Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
1910. január 29. csütörtök S. oldal Harmincmilliós társadalmi munka Ésszerűbben elosztott hatáskör, egyszerűbb ügyintézés A tanácsi munka tapasztalatai A Kiskunfélegyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalt a járás 11 községének múlt évi gazdasági, szociális, kulturális és kommunális eredményeiről. A sokrétű összegezésből most csak egyet, a 30 millió forint értékű társadalmi munkát emeljük ki. Ebből sok mindenre lehet következtetni, de leghűbb tükre annak, hogy mennyire szeretik községüket, mennyire készek a lakosok a párt, tanács, népfront hívó szavára munkával is, anyagilag Ss hozzájárulni lakóhelyük fejlesztéséhez. A társadalmi munka egy személyre vetített értéke a járásban átlagosan 156 forint. Jobb, mint bármelyik előző év teljesítése. Tudni kell azonban, hogy a magas járási átlag kialakulásához Kiskunmajsa és Szánk község járult hozzá legjobban. Kiskunmajsán 204, Szánkon 193 forint jut egy lakosra. Kömpöcön 155. Ti- szaújfalun 130 forint a társadalmi munka egy lakosra vetített értéke, hét község pedig az előző évi szint alatt teljesített. Ötödik helyen Kunszállás 125, 6. Al- pár 100, 7. Csólyospálos 99, 8. Petőfiszállás 92, 9. Jász- szentlászló 88, 10. Pálmo- nostora 78 és végül a 11. helyen Gátér áll 42 forint egy személyre jutó társadalmi munkával. Kiváló véradóknak, illetve a véradásban példamutató segítséget nyújtó szervezőknek adott át kitüntetéseket a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Budapesten, a szervezet központi székházában. Ebben a megtisztelő elismerésben a térítésmentesen több alkalommal vért adók és az élenjáró szervezők közül megyénkből is többen részesültek. Hernádi János mind a Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát, mind pedig az arany Kiváló véradó szervező kitüntetést megkapta. Rajta kívül az A Minisztertanács tanácsszervek osztálya megvizsgálta, mi lett a sorsa azoknak a javaslatoknak, amelyeket egy évvel ezelőtt a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai a hatáskörök szétosztására, az ügyintézés egyszerűsítésére kidolgoztak. A vizsgálat megállapította. hogy az érdekelt tárcák 329 javaslatot fogadtak el. ezeknek körülbelül a fele nyolc hónap alatt jogszabályi úton már rendeződött. Ennek eredményeként számos hatáskört adtak át alsóbb szintű szerveknek, Százhetven javaslat nem volt megvalósítható. ezekről az érintett megyei tanácsok részletesen indokolást kaptak. A nagyközségek — az egyébként is községi feladatkörbe tartozó tennivalóik mellett — mintegy 110 új, jelentős hatósági ügy eldöntésére kaptak hatáskört. A decentralizáció eredménye az is. hogy a múlt év végétől építési ügyekben a községek 11 százalékában döntenek első fokon, munkaügyi kérdésekben 13 százalék, kereskedelmi, illetve ipari ügyekben nagyjából egyötöd ez az arány. A jelzett változások kedvező hatása a többi között abban nyilvánul meg. hogy a lakosság egyre több ügyes-bajos dolgát a saját lakóhelyén intézheti el. Az ügyintéző munka színvonalát mutatják a legalábbiak kerültek a jutal- mazottak sorába: Fehér Györgyné, Horváth József és Kovács Ferenc a Kiváló véradó kitüntetés arany, Borbély Józsefnél Kovács Pálné és Szabó István a kitüntetés ezüst, míg Vollár Ferenc a kitüntetés bronz fokozatát érdemelte ki. Az arany Kiváló véradó szervező kitüntetést a következőknek nyújtották át az ünnepségen: Gálocsi Karola, Goszto- nyi Menyhértné, Kantár István, dr. Némethy Ala- dárné, dr. Judák József, Túrán Antalné, dr. Ónodi István és dr. Meskó Béla. utóbb készített államigazgatási statisztika adatai is. Eszerint a tanácsi szervek évente mintegy 14 millió üggyel foglalkoznak írásban. ebből körülbelül másfél millió esetben hoznak jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatot. Döntéseikkel az érintett lakosok általában egyetértenek. mit jól szemléltet egyetlen adat: a fellebbezések aránya mindössze 4,1 százalék. A tanácsi szerveket egyébként évente körülbelül húszmillió állampolgár Pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt érdeklő és érintő kérdésekről, az értékelésről, a diákok osztályozásáról és ellenőrzéséről tett közzé állásfoglalást a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya. A dokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az értékelést nem lehet leszűkíteni az elmarasztalásra. Helytelen, ha az értékelés módszerei félelmet keltenek a gyerekekben, továbbá ha a tanórai munka intenzívebbé tétele helyett az otthoni tanulás kerül előtérbe. Ügyelni kell, hogy egy- egy iskolán belül a követelmények egységesek legyenek. A továbbiakban az állás- foglalás kimondja, hogy tilos beszámoltatást tartani félévkor vagy év végén a félév, illetve az egész év anyagából. A pedagógusoknak kellő differenciálással kell elérniük, hogy a házi felalatot minden tanuló kéAz Akadémia Történettudományi Intézetének, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a római egyetem történeti, valamint modernkori történeti intézetének rendezésében szerdán háromnapos magyar—olasz történész konferencia kezdődött. Ez a találkozás, amely a négy évvel ezelőtt Rómában lezajlott első konferencia folytatása, jelentős újabb lépés a két ország történettudományának együttműködésében. A konferencián a kapitakeresi fel ügyes-bajos dolgával. A tapasztalatoik szerint többségük elégedett a tanácsok tevékenységével. A vizsgála rámutatott néhány nem kívánatos jelenségre is. Ilyen például az esetenként tapasztalható sablonos ügyintézés. Sok hi. ba forrása a tényállás nem elég részletes és pontos feltárása. a határidők túllépése stb. Ezért az illetékesek változatlanul nagy figyelemmel kísérik az ügyfelekkel való bánásmódot, s igyekeznek tovább javítani a munkát. pes legyen önállóan megoldani. A tanítás-tanulás legfőbb célja a teljesítményképes tudás, tehát az ilyen tudás mértékét kell osztályozni — mutat rá a dokumentum, s hozzáfűzi: helytelen és káros a mechanikusan, hónapok vagy félév végén adminisztratív (érdemjegygyűjtő) céllal kampányszerűen végzett ellenőrzés. Az értékelést olyan pedagógiai eszközzé kell tenni, amely a tanulókban bizalmat ébreszt, a tanuláshoz kedvet nyújt, a gyerekek fejlődését segíti. A fegyelmezetlenséget nem szabad ilyen, vagy olyan érdemjeggyel megtorolni. A minisztérium arra is felhívja a pedagógusok figyelmét, hogyha a szülőkkel személyes megbeszélésre hosszabb időn át nem kerül sor, indokolt, hogy az osztályfőnökök az ellenőrzőkönyv útján vagy levélben szöveges tájékoztatást adjanak részükre. lizmus kialakulásának gazdasági és társadalmi problémáit tárgyalják meg a múlt század közepétől az első világháborúig terjedő időszakban. Az első napon az iparosodás folyamatáról hangzottak el előadások. Az előadásokat vita követte. A csütörtöki napot az agrárproblémáknak szentelik, pénteken pedig a munkás- mozgalom és a szociáldemokrata pártok témakörét vitatják meg. A tanácskozás előreláthatólag pénteken délután ér véget. Rátermett fiatalok a KISZ-szervezet élén T. M. Vöröskeresztes aktivisták kitüntetése Tanulók értékelése, osztályozása az ismeretek, képességek ellenőrzése Megkezdődött a II. magyar-olasz történész-konferencia Tudományos és technikai segítség A KISZ-tagok összeírásáról, a tagsági könyvek érvényesítéséről, valamint a vezetőségek újjáválasztá- sának tapasztalatairól tárgyalt tegnap, szerdán délelőtt Kecskeméten a KISZ Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsása. Szvorény János, a KISZ megyei titkára beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt évi tagösszeírás során az alapszervezetek 28 211 KISZ-tagot írtak össze. Közülük 27 712 fiatal érvényesítette a tagsági könyvét. Általános tapasztalat, hogy a múlt évi összeírások a mozgalmi munkában másodlagos szerepet kaptak a vezetőségvá- lasztások mellett — mondotta a megyei titkár. — Sokhelyütt mechanikusan bonyolították le a tagkönyvek érvényesítését, s az összeírok nem beszélgettek el a fiatalokkal. A következőkben a vezetőség újjáválasztások tapasztalataival foglalkozott a beszámoló. A KISZ-tagság, a 978 alapszervezeti titkár több mint felét újjáválasztotta. A hozzászólások után a végrehajtó bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták a beszámolót, A Pravda szerdai száma egy teljes oldalt szentel a szocialista országok tudományos és műszaki együttműködésének eredményeivel foglalkozó anyagoknak. Az egyik cikk szerint a Szovjetunió húsz év alatt hetvenötezer tudományos dokumentációt adott át a szocialista országoknak, s mintegy huszonötezer műszaki leírást kapott cserébe. A rovatban közölt anyagok között szerepel az a nyilatkozat is, amelyet Rusznyák István, a Magyar Tudomá. nyos Akadémia elnöke adott a Pravda tudósítójának. Az Akadémia elnöke egyebek között beszámol arról, hogy évente több mint 500 magyar kutató folytat tudományos munkát, tart előadásokat és vesz részt különféle tudományos tanácskozásokon a Szovjetunióban. Körülbelül ugyanilyen számú szovjet tudós érkezik évente hazánkba. Miről ír a külföldi sail 6 Ásványkincsek a jég alatt Jevgenyij Tolsztyikov, a Szovjetunió meterológiai szolgálatának helyettes vezetője, ismert szovjet sarkkutató tudós. „A jeges kontinens felfedi titkait” címmel cikket írt a Pravdában abból az alkalomból, hogy az orosz tengeri kutatók 150 évvel ezelőtt fedezték fél az Antarktiszt. A szovjet tudós szerint a 6. kontinens kutatásában új szakasz kezdődött, amelynek során a fő figyelmet az Antarktiszon végbemenő jelenségek és folyamatok tervszerű és mélyreható tanulmányozására fordítják majd. A szovjet tudósok folytatják a déli-óceán készleteinek tanulmányozását és a kontinens geológiai szerkezetének vizsgálatát abhól a célból, hogy feltárják az ásványkincseket. A jövőben megszervezik az Antarktiszon a meteorológiai szolgálatot és részletes térképet készítenek. A cikk szerzője emlékeztet rá, hogy az elmúlt másfél évtizedben az Antarktiszra 15 szovjet expedíciót küldtek, amelyeknek a munkájában több mint kétezren vet. tek részt. Az expedíciók által összegyűjtött gazdag tudományos anyagot a Szovjetunió mintegy húsz tudományos intézményében dolgozzák fel. Több monográfiát adtak ki a jeges kontinens meghódításának legfontosabb problémáiról. Tanulmányozták az Antarktisz növény- és állatvilágát. Kiderült, hogy az Antarktisz mélye nagy koncentrációjú ásványkincseket tartalmaz. Tolsztyikov véleménye szerint néhány évtized múlva megkezdődik az Antarktisz ásványkincseinek kiaknázása. Blaiberg két élete BELLE^ZA Philip Blaibergnek két élete volt: az egyik, amit a sajtó festett róla, a rugbyző, szórakozó, jóétvágyú gyógyultról, a másik pedig szüntelen harc volt a halállal. Ezt a felesége mondja a világ második szívátül- tetéses betegéről, aki — mint emlékezetes — 594 napot, rekordidőt élt új szívvel. Blaibergné a Bellezza című római női hetilapnak írt cikket. Elmondja: az 594 napból Blaiberg valójában 248-at töltött a Groote Schuur kórházban, élet- és halál között lebegve. Az otthoni napok közül 95-öt töltött ágyban. Naponta 32—100 tablettát kellett szednie. „Hivatalosan jól volt, tűrhető étvággyal evett, rugby- zett, teli volt életkedvvel. Valójában a dolog másként festett. Reggel 9-től délután 5-ig a férjem nyolc és fél órán át szenvedett. Ez alatt csak azért kelhetett fel, hogy megborotválkozzék, lezuhanyozzon, átöltözzön.” A Bellezza munkatársa ezek után megkérdezte: vajon miért volt szükséges Blaibergnek erre a „kettős életre”, amely oly sok reményt ébresztett a szívbetegekben? Blaibergné szerint azért, mert a fokvárosa fogorvos szerette a sikert, a hírnevet, amely azzal járt, hogy úttörőjellegű műtétet végeztek rajta. Egy kicsit ezzel is bosszút tudott állni balsorsán. Mit lehet még felfedezni? VORWÄRTS A Vorwärts című bonni lap írja: A nagy cégek páncélszekrényeiben ezresével hevernek a szabadalmak és a titkos találmányok... Ha valamennyi ismert technikai lehetőségünket meg akarnánk valósítani, ez több, mint egy évszázadot venne igénybe... De, egyáltalán, mit lehet még feltalálni, mit lehet még felfedezni? Olaf Helmer futurológus és kutató csoportja olyan tervet készített, amelyben 2020-ig, évre pontosan megmondják a jövendő találmányokat és felfedezéseket: 1970-ben feltalálják a tengervíz sótalanításának gazda- ságosságos eljárását és ez a módszer gyorsan el fog terjedni, 1971-ben új, pehelykönnyű, de nagyon stabil építőanyagok állnak majd rendelkezésünkre. 1972-ben az emberi szervek pótlása már orvosi rutinmunka lesz. 1975-ben lehetővé válik a megbízható idő-előrejelzés. 1980-ban olyan központi információs bankot létesítenek majd, amely automata könyvtárhoz fog hasonlítani, s az emberiség egész tudásanyagát képes elraktározni, és szükség esetén rendelkezésre bocsátani. 1980- ra a fizikai elméletek olyan változásai várhatók, amelyek új tudományos világképünket fogják majd megalapozni. 1989-ben már mesterséges életet tudnak majd előállítani a laboratóriumokban. Ugyanebben az évben kezdik meg a tengerfenék kincseinek tervszerű feltárását. 1990-re már az is lehetővé válik, hogy egy bizonyos terület időjárását hatásosan befolyásolják. összeállította: K. A.
