Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

Z. oldal 1970. Január 3, szómba! Kuznvecsv Pekiigben Csütörtökön Moszkvából Pekingbe repült Vaszilij Kuznyecov. a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció vezetője, a szovjet külügyminiszter első helyettese. Kuznyecovot' a pekingi repülőtéren Caj Cseng-ven, a tárgyalásokon részt vevő kínai kormányküldöttség helyettes vezetője, Jü Csan, a kínai külügyminisztéri­um Szovjetunióval és a ke­let-európai országokkal fog­lalkozó főosztályának veze­tője, Han Csü, a külügy­minisztérium protokoll-osz- tályának megbízott vezető­je fogadta. Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkredi­tált diplomáciai misszióve­zetők január 2-án, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. Kedvezően halódnak az európai biztonságra irányuló tárgyalások a Minisztertanács ülése amerikai veszteségek Az AFP által ismertetett jelentés szerint a szabadság­harcosok 1969 folyamán egy év alatt harcképtelenné tettek 645 000 ellenséges ka­tonát, köztük 235 000 ame­rikait. Ez a szám kevéssel meghaladja az amerikaik és csatlósaik által elszenve­dett előző évi veszteségeket. A hazafias erők 1969-ben megsemmisítettek 6400 ame­rikai repülőgépet, illetve helikoptert, elsüllyesztet­tek vagy felgyújtottak 1700 katonai vízi járművet és el­pusztítottak 19 000 katonai járművet. Hitt az emberekben A Perspektywy ismert lengyel hetilap legújabb számában cikket közöl „Kádár János — hitt az emberekben” címmel. A cikk így hangzik: Mi magunk részéről nem ellenzünk semmi olyan kez­deményezést, amely távla­tokat nyit és valóban az európai béke ( és biztonság ügyét szolgálja — állapitól ta meg nemrég az Unité­nak adott nyilatkozatában Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Kádár János a párt meg­újhodásért vívott harc ve­zetője és 1956 novemberé­ben a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakításának kezdemé­nyezője volt. E Kádár véé zette kormánynak rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött, rövid idő alatt sikerült leküzdenie az 1956 őszi tra­gikus események következ­ményeit. Magyarországon újra érvényesültek a párt­Újabb földrengés Jugoszláviában A szilveszter délután észlelt hat és fél fok erős­ségű újabb földrengés szerencsére nem tett kárt emberéletben. De Banja Luka lakosságának a pusz­tító földrengés óta kiala­kult, a körülményekhez képest viszonylagos nyu­galmát egy csapásra elűz­te. Szilveszterkor főként olyan épületek omlottak össze, amelyekben nem laktak. Banja Luka környél kén, a falvakban azonban már jelentősebb volt a kár, — üzemegységek vál­tak használhatatlanná, megrongálódtak közművek és lakóépületek. Bosanska Krjainát meg­rémítette az újabb rengés- hullám, amelyet igen nagy kiterjedésű területen ész­leltek: Bosznia-Hercegovi­nán kívül Horvátország­ban, Szlovéniában és Szer­bia egy részében is. Óva­tosságból kilakoltatták azokat, akik a korábbi szi­gorú tilalom ellenére idő­közben visszaköltöztek az októberben súlyosan meg­rongálódott épületekbe. Így most . gyakorlatilag csaknem az egész lakosság ismét vasúti vagonokban, lakókocsikban, garázsok­ban, barakkokban kényte­len lakni. A helyzetet tovább sú­lyosbítja, hogy Boszniának ezen a területén egy ne­gyed százada nem hullott annyi hó, mint éppen az elmúlt napokban. Bár Ju­goszláviában január 2-a is ünnep, az egész Banja Lu­ka lakosságát mozgósítot­ták a hó elleni harcra. El­rendelték, hogy a földren­gés sújtotta területen valamennyi tizem és intéz­mény tartson rendes mun­kanapot. Jugoszlávia minden ré­széből és külföldről to­vábbra is érkezik a segély Banja Lukára. életnek a szervezeti sza­bályzatban rögzített normái és a szocialista demokrácia elvei.” Aki nincs ellenünk, velünk van” — így határoz­ta meg a magyar vezető a párt viszonyát a társada­lomhoz. „E kritikus évek egyik legfőbb tanulsága'az, hogy mindig a valóságot kell lát­ni és reális politikát kell folytatni” — mondotta ké­sőbb Kádár János. A magyar vezető nagy megbecsülésnek és tekin­télynek örvend nemzet­közi téren Is. A Ma­gyar Szocialista " Munkás­párt vezette országban so­hasem tettek engedménye­ket a nacionalizmus vagy a szocialistaellenes és szov­jetellenes nézetek irányá­ban. A magyarok mindig j biztonsági konferencia egyértelmű elvi álláspontot összehívásának feltételeit. A kormány Tájékoztatá­si Hivatala, közli: A Minisztertanács pén­teken ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró An­talnak, a kormány elnök- helyettes éneit tájékoztató­ját a KGST Végrehajtó Bizottságának december 11. és 16. között, Moszkvában tartott 44. üléséről, ame­lyen eredményes tárgya­lásokat folytattak elsősor­ban az integrációs prog­ram struktúrájának kiala­kításáról, valamint a terv­egyeztetéssel , összefüggő kérdésekről. A külügyminiszter be­számolt a Szovjetunióban december 22. és 29. között tett hivatalos látogatásáról. A kormány megelégedés­sel vette tudomásul, hogy — amint a látogatásról lei- adott közleményből is ki­tűnik — az európai biztonságra irányuló tárgyalások kedvezően haladnak és a további közös erőfe­szítések javítani fogják a képviseltek, a párt pedig maximális erőfeszítéseket tett a nemzetközi munkás- mozgalom egységének meg­őrzéséért. Kádár János kezdemé­nyezte megújhodási szellem ideológiai és politikai tér­ről átterjedt a gazdaság te­rületére Is. 1968. január el­sején Magyarországon meg­reformálták a gazdaságirá­nyítási rendszert. A 400 000 példányban megjelenő hetilap végül is­merteti Kádár János élet­rajzát. A külügyminiszter ez­után Pák Szong Csollal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisz­terével Budapesten folyta­tott tárgyalásairól tett je­lentést. A Minisztertanács megállapította, hogy a ta­lálkozó hozzájárult a két ország kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséhez, a ma­gyar és a koreai nép test­véri barátságának elmélyí­téséhez. A kormány meghallgat­ta és. jóváhagyólag tudo­másul vette a művelődés­ügyi miniszter jelentését a magyar—szovjet kormány­közi kulturális bizottság december 8. és 11. között, Moszkvában tartott 6. ülé­séről, amelynek során meg­tárgyalták művészegyütte­sek és képzőművészeti ki­állítások cseréjének távlati tervét és megállapodtak az 1970/71. évi kulturális munkaterv részleteiben. A Minisztertanács meg­vitatta és elfogadta a mű­velődésügyi miniszter je­lentését az 1969. évi felső- oktatási felvételek tapasz­talatairól. A beszámoló megállapítja: felsőoktatási felvételi rendszerünk bevált alap- elvein nem szükséges változtatni. Felsőoktatási intézmé­nyeinkben 'iaz 1969/70-es tanévben összesen 22 897 nappali, esti és levelező hallgató kezdte meg első évi tanú*., myait. Ez lé­nyegében azonos a meg­előző évek szintjével. Ezen belül növekedett a levele­ző, valamint a nőhallga­tók aránya. A nappali tagozatokon továbbtanulásra jelentke­zők száma alacsonyabb volt a korábbinál, de vál­tozatlanul aránytalan a je­lentkezések megoszlása az intézmények, valamint a karok és a szakok között A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Elnökségé­nek előterjesztésére a Mi­nisztertanács módosította a iszocialista brigádok elis­merési és kitüntetési rend­jét. A határozat előírja, hogy elismeréseknél és zásánál elsődleges ténye­ző az elvégzett inunké tényleges eredménye. A határozat az eddigi­nél fokozottabban előtérbe állítja az erkölcsi elisme­rés jelentőségét, s ugyan­akkor rendszerbe foglalja a brigádok és brigádtagok anyagi ösztönzését is. Le­hetőséget nyújt arra, hogy a legkiválóbb szocialista brigádok és tagjaik olyan kitüntetésben részesülje­nek, amelyek jobban kife­jezésre juttatják és bizto­sítják társadalmi megbe­csülésüket. • A gazdaságirányítás re- formj áriak irányelveivel és gyakorlatával összhangban a brigádok és brigádtagok elismerése és kitüntetése — a legmagasabb kitün­tetések kivételével — vál­lalati hatáskörbe kerül. A Minisztertanács tit­kárságának vezetője is­mertette a mipiszterek tá­jékoztatóit a' decemberi tartós havazás és a hófú­vások okozta nehézségek­ről, a népgazdaság hely­zetére gyakorolt hatásáról és a problémák megoldá­sára szükséges intézkedé­sekről. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette és köszönetét nyilvánította a közlekedés dolgozói­nak, valamint a magyar és a szovjet fegyveres alakulatok tagjainak és mindazoknak, akik nagy erőfeszítéssel, önzetlen munkával elősegítették a forgalomban keletkezett fennakadások megszün­tetését. A Minisztertanács ezután kitüntetések adományo- | egyéb ügyeket tárgyalt Feltárulnak a titkos iratok A harmincéves határidő leteltével, újév napján újabb egy esztendő — 1939 — levéltári anyagát tették hozzáférhetővé Angliában a nyilvánosság számára. A sok száz kötetből álló anyag tartalmazza a második vi­lágháború kitörésének évé­ről megmaradt diplomá­ciai jelentéseket, a kabi­netülések jegyzőköny­veit, de néhány dokumen­tum továbbra is hétpecsé­tes titok marad. Számos okmány bizonyítja, hogy Chamberlain angol minisz­terelnök 1939 elején a Szovjetunió szövetségi ajánlatának elfogadásával megelőzhette volna a má­sodik világháború kitöré­sét, de szovjetellenes be­állítottsága és politikai rö­vidlátása miatt elszalasz­tottá ezt a nagy lehetősé­get I h A Public Record Office polcain sorakozó okmány- kötegekből kiderül, hogy az angol struccpolitikusok szüntelenül hitlerék „bé­keakaratával” hitegették egymást és a világot. Lord Halifax angol külügymi­niszter a nácik prágai be­vonulása előtt egy héttel úgy tájékoztatta a kabi­netet, hogy „nem várhatók közvetlen fejlemények.” Chamberlain, Halifax és társaik még 1939 augusz­tusában (!) sem tartották valószínűnek a náci ag­ressziót. Augusztus 2-án Chamberlain kitűnő nyári szabadságot kívánt kollé­gáinak és üdülni engedte vezető munkatársait. Hen­derson Anglia berlini nagy­követe három héttel a há­ború kitörése előtt még ró­zsás hangon írt „Herr Hit­ler” és társai békeszerete- téről. Egyik jelentésben beszámolt arról, hogy Go­ring birodalmi marsall melegen érdeMődött a Szent Mihály és György angol érdeméremről, s át­látszó módon Henderson értésére adta, hogy szeret­né megkapni a díszes pa­lásttal és drágakövekkel járó kitüntetést. A brit nagykövet támogatóan ajánlotta Göring érdeklő­dését kormánya figyelmé­be... Az újonnan nyilvá­nosságra hozott iratok be­bizonyítják, hogy egyedül az angol kormány hiúsí­totta meg a szovjet—an­gol—francia paktum meg­kötését 1939 tavaszán és nyarán. 1939 tavaszán, amikor Litvinov szovjet külügyi népbiztos szovjet—angol- francia tárgyalásokat java­solt, a brit kormány szán­dékosan alacsony szintű, felhatalmazásokkal nem rendelkező delegációt kül­dött a moszkvai tárgyalá­sokra. I 2- I Még Daladier francia miniszterelnök is igyeke- 1 komoly szándékkal igye­zett jobb belátásra bírni angol kollégáját: eljuttatta Chamberlainhez a francia kémszolgálat által megszer­zett titkos jegyzőkönyvet Hitler és tábornokainak egyik megbeszéléséről. Ezen az ülésen Brauchitsch német tábornok elismerte, hogy Németországra vere­ség vár, ha a Szovjetunió, Franciaország és Anglia szövetségre lép egymással. Chamberlain fittyet hányt ennek a figyelmeztetésnek. Az angol küldöttség nevet­séges ürügyekkel szabotál­ta a moszkvai tárgyaláso­kat. Chamberlain a kabi­net külügyi bizottságának ülésén elutasította azt a javaslatot, hogy küldjenek miniszteri rangban levő tárgyalópartnert Moszkvá­ba. Az iratokból kitűnik, hogy a Szovjetunió a leg­határozottabb tervekkel lé­pett fel az agresszor meg­fékezésére: például Indít­ványozta, hogy a három szerződő fél kötelezze ma­gát: háború esetén nem köt különbékét Németor­szággal. Az angolok erre sem adtak kielégítő vá­laszt. E kérdésről még a szél­sőségesen szovjetellenes Daily Telegraph is elisme­ri az újonnan feltárt ira­tokról szóló cikkében: „ha az ember néhány órát tölt e dokumentumok között, nehéz kételkednie, abban, hogy az orgszok valqban keztek életképes szövetsé­get kötni 1939-ben a nyu­gati hatalmakkal” a. A Guardian vezércikké­ben állapítja meg: „az 1939. évi kabinetiratok most már minden kétséget kizáróan bebizonyítják, hogy Anglia elfogadható szerződést köthetett volna Oroszországgal, ha Cham­berlain és miniszterei akar­ták volna. A Csehszlovákia feldara­bolását követő válságos hónapokban az oroszok he­lyesen mérték fel, mit kell tenni Hitler megzabolázá- sára, Chamberlain viszont nem”. Az angol struccpolitiku­sok mindent megtettek, hogy ellensúlyozzák Wins­ton Churchillnak és tár­sainak náciellenes erőfe­szítését. Az okmányok egy­két megdöbbentő tényt tesznek közkinccsé. Kide­rül például: a Chamber­lain vonalat képviselő Phipps párasi brit nagy­követ egyenesein kémke­dett Churchill párizsi útja idején, fgyelte a francia politikusokkal tárgyaló Churchillt. Amikor a má­sodik világháború már megindult, Chamberlainék minder(it megtettek, hogy minél csekélyebb katonai erőket vessenek be Hitler ellen. A lengyel városok bombázása közben a brit kormány elrendelte, hogy a királyi légerő gépeinek még a német repülőgép- gyárakat sem szabad bom­bázniuk, mert azok „nem tekinthetők szigorúan véve katonai célpontoknak”. 4. A most nyilvánosságra hozott okmányok számta­lan érdekes részletet tar- talmazriak a náci vezetők­höz közel álló svéd nagy­iparos, Dahlerus közvetítési kisérleljeiről, a háború ki­törését megelőző angol— lengyel, angol—francia és angol—amerikai diplomá­ciai érintkezésről, sőt ar­ról js, | hogy az amerikai kormány 1939 szeptembe­rében ragaszkodott a náci Németország tengeri blo­kádjának olyan korlátozá­sához, amely figyelembe ve­szi az Egyesült Államok külkereskedelmének érde­keit ___ , Damaszkuszi jelentés Mohammed Rabah Al- Tavil ezredes, szíriai bel­ügyminiszter sajtónyilatko­zatban kijelentette, Szíria kész arra, hogy beengedje az arab hadseregeket te­rületére az Izrael elleni harc érdeliében. Hozzáfűz­te, hogy Szíria mozgósítot­ta valámennyi erőforrását Izrael ellen és a keleti fronton teljesítette min­dennemű kötelezettségét. Hangsúlyozta, hogy Szíria elutasítja a közel-keleti válság békés rendezését,

Next

/
Oldalképek
Tartalom