Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-21 / 17. szám
4. oldat 1970, Január ti, szerű» NAGYKÖZSÉG- fokozott felelősség Csenki Ferencnek, a megyei tanács vb-titkárának nyilatkozata A Bács-Kiskun Megyei Tanács múlt év december 22-i ülésén megvitatta végrehajtó bizottságának a nagyközségek szervezésére vonatkozó határozatát, s úgy döntött, hogy folyamatosan, három ütemben szükséges megyénkben a nagyközségi szervezeteket létrehozni. A megyei tanács döntése óta sok olvasónk kérte: ismertessük, jelentőségét tekintve, mit takar tulajdonképpen a nagyközségi rang. E kívánságoknak eleget téve kértük fel Csenki Ferencet, a megyei tanács vl^-titkárát, foglalja össze a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos intézkedés lényegét. A helyi adottságokhoz igazodva — Megyénk közvéleménye előtt ismert, hogy az utóbbi esztendőkben, de különösen az elmúlt évtől kezdődően számos, az általános fejlődés követelményeihez igazodó intézkedésre került sor az állam- szervezet. s ezen belül a tanácsok munkáját, működését illetően is — kezdte Csenki elvtárs. — A köz- igazgatás korszerűsítésében rendkívül fontos helyet foglal el a községi igazgatás. Elengedhetetlen, hogy a korábbinál differenciáltabb, a helyi adottságokhoz igazodó igazgatási szervezetet építsünk ki. Tulajdonképpen ez fejeződik ki a .nagyközségek létrehozásáról rendelkező kormányhatározatban, amely megyénket igen közelről érinti. Hiszen Bács- Kiskun egyike azoknak a megyéknek, ahol viszonylag sok a nagy lélekszámú település, és ezek között nagyok a távolságok is. Az 1954. évi X. törvény nem tesz különbséget kis- és nagyközség között Azonos jogokkal és hatáskörrel ruházza fel az ötszáz lelkes és a 10 ezer lakoson felüli községeket. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában ez az egyenlősdi akadályozza az ütemesebb előrehaladást Ezért nagy jelentőségű kormányunknak e merevséget feloldó döntése. A nagyközség fogalma a Bővülő hatáskor A községek hatáskörének bővítése általános célkitűzés. Rendelkezniük kell azokkal a hatósági jogkörökkel. amelyek a lakosságot közvetlenül érintik, eldöntésük szélesebb körű területi, vagy ágazati koordinációt, illetve sajátos szakértelmet nem igényel. A határozat végrehaj tásaként az egyes minisztériumok által hozott intézkedések máris arra utalnak, hogy a lakosság ügyeinek túlnyomó többségét a nagyközségi tanácsapparátus intézi majd. Ezek elsősorban: — Az állampolgárok széles körét érintő adóügyi hatáskör és hatósági jogkör teljesen azonos lesz a városi tanácsokéval. — Ellátják az első fokú építésügyi hatósági jogkört, melynek köre megfelelő felkészültségű ügyintéző esetén azonos a városok hatáskörével. — A kisiparosok ipar- gyakorlása vonatkozásában első tokú ivarhatósági jogkört látnak el. — Jelentősen bővül a kereskedelmi feladatokkal kapcsolatos hatáskörük, melynek keretében a többi között kiadják a kereskedelmi üzletek működési enmagyar közigazgatásban nem új. Az 1886-os 22. törvénycikk, amely először intézkedett a közigazgatás szervezetéről, már megkülönböztetett várost, nagyközséget és kisközséget. Tehát ismert az a jogi státusz, hogy a község és a város közé ékelődően, mintegy a városiasodás elő- iskolájaként, beiktatja a nagyközséget. Ennek azonban nem feltétlen következménye, hogy a későbbiekben minden nagyközségből város fejlődik. Mint települési kategória, a nagyközség tehát a község és a város között helyezkedik el. Saját lakosságának ellátásán túl fontos szerepet kell betöltenie a vonzási körzetébe tartozó kisebb községek kulturális, egészségügyi, szociálpolitikai stb. igényeinek kielégítésében is. Hangsúlyozni szeretném: a nagyközségek szervezetével kapcsolatban alapvetően az egységes községi szakigazgatási szervből kell kiindulni, ezt kell bővíteni annak megfelelően. ahogyan a hatáskörök is növekednek. Tehát a nagyközséggé nyilvánítás célja, hogy a gazdasági és igazgatási hatásköröket tovább egyszerűsítve, a feladatokat decentralizálva, az eljárást közelebb vigyük a lakossághoz és fokozatosan a városhoz hasonló ellátottságot biztosítsunk. gedélyét, engedélyezik az italmérési, italárusítási, dohányárusítási tevékenységet, rendszeres ellenőrzést végeznek e vonatkozásban; megállapítják az egyes kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét; valameny- nyi szakma tekintetében a magánkereskedés gyakorlásával kapcsolatban első fokú hatósági jogkört látnak el stb. — Munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan az eddigi feladatokon túl, ellátják a munkaközvetítést, a tanulók szünidei foglalkoztatásának és a szabadság- vesztésből szabadult személyek munkába állításának feladatait. — Valamennyi, korábban a járási tanácsok hatáskörébe tartozó szabálysértési ügy a nagyközségi apparátushoz kerül, bővül a közületi szervek elhelyezésével kapcsolatos hatáskör, továbbá a mezőgazdasággal és élelme?ésüagyel kapcsolatos feladatkör stb Mindezek hatásaként megyénkben a községek összlakosságának mintegv 40 százaléka, a városok lakosságával egvütt t>edi<? több mint kétharmada l=kéhe- Ivén Intézheti áVpml-'n-.aritási problémáit; ami az ügyek körültekintőbb és gyorsabb elintézése mellett, jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez az állampolgároknak. Hiszen a szóbeli eljárást — az érdeklődéseket nem is számítva — évente több tízezerre tehető azon ügyek száma, melyeket eddig a járási tanácsok intéztek. Hosszabb folyamat A nagyközséggé válásnak azonban nem kizárólag jogi, igazgatási és gazdasági vonatkozásai vannak, hanem igen nagy a politikai jelentősége is. Ennek elsősorban abban kell megmutatkoznia, hogy a nagyközség társadalmi élete erőteljesebb lesz, az eddiginél nagyobb szellemi erőket hoz felszínre és jobban mozgósítja a meglevő tartalékokat. Az egyre bővülő politikai, gazdasági, igazgatási hatáskörök ellátására községeink — differenciáltságuknál fogva — fokozatosan válnak alkalmassá. Ez egy hosszabb ideig tartó folyamat, amelyhez a szükséges előfeltételeket megteremtettük. Ezzel összhangban ez év első felében Bácsalmás. Dunapataj. Hajós, Jánoshalma, Kecel, Kiskőrös, Kiskunmajsa, La- jasmizse. Mélykút, Soltvad- kert és Tiszakécske válik nagyközséggé. Az év második felében pedig úíabb nyolc település nagyközséggé nyilvánítására teszünk javaslatot a megyei tanácsnak. Mai életünk követelményei szülték ezt a jogi státuszt. Az elkövetkező évek nyilván választ adnak rá, hogy ezzel az új szervezeti formával, megnövekedett hatáskörrel, fokozott felelősséggel miként tudnak élni a mi nagyközségeink — mondotta végül Csenki Ferenc. KEREKDOMBI EMBEREK Néhány napja a tisza- kécskei Üj Élet Termelő- szövetkezet szorgalmas gazdái között ünnepeltünk. Mint annyiszor az elmúlt évtizedben, most is közgyűlésre jöttünk össze, de ez más volt. Egy évtizeddel ezelőtt alakult a gazdaság, erről emlékeztünk. Pirospozsgásak voltak az arcok, mosoly és csillogás a szemekben, az izgalom barázdái csak Vincze Lajos kerekdombi tanítóból lett termelőszövetkezeti elnök arcán voltak mélyebbek. Emlékeznek az alapítók Zoboki Péter elmondja, hogy az alakulás után az első évben, ha a dűlőben látták a brigádvezetőt elbújtak a legközelebbi ház padlására, mert nem szívesen dolgoztak a közösben. Ma pedig gazdatársaival együtt a munkáért „harcolnak”, és ők keresik a brigád vezetőt. Ö is ellenezte a gépesítést, mint sokan mások, de ma már meggyőződött a technika előnyeiről. Lovas Lajos a szövetkezet első traktorosa azt a napot idézte, amikor a szín alatt egy marékra való szerszámmal fogtak munkához. Lelkesen dolgoztak, ekkora fejlődést nem reméltek. Hangyási Imréné a vezetőséget dicsérte, amiért óvodát építettek, hiszen azóta több asszony dolgozhat a kertészetben. Kiss József a tanyai változásokról és arról a 3 millió forint értékű munkáról tett említést, amelyet az építöbrigádnak köszönhetnek. Munkájuk nyomán szűnt meg 35 tanya és épült helyette 48 korszerű lakóház, amelyekből nem hiányzik már a villany, s a fürdőszoba sem. Sántha Károlyné hetedik éve dolgozik a baromfitelepen, és jó gazdaasszony módjára értékelte az eredményeket. A szakemberek, gépek és az asszonyok összefogása tette lehetővé, hogy nyolc hét alatt 30 ezer csirkét, átlag 125 deka súllyal, 1 százalékos elhullás mellett nevelhessenek fel. Ehhez hozzátartozik az is, hogy 1 kilogramm súlygyarapodáshoz 250 deka takarmány szükséges. Igaz, hogy sokat dolgoznak, de havonta 2 ezer forint a keresetük. A jövő kontúrjai A múlt sikerei elősegítik a további fejlődést Üjabb magasabb csúcsok elérésé, re törekszenek az Üj Élet gazdái. Ezt biztonsággal is tehetik, hiszen megteremtették az alapokat Néhányat soroljunk fel az elképzelésekből. A szomszédos Béke Termelő- szövetkezettel összefogva öntözőtelepet építenek, melynek eredményeként az egész földterület mesterséges csapadékot kaphat. Állattenyésztésük most éli a teljes újjáteremtés időszakát. Ennek eredményeként az évi termelési érték ebben az ágazatban eléri majd a 15 millió forintot. Szarvasmarhából 700, csirkéből 180 ezer, pulykából 80 ezer darab az évi terv. Megkezdték a 20 ezres kacsatelep kialakítását is. Hasznosítják a most már három kútból feltörő meleg vizet Tíz hold zöldségkertészetük, kétmillió förint értéket állít elő ebben az esztendőben. Az ehhez szükséges feltételeket, többek között a 13 ezer négyzetméter nagyságú üveg, és 24 ezer négyzetméteres fólia borítást, a korábbi években teremtették elő. A termálvíz másodlagos hasznosításával strandjukon az idén 100 ezer embernek szeretnének felüdülést biztosítani. Az elmúlt évi kezdet 70 ezer fürdőző vendéget vonzott. Az első közö6 esztendő termelési mennyiségének hatszorosát produkálták az elmúlt évben. A krónikás teszi hozzá: változatlan taglétszámmal és földterületen, miközben nyolc évvel fiatalabb lett a tagság, mivel az átlag életkor alig haladja meg a 40 évet. A közös vagyon értéke elérte a 34 millió forintot, s az egy dolgozóra jutó évi jövedelem a 20 ezer 700 forintot. Ezek is többszörösei az első évi eredménynek. Újból megválasztották A jó munka és a közös gazdasághoz való hűség jutalmazására a jubileum alkalmából 180 ezer forint került kiosztásra, a jók közül a legjobb tíz szövetkezeti gazdát kiváló jelvénnyel tüntettek ki. Szinte átforrósodott • nagyterem levegője — ahol voltunk vagy 250-en — á nagy csendtől, amikor az elnök megköszönte a bizalmat és kérte felmentését. A jelölő bizottság ismét őt javasolta. Először kézfelemeléssel, majd titkosan egyhangúlag választották meg ismét termelőszövetkezeti elnöknek az egykori tanítót, akinek élete millió szállal kötődik gazdatársaihoz: a kerekdombi emberekhez. Horváth Ignác Januári folyóiratokban olvastuk .Csupaszéin" ház épült Szeaeden Szegeden, a Károlyi utcában érdekes lakóház épült. A tízszintes, 63 lakásos új épület északi oldala üveg- borítású, s ezért kapta a „csupaszom” elnevezést. (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) Az évek óta egyre tartalmasabbá, színvonalasabbá váló miskolci Napjaink új számában nagy teret szentel az V. országos grafikai biennálénak. Bata Imre tovább folytatja a lap hasábjain a mai magyar költészet értékelését Elgondolkoztató, és néhol vitatható megállapításaival együtt érdekes írás, s különösen az teszi azzá, hogy kiáll a fiatal költők mellett, segíteni szeretné to-i vábi kibontakozásukat. Óévi töprengések címmel a lap főszerkesztője, Gulyás Mihály írt vezércikket, bírálva benne a tv szilveszteri műsorát, de ezen túl általában a Televízió műsorszerkesztését. A tanácsok gazdasági szerepéről írt cikket Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke a Társadalmi Szemle januári számában. Ebben többek között a tanácsi és nem tanácsi gazdasági szervek koordinációs tevékenységének fontosságát hangsúlyozza. A másik fontos kérdés, amivel cikkében foglalkozik, a lakásépítés és a lakások karbantartása. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonban levő házak kezelésének és karbantartásának feladata nem indokolja az ingatlankezelő vállalat jelenlegi szer. vezeti formáját. A Kortárs több olyan írást közöl az idei év első számában, amely minket, Bács megyeieket különösen közelről érint. Elsősorban Fenyő István Utóhang a Petöfi- évfordulóhoz című írására gondolok. Ebben szóvá teszi, hogy a tavalyi évfordulóra (a nagy költő halálának 120. évfordulójára) nagyon szegényesen emlékeztek hazánkban. Ugyanakkor elmondja, hogy például; a romániai magyar’ folyóiratok mennyire példát mutattak ebben. Az Igaz Szó és a Korunk egy- egy egész számot szentelt az évfordulónak, ezzel is még élőbbé téve immár világviszonylatban is eléggé jól ismert klasszikusun. kát. B. Nagy László kritikus Németh László 1945 utáni pályáját elemzi, Varga József Kodály, a megőrző címmel írt cikket azzal kapcsolatban, hogy megje. lent a nagy zeneszerző Utam a zenéhez című kötete. , V. M.
