Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

1970. január 30. péntek 5. oldal A kirándulók fele falusi — Klubokat szereznek Expressz-tervek - 1970-re Felkerestük az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács-Kiskun megyei kirendeltségét, ahol Tóth István vezető tájékoztatott bennünket az 1969-es év eredményeiről és az idei tervekről. — Tavaly megyénk fia­taljai közül 1200-an utaz­tak külföldre és 3200-an belföldre. Ez a szám négy­szerese a három évvel ez­előttinek, s ami ennél is örvendetesebb: a fiatal uta­zók fele falusi. Legtöbben a Német Demokratikus Köz­társaságban jártak, ahová Béke és Barátság elneve­zéssel különvonatot indí-» tottunk. Utána a sorrend­ben Lengyelország, majd a Szovjetunió és Jugoszlávia következik. Nyugati orszá­gokban is jártak százan. Az utazó fiatalok számát tekintve megyénk az orszá­gos összehasonlításban az ötödik helyen áll. A belföldi utazások kö­zül az egyhetes Balaton melletti középiskolás üdülő­táborozásnak volt a legna­gyobb sikere. Ezt 650-en vették igénybe. Népszerűek az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében lebo­nyolított 1—2—3 napos tú­rák is. Legfőbb vonzási körzetek, ahová a fiatalok szívesen utaznak :a Mátra, a Bükk, a Mecsek vidéke és a Dunakanyar. Az idei tervek is több ér­dekességet ígérnek. A fel- szabadulási és a Lenin-év- forduló alkalmából 300 sze­mélyes különvonatot sze­retne indítani a Szovjet­unióba megyénkből az Ex­pressz. Több, az idegen nyelv gyakorlására lehető­séget nyújtó speciális uta­zást is szerveznek, ilyen lesz például a Lipcse— Drezda útvonalra tervezett kirándulás. Sok élményt ígér az angliai és libanoni körutazás, továbbá az Afri­kába, a nyugati országokba, Valamint a népi demokra­tikus országokba tervezett utak is. Gondoltak a belföldi tu­rizmus fejlesztésére is, ezt bizonyítja, hogy az ország­járó kirándulásokra ebben az évben 4500 fiatalt vár­nak. Az Expressz kecskeméti kirendeltsége a közeli na­pokban költözik új, repre­zentatív irodába, a Rákóczi út 32. szám alá. Itt nagyobb lehetőség nyílik a munka szervezésére, az utazások népszerűsítésére. Üj dolog lesz mostantól, hogy valu­tabeváltással és belföldi menetjegy-árusítással is foglalkozik az iroda. Azt tervezik, hogy ebben az évben a megye öt váro­sában létrehozzák a fiatal utazók klubját. Bizonyára e klubok is hozzájárulnak majd ahhóz, hogy a fiata­lok érdeklődése még sokol­dalúbbá váljon. A megyei kirendeltség önállóságát tovább erősítet­ték azzal, hogy ezentúl helyben állítják ki az útle­veleket. Mindent egybevetve el­mondhatjuk, hogy az uta­zási iroda eredményes munkát végzett a fiatalok nevelése érdekében. Így foglalt állást decemberben a KISZ megyei végrehajtó bizottsága is, amikor meg­tárgyalta az utazási iroda tevékenységét és kedvezően értékelte azt. V. M. Portré és város Gink Károly, a neves fo­tóművész nagyobb riport- utat tett meg a közelmúlt­ban az Ezeregyéjszaka han­gulatát idéző szovjet közép­ázsiai területen. Az út eredményeként a Corvina Kiadó gondozásában könyv jelenik meg Vámbéry nyo­mában címmel. A mű szö­vegét Gombos Károly írja Két fotónk szemelvény a gazdag képanyagból. A portré öreg üzbég parasz­tot mutat be Khiva piacán, a városképen az 1127-ben épült buharai nagy mecset látható. Az élő Pap Károly Negyvennyolc éves korá­ban vitte el a halál. Akkor távozott el a bru­talitás mindent leigázó kar­mai között, amikor az új élet hajnala nyílott. Amiért ő is — mint annyian — egész életét áldozta Hitt a szebb, jobb világ eljövetelében. A soproni rabbi érzékeny lelkű fia. amikor rácsodál­kozott a nagyvilágra, ami­kor érteni kezdte a dolgok menetét, szakított a család­jával; elkötelezte magát a humanizmussal, a felléle­gezni kívánó társadalom­mal. : Tulipántos ládák, gyöngyös f őkötők Újabb gyűjtésű kerámiák Tavaly újabb 600 nép­rajzi, népviseleti anyaggal gyarapította réglségtárát a oajai Türr István Múzeum. Az évek óta tartó gyűjtő­munka —- amely főleg a környező nemzetiségiek akta településekre terjed íi — egyik legterméke­nyebb éve volt 1969. Egyebek között több mint 200 különböző népviseleti ruha. és kellék került a múzeumba. A múlt század izeremlei férfiruhadivatját s újabb darab őrzi a tava­lyi szerzemények között. Múzeumba került a csaná- ii menyecskék egykori öl- özéke is; a kasmírból ké­szült színes bőszoknyák, gyöngyös főkötők a hozzá­való piros csizmával együtt. Az egyéb néprajzi tárgyak közül érdekesek a kerá­miák, melyeknek nagyobb része a bezdáni fazekasok egykori munkája. Ezenkí­vül több tulipános ládával gyarapodott a gyűjtemény. Birtokukba került a sze- remleiek pénzes ládája, amelyben az 1800-as évek­ben őrizték a falu vagyo­nát. A faragott ládán a bí­ró és a nótárius neve is megtalálható. A sokrétű, ér­dekes muzeális, tárgyakat rendezik, és néprajzi kiál­lításon mutatják majd be. ocDoaoCTCAca Edmund Wilson: Az élet jelei „Nemzedékünk és a pol­gárháború között egyfajta üudvávai benőtt kiszikkadt pusztaság húzódott, amikor az irodalom iránt érdeklő­dő emberek alig remélték, hogy bármi növekvő új ér­tékre találhatnak, s amikor hajlandók voltak eleve gyanakvással fogadni min­dent, aminek végül is sike­rült kivirágoznia.” Edmund Wilson az ame­rikai szépirodalom egészét hozta közéi immár kb. fél­évszázad óta a közönség­hez. „Újságírónak” nevezte magát, kritikáit mindig a széles olvasótáborhoz akar­ta eljuttatni, ezért nagy példányszámú lapokba írt és stílusát a közérthetőség jellemezte. — Wilson 1895- ben született. Dolgozott a New York-i Evenin Sun­nál, a New Republicnál. Szemléletét bizonyos élet­rajzi érdeklődés, morális igényesség, freudista voná­sok és marxista ismeretek jellemzik. 1935-ben tett szovjetunióbeli látogatása nagy hatással volt ideoló­giai nézeteire. Bár verseket, regényeket és útirajzokat is írt, mégis mint kritikus al­kotott legjelentősebbet. Hemingway és Faulkner nemzedékének krtikus-ta- nulmányíró tagjaként isme­rik. Az élet jelei című ta­nulmánykötetét a Modern Könyvtár sorozatban jelen­tette meg az Európa Könyvkiadó. Puskin halálá­nak centenáriumára írt 1937-es tanulmányában azt a félrevezető állítást cáfol­ja, hogy Puskin Byront má­solta, majd érdekes párhu­zamot von Keats és Puskin között. Alaposan elemzi az Anyegint: „Puskin végül olyan drámai műalkotásba öntötte át magát, melyhez hasonlót romantikus nem­zedékéből senki más nem alkotott...” Wilson érde­kes, szellemes tanulmány­ban tépi szét Maugham nimbuszát, kijelentve, hogy másodrendű író, sőt nem tartja „igazi írónak”, mert nyelve banális, rosszul fo­galmaz, teli van frázissal stb. Fontos megállapítás az, amikor a Thornton Wilder- röl szóló tanulmányban ezt jegyzi meg: „Proust szívve­rését hallgatta ki. s a saját szívverését igazította hoz­zá.” Igaz az a mottó, amely Edmund Wilson tanul­mánykötetének borítóján olvasható: „Ha valaki túl­ságosan ragaszkodik a ha­gyományos eszközökhöz, az néha azt jelenti, hogy nem veszi észre az új mestere­ket.” Wilson ezt szem előtt is tartotta. Szekér Endre Tizenkilencben a Vörös Hadsereg katonája, város- parancsnok. A bukás után börtön, emigráció a sorsa. Üldözés, csalódás, szenve­dés. Jut neki elég minden rosszból. Érzékeny lelkét megedzhette az idő. Költői alkat volt. Zárt­szerkezetű. nehéz atmoszfé­ráid novelláiban sok a cso­dás elem. A történetiség, a nép élete sorsa iránti érzé­kenység a jellemző rá. Saját életét, nyugtalan lelkét írta bele minden írá­sába. De úgy. hogy min­denki megtalálhatta benne önmagát. Az emigráció után. 1925- től kezdve rendszeresen írt. Mikes Lajos, Osvát Ernő hű értői voltak: biztatták, tá­mogatták. És ő írt; drámát, regényt, novellát. Barátja volt József Attila és Illyés Gyula, és annyi más nagy alkotó még. öt mindnyájan nagyra tartották. Móricz Zsigmond azt írta róla: „Ügy ittam, mint élő for­rást”. Kecskemét a Mózes-drá- ma bemutatásakor is szívé­be fogadta őt. A könyvtá­rosoktól tudom, hogy szere­tik novelláit is. Az egyko­ri hű élettárs. munkatárs, felesége az ő hatására vált íróvá. Jelenleg ötödik köny­vén dolgozik. Műveiben Pap Károly szelleme is to­vább él. És Pan Károlyné írja emlékezéseit: az író­férj barátságát József At­tilával. Illyéssel, Osváttal, másokkal. Vele is. mint Radnótival, Szerb Antallal, és más ki­tűnő szellemű íróval, az elembertelenedett fasizmus végzett. Huszonöt évvel ezelőtt. De műveiben tovább él. Varga Mihály Fiatalok kulturális bizottsága Az ifjúság kulturális éle­tének tartalmasabbá, vál­tozatosabbá tétele érdeké­ben társadalmi aktivisták bevonásával megyei ifjú­sági kulturális bizottságot alakít a KISZ Bács megyei bizottsága. Az alakuló ülést hétfőn délelőtt tartják meg. 38. Mikor a főnök magához rendelte. Kreutzer remegve várta, mikor mondja ki Schellenberg a? ő sorsát el­döntő ítéletet... Ügy látszik, a szerencse istennője végképp hátat for­dított Kreutzernek, Például nagy bosszúságára Kamm- ler SS-tábornok vezérkara váratlanul még a filmvetí­tés előtti nap a messzi fő­kormányzóság — Hitler ne­vezte így a megszállt Len­gyelországot — egyik titkos objektumára küldte Linde- mant. Itt is folytak a V- fegyverek és a repülőlöve­dékek kisérletei, s ez a ve­zénylés nem csak mint föl­derítőt érdekelte Artúrt, hanem egyúttal kihúzta ne­héz helyzetéből is. Az RSHA-ba a filmvetítésre szóló meghívás óta egyre azon tépelődött. hogyan ta­lálhatna olyan kifogást, tá­volmaradására amely nem kelt gyanút az állandóan a nyomában levő Kreutzer- ben. Így hát Artur nyom­ban Varsóba utazott, mi­helyt aláírta a vezénylést Kammler tábornok. Krutzer félelme' fölösle­gesnek bizonyult. mert Schellenberg egyetlen szó­val sem említette a történ­teket. hanem ányújtott a századosnak egy vékony irattartót, melyben hat pa­pírlap volt — Tanulmányozza eze­ket és cselekedjék — szó­lalt meg Schellenberg, és fejének egyetlen biccenté­sével elbocsátotta Kreut- zert. Irodájába érve nyomban hozzálátott, hogy elolvassa a jelentéseket, amelyek Schlssel Bécs melletti hadi­üzeméről szóltak, Sepp Emschmüller, a gyár he­lyettes főtervezője írta a jelentéseket arról hogy ott föld alatti antifasiszta cso­port működik. Igaz. a föl­jelentő egyetlen kézzelfog­ható bizonyítékot sem ho­zott föl, csupán megérzésé­re hagyatkozott, s arra, hogy megjelenésére két munkás nyomban abba­hagyta a beszélgetést. A legutolsó jelentést 1943. szeptember 5-én írták. Ez­után nem érkezett semmi sem Emschmüllertől, Amo­lyan semmiügynek tűnt az egész, mégis meg kellett vizsgálnia, miért hagyta abba a jelentések írását ez az éber tervező. Hiszen már a vészterhes 1943-as esztendő decemberének is végefelé jártak, s a sztá­lingrádi bekerítés ne. hezedett Németországra. Kreutzer haladéktalanul Bécsbe telefonált az SS- központba. hogy derítsék ki, mivel foglalkozik a Schissel-gyár főtervezőjé­nek helyettese. Sepp Emsch­müller. Másnap reggel már az asztalán feküdt Bécs távirati jelentése; „Sepp Emschmüller folyó év szep­tember 28-én egy vadásza­ton meghalt. Kezében föl* robbant a puskacső. Az utó. lagos nyomozás sem veze­tett eredményre.” Kreutzer fölugrott, mint­ha kígyó marta volna meg ég újra telefonált Bécsbe, Követelte, hogy ássák ki Emschmüller holttestét, a halálát okozó fegyvert pe­dig vizsgálatra küldjék meg Berlinbe. A készüléknél tá­jékozott ember ülhetett, mert bocsánatkérően jelen­tette, hogy Emschmüllei hulláját elhamvasztották, a fegyver maradványait pe­dig az özvegy magával vit­te rokonaihoz Innsbruckba. Kreutzer csak nehezen türtőztette magát, nehogy káromkodjék a telefonos kisasszonyok előtt. Ez már nem lehet véletlen; Ko­rábban az a vérlázító eset Peenemündében majd a fe­kete táska eltűnése, s most egy ügynök rejtélyes halá­la. És senki az ujja hegyét sem mozdította hogy kide­rítse a teljes igazságot az esetek körül; Kreutzer he­lyében más már a két­ségbeesés határára jutott volna. A százados lelki egyensú­lyát csak egy újabb jelen­tés billentette helyre. Két hónapja, amikor a két meg. ölt SS-katona ügyében nyo­mozott, Kreutzer egy rej­tekhely nyomára bukkant az álbarakkban. Ugyanek­kor kiderítette, hogy el­tűnt Peenemündéről a 85 124-es számú rab, akinek minden valószínűség sze­rint köz# volt áz SS-ek meggyilkolásához. A re­ményvesztett Kreutzer ek­kor valamennyi koncentrá­ciós tábornak és börtönnek kiadta az utasítást, hegy je­lentsék. nincs-e náluk a 85 124-es számú rab. Franciaországi utazása alatt a legkülönbözőbb lyekről erkeztek jelentések — a nullával egyenlő ered­ménnyel, ahogyan ezt Kreutzer várta is. Hanem Mauthausenből végre meg­érkezett a várvavárt hír, melytől Kreutzer olyan nyugtalan lett, hogy föl. alá futkosott az irodában. A jelentésben az állott, hogy Robert Lehmannt, — aki 1913-ban Grazban szü­letett. tagja, az Osztrák Kommunista Pártnak, s ki. váló vasesztergályos —, át­irányították Schissel okle­veles mérnök gyárába. A jelentést Behm SF-Unter­sturmführer írta alá. A dolgok ilyenformán egészen más fordulatot vet. tek. Szóval a — meglehet, véletlenül — szerencsétele- nül járt Emschmüller föl­fedi, hogy titkos ellenálló csoport működik a gyár­ban. amelyben egyébként ott dolgozik a 85 124-es szá­mú fogoly js, akit Kreutzer oly rég keres már. Eszerint minden egy helyen van! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom