Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
4. oldal 1970. január 7. szerda Mezőgazdasági könyvespolc Kutyák, macskák Nem örök ellentétet akar kihangsúlyozni a cím. hanem két most megjelent érdekes könyvet. Mindkettő a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában, tetszetős kivitelben került az olvasó elé. Egyiknek Koch-Kos- tersltz Manfred az írója, s címe; 400 tanács kutyakedvelőknek. A másik könyv szerzője ismert magyar tudós, dr. Anghi Csaba, aki Macskák, cicák címen adta közre hosszú évtizedes tapasztalatait. A 400 tanács kutyakedvelőknek című sok-sok rajzzal és képpel illusztrált könyv első fejezete ezzel kezdődik: „Aki valóban szereti az állatokat és vi- szontszeretetre vár, az szerezzen magának kutyát. Ez a szeretet érezhető a könyv minden sorában, minden tanácsában Anghi Csaba cicás könyvét az egyiptomi szent macskákkal kezdi, de a mindennapi cicanevelés problémáival végzi. Az állatkedvelők számára mindkét könyv megjelenése nagy örömet jelent, mert ilyen tárgyú könyv már régen nem hagyta el a sajtót Magyarországon. Szövetkezeti szakemberek 111. As anyagi helyset „A termelőszövetkezeteinkben dolgozó szakemberek anyagi helyzete általában kielégítő, összhangban kevésnek tartja 13. nem válaszolt a kérdésre 3. A statisztikából azonnal kitűnik, hogy a tsz-szövetvan az általuk végzett ne-, megállapítása valóban héz, felelősségteljes mun- ’ ’ kával, a társadalmilag is Indokolt jövedelmi színvonallal és más ágazatok hasonló területein dolgozó vezetők jövedelmével" — állapította meg a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének értékelése. Tapasztalataink szerint a személyi jövedelem egyéni és társadalmi megítélése gyakran eltérő. A jelentésből citált mondat viszont azt sugallja, hogy a szövetkezetben dolgozó agrár szakemberek esetében többségi véleményt tükröz. Nem valószínű, hogy például a pedagógusok körében ilyen magasfokú (73 százalékos) elégedettséget találnánk, ha az anyagiakról beszélnénk. Félreértés elkerülése végett: nem hasonlítani akarom az értelmiségnek e két egyaránt népes csoportját, csupán arra utalok, hogy az az üdvös és ideális, ha a társadalmi és egyéni nézőpont összetalálkozik a jövedelem kérdésében. Az egyén nézőpontját és ítéletét nagyon sok tényező differálja (család, igények, életstílus stb.). ..szinkronban van” a kétfé- ! a társadalom számára azon- le szemlélet. Érdemes ezt ban nem közömbös, hogy egy kicsit közelebbről megvizsgálni. A megkérdezett 82 szakember közül 54 mondja azt, hogy munkájának anyagi és erkölcsi elismerése össz-1 hangban van. (6—6). úgy vélekedik. hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen a jövedelmével egy-egy dolgozó réteg, csoport. Nagyüzemi libahizlalás Az elmúlt évben a kis-! hetes tömési idő alatt a likunfélegyházi Lenin Tsz- ben mintegy 44 ezer libát hizlaltak. Az öt-öt és fél Alaposabb piackutatást1 A legkisebb üzemekben is tükröződhetnek azok a gondok. amelyek országosan cselekvésre kell. hogy késztessenck. Solton 1967 novemberétől működik hatvan dolgozóval — kenyeret adva a helybelieknek — a budapesti központú Ű.i Egység Ruházati Ktsz telepe. A részlegben pantallókat varrnak a betanított mun- kásnők. A szövet kiszabva érkezik a fővárosból. Havonta körülbelül háromezer nadrág kerül ki az. asszonyok. lányos keze alól. A mennyiség egyharmadát exportra szállítja a szövetkezet. Eddig semmi különös nincs a dologban. Meglepett viszont, hogy mennyire elkiilöiiülnek a kanadai megrendelésre gyártott cikkek a hazai üzletek számára készülőktől. A kanadai pantalló: ízlésesen feszes csipőnadrág, csíkos szövet, divatos színek. Körülbelül olyan árú, amit sokan keresnek nálunk. Viszont az áruházainkból, sőt — egyes méretek — a szaküzletekből is hiányoznak. Helyettük annál ..kényelmesebb”, bő, főlog szürke és barna, kenés színárnyalatban Készülő pantallók találhatóak. Mégis megvesszük, mert nincs az. amit szeretnénk, utána sietünk átalakíttatni — fölöslegesen lekötve cz- *>el a javitó-szolgáltató inarunk egyébként is szűkös kapacitását. A hagyományos viseletnek természetesen vannak kedvelői. Ám azokról sokszor megfeledkeznek nálunk, akik Köztudomású hogy az inkább egyén jövedelmét — már anyagi. ilietve csak erkölcsi amennyit a nemzeti jpvede- elismerést kap; mindkettőt felosztható részéből kaphat — törvények, rendeletek szabályozzák. Ezekben két elv határozottan felismerhető: Az egyik; hogy a fizikai és szellemi munka dotálása közt lényeges különbség ne legyen. (Mint ahogy nincs is). A másik; hogy a különböző értelmiségi, rétegek közül azoknak kell nagyobb jövedelmet biztosítani, amelyeket szakképzettségük közvetlenül a termelő munkához kapcsol. Ez utóbbi elvnek az érvényesülését bizonyítja, az egyéni kontroll a többségi véleményben kifejeződve. Nézzük ezután a részleteket: az egyéni megítélés különbségeit. Mi sem természetesebb, hogy az összeg nagysága az d.éflcodó tsz-ben" — állapítja meg összefoglaló jelentésében a területi szövetség. Ez az egyszerű felmérés is bizonyítja: a területi szövetségnek nem a legdöntőbb. de nem is elhanyagolható feladata, hogy a szövetkezeten belüli, illetve a szövetkezetek közötti indokolatlan aránytalanságok megszüntetésére javaslatot tegyen az érdekelt tsz-ek vezetőségének. A kérdőív számjeleiből az olvasható ki, hogy az ítéletformálás többi tényezőjének — csak a fontosabba kát említem — a szakképzettség fokának, az életkor, nak. a szövetkezetben eltöltött időnek, a családi viszonyoknak is szerepe van abban, hogy ki mint ítél. de az utóbbiak inkább az előzőleg vizsgált domináns tényezőkkel együtt hatnak. Tojáshéjból az autóbuszba bák átlagos súlya elérte a 7,5—8 kilót, májuké pedig a 30—40 dekát. fiatalosan kívánnak öltözködni. Igaz. hogy történetesen Kanadában másfajta hagyományai alakultak ki a ruházkodásnak, mint nálunk. De a divat mindinkább nemzetközivé válik, s a Solton látott szállítmány valamelyik darabját egy kanadai állampolgár — ha visszahozná Magyar- országra — borsos felárral értékesíthetné. A kétféle fazonú — kanadai. illetve hazánkban maradó — ruhadarabok összeállítása nagyjából ugyanannyi munkát igényel. Mindkét modellt folyamatosan gyártják a sol- ti üzemben. A példákat, szaporíthatnánk. Baján mesélik, hogy az egyik sportoló Olaszországból káprázatos pléddel tért haza. A szenzációs vásár híre gyorsan terjedt. A barátoknak, ismerősöknek leesett a* álluk, hogy lám mik vannak nyugaton. Mígnem a csodát megszemlélte a helyi Finomposztó Vállalat tervezőié is. aki a jelenlevők nem kis meglepetésére kijelentette: a takarót ők gyártották. Vajon miért lehet néhány. divatos megoldású azonos termelési ráfordítással készülő magyar ruházati cikkhez, textíliához csak külföldön hozzájutni? Talán nem veszi kellően figyelembe és nem továbbítja a jelentkező igényeket az iparnak a kereskedelem? Vagy a vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek még mindig nem végeznek eléggé alapos piackutatást? Halász Ferenc Azonban egyenként nézve őket. néhány óvatos következtetést levonhatunk. i_ A különböző fokon képesített szakemberek közt a legmagasabb fokon képzettek adtak inkább negatív választ: a kérdőíven szereplő 18 egyetemet vég" ->tt szakember közül hat nincs megelégedve a jövedelmével. 2. Viszont —■ a várakozással ellentétben — a negatív válaszok nem kötődnek határozottan a legfiatalabb korcsoportba tartozó (20—25 éves) szakemberekhez, és 3. A munkában eltöltött időnek (7—10 év), a megállapodottságnak nem feltétlenül velejárója a jövedelemmel való elégedettség. még ennél a viszonylag jól fizetett értelmiségi rétegnél sem. Csak a tsz- ben tíz éve vagy annál hosszabb ideje dolgozóknál mutatkozik arányeltolódás az elégedettség javára. A felmérés során 8, háromgyermekes agrárszakelső ítéletformáló tényező.. - , , Összevonva a két csoportot ember töltött ki kérdöiverL — akik az anyagi és erköl- Az ő válaszuk Is szolgai esi elismerést is keveslik (13). vagy az anyagit nem tartják összhangban levőnek az erkölcsivel (6) — azt látom, hogy az anyagiakkal való elégedettség általában 50 ezer forint évi jövedelemnél kezdődik. A 19 meg nem elégedett közül 18 kevesebbet keres 50 ezernél. A felsőbb kategóriában egyetlen ember van aki 65 ezer forintos évi jövedelem mellett úgy véli. hogy munkájáért inkább erkölcsi elismerést kap. J { Második ítéletformáló té- ; nyezőként — valamivel halványabban a beosztás (munkakör), a szövetkezeti j hierarchiában elfoglalt hely | rajzolódik ki. Szakembereinknek általában van ! arányérzéke. A 30—40 ezer j forintot kereső, nem vjezető | beosztésúaknál (brigádve- I zető. beosztott agronómus j stb.) 10:5 az elégedettség- i elégedetlenség aránya. I Ugyanebben a kategóriá- j ban levő vezető beosztá- j súak — gondolom; joggal ! — csak 2:3 arányban elé- : gedettek. I A 40—50 ezer forint kö- I zötti jövedelemhatárok kö- [ zött a nem vezető beosztá- ! súaknál 9:1. a vezető be- j osztásúaknól 5:5 az elége- ! dettségi arány. „Előfordul, hogy jobban gazdálkodó tsz-ben alacso- | nyabb a szakember fizeté- : se, mint a gyengébben gazegy meglepetéssel. mert nvoleójuk közül mindössze ketten keveslik a munkájukért járó anyagi elismerést. Igaz, hogy az évi 38, illetve 42 ezer forintos jövedelmükkel a szerényebb fizetésűek közé tartoznak. A 60—80 ezer forintot keresők úgy ítélik meg a helyzetüket. hogy nincsen okuk az elégedetlenségre három gyermek felnevelésének terhével sem. (Folytatjuk.) Három év alatt több mint hét és fél millió naposcsibét keltettek a Bábolnai Állami Gazdaság kiskunfélegyházi keltetőjében. Nemcsak a környékbeli tez-ek, de az ország északi megyéinek naposcsibe-szükségletét is innem elégítik ki. Ezen kívül csehszlovák és szovjet megrendelésre is szállítanak. A képen: az egymás fölé helyezett tálcákon egyszerre ötezer fertőtlenített, lámpá- zott tojást tolnak be a keltetőgépbe. Jobb oldali képen: A ki- ................... k elt csibéket leszedik a keltetőgép rostélyairól és a speciális, csak kimondot raMBpreMB tan erre a célra és egyszer. használatra gyártott papírdobozokba rakják. A doboz jf, ■ */fniB§Bk ..--T-» négy rekeszébe összesen 'P 102 pelyhes bábolnai húshibrid csibét helyeznek el. [ ^ ^W!Ähit<,T Alul: A zümmögő, csipo- I - i nyomban útnak is indul •> velősre. Kevés busznak van ge”, mint az itteninek. Ellenfelük: a tűz Szirénázó tűzoltóautó vágtat az úton-, valahol ismét értékek mennek veszendőbe. válnak a tűz martalékául. ha időben nem érkeznek azok. akik nap mint nap vállalják a veszélyt, Igen. a tűzoltókról van most szó, akik az év minden napján készültségben vannak értékeink megmentésére. Kiterjedt és széles körű az a tevékenység, amelyet a dunavecsei járás állami és önkéntes tűzoltói végeznek. Munkájuk során nagy gondot fordítanak a megelőző, felderítő tűzrendésze- ti tevékenységre. Mintegy hétszáz önkéntes tűzoltó áll készenlétijén a tűzrendészet! mentő feladatok ellátására. Ez a amennyit a rendelkezések előírnak és egyben jelzi azt is. hogy átgondoltan törekednek a dunavecsei járásban arra, hogy veszély esetén a létszámhiány ne okozzon problémát. Ezt bizonyítják az iskolai és testületi népes úttörőtűzoltó szakkörök és szép eredményeik is. Fokozatosan javul a községi önkéntes tűzoltóságok műszaki felszereltsége. Sikerült elérni, hogy valamennyi község rendelkezzen kismotorfecskendővel. Gyarapodott a járművek száma is; új tűzoltóautót kapott Harta ég Szabadlétesítményi tűzoltóságok. A járásban jelenleg hat helyei} működik ilyen jellegű szervezet. Közülük dicséretet érdemel szervezettsége és akciókészsége miatt a Solti Állami Gazdaság tűzoltóbrigádja, melynek tagjai gyakran nyújtanak segítséget a községi önkéntes tűzoltóknak. Egv-egy gyors, időben történő beavatkozással mii. liós értékeket menthetnek meg a tűzoltók. Példa erre a tassi halászcsárda esete, ahol megközelítőleg másfél- millió forint kártól mentették meg a szövetkezetét. Megérdemelten kapták a létszám jóval több. mint' gyonát óvják a tűzkártól ai szállás és Dunavecsén is ki- dunavecsei iárás tűzoltói cserélték az elavult gépko-! múlt évi tevékenységükért csit. í a járási tanács vb elismeA vállalatok, üzemek va- rését. —i —s
