Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
I 1910. január 30. péntek 3. oldal Elhunyt Konecsni György Hatvankét éves korában elhunyt Konecsni György kétszeres Köss. h-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Képzőművészeti és az Iparművészeti Főiskolák tanára. A két főiskola saját halottjának tekinti Konecsni Györgyöt A temetés időpontját később állapítják meg. * Eddig szól a Magyar Távirati Iroda megdöbbentő közleménye, s ehhez még annyit kell hozzátennünk, hogy Konecsni György halála megyénknek külön is veszteség. A művész Kis- kunmajsán született és szülőfaluja ösztöndíjával végezte el Rudnay Gyula növendékeként a főiskolát, hogy aztán a magyar plakátművészet és alkalmazott grafika legnagyobb alakjává váljon. Különös, hogy életének utolsó napjai ismét visszahozták szülőföldjére. Halála előtt néhány nappal távozott el a kecskeméti Művésztelepről, ahol még alkotóereje teljében dolgozott éppen egy megyei témán, a kiskunfélegyházi kiskun napok emblémáján. Távozása előtt egy nappal adott interjút lapunknak, amely a mester életművének méltatásával együtt jelenik meg rövidesen. Kiskunfélegyháza tíz éve A Kiskunfélegyházi Városi Tanács legutóbbi ülésén nemcsak az előre kiküldött terjedelmes írásos anyag, de az elnökségben i helyet foglaló dr. Varga Jenő megyei vb-elnök, Pe- sir István országgyűlési képviselő, Hegedűs Ferenc városi pártbizottsági titkár láttán is megállapíthatták a tanácstagok és meghívott vendégek, hogy ez a tanácsülés a szokottnál is nagyobb jelentőségűnek mutatkozik. A napirendre tűzött nyolc téma közül különösen a harmadik váltott ki élénk vitát és nagy érdeklődést, hiszen Kiskunfélegyháza 10 éves (I960—1969) gazdasági, fejlesztési és költségvetési tevékenységéről volt szó. A 32 oldalas beszámoló részletesen foglalkozik a város életével, az elért eredményekkel. Ebben a tíz évben olyan dolgok valósultak meg.' amit nem lehet egyetlen korábbi évtizeddel sem összehasonlítani. Korábban Félegyházát, igazán nem is lehetett városnak nevezni, olyan mostohák voltak adottságai. Sárból, vályogból épült házai, túlnyomórészt mezőgazdaságból élő lakosai, járda nélküli, kövezetten, kopár utcái, terei, ha nem is egy- csapásra. de a vezetők és a A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternek a nyugdíjak és járadékok kiegészítésére vonatkozó együttes előterjesztését. Ennek értelmében 1970. március 1-től a következők szerint egészítik ki az 1969. január 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyugdíjakat és járadékokat: A munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozók részére az 1954. október 1. előtt megállapított nyugellátásokhoz 20 százalékos, az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. Ennek összege öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál legalább havi 60, özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvaellátásoknál pedig legalább havi 40 forint. Az 1959. január 1. és 1968. de. cember 31. között megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugdíjak kiegészítéssel növelt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra, valamint a kisiparosokra vonatkozó nyugdíjjogszabályok szerint 1969. január 1. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugellátások kiegészítése következtében módosul azok legalacsonyabb összege is: így például a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíjainak legkisebb összege a megállapítás időpontjától függetlenül havi 550-ről 610 forintra, az özvegyi nyugdíj havi 385-ről 425 forintra emelkedik. . A mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok, valamint a hadigondozási járadékban részesülők — tekintet nélkül a járadék megállapításának időpontjára — havi 40 forint kiegészítést kapnak. A kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékok további kiegészítéséről az országgyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott interpelláció és a mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottságok javaslata alapján. A különleges méltány. lást érdemlő esetekben, a családi és szociális körülményeket figyelembe véve, egyéni elbírálás alapján a tanácsok a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékokat rendszeres szociális segéllyel egészíthetik ki. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az 1961-ben épült M— 1-es főközlekedési útnak Budaörs és Tatabánya közötti szakaszán keletkezett burkolati és pályaszerkezeti hibákkal kapcsolatos vizsgálatról. Tudomásul vette, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter a vizsgálat megállapításai alapján a hibák kijavítására és megismétlődésük elkerülésére a szükséges intézkedéseket megtette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. lakosság összefogásával lassanként átalakulnak. A tíz év alatt 1575 lakás épült, jelenleg pedig 400 építése van folyamatban. Ez többszöröse a felszabadulástól 1960-ig épült lakásoknak. Az iparban foglalkoztatottak száma 1960 óta 342 főről 6526-ra nőtt. s ebből 3775 a nő Tehát nemcsak általában a foglalkoztatásban. hanem a nők munkalehetőségének megteremtésében is nagyot lépett előre a város. Kiskunfélegyháza másik, korábbi nagy gondja a 44 536 katasztrális holdon elterülő elaprózott birtok felszámolása, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése volt. Jellemző, hogy az 5 holdon aluli „birtokosok” száma meghaladta az ötezret. Jelenleg tíz tsz és egy állami gazdaság gazdálkodik ezen a területen. S még egy-két számadat: Kiskunfélegyházán a hároméves terv időszakában 3 millió forintot használtak fel városfejlesztésre. Legutóbb az 1969 évi fejlesztési alap kiadásai 41 és fél milliót tettek ki. „Rom-presszó” Pályaválasztási tanácskozás jan Baján, a József Attila Művelődési Központban tegnap délelőtt pályaválasztási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson megjelent Bodor Jenő és Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője, illetve helyettese, Molnár János, a bajai járási pártbizottság főelőadója, Juhász Károly, a járási tanács vb művelődési osztályának vezetője és Mán- dics Mihály országgyűlési képviselő. A jelenlevő közép- és szakiskolai igazgatók, a termelőszövetkezeti üzemek képviselői elsősorban a mezőgazdasági szakemberképzés és utánpótlás helyzetét vitatták meg. A csaknem 3 órás vita összefoglalójában Bodor Jenő a továbbtanulásra érdemes munkás, paraszt származású tanulók társadalmi, anyagi támogatására hívta fel a figyelmet. Műszőrme a hazai kereskedelemnek A Bajai Finomposztó Vállalat műszőrme termékéből a hazai kereskedelemnek is szállít. A külföldön nagy érdeklődéssel fogadott bajai műszőrméből a2 első nagyobb tételt a napokban átadták a kereskedelemnek. A különböző színű — a többi között enciánkék. szilvakék és zöld — szőrmeanyagból több ezer falvédő is készül. Kiválasztásuknál viszont legyünk tárgyilagosak. A pályairányítási tervet ne a mai szükségletnek megfelelően készítsük el, hanem legalább 5—10 éves távlatokat vegyünk figyelembe. Végezetül Juhász Károly ismertette a résztvevőkkel a különféle szakiskolákba való jelentkezési lehetőségeket. fyérUiqijtt Helyreállítják Fejér megye érdekes középkori emlékének, a szabadbattyáni Csík-várnak a tornyát, s benne eszpresszót rendeznek be. Emeletén a turisták helytörténeti kiállítást kereshetnek fel, tetejéről pedig a szép kilátásban gyönyörködhetnek. A régészek megállapítása szerint egyébként az építmény Székesfehérvár elővára volt, a törökök ellen védekező magyarok a XIV. században építették. A látogatók a törökkori életről valló mintegy 20 ezer lelet egy részét is a kiállító termekben találják meg. Jó falatok gyára DÉLMAGYARBRS2AG unnramg, Tyúkpaprikásgyártó üzemet épít a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. A korszerűen gépesített üzemből évente mintegy egymillió adag tyúkpörkölt kerül majd ki. Az új gyár-részleget több, használaton kívül helyezett, emeletes paprika-légszárító vasbeton vázának a felhasználásával alakítják ki. Az ízesítéshez szükséges csemegepaprikát az üzemben őrlik. Postások egykor és ma Dunántúli napló Pastatörténeti kiállítás nyílt Pécsett, amely a posta munkáját, illetve a hírközlés fejlődését ismerteti — az ógörög fáklyás távjelzéstől az automata központokig. A kiállítás megnyitása alkalmával tették le hivatali esküjüket a Komarov Szakközépiskola postaforgalmi tagozatos első osztályos növendékei is. Ugyanaznap került sor a végzős hallgatók búcsúünnepére, este pedig iskolabál zárta az eseménydús programot. összeállította: J. T. „Fordítsátok fegyvereteket az elnyomók ellen.. ff Néhány nappal azután, hogy Debrecenben összeült a felszabadult ország Ideiglenes Nemzetgyűlése már első nyilatkozatában figyelmeztető szavakkal fordult a katonákhoz: „Nincs más parancs számotokra, mint a nemzet parancsa. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a nemzet nevében parancsolja: Fordítsátok fegyvereteket a német elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakozzatok a magyar szabadságharchoz, a szerveződő új nemzeti haderőhöz.” 1944 december végén a Minisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ahhoz azonban, hogy ez a hadüzenet tettekben is megvalósuljon arra volt szükség, hogy a negyed évszázadon át fasiszta szellemben nevelt hadsereg helyébe új fegyVeteráudí visszaemlékezései lemezen A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat emléklemezekkel lép. a közönség elé a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. A „Szabadság” című lemez dokumentumokat, visszaemlékezéseket tartalmaz és ízelítőt a mozgalmi dalkincsből. Az „így láttam Lenint” című lemezek azok visszaemlékezéseit őrzik, akik személyesen találkoztak a nemzetközi proletariátus tanítójával. A vállalat 1970-es tervei szerint egyébként az idén befejeződik a Bartók összkiadás felvételei.' Három új darabbal folytatódik a Kodály-művek, nyolc lemezzel a Liszt-válogatott művek felvétele. A Musica Rinata sorozat is négy új darabbal gazdagodik; érdekesség, hogy hét mai magyar szerző szerepel majd új lemezen. A Beethoven évfordulóra készülő három lemez felvételét is ebben az esztendőben fejezik be. A Hanglemezgyártó tervbe vette a legtehetségesebb fiatal magyar előadóművészek megszólaltatását, hogy előmozdítsa a nemzetközi érvényesülésüket. Hat ilyen lemez felvételeit készítik el az idén. veres erő jöjjön létre, olyan, amely azonosulni tud és akar a nép érdekeivel. Az első kezdeményező lépést a két munkáspárt tette meg, amikor huszonöt évvel ezelőtt 1945. január harmincadikén, együttesen tett javaslatot új típusú hadsereg megszervezésére. „A Honvédség, Néphadsereg” — hangzott a nyilatkozat — amelyet a nemzet akarata hív életre, hogy létéért, becsületéért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje a harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa szabadságszerető népei között, s vívja ki az összes szabadságszerető népek megbecsülését.” A kommunisták az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, súlyos történelmi tapasztalatokra támaszkodva, kezdettől fogva síkra szálltak a szabadságharcos, magyar fegyveres erők mielőbbi megszervezéséért. Révay József arról beszélt, hogy a párt fenntartás nélkül támogat egy olyan tisztikart, amely Damjanich, Aulich, Nagy Sándor és Pöltenberg, Klapka és Perczel hagyományainak szellemében születik újjá. Az ország felszabadult területein már nemcsak a kommunista párt helyi szervezetei, hanem különböző, más demokratikus szervezetek is felismerték: itt az utolsó lehetőség, a magyar nép számára, hogy hadserege fellépjen az ősi ellenség, a német imperializmus ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a hadifogolytáborokban katonák ezrei jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, mind többen tisztek is. A Szovjetunió kormányának intézkedésére a harcra jelentkezett magyar hadifog. lyokat szabadoknak nyilvánították. A huszonöt évvel ezelőtt Buda felszabadításáért vívott harcokban mintegy kétezer magyar katona vett részt a Budai Önkéntes Ezred zászlai alatt. Több más katonai egység is részt vett a szovjet csapatok oldalán azokban a harcokban, amelyek során az ország területét megtisztították a náci hordákéi és nyilas szövetségeseiktől. A hadsereg tervszerű létrehozásához az első lépést a vezető szervek megalakítása jelentette. A fegyverszüneti szerződé«* megkötése és a Honvédéi* mi Minisztérium létrejötte után került sor az új hadsereg toborozására. Debrecenben, majd Budapesten, aztán Egerben, Salgótarjánban tartottak nagygyűléseket, amelyeken mindenekelőtt az új hadsereg toborzása került napirendre. Miskolcon a toborzás kezdetén kétezer-hétszázan, Borsódban ötezer-ötszázhú- szan jelentkeztek. A főváros egyik kerületében huszonegyezren. Az ország felszabadult községei és városai, a munkába kezdő üzemek anyagi segítséget, élelmet, gyógyszert, felsze. reiést, járműveket ajánlottak fel az új hadsereg számára. Az ország felszabadulását követően még évek teltek el. — mint egész társadalmunk életében, úgy az újjászervezett hadsereg soraiban is — míg megteremtődtek mai néphadseregünk működésének, helytállásának politikai és szervezeti feltételei. y. f.
