Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

8. oldal 1370. január 18, vasárnap 21600 holdra az elöntött terület Az Alsódunavölgyi Víz-1 gatóság 500 munkása és 33 ügyi Igazgatóság tájékozta- j munkagépe dolgozik a bel- tó szolgálata jelenti; az el- j vízvédekezésnél. A hidak múlt napon tovább folyta- j és átereszek jégtől és hó- tódott az olvadás, s jelen-1 tói való megtisztításán kí- tős mennyiségű, átlagosan vül a visszatartó tározók 20—22 milliméter eső is ideiglenes elzárásának erő­esett, A hóval borított te- sítésén munkálkodnak, rületek nagysága tovább Szombaton a tavankúti csa- csökkent. kivéve Baja kör- j tornán a Kunbajai Álla- nyékét, ahol a hó víztartal- j mi Gazdaság két lánctal- ma néhány milliméterrel pás gépe nyújtott segítsé- növekedett. A hóréteg vas- ( tagsága Kunszentmiklóstól Baja irányában 2 és 27 centiméter között változik. Az olvadás, valamint a le­hullott csapadék következ­get. Az igazgatóság két ál­landó szivattyútelepe 9 és fél órás műszakban má­sodpercenként 4,3 köbmé- tei vizet emelt a Dunába. A bajai, kalocsai és a kun- szentmiklósi szakaszmér­nökségek másodfokú, a Dunavölgyi Főcsatorna tor­kolatánál harmadfokú ké­szültséget tartanak. G. G. Még terjed az influenza teben a belvíz mennyisége Megyénk, sajnos, a statisztika második helyén mintegy 4—5 millió köb- ö/ ' ' méterre növekedett. A csa- Az Országos Közegész- tornák vízszintiében lénye- ségügyi Intézet által ki ges változás nem történt, kivéve a dunavölgyi főcsa-| nik, hogy az e hó elej tornát, ahol megkezdődött az apadás. Az igazgatóság területén a talaj vízállása a sok évi átlagnál 20—30 centiméterrel magasabb. Január 16-án a belvízvé­delmi ügyelet jelentése szerint 21 600 holdnyi az elöntött terület. A Dunavölgyi Főcsator­na épülő torkolati szivaty- tyútelepénél nyitott átmet­szést tovább bővítették, ez­által meggyorsult a víz le­folyása, s a Dunavölgyi Főcsatorna vízállása foko­zatosan csökken. A 7-es számú csatornán a rob­bantó osztagok a tegnapi adott tájékoztatóból kitű­fellópett influenzás esetek számát tekintve, Tolna me­gyében a legsúlyosabb a helyzet, ahol kis híján négyezren betegedtek meg. Tolna után mindjárt Bács- Kiskun megye következik, ce nagyszámú megbetege­dést jelentettek Baranyából is. A két „listavezető” te­szi ki az országban észlelt influenzás eseteknek több mint a felét. Kilenc megyé­ből viszont egyáltalán nem jelentettek megbetegedést. A megyei KÖJÁL-tól nyert információ szerint Kecskeméten a betegség napon is tovább folytatták 1 fellépése óta több mint a jégtelenítést. Pénteken a Kalocsai Já­rási Tanácsnál tartottak megbeszélést a belvízvéde­kezéssel kapcsolatos együtt­működésről a vízügyi igaz­gatóság szakembereinek részvételével. Ugyanilyen tanácskozás zajlott le szombaton a Kiskunhalasi Járási Tanácsnál. Az igaz­1200-an fordultak orvoshoz, illetve estek már át az inf­luenzán. Változatlanul tovább ter­jed a betegség a bajai já­rás déli részének néhány községében. Emelkedett a megbetegedések száma Ba­ja városában is, ahol már január első hetében el kel­lett rendelni a kórházi lá­togatási tilalmat. Valami­vel jobb a helyzet Nagy- baracskán, ahol biztatóan csökken a megbetegedések száma, Kunbaján pedig lé­nyegében már lezajlott az influenza. A közösség gondoskodása Egyre több termelőszö­vetkezetben találják meg a módját a munkaképtelen idŐ6 emberek, nyugdíjasok segítésének. Szinte napon­ként kapunk hírt helyi ak­ciókról, kezdeményezések­ről: napközi otthonokat alapítanak, rendszeresen látogatják a betegeket, rendkívüli segélyeket ado­mányoznak. Legutóbb a szabadszállá­si Lenin Tsz kezdeménye­zéséről értesültünk. A kö­zös gazdaság tagsága a ve­zetőség javaslatára úgy döntött, hogy a szövetkezet nyugdíjasainak járandósá­gát 1969. január 1-től, visz- szamenőleg 100—100 forint­tal egységesen felemeli. A kiegészítő összegeket nem havonként, hanem minden év karácsonya előtt adják át a nyugdíjasak­nak. Egy kezdeményezés a sok közül, amely ugyan­csak követésre érdemes. Ünnepi egységgyűlés a megyeszékhelyen Mongol vendégek Kecskeméten A Mongol Népköztársa­ság egészségügyi miniszté­riumának háromtagú kül­döttsége járt pénteken vá­rosunkban. és megtekintet­te a Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontját. az Izsáki úti gyógyszertárat, valamint a Jókai utca 14. sz. alatt le­vő megyei Gyógyszerésztör­téneti Régiséggyűjteményt. Nagy érdeklődéssel ismer­kedtek megyénk gyógyszer­ellátási hálózatával és rendszerével. Szombaton délelőtt 10 órakor tartották meg a Szalvai Mihály nevét vi­selő munkásőregység ün­nepi csapatgyűlését Kecs­keméten, az Árpád mozi­ban. Az ünnepségen meg­jelent Erdélyi Ignác, a vá­rosi pártbizottság ^lső tit­kára, dr. Greiner József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Bálint Sán­dor, a munkásőrség me­gyei parancsnokság mun­katársa, több vállalat és nagyüzerti igazgatója, va­lamint a társ fegyveres testületek parancsnokai, képviselői. Fehér Pál, az egység pa­rancsnoka jelentést adott Erdélyi Ignácnak, majd beszámolt a munkásőregy­ség múlt évi munkájáról, illetve vázolta az idei fel­adatokat. A beszámoló után Erdélyi Ignác, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára tizenhét munkásőr­nek átnyújtotta a tízévi szolgálatért járó emlék­érmet, tizennégy kiemel­kedő munkát végzett mun­kásőrnek a Kiváló mun­kásőr és öt parancsnoknak a Kiváló parancsnoki jel­vényt. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek az úttö­rők és a KISZ-esek kö­szöntője. Az ünnepi csa­patgyűlés utolsó aktusa­ként a fiatal munkásőrök tettek esküt és átvették a fegyvert a tartalék, illetve nyugállományba vonult munkásőröktől. Neves jogászok időszerű kérdésekről Kecskeméti jogásznapok: február 6—7. A hagyományoknak meg­felelően ebben az évben is megrendezik a kecskeméti jogásznapokat. A sorrend­ben 14. ilyen megyei ese­ményen elméleti és gya­korlati szakemberek tar­tanak előadásokat a jog időszerű kérdéseiről, a jog­alkotás és jogalkalmazás aktuális problémáiról. A jogásznapok megnyi­tója február 6-án délelőtt NYELVŐR Trágya és drazsé Hogy kerül a csizma az asztalra? — szokták kér­dezni, amikor nincs vala­mi a helyén, amikor össze nem illő dolgokat kapcso­lunk össze. Olvasóink kö­zül is sokan csodálkozhat­nak a feltűnő kapcsolás miatt. De látni fogják, hogy a két szó nincs is olyan messze egymástól, ha eredetüket vizsgáljuk. A XVI. századi szakács- könyvekben sokszor olvas­hatjuk a süteményreceptek végén: trágyázd meg jól nádmézzel. A trágyázás vagy trágyálás tehát fű­szerezést, édesítést, cukor­ral való meghintést jelen­tett, ahogy cukrászaink és gondos háziasszonyaink ma is cukorral hintik meg a a drazsé cukorka jelenté­sével, valóban kiderül, hogy nem tettük a csizmát az asztalra, van ugyanis kapcsolat a két szó között. Olvasóink talán már sejtik is, hogy mindkét szó azo­nos eredetű. Valóban így van. A két szó közös őse a görög eredetű középlatin ,.tragea”, amelynek a je­lentése édesség, ételízesítő. Ez a szó került át nyel­vünkbe, természetesen az eredeti édesség jelentés­ben. Vagy kétszáz év kel­lett ahhoz, hogy eredeti je­lentését elhagyja, és mai jelentését vegye fel. A középlatin tragea szó tovább élt a középlatin nyelvben, sőt a latin le' Lugossy fenő miniszterhelyettes nyilatkozata Az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról Az ez évi iskoláztatási és pályaválasztási feladatok­kal kapcsolatban megjelenő miniszteri utasításban fog­laltakról nyilatkozott Lu­gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának: — Az alapvető feladatok azonosak az előző eszten­dőkben megjelöltekkel. Az általános iskolák igazgatói és nevelői — a pályavá­lasztást segítendő — min­denekelőtt tájékoztassák a szülőket és a tanulókat a továbbtanulás lehetőségei­ről. — Szeretném kiemelni annak fontosságát, hogy pedagógusaink a pályavá­lasztás időszakában külö­nösen nagy gonddal foglal­kozzanak a fizikai dolgozók gyermekeivel. Alapvető po­litikai és pedagógiai fel­adat, hogy a kétkezi dol­gozók tehetséges, érdemes gyermekei továbbtanulja­nak, s képességeiknek, ér­deklődési körüknek meg­nem mázzal bevont süte- j számlázottjában, a francia, felelően kellő arányban ményeket. Átvitt értelem­ben is használták. Gyön­gyösi István, a XVII. szá­zad ismert epikusa, szerel­mes párról szólva csókok­kal trágyáit (vagyis fűsze­rezett) ölelgetésekről írt. A XVII. században je­lentésváltozással a trágyá­zás már zsírral való meg- hintést is jelentett. A hin­tés, szórás újabb jelentés­változással már a földek­nek a megszórását is je­lentette az eredményesebb termeshozam céljából. — Ahogy „elszagosodott” a szó jelentése, úgy vette fel a trágya és a trágyázás mai ismert jelentését, ezért már a konyhai nyelvben használhatatlanná vált. Ha a trágya eredeti édes­ség jelentését összevetjük nyelvben is. A tragea dra- geia alakjából lett a fran­cia nyelv fejlődése folya­mán a drazsé (írva: dra­gée). Ez a francia szó ke­rült át hozzánk a múlt század folyafrián, eleinte megtartva francia helyes­írását, de ma már nyugod­tan írhatjuk kiejtés sze­rint is. így tehát a trágya- drazsé változat a kettős át­vételek sorába tartozik. Er­ről a témakörről Kálmán Bélának a rádióban is el­hangzott előadását a Lő- rincze Lajos szerkesztette Nyelvművelő című kiad­vány is közölte. Az érdek­lődők ott további érdekes példákat is találhatnak a kettős átvitelekre. Kiss István kerüljenek a gimnáziumok­ba, szakközépiskolákba és szakmunkásképző-iskolák­ba. Arra is törekedni kell, hogy a lányok az eddiginél nagyobb számban jelent­kezzenek a szakmai kép­zést nyújtó tanintézetekbe. — Fenntartjuk azt a gya­korlatot, hogy a jelentke­zési lap továbbításának nem lehet akadálya, ha a tanuló csak egy intézményt, vagy két azonos iskolatí­pust jelöl meg. Ezúton is figyelmébe ajánlom az osz­tályfőnököknek, hogy az ál­taluk készítendő jellem­zés legyen alkalmas a ta­nulók sokoldalú megisme­résére. — Az olyan gimnáziu­mokban. ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túl­jelentkezés, tájékozódó jel­legű beszélgetést kell foly­tatni, valamennyi tanuló­val. Ez afféle ismerkedés, ami természetesen nem le. hét azonos a felvételi vizs­gával. A részvevőktől nem szabad megkövetelni vizs­ga jellegű feladatok megol­dását. Némileg más az el­járás a gimnáziumok ma­tematikai programozó, a heti 6 órában nyelvi fog­lalkozást biztosító idegen­nyelvű, továbbá az ének­zenei szakosított tantervű osztályokban, továbbá a különböző művészeti szak. középiskolákban. Ezekben a jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A szak­középiskolai felvételek le­bonyolítására egyébként a múlt esztendőben kiadott miniszteri utasítás és a végrehajtást tartalmazó út­mutató érvényes az idén is. — Az elmondottakat még kiegészíteném a felvételi elbírálásnál, döntésnél fel­tétlenül szem előtt tartan­dó néhány igen lényeges tudnivalóval. Mint ismere. tes, a felvétel ügyében az iskola igazgatója dönt. Kö­telessége figyelembe venni az általános iskola vélemé. nyét, a felvételi beszélge­tések, illetve vizsgák, vala­mint a szakmai alkalmas- sági vizsgálatok tapasztala­tait. (Utóbbiak a szakközép- és a szakmunkástanuló is­kolákban vannak.) Ismét nyomatékosan hangsúlyo­zom: nem szabad fetisizál, ni az átlagosztályzatot. A tanulmányi eredmény és a magatartás mérlegelésén túl feltétlenül legyenek te­kintettel az igazgatók azok­ra a körülményekre is, amelyek gátolták a jobb egyébként értelmes, szor­galmas — fiatalnál. Amint erről már nyilatkozatom elején is szóltam: biztosít­sák a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek mi. nél nagyob arányú felvéte­lét, támogassák a sokgyer­mekes szülők, az egye­dülálló anyák továbbtanu­lásra érdemes gyermekeit. — Ügy érzem, ismét szükséges szóvátenni egy tapasztalatunkat. Az előző években többször előfor­dult, hogy egyes középis­kolákban — főleg Budapes. ten — keréken kijelentet­ték, hogy bizonyos átlagon alul nem veszik fel az el­ső osztályba jelentkezőket. Ezt a gyakorlatot megen­gedhetetlennek tartjuk és bárhol előfordulna ilyes­mi, az illetékesek szigo­rúan lépjenek fel ellene. Erre semmiféle hivatalos hozzájárulást senki nem adott, ellenkezőleg mindig tiltottuk és elítéltük. — Végül szeretném ki­fejezni azt a reményünket, hogy a pályaválasztással és a felvételekkel kapcsolatos feladatokat országszerte lelkiismeretesen, a szülők és a diákok megelégedésé­re oldják majd meg igaz­gatóink, nevelőtestületeink. 10 órakor lesz Kecskemé­ten, a városi tanács épü­letének dísztermében, ahol dr. Prandler Árpád, a Ma­gyar Jogász Szövetség fő­titkára tart megnyitó be­szédet, majd dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíró­sagának elnöke A jogal­kotás és jogalkalmazás 25 éve címmel tart majd ér­dekesnek ígérkező elő­adást. Délután a megyei bíró­ság épületében folytatód­nak az előadások. Itt Ma- rosné dr. Safrankó Mar­git, az Igazságügy-mi- nisZtérium osztályvezetője tart előadást, míg a TIT előadótermében dr. Keme- nes Béla. a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese beszél a polgári jog néhány idő­szerű kérdéséről. Dr. Andó Ferenc, a Központi Gaz­dasági Döntőbizottság el­nökhelyettese A jogalkal­mazás egyes kérdései a gazdasági irányítás új rendszerében című elő­adását tartja az SZMT el­sőemeleti nagytermében. A kecskeméti jogászna­pok második napján, feb­ruár 7-én minden bizony­nyal nagy érdeklődést ki­váltó témáról, a szakszö­vetkezetek megerősítésé­nek jogi problémáiról be­szél a megyei bíróság épületében dr. Nagy Lász­ló, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszék- vezető tanára. Ugyancsak hagyománynak számít már a jogásznapok történeté­ben, hogy annak esemé­nyein részt vesznek a Ju­goszláviából meghívott jo­gászok is. A szomszédos baráti ország szakemberei­vel1 február 7-én délelőtt 10 órakor tartanak baráti találkozót és megbeszélést a magyar jogászok. A „zá­róakkord” — mint az el­múlt években — a jogász­bál lesz, amelyet az Aranyhomokban tartanak. G. S. Odaítélték a Forrás-díjat A Forrás irodalmi, mű­vészeti és tudományos fo­lyóirat szerkesztő bizott­sága elhatározta: ezentúl minden évben Forrás-díj elnevezéssel ötezer forintos nívódíjjal jutalmazza azt a szerzőt, aki a folyóirat előző évfolyamát a leg- tanulmányi eredmény el- I eredményesebben gazdagí- érését egyik-másik — I tóttá. A szerkesztő bizottság pénteki ülésén az 1969-es év [során kifejtett irodalmi tevékenységéért a Forrás- díjgt Hatvani Dániel köl­tőnek ítélte oda, aki ver­sein kívül szociológiai ta­nulmányát is megjelentet­te. A díj ünnepélyes átadá­sára a közeli napokban kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom