Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
i. oldal 1970. Január lg, vasárnap Törekvések a jobb áruelosztásra ZEZ£ Sokat foglalkoztunk az elmúlt esztendőben a zöldség, és gyümölcsforgalmazás gondjaival. Az értékesítési nehézségek miatt a termés egy része tönkrement. Különösen érzékenyen érintették a termelőket a barack és az alma elhelyezésének akadályai. A többcsatornás értékesítési rendszer tavaly még nem eléggé éreztette hatását és a megtermelt áru egy része nem jutott el a fogyasztóhoz. A múlt évi tapasztalatok arra intik a termelő üzemeket és a kereskedelemmel foglalkozó szerveket, hogy már most készüljenek fel az idén várható termés értékesítésére, az áru jobb elosztásának megszervezésére, érvényesüljön az a szándék, hogy a nagy gonddal és erőfeszítésekkel megtermelt zöldség és gyümölcs lehetőleg olcsón, és jó mi. nőségben jusson el a fogyasztóhoz. Tapasztalatok tavalyról A legnagyobb felvásárló jelenleg is a Bács-Kiskun megyei Szövetkezeti Értékesítő Központ, vagyis a MÉK. Tavaly 12 ezer vagon-árut vett át, az idén 11 ezer vagonra kötött megállapodást 147 mezőgazda- sági termelőszövetkezettel, szakszövetkezettel és fogyasztási szövetkezettel. A szerződéses . felvásárláson felül még legalább 2500 vagon zöldséget és gyümölcsöt szándékozik átvenni. — Almából a múlt évben a tervezett 1100 helyett, csaknem 1900 vagonnal vásároltunk fel. Ilyen nagy mennyiségben a vállalat fennállása óta még nem forgalmaztunk. A terven felüli tételek átvétele, az ehhez szükséges szállítóeszközökről és göngyölegekről való gondoskodás minden eddiginél nagyobb feladatot rótt ránk. Nagy segítségünkre volt a HUN. GAROFRUCT Szövetkezeti Vállalat, amely annak ellenére, hogy 700 vagonra vált szerződésünk, valamennyi exportminőségű almát á'tvett tőlünk. resték. Ezt egyébként nyári cikksorozatunkban ismertettük a közvélemény előtt. (Jj osztály A tanulságokat levonva milyen intézkedéseket tett a vállalat az idei esztendőre? — Az idén bővítettük tevékenységünk körért. Ez év január elsejével megalakítottuk a termékforgalmazási osztályt. A termelő- szövetkezetek áruértékesítési központjának szerepét ugyanis Csak akkor tudjuk betölteni, ha a zöldséggyümölcs mellett minden olyan áru forgalmazásával foglalkozunk, amelyet a termelőszövetkezetek termelnek. Az új osztály a termelő üzemek megbízása alapján, minimális bonyolítási jutalék ellenében, gondoskodik a szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban megtermelt, bármilyen áru értékesítéséről. Tevékenysége kiterjed —- megbízás alapján — mindenféle termék, eszköz, gép és anyag beszerzésére. Vállalja a közös gazdaságok áruértékesítésének és szol- gáltatásainctk piaci bonyolítását, segítséget nyújt állami vállalatokkal történő értékesítési szerződések megkötésénél. Tulajdonképpen szolgáltató jellegű feladatai vannak ennek az új részlegnek. Változást vtírnak Sok vita folyik arról, hogy átszervezik-e a MÉK- et, vagy sem. A nyári tapasztalatok ugyanis azt is bizonyítják, hogy a más megyében működő szövetkezeti értékesítő központok nem vállalták a kockázatot, például a barack átvételénél. — Mint annak idején a lap is megírta, a barackidényben valamennyi társmegyének naponta ajánlottuk telexen és telefonon az árut, azonban minden esetben nemleges választ kaptunk. A mi központunk elvileg a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek közös vállalatának tekinthető, hiszen 75 termelőszövetkezet és 33 ÁFÉSZ tagja szövetkezeti központunknak. A szövetkezeti jelleg azonban csak formai, mivel központunkra az állami vállalatokra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer van érvényben. Fejlesztési alapunk több mint fele központi költségvetésbe kerül. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövedelemszabályozási rendszeren változás történjék. Hasznos társulások Miként igyekszik az idén javítani a kapcsolatokat a termelőszövetkezetekkel a MÉK? — Már tavaly tettünk lépéseket az együUműködés- re. A dávödi Augusztus 20 Termelőszövetkezettel közösen épített hagymaraktárban 180 vagon első osztályú árué, tárolunk. A szerződés szerint a feldolgozást a termelőszövetkezet tagsága végzi. A munka most kezdődött. A feldolgozás, elszállítás és az értékesítés során jelentkező hasznon arányosan 50—50 százalékban osztozunk a termelőszövetkezettel. Ez a közös gazdaság számára előreláthatólag egymillió forint többlet árbevételt jelent. Legeredményesebb társulásaink egyike a jánoshalmi termelőszövetkezeti vállalkozással közösen létrehozod. 100 vagonos hűtő- ház. A múlt év szevtem- berében kezdett működni és jelentősen senítette a környéken termelt nagy mennyiségű alma felvásárlását. elhelyezését. Számos egyéb társulásunk ven. Meayénlkben a kerttiVéi termékek termelése állandóan emelkedik, foglalkoznunk kell viabb piacok kutatásával. Ezért léptünk be a Budapesti Termelőszövetkezeti Áru, értékesítő Vállalkozásba tagkéfai alapító öt termelőszövetkezet mellé. Nagy mennuiségű árut szállítunk részükre. A tájékoztatás alapján megállapíthattuk, hogv > a megyei MÉK részéről i történtek lépések a i zöldség-gyümölcs forgal- j mazásának további javí- í tására. Bízunk benne. > hogy ez elősegíti a jobb í áruellátást, elosztást. í K. S. Miért vándorolnak A baracknál szintén megtettünk mindent a lehetőségeinken belül az átvétel növelésére. A terve- zeU 1154 vagon helyett több mint 1500-zal vásároltunk fel. Sajnos, a nyugati partnerek nem fogadták az idei apróbb termést. Ezért a tervezettnél jóval kevesebbet lehetett exportálni. Hozzáteszem, hogy a termelői áru előkészítése messze elmaradt a kívánalmaktól — emlékezik 1969 évi gondjaikra Perényi István a MÉK igazgatója. Véleményünk szerint ha az exportot nem is lehetett jobban megszervezni, de a belső ellátást igen. Sajnos, a megyei MÉK erőfeszítései ellenére nem sikerült eljuttatni a barackot azokra a területekre, ahol keKILENCSZAZ ember lépett ki tavaly a Finom- posztó Vállalat bajai gyárából. 1968-hoz képest négyszázzal emelkedett azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy veszik a munkakönyvüket Minden ötödik távozó szövő volt. a gépek mellől sokan hiá-i nyoznak. Bár ennél kisebb arányú elvándorlást tapasztaltak, a foglalkoztatottaknak csaknem a fele kicserélődött a Villamosszigetelő és Mű- anyaggyártó Vállalat kiskunfélegyházi gyáregységében is. Az okok lényegében ugyanazok, mint más üzemekben. A szervezeti intézkedések nem eredményezték a folyamatos anyagellátást, volt aki arra panaszkodott, hogy rossz gyártmányt kapott, nem mindegyik vezető törődött a beosztottjaival, iárasztó a három műszak. A példákat sorolhatnánk néhány tanácsi vállalaton át. az élelmiszer- ipar egyes üzemeiig. NÉPGAZDASÁGUNK az átrendeződés időszakát éli, azok a jellegzetes jelenségek figyelhetők meg. amelyek egy gazdaságnak az új sínpályára való beállítását kísérik. Akadnak nem várt mértékben jelentkező nehézségek is Közéjük tartozik a munkaerő egészségtelenné fokozódott mozgása. Az indokolatlan vándorlás lassítja a termelékenység növekedési ütemét. Néhány vállalati vezető most abban keresi a fölol- dozó magyarázatot, hogy megszűntek a munkahely változtatásának korábbi kötöttségei. Kényelmes álláspont, mert könnyebb a hiA kitüntetés átadásakor Madarasz László, a megyei tanacs elnökhelyettese él. Élő lexikon: mindent tud Kecskemétről. * \/olt tanító, iskolaigaz- ’ gató, tanfelügye^t, könyvtáros, tudományos kutató, irodalmi társaság alelnöke, mindenféle bizottság tagja, írt színdarabokat, verseket, novellákat. pedagógiai tanulmányokat könyvkritikát, könyve jelent meg színháztörténetről, nyomdatörténetről. öt irodalmi társaságnak volt tagja. Ötször nyert díjat pályázatokon. Az irodalmon és a hely- történeti kutatásokon kívül zeneszerzéssel és festészettel is foglalkozott. „Kecskeméti séták” címmel száznál több, a „Hírős város mosolya” címmel tíz, a „Barangolások Kecskeméten” című népszerű sorozatban 53 cikké jelent meg a Petőfi Népében. Talán ezer előadást is tartott eddig a legkülönbfélébb témakörökben. Hat kitüntetése van. * És néhány életrajzi “ adat: Ebben az évben lesz nyolcvanéves. Az első világháborúban megsebesült. Előtte, 1911-ben megnősült. Egyik fia Pesten újságíró, a másik külföldön él. Van egy dédunokája is. beszélget Joós Ferenccel. val, emlékek százaival, ezreivel; képekkel és kéziratokkal, jegyzetekkel, sok apró, szívének kedves tárggyal körülbástyázva. * A napokban adták át neki a Munka Érdemrend kitüntetést a megyei tanácsnál. Most, itt a lakásán már mint nyugdíjassal beszélgetünk. — Az életet ölyan ma- gasabbrendü szolgálatnak tekintem, amivel az egyes ember a közösségnek tartozik. S az írást is, a kutatást is. a népművelői tevékenységet is ilyen szolgálatnak fogom fel. — Mikor jelent meg az első írása? — 1911-ben, az Élet című lapban. Ez vers Volt. — Ügy tudom, színdarabját játszotta a kecskeméti színház. — Igen. Sőt más színházak is. Tizennégy városban játszották egyik darabomat. — Több színdarabot is írt? — Négyet játszott a színház. — Feri bácsi annyiféle dologgal foglalkozott a hosszú évtizedek alatt. Mire a legbüszkébb? — Ném vagyok büszke. Ügy érzem, szerény Hírős Városban született. — Mire emlékezik még szívesen búvárkodásaiból? — Egyet talán érdemes még megemlíteni. Egyszer, évekkel ezelőtt sikerült megakadályoznom, hogy egy Katona Józsefnek tulajdonított Ismeretlen kézirat folyóiratban megjelenjen. Véleményt kértek tőlem, utánanéztem, s kiderült: élt a nagy drámaírónk idejében egy nógrádi földbirtokos, őt is Katona Józsefnek hívták, így — szerencsére — nem zavarták meg a szerkesztők az olvasók fejét. * Celrémlik előttem az ■ ünnepség. A kormánykitüntetés átadása, beszéd, fotózás, baráti ven- dégüllátás. Figyeltem az arcát. — Nem igaz, hogy nyolcvanéves — gondoltam. Lehetetlen. Sugaras arccal, vidámah, erőteljesen ült ott barátai, tisztelői körében. Az arca, hangja, mozdulata mintha csak azt mondta volna: — Dolgozzatok csak, sokat, mijidig, elvezettel és lelkesen, ne nyugodjatok, meg egyetlen pillanatra sem, meglátjátok, hosszú életűek lesztek, mint én vagyok. Varga Mihály „Ái életet szolgálatnak tekintem" Beszélgetés Joós Ferenccel É Ívtizedek óta nem igen múlt el Kecskeméten kulturális, művészeti esemény, hogy abból valamilyen formában ne vette volna ki a részét. Kevés embert láttam még, aki ennyi szállal kötődött volna a városhoz, amelyben Most, január 15-én ment nyugdíjba, utoljára — évek óta — a kecskeméti megyei könyvtárban dolgozott, mint tudományos kutató. Kecskeméten él, a girbe-gurba Mária utcában. Felesége halála óta egyedül él, ezer- ötszáz kötetes könvvtárámunkása vagyok a kultúrának. Ám, ha úgy értendő, hogy mi okozott legnagyobb örömet, akikor azt mondom: jó volt eloszlatni a Kelemen László születéshelyével kapcsolatos bizonytalanságot. Mindenütt Budapest szerepelt, pedig ő a bát eleve szükségszerűként kezelni, mint differenciált bérezéssel, a szociális ellátás javításával a gyárhoz kötni azokat a dolgozókat, akiknek a tevékenységére szükség van. A munkavállalók — és munkaadók — kölcsönös cselekvési szabadságának megteremtése azt célozta, hogy a fejlődő, magasabb hatékonysági fokkal dolgozó ágazatokban helyezkedhessenek el azok. akik egy másik üzemben nélkülözhetők. így gazdaságos. s egyébként is a megtűrt csellengő szerepébe kényszeríteni valakit a gyárkapun belül erkölcstelen dolog. Kétségtelen, hogv a bázisbérszínvonal előző merev rendje a létszám felhígítására sarkallta a vállalatokat. kórosan nőtt a mun k áerőéhség. AZ ATI.AGBÉRSZtNVO- NAL rendszere azóta módosult a célnak megfelelően. Nem a mindenáron való felvételekre, hanem a jövedelmek széthúzására ösztönöz annak arányában, hogy ki milyen mértékben vállal felelősséget, járul hozzá a nyereséges gazdálkodáshoz. Változott a nyereségrészesedés felosztása, korlátozták egyes tsz-segéd- üzemek — „a nagy csábítók” — tevékenységi határait. A sok vonatkozásban új helyzet erősíti a vállalati vezetőket, pártszerveket abban. hogy semmiképpen se alkudjanak meg az indokolatlan, kófos munkaerő- mozgással. Az irodákban vagy a műhelyekben a nélkülözhető foglalkoztatottak felszabadítása, illetve a tisztességesen dolgozók helyh.pz kötése mindenekelőtt reális önvizsgálatot követel. A Finomposztó Vállalatnál a munkaügyi főosztály vezetője például részletes felmérést készített a szövők helyzetéről. Az alapos, szinte szociológiai elemzés kérdőíves módszer alkalmazásán és személyes beszélgetéseken alapul. Az elvándorlás okainak elemzésén túl javaslatokat tartalmaz a dolgozat a helyzet normalizálására. Nemrég kikérték a vállalatnál a törzsgárda tagjainak a véleményét is. A Villamosszigető és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységében szintén foglalkoznak a kilépések motívumaival. Egyik lehetséges megoldásként kiemelt bérezésű. állandó éjszakai műszak megszervezését tervezik. AZ ÖNISMERET elmélyülése azzal a felismeréssel is jár. hogy a dolgozók javaslatait célszerű jobban megszívlelni, s a lehetőséget figyelembe véve alkalmazni az egyenlősdit száműző szocialista bérpolitika elveit. Nem az úi embereket toborzó ígérgetésnek kell csábítónak lenni, hanem a törzsgárdát, brigád- tagokat megtartó üzemi légkörnek. Halász Ferenc
