Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 18. szám 1970. január 22, CSÜTÖRTÖK a MAGYAR SZOCIALISTA M'ITN K Á S P Á R T: ß Á C S*- KIS K ÜJ'I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ara: 90 fillér Cél: a reformtörvény gyakorlati alkalmazása Országos értekezlet Kecskeméten A Munkaügyi Minisztérium háromnapos értekezletre hívta össze Kecskemétre az ország valamennyi szakmunkásképző intézetének igazgatóját. Az értekezlet célja a szakmunkás- képzés reformjáról rendelkező múlt évi törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasítás gyakorlati teendőinek megvitatása. A tanácskozás ünnepélyes megnyitóját tegnap délelőtt tartották a városi tanácsháza dísztermében. A Munkaügyi Minisztérium nevében Nádor György főosztályvezető-helyettes üdvözölte a részvevőket, többek között Nagy Imrét, a munkaügyi miniszter helyettesét, Kiss Jánost, a minisz- lérium párttitkárát, Molnár Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát. Jelen voltak a Művelődésügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium, továbbá a SZOT. a SZÖVOSZ. a KrsZÖV és az OKISZ képviselői, illetve Bács megye részéről Gyónt Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Madarász László, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese is. A megnyitó beszédet Nagy Imre miniszterhelyettes mondta. Rámutatott, hogy a reform célja elsősorban az. hogy szerves részévé tegye a szakmunkásképzést a magyar közélet rendszerének, biztosítsa a szakmunkások továbbképzésének lehetőségeit, a rohamosan fejlődő technikai követelményekhez, tudományos igényekhez való alkalmazkodást. A szakmunkásképzés tárgyi feltételei — mondotta — ugrásszerűen megjavultak az utóbbi években. A korábban is meglevő 800 tanteremhez több, mint 500 épült a harmadik ötéves terv során. A soron következő feladat az oktatás és nevelés egész rendszerének átformálása. Ezt tűzte ki célul a reformtörvény, és ennek befogadására kell most sürgősen alkalmassá tenni az intézeteket. A miniszterhelyettes szavai után Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának vezetője megtartotta az értekezlet első előadását, amely a reformtörvény végrehajtásának állami előkészítését, az 1970/71-es tanévre vonatkozó gyakorlati célkitűzéseket, valamint az intézetek teendőit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a reform fokozatosan kerül megvalósításra. A legdöntőbb intézkedéseket 1975-ig kell bevezetni. elmélyültebb oktatónevelőmunkára nyílik lehetőség. Hogy a népgazdasági érdekeknek megfelelő szakosítás sikerüljön, ahhoz elsősorban korszerű tanműhelyek és kollégiumok létesítése szükséges, óratervek, tankönyvek j az intézetek, a vállalatok egyéb dokumentációs ] és a különböző társadalmi szervek tervszerű együttműködésével. Az előadást számos teljes egészében pedig csak az évtized végére kerül sor a szakmunkásképzés korszerű átformálására. A reformra való átállást segítő eszközök, az új szakmajegyzék, a szakmai szintek megállapítása, az új és anyagok rövidesen eljut nak az intézetekhez. Igen érdekes volt, amit az iskolák szakosításáról . . , . .... . .. mondott a főosztályvezető. *?. Az ötéves terv végére megszűnik az intézetek jelenlegi sokarcúsága, amely gátja egyelőre a tökéletes képzésnek. ’ A kecskeméti szakmunkásképző iskolában például 34 helyett csak 12 szakmát tanítanak majd vette, majd délután a 607- es szakmunkásképző iskolában kisebb csoportokra oszolva vitatták meg a különösen nagy körültekintést kívánó részleteket az értekezlet résztvevői. A tanácskozás ma délelőtt Nádor György előNapirenden: az áruellátás és a minőség Mii nkásszállások vállalati összefogással Együttműködés az MHSZ-szel — Az SZMT elnökségének ülése A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának Elnöksége tegnap Kecskeméten, a szakszervezeti székházban ülést tartott. A tanácskozás első felében a megye lakosságának áru. ellátási helyzetéről és a fogyasztási cikkek minőségéről szóló tájékoztató jer lentést vitatták meg a részvevők. Kitűnt, hogy a megye elmúlt évi áruellátási helyzete összességében nem ad okot az elégedettségre. A legkiegyensúlyozottabb — az év eleji zöldség-gyümölcs ellátást és á gyakori húskészítmény-hiányt leszámítva — az élelmiszerNagy Imre miniszterhelyettes beszél. Kötelezettségen felül A Szegedi MÁV Igazgatóság területén 778 szocialista brigád tett munkafelajánlást hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. Közülük hét KISZ-brigád — látva az időjárás okozta nehézségeket, s felmérve, hogy a növekvő szállítási igényeket csak fokozottabb erőfeszítésekkel tudják majd kielégíteni — most újabb ponttal bővítette vállalását: Szolgálati kötelezettségeinken felül is (kS-kl a maga munkaterületén) minden erőnkkel elősegítjük a forgalmat gátló akadályok elhárítását — hangzik a versenyfelhívás kiegészítése. E szavak mögött, hogy „szolgálati kötelezettségeinken felül” nagyon sok minden rejlik. Mindazt, amit tenni lehet, hosszú lenne felsorolni, a vasutas fiatalok azonban jól tudják miről van szó, s azt is megértették, hogy nehéz helyzetekben mindig azok az emberek oldották meg sikerrel feladataikat, akik többet tudtak tenni, mint amivel megbízták őket. A hét KISZ-brigád elküldte vállalását a Szegedi MÁV Igazgatóság KISZ- ós Szakeeervezeti Bizottaá- gáhoe a zeal, hogy ismertesse art a többi brigáddal is. Nem szánták felhívásnak, ám az alig néhány napja tett felajánlás. hoz máris több helyen csatlakozni kívánnak. Mi a biztosíték arra, hogy mozgalommá válik a hét KISZ-brigád kezdeményezése. Az igazgatóság területén 19 arany-, 59 ezüst- és 156 bronzjelvényt elért, s a többi szocialista címmel kitüntetett brigád a nehéz téli időszakban — dacolva a hóval, hideggel — helytállt. Bebizonyították, tehát; ha a népgazdaság érdekei úgy kívánják, rendkívüli feladatok végre, hajtására képesek. Azzal kívánják megünnepelni felszabadulásunk jubileumát és Lenin születésének századik évfordulóját, hogy kielégítik a népgazdaság idei szállítási igényeit. Sz. S. ellátás volt. A vendéglátásban a sörhiány jelentett gondot. Romlott ezzel szemben a ruházati cikkek választéka, amihez bizonyos árnövekedés is társult Részletezve az ellátást, megállapítható, hogy a legtartósabb nehézség a húsféléknél tapasztalható. Ami a tüzelőellátást illeti, általában nem megfelelő a szénválaszték, gyakori a tűzifa teljes hiánya, de zökkenők voltak a gázolaj- és a palackosgáz-ellátásban is. A ruházati cikkekkel kapcsolatos új árformarendszer sem vált be maradéktalanul ; a készletek csökkentek, romlott a kínálat. Olykor az igényesebb vevők sem találtak j nekik megfelelő árut, de főként a kisebb keresetű rétegek panaszai jogosak. Gyakran hiányzott az olcsó férfiöltöny, alsófehérneműből egyes tömegáruk, kevés volt a kabát. Női. és gyermeklábbeliből főként a 22 —35-ös méretűek, illetve az olcsóbb csizmák hiányoztak. A vegyes iparcikkeknél nőtt a zsebrádiók választéka, viszont sok fontos cikk — hűtőszekrény, kerékpár, kismotor, kályha — hiányzott a főidényben. Időközönként hasonló volt a helyzet a tévéknél és a centrifugáknál is. Nem történt alapvető változás az áruk minőségében. Az egyik kecskeméti cipőbolt 1 millió 183 ezer forintos havi összes forgalmával szemben például 47 ezer forintot tett ki a jogos reklamációk forintösszege. Sok volt a rossz minőségű vegyiáru és számos jogos bírálat érte a garanciális javításokat. A kialakult élénk vitát követő összefoglalójában Borsodi György, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tevékenység egyben fontos politikai feladat is, a lakosság jó része ugyanis en. nek alapján méri le a gazdaságirányítási reform hatékonyságát. Ezt követően a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége a hétközben családjuktól távol élő építőipari dolgozók életkörül, ményeiről, kulturális és politizáló igényeinek a kielégítéséről tárgyalt. A munkásszállásokon, felvonulási épületekben, vagy bérelt szobákban lakók helyzetének a javítása egyaránt következik a szak- szervezetek érdekvédelmi szerepéből, illetve a vállalatoknak abból a törekvéséből, hogy megtartsák a dolgozóikat. Bár az elmúlt években csökkent a munkásszállások zsúfoltsága, s a szak-» szervezeti szervek erőfeszítéseket tettek a kultúrád lis, politikai előadások, vi. taestek rendszeresítésére, további követelményeknek kell megfelelni. Aa Építők Szakszervezetének megyei bizottsága megvizs^ gálja például újabb munkásszállások építésének a lehetőségeit a nagyobb városokban. Célszerűnek lát-: szik, hogy az építő- fa- éb építőanyagipari vállalatok összefogva hozzanak létre, és tartsanak fenn központi szállásokat, mivel külön, külön egyébként is tetemes összegeket fordítanak a bérleti díjak kifizetésére.. A lakókocsik beszerzésével, saját járműhasználat enge_ délyezésével ugyancsak! könnyíteni lehetne a gondokon. Különösen a béreli szobákban lakó dolgozók élnek mostoha körülmények között. Fontos, hogy, a vállalatok — jórészt saj ját alapjaikból — változtassanak a helyzeten. Az elnökségi ülés résztvevői végezetül egyetértettek azzal, hogy az MHSZ szervezetei és a szakszervezeti bizottságok a honvédelmi nevelő munka hatékonyságának fokozására közös akciókat szervezzenek. Kádár János fogadta Stefan Olszowskit, a LEMP KB titkárát Kádár János, az MSZMP | vezetőjét, Stefan Olszows- Központi Bizottságának kit, a LEMP KB titkárát. első titkára szerdán fogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt hazánkban tartózkodó küldöttségének A fogadáson jelent volt Aczél György, az MSZMP KB titkára is»
