Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

«. oldal 1910. jannár 89. raerda Tél a Lengyel-Tát rábart 2. A sízők paradicsoma Ha röviden kellene meg- A város és környéke vagy Kuznice környékén fogalmaznom, hogy mi jel- egyetlen sípálya. A mellék- gyönyörködünk a szép ha- lemzi legjobban a téli Za- utcákon csak óvatosan le- vas tájban, mert különben elsodornak. Itt most minden értük van. A buszok végére drót- kosarakat szerelnek fel a sítalpak szállítására. A bu­szok oldalán levő csomag­tartóba pedig a legifjabbak helyezik el a sokszor csak ici-pici sítalpakat. De örül­het. aki felfér a buszra, mert legtöbbször már a végállomáson megtelnék a kocsik. A sízők ilyen nagy igyekezete láttán az jutott eszembe, hogy a lengyelek­nek a világversenyeken minden síszámot meg kelle­ne nyerniük, de aztán az­zal tértem napirendre fö­lötte, hogy hiszen mi is labdarúgónemzetnek tart­juk magunkat... Nehéz volt feljutni a drótkötélpályán a Kas- prowy-csúcsra is. Csak ka­rácsony első napján sike­rült. amikor kisebb volt a forgalom. Fönt nem sokáig gyönyörködhettünk a nap­sütötte havas csúcsokban, mert percek alatt elborí­tott bennünket a köd. A Gubalowkára is nehéz volt siklóval feljutni. Nap­közben mindig hosszú sor várakozik, sítalperdő mere- dezik az égre. De aki türel­mes, azt csodálatos látvány kárpótolja a várakozásért. A város maga ködtengerbe Autópark a drótkötélpálya kuznicei indítóállomásnál, „aglí^helyek mintát kopanét, azt mondanám, hét közlekedni a simára tengerből emelkedtek vol- hogy a hó és a sí. csiszolt hó miatt. Az ifjú na ki. A várost félkörbe« övező ság apraja-nagyja sível A Gubalowkán lehet hegyek szakadozott nyári hóruhájukat vastag meleg hóbundával cserélték fel. Nem didereg az ember­hegynek nevezett Giewont sem. Amikor ide utaztunk, az otthoni hófúvásokra gon. dolva azt hittük, hogy itt mozdulni sem lehet a hó­tól. Kellemesen csalódtunk. Itt a természet tél elején lehullatta az ide rendelt hő­mennyiséget. Se többet, se kevesebbet, csak cinnyit, ami elég ahhoz, hogy a téli Zakopane jó híre megma­radjon a világban. Két hét alatt alig volt újabb na­gyobb havazás. De ami ha­vat itt találtunk, az mind­végig megmaradt. Ügy lát­szik, itt nagy tisztelete van a hónak. A hókotrók a járda szélére nyomták a ha­vat, de a járdán megma­radt. itthon, a Leninváros- ban hozzászoktunk a hó­ban való botorkáláshoz, így elég könnyen kötekedtünk, csak néha csúszkáltunk a hó alá fagyott jégen. Sítalperdő a gubalowkai sikló előtt. száguld. Aki télen tartózko­dik itt. az egy szót bizto­megérteni,. hogy miért ne­vezik a várost Zakopané­san megtanul: Uwaga! (ma- nak. A város neve ugyanis gyárul: vigyázz). Erre a varázsszóra félre kell lépni az útról, sétálunk. szó szerint beásottat jelent. A hegyek megvédik a vad akár a városban szelektől, azért kellemes az akár a Rondó éghajlata. MILLIÓS GONDOK Már csak hivatásánál fogva is sok újságot for­gatva, az ember lépten- nyomon kacajra ingerlő, szívderítő, bosszantó vagy vérforraló hírek sokaságá­ba botlik. Barjorát — majdnemhogy azt mond­tam: szegényt — az olvasó döntse el, melyik kategó­riába soroljuk. Barbra Streisand köz­kedvelt musical-színésznő; a lap szerint: csinos is, gazdag is. A közölt képről ugyan e két jó tulajdon­ságának csupán 50 százalé­ka derül ki, bár a jó sze­mű embernek a leányzó füléből fityegő, keblén te­kergő, nem éppen bazári függelékek is sokat mon­danak. Barbra csinossága vagy csintalansága engem, be­vallom, teljesen hidegen hagy. Az vesse rám az el­ső követ, aki egy tengeren túli, számára ismeretlen hölgy miatt kepes búsko­morságba esni. Más vi­szont a helyzet a lady va­gyonával! Sokszoros „aranylemezeiből” kifolyó­lag ugyanis őbarbrasága a sok évi átlagnál lényegesen többet keres. Mi több: ta­lál is. Ennek következté­ben már szűk számára a kis hófehér leányszoba, de még a. Royal vagy a Duna Intercontinentál sem felel meg neki. Barbra baba ki­zárólag a Las Vegas-i In­ternational szállót tiszteli meg bájaival, de mégin- kább dollárjaival. Egyheti cechje — a kurzívval sze­dett információ szerint — 250 ezer dollárt tesz ki. Ez az, amit én egysze­rűen nem hiszek. Se őnagyságának, se a rek­lámfőnököknek, se a lap­konszernnek, siem bárki­nek ezen a remekbe sza­bott világon! Mert ez a summa szerény pénzügyi ismereteim szerint nagyjá­ból azt jelenti, hogy a pipi — napi egymillió forintot aprít a pezsgés narancslé­be. Más egy életre boldog lenne azzal, amit ő potom 24 óra alatt langusztára, whiskyre, nerc-keppre, vagy mittudoménmire el­szór ... Kérdem én: mi a fitty­fene kerülhet napi egy­millióba? Két- esetleg há­romnaponként egy luxus­villát vásárol? Túlzás. Ah­hoz, hogy napjában 250 ezer nagyfröccsöt elfő­Halló, itt mentőállomás! Felváltva cseng a négy telefon a kecskeméti men­tőállomás ügyeleti szobá­jában, piros és sárga lám­pák villognak az URH- adó-vevőn, elcsukló szótö- redékékre figyel a szolgá­latvezető, a másik asztal­nál menetlevelet állítanak ki — ideges vibráció, fe­szültség a levegőben; a kí­vülálló számára mindez ijesztő zűrzavarnak tűnik. Holott csak a szokásos reggeli jelentéstételre „jön be” az éter hullámain a megye másik négy városá­nak, továbbá három nagy községének — Kiskőrös, Szabadszállás, Bácsalmás — mentőállomása. Dr. Drevenyák Zoltán főorvos, a megyei mentő- szolgálat vezetője: — Tavaly a megye 26 mentőkocsija megközelítő­leg egymillió 300 ezer ki­lométert futott és elszállí­tott majd 50 ezer beteget. Azonnali hívásra 14 és fel ezer személyt szállítot­tunk. Ez különben azt je­lenti, hogy a hívástól szá­mított egy percen belül a kocsinak gurulni kell. Vá­ratlan sérüléshez és bal­esethez több mint ötezer­szer vonultunk ki. — Ez utóbbiból mennyi jutott Kecskemétre, illetve körzetére? — Kétezer-kétszázhar- minckettő. „Megbontás­ban” a következő csopor­tosítás alapján részletez­hetjük; Volt 922 háztar­tásban és lakásban bekö­vetkezett baleset, illetve sérülés. Számszerűit ez volt a legtöbb. Utána, 742 eset­tel a közlekedés követke­zik. Majd pedig áz Öngyil­kosság, valamint kísérlete következik, 318 esettekBe- szállítottunk 220 ipari- és 98 mzőgazcasógi balese- test. Az ember számára leg­veszélyesebb környezet te­hát — a háztartás és a la­kás. Megelőzi a közutakat, főképpen megelőzi az ipari és a mezőgazdasági mun­kahelyeket. S valóban, az otthon a legkülönbözőbb veszedelmekkel leselkedik a lakókra. A kitört ablak­üveg szilánkja, a forrázás, a kések, darálók, balták konyhai használata, elcsú­szás a fürdőkádban, síkos kövön, füst- és széngáz- mérgezés, a különböző ve­gyi anyagok alkalmazása és az egyre szaporodó ház­tartási gépek által okozott elektromos traumák — a vázlatos felsorolás is érzé­kelteti: rengeteg a ve­szélyforrás, ám a baleset bekövetkeztéig ezeknek a legtöbb ember nem tulaj­donít jelentőséget. gy asszon — gondolom — sem egy huszárezred, sem megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre, még az Irt- ternationalban sem. Te­szem fel, kancatejben für­dik a drága? Az a pár hektó ugyan mibe kerül­het? Bár az sem valószí­nű, hogy a csarnokban ve­szi, hiszen akár egy kan­cafarmot is tarthat magá­nak ... így variálgattam az aranylemezes cicabogár pénzverésd lehetőségeit, míg végül zúgni kezdett a fejem. Könyörgöm, ha va­laki tud megoldást, sür­gősen közölje velem! Mert addig csak állok a január végi zúzmarás ködben, és fogcsikorgatva töprengek: mire fordítsam azt a havi 30 millió forintot, ami nincs? ... jóba szorgott a rendőrgarázsig, onnan hívott bennünket... Havi bére, a különböző pótlékokkal, 2700 forint körül van. Haja középen erőteljesen ritkul. Még nőtlen. Ezúttal csak annyit a közlekedési balesetekről: számuk a mentői statiszti­kában is a leggyorsabban növekszik. Izgalmasabb ennél, hogy „súlyban” az öngyilkossá­gi esetek a harmadik he­lyen állnak. A megyében tavaly 719 esetben avat­koztak be a mentők. Az élettől szabadulni akarók többnyire a gyógyszereket és a növónyvédőszereket használták. Mentői megfigyelés sze­rint a tettesek egy része csak pillanatnyi elkesere­désében szánja rá magát a meggondolatalan lépésre, így cselekedett például az a konzervgyári lány, aki a csoportvezetőjével való ve­szekedés után kiugrott a negyedik emeletről. Kisebb agyrázkódással megúszta, mivel — szerencséjére — az ablak alatt több vagon- nyi apró kavics volt fel­halmozva. Nehezebb a helyzet azokkal, akiknél a szándék végleges és eltökélt. Elő­fordult olyan eset, igaz, évekkel ezelőtt, hogy a tettest egy öngyilkossági kísérletsorozat után szál­lították a „zárt osztályra.” Egy óvatlan pillanatban kiugrott a robogó mentő­ből. Még két napig élt utána. Ápolóból állandó hiány van. Ritka eset, 'amikor mind a 18 státusz be van töltve Kecskeméten. S emellett be kell' kalkulál­ni a betegségeket, a kato­nai behívásokat és a sza­badságolásokat is. A való­ság az, hogy a tavaly ka­pott kilencedik kocsit em­ber hiányában jóformán el sem indították. Mindebből az is következik, hogy az ápolók általában havonta 300-nál több órán át dol­goznak. A munkát errefelé különösen nehézzé teszik a tanyavilág áldatlan út­viszonyai, másrészt az, hogy a városban egyre több négyemeletes liftnél­küli ház épül. Nem elég csak az első­segélynyújtáshoz érteni, gyors helyzetfelismerő ké­pességre is szükség van, olykor feladatként jelent­kezik egy-egy szülés leve­zetése is. Ápolónak 20-tól 40 év közötti férfiakat ve_ szünk fel Ha néhány hó­nap után úgy tűnik, meg­barátkoznak a hivatással, féléves szaktanfolyamot kell végezniük. Bangó Dezső főápoló: — Több mint tíz éve va­gyok a szakmában. Előbb a miskolci, majd a szeren­csi mentőknél dolgoztam. Kecskemétre öt évvel ez­előtt jöttem. Volt úgy, hogy a beteget csónakban hoztam át a folyón. Más­kor egy ápoló kollégámat leütötte az egyik beteg. Néha életveszély is van, például a tömegverekedés­ből kihozni a sérülteket... Most töltöttem le külön­ben huszonnégy órás szol­gálatomat. Különös eset? A Kőrösihegyben isme­retlen tettesek megvertek egy kerékpárost, elég csú­nyán kikészítették, az il­lető nagynehezen elván­Rihocsek István gépko­csivezető is a törzsgárdá­hoz tartozik, tíz évvel ez­előtt jött ide. Azelőtt Ul- lésen lakott, egy féllábú „maszek” orvosnak volt a sofőrje. Amikor az orvos meghalt, Kecskemétre jött, egy ideig TEFU-sofőr volt, de ezt ott kellett hagynia, mert kiderült, hogy bőre allergiás a gázolajra. így került a mentőkhöz. Volt rá eset, hogy egy szívbeteg gyerekkel a kecskeméti megyei kórház­tól a pesti klinikához 45 perc alatt ért fel. Végig a Soroksári úton egyfolytá­ban üvöltött feje fölött a sziréna. Támolyogva, csu­rom vizesen szállt ki a vo­lán mögül. Dr. Drevenyák szobájá­ban néha a vészcsengőre pillantok; hátha az ügye­leti szobából jeleznek: azonnali hívás érkezett... De a csengő nem szólal meg — nyugalmas nap van. Csak a szomszéd szobá­ból nyit be az adminiszt­rátor, ezekkel a szavakkal: — Főorvos bajtárs, egy fiatalember van itt, ápo­lónak jelentkezne.. . Hatvani Dániel Vigyázat! Fehér o ajj! Aki a közelmúltban el­hangzott, idegeket borzoló tv-híradásra emlékezve most rémülten rohan az olajos- hordóhoz, kérem, nyugodjon meg. A címben szerepiő olaj ugyanis egyáltalán nem rob­banás-veszélyes. Ugyanúgy ég. mint az a bizonyos pi­ros fűtőolaj, amelyet min­den ÁFOR-kűt árusít. Nem robbanás-veszélyes, mégis a veszélyességére hív­juk fel a figyelmet. Ennek oka egyáltalán nem az, hogy benzint kevertek hozzá. Azért ejtünk szót róla, mert egyre több háztartásban használ­nak. ilyen fűtőanyagot, jól­lehet, az efféle olaj — leg­alábbis hivatalosan — drá­gább. Hivatalosan..., mert aligha lehet vitás, hogy ez az olaj — legyen a színe bármeny­nyire is fehér — feketén keriii a háztartásokba! Nem kell hozzá más, csak jó kap­csolat. Gépkocsivezetőkkel, traktorosokkal, üzemanyag­raktárosokkal. Hoci-nesze, s máris gazdát cserélt az olaj. S látszólag mindenki jól jár: a vevő olcsón jut olaj­hoz, az eladó pedig egy kis mellékeshez és még csak rizikó sincs, h szén: a felü­letes ellenőrzés szinte ki­zárttá teszi a lebukást. Egy kis ügyeskedés az üzem­anyagjegyekkel és revizor legyen a talpán, aki felfedi a turpisságot. Ebben rejlik a fehér olaj veszélye! Ezek után feltehetjük a kérdést: vajon mi a meg­oldás? Talán az, mint Szé­kesfehérváron? Tegyük köz­hírré, hogy a fehér olaj rob­banás-veszélyes és mindenki szállítsa vissza? Ügy véljük, ez nem sok eredménnyel járna. Hadd javasoljunk ehelyett egy célravezetőbb megoldást: Minden üzemben, termelőszövetkezetben szi­gorítsák meg az üzemanyag- ellenőrzést és büntessék meg az ügyeskedőket. Annál is inkább, mert — bár fentebb azt írtuk, hogy ezeknél az üzemeknél min­denki jól jár — egy valami mégis károsodik. Ez ped'g aj társadalmi tula.fdoÁ, amelynek fokozott védelme mindannyiunk feladata! Cs. fi*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom