ütközik. Számukra a szórakozás is bonyolultabb mint a férfiak számára, a rossz előítéletek, maradi beidegzettségek következtében, amelynek lényege az a mód, ahogyan a társadalom túlontúl kategóriku- kusan és meglehetősen kegyetlen ridegséggel pálcát tör felettük. Nem csoda, hogy a családjuktól távol dolgozó magányos lányok többnyire két utat látnak maguk előtt. Vagy teljesen visszahúzódnak, vagy pedig „bedobják magukat”, életüket, további sorsukat a vak szerencsére bízva. Mindkét véglet káros, mert idegen a kiegyensúlyozottságnak attól az állapotától, amelyben az ember ura marad gondolatainak és cselekedeteinek. Szóba jöhetne itt a társadalmi szervezetek — elsősorban az ifjúsági szövetség és a nőbizottságok munkája és felelőssége is. Amit tudnak, megtesznek — elsősorban érdekvédelmi területen —, de azt hiába várjuk tőlük, hogy pótolják a családi otthon mindenre kiterjedő gondosságát, vagy a szülői szere- tetet. Jellegükből adódóan arra sem vállalkozhatnak, hogy a család jogát és felelősségét magukra vállalva ellenőrzést gyakoroljanak az emberek magánélete felett, nevelőmunkájuk sajátos módszereivel a magánéletet csak közvetve, számos áttételen keresztül befolyásolhatják. Mégis: bizonyos kedvező tapasztalatok arra mutatnak, hogy ez a nehézsé. gekkel, konfliktusokkal terhes helyzet nem okvetlenül reménytelen. Nemrégiben egyik kisvárosunkban új üzemet avattak, egy fővárosi üzem leányvállalatát. Háromszor annyian jelentkeztek a munkahelyekre — főleg nők — mint amennyire szükség volt. Számos ilyen üzemet avatnak napjainkban szerte az országban. Világos azonban, hogy még többre van szükség. A lányok többsége szeretne az otthonhoz közei maradni, szeretne naponta hazajárni. S akinek ez sikerül, egyszerre érezheti az új, az értelmesebb élet örömét és a családi környezet nyújtotta biztonságot, gondoskodást. Az ipartelepítés, vagy az ipari munkahelyek számának növelése az egyes körzetekben, a gazdasági hasznosság mellett olyan társadalmi előnyökkel is jár, amelyeket érdemes számontartani. S a második példa: bevált gyakorlat, hogy a munkásszálláson élő lányok esetében egyre több helyen azonnal jelzik a szülőknek az arra illetékesek, ha gyermekük viselkedésében, életvitelében valami probléma mutatkozik. Nem valamiféle felelősség-átruházás ez. Éppen ellenkezőleg: józan felismerése annak, hogy a család megkerülésével, kiiktatásával a közösségi nevelés sem érhet el eredményt! Egyre több virág Fejleszteni kívánja kertészetét ebben az esztendőben a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat. Előreláthatólag a köztemető mellett létesül majd telep. Jelenleg több mint 2 ezer négyszögölnyi területű a virágkertészet. Az igények egyre növekednek, s főként a vágott virágokat keresik. Legtöbbet szegfűből, ciklámenből, tulipánból, hortenziából és primulából termesztenek. Leiter Jakab társai Hiába mondja a magyar közmondás, hogy „aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul” — mindig akadnak vállalkozó szellemek, akik alapos nyelvtudás nélkül is vállalkoznak idegen nyelvű művek fordítására. Nem sokkal több, mint száz éve valaki (borítsunk fátyolt a nevére!) egyszer a Jakob’s Leiter (Jákob létrája) kifejezést Leiter Jakabnak fordította, s azóta az ilyen fordítási szarvashibákat leiterjakabnak hívják. A leiterja- kab kiirthatatlan, mint a sajtóhiba, s közeli rokonságban áll a bakival. Aki figyelemmel olvas, szinte naponta szedhet össze egy cso- korravalót a letter; jakabokból, amelyek soksaor bosszantják, legtöbbször pedig megnevettetik az embert. Egyik nagy napilapunk közgazdasági rovatában Big Five címmel a legnagyobb hat angol bank pénzügyi eredményeiről számolt be. Gsak az volt a hiba, hogy five nem hatot, hanem ötöt jelent. • Egy pszichoanalízissel foglalkozó könyv magyar fordításában Goethe Faust-ja Goethe ökleként szerepelt. A fordító aligha olvashatta Goethe remekművét. • San Niccola di Tolento nem tartozik az ismertebb szentek közé. egy 1934-ben megjelent kalendárium azonban mégis szerepeltette szeptember 10-én a névnapok között és Szent Toldi Miklósra magyarosította. Még jó, hogy Arany János nem érte meg szeretett hősének szentté avatását! A magyar újságok egy része 1938- ban nagy örömmel közölte a magyar olvasókkal, hogy Dohnányi Dante Simone című operáját bemutatja a bécsi Staatsoper. A baj csak az volt, hogy ilyen című operát Dohnányi sosem írt, de megírta fiatal korában a Simone néne című operát, s a német nyelvű híradás Tante Simone-jét fordították Dante Simone-jára. A zene- történészeknek nem kis fejtörést okoztak ezzel. • Az sem tudhatott nagyon franciául, aki az Esti Kurírban feladta a következő hirdetést: „Dame francaise désire emploie pour voyage ou enfartts.” Magyarul: A hölgy útikísérő szeretett volna lenni, vagy pedig gyerekeket akart. Persze nem tudjuk, hogy mire kapott ajánlatot. • A Pester Lloyd - ban jelent meg, ugyancsak a harmincas évek végén a következő beszámoló: „Annahme einer Verordnung über die Valuten- schie bungen durch den Ministerrat’’ Hát ami azt illeti, arról suttogtak ugyan, hogy egyes miniszterek valuta- . sibolással is foglalkoznak, de az egész minisztertanács?... • A Toll, Zsolt Béla folyóirata a kor egyik legjobb esszéistájától közölt cikket, amely Hatvány Lajos irodalmi érdemeit méltatta, s amelynek Hatvány Lajos aligha örült. Volt benne ugyanis egy mondat, amely így hangzott: „Szerencsés keze van, mert ahova nyúl, ott aranyérre bukkan.” A járatlan olvasó ezek után joggal gondolhatta, hogy Hatvány Lajos orvos volt — és nem író. * Igen sok „baki” akkor születik, amikor az író teljesen az emlékezetére bízza magát, amely bizony nem egyszer cserbenhagyja az embert. Karinthy Frigyes egyike volt a legműveltebb magyar íróknak, memóriája is félelmetes volt, mégis ezt írta egyik cikkében: „Arról van szó, hogy amikor Szondy Eger várát védte a töröktől ...” Hát bizony Egert nem Szondy, hanem Dobó védte. * Nem véletlenül, hanem elbocsátott újságírók szándékos tréfájaként jelent meg a Szegedi Napló 1932. június 9-i számában a következő híradás: „A szegedi egyetem tanárai ma adják át a polgármesternek Mussolini mellszobrát, amelyet M. Angelo, a kiváló olasz szobrász készített. A szobrot abból az alkalomból nyújtják át, hogy a város a múlt , hónapban, mint emlékezetes, szíves vendégszeretettel fogadta Ca- vour olasz tudóst, volt miniszterelnököt. Ebből az alkalomból a neves publicista, C. I, Cerro szerkesztésében Rómában megjelenő Acta Diurna című lap közli a fogá- dalmi templom képét stb...” A kaján újságírók igen jól ismerhették volt szerkesztőjük tájékozatlanságát és felületességét, aki a képtelen hírt, amely tele volt anakronizmusokkal, tényleg közölte; Michel Angelo, aki 1564- ben halt meg, nem készíthetett szobrot az olaszok hírhedt Duce-járól, aki 1883- ban született, s Ca- vour nem járhatott 1932-ben Szegeden, hiszen 1861-ben már halott volt. Cicerót pedig mindhárom személytől évszázadok választják el, s az Acta Diurna aligha közölhette a szegedi templom fényképét, mert ebben az időben (Julius Caesar idején) Szeged még mint várós nem létezett. A (szándékos) 'baklövések ekkora halmaza párját ritkítja a magyar sajtó történetében. A leiterjakabok, 3 egyéb újságírói baklövések gyűjtését és közreadását Ágai Adolf honosította meg a Borszem Jankó hasábjain, de olyan gazdag anyag állott állandóan a rendelkezésére, hogy külön rovatot kellett nyitnia az elírásoknak (bakiknak), a fordítási csodabogaraknak, a sajtóhibáknak, s a katedrái álbölcsességeknek. A lap sikerének kivívásában ezeknek az írásoknak igen nagy volt a szerepe. Napjainkban a Ludas Matyi tesz közzé időről-időre egy-egy csokorravalót, olvasóinak őszinte derültségére, bizonyítékul annak, hogy a leiterjakab tényleg halhatatlan. Galambos Ferenc /
