Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága január 23-án. pénteken Kecske­méten, a városi tanács dísz. termében Erdösi Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és annak elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülés első napirendi pontjaként írásos előter­jesztés, valamint Buda Gá­bornak, a megyei pártbi­zottság titkárának szóbeli kiegészítő referátuma alap­ján megtárgyalta a vb je­lentését az 1969. évi me­gyei gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásáról, s javaslatát az 1970. évi fel­adatokra vonatkozóan. A na­pirend előterjesztését vita követte, melynek során fel­szólaltak: Nyers Rezső, a Központi Bizottság titká­ra, dr. Glied Károly, Brach- na János, Papp Ferenc, Ke­lemen Sándor és Miklós János, a megyei pártbizott­ság tagjai, valamint Perczel János, a Kiskunsági és Du­na menti Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, Sa­rok Antal, a Gabonafelvá­sárlási és Feldolgozó Vállalat igazgatója, Gerőcs István, a, megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője, Perényi István, a MÉK és Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatója. A vitában elhang­zottakat Buda Gábor fog­lalta össze. Ezt követően a végrehaj­tó bizottság 1969. második félévi munkájáról dr. Hor­váth István, a megyei párt. bizottság titkára számolt be. majd harmadik napi­rendi pontként a megyei pártbizottság az 1970. évi munkatervére vonatkozó ja­vaslatot tárgyalta meg, me­lyet egyhangúlag elfogadott. A megyei pártbizottság a negyédik napirendi pont keretében személyt ügyek­ben döntött. Pozsgay Imre elvtársat, a megyei pártbi­zottság titkárát — mint­hogy kinevezték a Közpon. ti Bizottság apparátusába alosztályvezetőnek — érde­mei elismerése mellett fel­mentette a megyei pártbi­zottság titkári tisztsége, va­lamint a pártbizottsági és a végrehajtó bizottsági tag­sága alól; Vörös Vilmos elvtársat — saját kérésére — felmentette a végrehaj­tó bizottsági tagsága alól; dr. Greiner József elvtár­sat, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminiszt­ratív osztályvezetőjét fel­mentette e tisztsége alól. A megyei pártbizottság tagjai sorába kooptálta és megválasztotta a végrehaj­tó bizottság tagjaivá dr. Greiner József és Horváth Ignác elvtársakat, egyide­jűleg dr. Greiner 'Józsefet megválasztotta a megyei pártbizottság titkárának; — dr. Posváncz László elv­társat kinevezte a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályé vezetőjének. Helvécia a győztes A felszabadulás» 25. év­fordulójának tiszteletére rendezett szellemi brigád­vetélkedők sorozatában teg­nap a Bajai József Attila Művelődési Házban a Me­zőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó szo­cialista brigádok versengé­sének megyei döntőjére ke­rült sor. Az eseményen a megye állami gazdaságai­nak, gépjavító vállalatainak és egyéb mezőgazdasági üzemeinek tizenöt brigád­ja vett részt. Az izgalmas vetélkedőt végül is a Versenyben Számíthatunk a munkásifjúságra Befejeződött az országos szakmunkásképzési értekezlet A szakmunkásképző in­tézetek Kecskeméten tar­tott országos értekezleté­nek harmadik — befejező napján — dr. Vájó Péter, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára tartotta az első előadást: az ifjúsági mozgalom időszerű kérdé­seit elemezte a szakmun­kásképző intézetek szem­pontjából. Az előadás szemléletes példákkal cáfolta meg az ifjúságról alkotott téves közhiedelmi nézeteket, és bebizonyította, hogy erköl­csi és politikai szempont­ból egyaránt számíthatunk a mai magyar fiatalság — ezen belül a munkásfiata­lok — értékes eredménye­ket hozó társadalmi aktivi­tására. Dr. Vajó Péter rész­letezte az ifjúság fejlődé­sére ható különböző ténye­zők — család, iskola, mun­kahely, mozgalom — funk­cióját, és az iskola koor­dináló szerepének fontos­ságára hívta föl az iskola- igazgatók figyelmét. Be­széde záró része a pálya­választásra való gondos előkészítés fontosságát és a fizikai dolgozók gyerme­keinek a továbbtanulásban való segítésének szükséges, ségét hangsúlyozta. Az értekezlet utolsó elő­adásában dr. Kurucz Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese aktuális közok­tatási kérdésekről tájékoz­tatta a résztvevőket. A háromnapos tanácsko­zás termékeny vitái során felmerült vitás kérdésekre végül Pápai Béla, a Mun­kaügyi Minisztérium Szak- oktatási Főosztályának ve­zetője adott választ. Véle­ménye szerint a kecskemé­ti értekezlet tapasztalatai­nak fontos szerepe lesz a szakmunkásképzésről ho­zott reformtörvény célkitű­zéseinek gyakorlati meg­valósításában. Az értekezlet Nádor Györgynek, a Munkaügyi Minisztérium osztályveze­tő-helyettesének zárszavá­val ért véget. (Pásztor Zoltán felvétele) Még egy éve sincs, hogy átadták rendeltetésének Ba­ján a Finomposztó Válla­lat új szövödéjét. A világos csarnokban működő gépek közptt néhány mégis moz­dulatlan. Nem azért állnak kihasználatlanul, mintha rosszak lennének, hanem mert hiányoznak mellőlük a szövőnők. Az üzemrészt a csábítóbb munkaajánla­tok hatására sok lány és asszony elhagyta. Termé­szetesen jelentkeztek he­lyettük mások, többen visz- sza is tértek, de még így is kevesen vannak* A hiányukat az itt maradó brigádtagok igyekeznek enyhíteni. A hazánk fel- szabadulásának 25. évfor­dulójának tiszteletére hir­detett jubileumi munkaver­senyben az Űrhajós nevű brigád például a minőség javítását tűzte célul. Vál­lalásaik szerint a takarók gyártásánál a fonalsűrű'ség betartására, a lánctörés el­kerülésére törekszenek. Ké­pünkön: Franez Sára, a kollektíva tagja, aki ott- jártunkkor négy szövőgép­re is ügyelt. Helvéciái Állami Gazdaság Szamuely Tibor brigádja nyerte. A második helyet a Bajai Állami Gazdaság vaskúti javító részlegének csapata, a harmadikat a Bajai Vízügyi Igazgatóság Kandó Kálmán brigádja érdemelte ki. XXV. évf. 20. szám 1970. január 24, SZOMBAT Áru: 90 fillér RÁDIÓ és TV melléklet (9. és 10. oldal) (8.oldal) 5,4 milliárd forint vízgazdálkodási beruházásokra A népgazdaság összes beruházásának 6,9 száza­léka — a tavalyinál' 700 millió forinttal több — összesen 5,4 milliárd fo­rintos befektetés segíti idén a hazai vízgazdálkodás fejlesztését. Az idén is elsősorban a települések és az ipar vízellátására, csatorná­zásra fordítják a leg­nagyobb gondot. Erre a célra összesen 3425 millió forintot költenek. Folytatják a csaknem telje, sen befejezett borsodi re­gionális vízmű építését, a lázbérci víztárolót átadják a vízszolgáltatásnak ée mintegy 23 kilométer hosz- szú csővezetéket építenek. Különösen jelentős víz- és csatornafejlesztésre kerül sor Budapesten, Kecske­méten, Székesfehérvárott, Győrött, Miskolcon, Deb­recenben, Veszprémben, Szombathelyen, Pécsett és Szegeden. A Dunántúl leg­nagyobb idegenforgalmi központjában folytatják a nyugat-balatoni és a sió­foki regionális vízmű épí­tését és Balatonföldvár csatornázását. Ebben az évben megkezdik a Ve- lence-tavi regionális víz­mű munkálatait is. Vég­eredményben naponta több mint 40 000 köbméter víz szolgálta­tásával növelik a köz­üzemi víztermelő művek kapacitását, s így az idén újabb 180 000 ember jut közműves ivó­vízhez. Űjabb főgyűjtő és leágazó csatornák építésé­vel további 140 000 lakos A mezőgazdaság víz­hasznosítási főműveinek fejlesztésével az idén újabb 10 000 hektáron ren­dezkednek be öntözésre. így az év végén az összes megművelhető föld 6,5 százalékán, kereken 450 000 hektárnyi öntöz­hető területen folytat­hatnak intenzív mező- gazdasági művelést. Többek között korszerű esőztető öntözőhálózatot építnek Hajdúszovát, Ra- karnaz, Kisújszállás és Harta térségében. 356 mil­lió forintot fordítanak az idén a kiskörei vízlépcső építésére. A vízkárelhárítás fej­lesztésére 985 millió fo­rintot költenek. A Duna alsó szakaszán, továbbá a Szigetközben, a Rábánál, a Zagyva torkolatánál csak­nem 100 kilométer hosszú töltést erősítenek meg és a Duna budakalászi sza­kaszánál mintegy 6 kilo­méter hosszú árvízvédelmi töltést építenek. A Felső- Dunán, az Ipolyon, a Drá­ván és a Tiszán összesen 20 kilométer hosszú szaka­szon a folyót szabályoz­zák. Ezenkívül a Duna— Tisza közén, a Szigetköz­ben, Szeghalom térségé­ben, valamint a Szamos és Kraszna közötti terüle­tein új belvízelvezető csator­nákat, szivattyútelepeket,' zsilipeket építenek vagy bővítik a régi csatornák medrét. A gyorsan megáradó ki­részesül csatornázási szol- I sebb patakokat is „rend- gáltatásban. Az év végére ! szabályozzák”. A Ronyva tehát — a harmadik öt- 1 sátoraljaújhelyi szakaszá- éves terv előirányzatának j nál, a Marcalnál, a Nádor, megfelelően — a lakosság csatornánál, a Kapos pa- 54 százaléka kap közmű- taknál, a kőszegi Gyön- ves ivóvizet és a lakosság gyös pataknál összesen 270 28 százaléka jut csatorná- kilométer hosszú patak- és zási szolgáltatáshoz. 1 folyómedret szabályoznak. Magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodás A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió ke­reskedelmi kormánydele­gációinak a kölcsönös egyetértés és szívélyesség légkörében folytatott tár­gyalásai eredményeként pénteken a Külügyminisz­térium Dísz téri vendéghá­zában dr. Bíró József és Jtfyikolaj Patolicsev külke­reskedelmi miniszterek a két ország kormánya nevé­ben ünnepélyesen aláírták az 1970. évre szóló árucse­reforgalmi jegyzőkönyvet. A tárgyalófelek megelé­gedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a két ország kereskedelmi kapcsolatai^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom