Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
C oldal lHKt. jatltUU 15, CaL.m. tu» Irányítás és közérzet /. Vezetés • Ha egy-egy termelősző. vetkezet belső irányítása rossz, a vezetés hibát hibára halmoz, s bekövetkezik előbb a tagság elhidegülé- se, majd szembeszegülése — rövidebb-hosszabb vizsgálódás után rájövünk az okokra, azok láncolatát kibogozzuk. Mert ilyen helyzetben harsogóan szembe- Btlőek a problémák. Ám ha az irányítás mechanizmusa kiegyensúlyozott. a gazdálkodás szekere a rendes kerékvágásban halad: akkor sok esetben a megkérdezettek is csak általánosságokban válaszol, nak. ilyenképpen: — Értenek a vezetéshez. — Amit megígérnek, azt teljesítik is. — Az emberek jövedelme jó. elégedettek. így könnyű boldogulni velük. — Jó szakemberek vannak, akik értik a dolgukat. — Komolyan veszik a szövetkezeti demokráciát. És így tovább. Mindezek önmagukban igazak, vagy legalább is helytállóak lehetnek. De magyarázatnak nem elégségesek. Legutóbb a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben járva próbáltam az általánosságok mögé tekinteni: ebben a szépen és eredményesen működő kétévtize- des múltú gazdaságban, milyenek a szövetkezeti demokratizmus mindennapi konkrét megnyilvánulásai, s ezen túl: milyen a szövetkezeti gazdák közérzete? A megállapítások nem törekednek teljességre, csupán a hatékony irányítás egynéhány módszerét kísérlik meg ..látóközeibe” hozni. Az 1968-as év zárszámadó közgyűlésének egyik jeles meghívott vendége felszólalásában így nyilatkozott: ..Mindept igyekeznek előre megtervezni. Öröm hallani, amikor felelős szakember a laza tervet kifogásolja. A másik jellemző Sajátosság a céltudatos. következetes és módszereit tekintve mélyen demokratikus vezetés. Sok közgyűlésen jártunk már,- vezetettek de sajnos, még nem általános, ahogyan itt önök a véleményüket kifejtik.” Közgyűlés és „aprómunkák” A felszólaló valahol a lényegnél ragadta meg a problémát. S ez a lényeg talán' ott jelentkezik, hogy az irányítás nem befejeződik. hanem csak kezdődik az alapszabályban foglaltak egyébként jól kidolgozott mechanizmusának az érvényesítésénél. Magyarán: az irányítás milyenségéről az mitsem mond. ha évente a négy közgyűlést megtartják. De az már igen. ha ott valóban a gazdálkodás alapjait érintő kérdések kerülnek megvitatásra. Az elnök és az ágazatok vezetői a vezetőség előtt is kötelesek beszámolni munkájukról. A gazdasági életet a vezetőség irányítja. S hogy ennek jól meg is feleljen, a különböző vitás kérdések első fokú elbírálására és a kártérítési ügyek vizsgálatára úgynevezett vezetőségi bizottságot alakítottak, amely szükség szerint ül össze. Határozatait az elnöknek sincs joga megváltoztatni. Ám csak mindezek után kezdődik a szövetkezeti irányítás sok-sok „aprómunkája”. amelyek azonban összességükben és egyenként 1s nélkülözhetetlenek Ezeknek számtalan jelével, megnyilvánulásával találkozni a Vörös Csillag Tsz-ben Előfordulnak az irányítás legkülönbözőbb szintjein, de van egy közös alapjuk, s ez az emberség, az emberi igények és lehetőségek figyelembe vétele, szem elől nem tévesztése. Az. hogy mindenkitől anv- nyit várnak, amennyire képességeiből telik, de azt feltétlenül el is várják. flz emberség mércéje szerint E sorok írójának alkalma volt részt venni az elnök által a tagok részére tartott egy-két fogadóórán. Tanulságos volt hallani, hogy a legkülönbözőbb típusú emberek mondják el nagy- nagy bizalommal apró- cseprő gondjaikat, s várnak problémáikra megoldást. S érdemes volt megfigyelni mindezekre az elnök reagálását: sohasem azzal kezdte és úgy, hogy mi tilos, mit nem lehet, hanem mindig megpróbált a lehetőségek határáig elmenni. s így az is megnyugodva távozott, akinek kívánsága talán nem úgy teljesült, ahogyan arra előzőleg esetleg számított. S ami még érdekes és nem kevésbé tanulságos: egyetlen olyan ügyben sem fordultak az elnökhöz, amelyre maga az alapszabály, vagy éppenséggel a szövetkezeti törvény is választ adna, csak éppen fel kellene lapozni... Pesir István elnöknek minden ilyen esetben az emberség mércéje szerint kell döntenie. A legutóbbi években már a szervezett közvélemény- kutatás lehetőségeire is felfigyeltek. Mint az irányítás egy nagyon hatékony módjára, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetők ne csak a közgyűléseken. de „menetközben” is informálva legyenek a tagság elképzeléseiről, véleményeiről. Az 1969-es év elején száz közvéleménykutató lapot küldtek ki a véletlenül „kisorsolt” gazdák címére, s ezeken a lapokon azt tudakolták: elégedettek-e az előző év gazdálkodásával, hogyan vélekednek az új gazdaságirányítási rendszerről, javult-e az élet- színvonaluk, elégedettek-e a vezetéssel, a munkadíja- jazással, s mit kellene tenni a gazdálkodás fejlődése érdekében. A száz levélből 86 érkezett vissza, természetesen névaláírás nélkül, ahogyan azt a vezetés kérte. Őszinte, s nem is minden kérdésre lelkendező válaszokkal. Más „hullámhosszon” Sok módját ismerik és alkalmazzák is a Vörös Csillag Tsz-ben annak, hogy a tagság gondolatának minden rezdüléséről informálódjék a vezetés, s az így kapott tények, vélekedések birtokában tegye meg előterjesztéseit, hozza meg döntéseit. Ám hátra van még a nagy kérdés: ez az információáramlás fordított irányban kellően működik-e? S itt vannak olyan jelenségek, amelyek a szövetkezet vezetőiben is aggályt kelthetnek. Korántsem ott van a probléma, mintha a vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy a tagságot rendszeresen. alaposan és a valóságnak megfelelően tájékoztassák. Vagyis: az „adóállomással” nincs baj Akkor talán a „vevőkkel”, — vagyis a tagság egészével? Ezt sem lehet így mondani. Valahogyan a közvetítő láncolat nem működik úgy, dhogyan kellene. Még nem találták meg ahnak a módját, hogy — a hasonlatnál maradva — tökéletesen egyeztessék a „leadok” és a „felvevők” hullámhosszát. A gyakorlatban és konkrétan ez abban jelentkezik, hogy bár a vezetésének a fejlesztést illetően megvannak a közgazdasági alapvetésű elgondolásai, de azokat a tagság körében roppant nehéz — hogy a hagyományos kifejezéssel éljünk — „tudatosítani”, Az elgondolások szerkezetét sok esetben még a vezetőségi tagok jó része sem látja át. Hiányzik ugyanis a köz- gazdasági alapműveltség, aminek egyebek között oka az is, hogy hosszú időt át nem is volt alkalmuk a köz- gazdasági gyakorlat folytatására. Bizonyos, hogy itt is előre lépnek majd. Bár ez korántsem lesz könnyű és egyszerű. (Folytatjuk) Hatvani Dániel x 25. A következő címre kellett átadnia a felkete táskát: Bad-Aussee. 36, Unter der Eiche villa. Hans Ferdinand Maria von Closter. Három hosszú és egy rövid csöngetés. A jelszó: Jól befagyott már a tó vize? A válasz; „Majd karácsony után.” Kreutzer szorgalmasan ismételgette magában ezt a jelszót, amely megnyitja előtte az egyik legtitkosabb hadikísérleti telep ajtaját a Stájer Alpok egyik eldugott zugában, a Toplitz-tó mellett. A hitleri Németország vezetőinek csak szűk köre: a hadsereg főparancsnokságának titkos osztálya, a haditengerészet, a katonai hírszerzés és a birodalmi kémszervezet néhány vezetője tudott arról, ami itt történt a fasiszta uralom idején. A legújabb titkos fegyver kísérleteiről a Toplitz-tómál levő telep vezetői csak Dönitz nagytengernagynak, Himmler SS- birodalmi vezérének és magának a führernek tettek jelentést. A repülőgép Salzburgban szállt le. Innen a Toplitz- tótól öt kilométerre fekvő Bad-Aussee fürdővároskáig pár órás autóút várt Kreut- zerre és von Borsigra. A századosnak még a berlini repülőtéren a címmel és a jelszóval együtt szóban ismertették az útvonalat is: „Bécsig repülővel. Innen vonaton Grazon és Bad- Ilasteinen át Bad-Aussee- be.” De senki azt előre nem láthatta, hogy mi történik a századossal a bécsi re- pülőúton. Kreutzer épp azzal foglalatoskodott, hogy a táska fogantyúját egy kis acél- lánccal a jobb kezére erősítse — a bal már egészen elsenyvedt —. amikor éles fájdalom hasított jobb oldalt a hasa tájékába. Mind erősebb lett a fájdalom, s hányinger környékezte. ,.Csaik nem vakbélgyujladás? Na, még csak ez hiányzott!” — gondolta rémülten Kreutzer, g érezte, hogy homlokát hideg verejték veri ki. — Rosszul érzi magát, százados úr? — kérdezte izgatottan suttogva von Borsig, aki korábban azzal vívta ki Kreutzer elismerését, hogy pompásan kezelte a fegyvert: Wal- terjéből teljes tárat — nyolc lőszert — pontosan a tízes kör közepébe eresztett egy gyakorló lövészeten. — Attól tartok, igen — suttogta vissza Kreutzer. s megpróbált erőt venni fájdalmán. Von Borsig szaporán a pilótafülkébe ment. Pár perc múlva visszatért. — Ne nyugtalankodjék, minden rendben lesz. Rádión a reptérre rendeltem a bécsi SS-kórház mentőkocsiját. De Kreutzer válasz nélkül hagyta a közlést, mert agya lázasan kiutat keresett, hiszen nem volt joga, még ha élete forog is kockán, hogy idegen kezekbe adja a táskát. Másfelől viszont magánál sem tarthatta, hiszen néhány óra múlva a műtőasztalra fektetik. Ügy vélte, hogy még itt, a gépen a legveszély- telénebb átadni a táskát útitársának. Kreutzer tehát közölte von Borsiggal a jelszót, a rendeltetési helyet és erőtlen kézzel leoldotta magáról a táskát tartó láncot. Max Wakulka az órájára pillantott: a vonata a Keleti pályaudvarról fél óra múlva indul. Gyalogosan tíz perc, amíg odaér a kis mellékutcából, ahol nővérével, Olgával élt együtt az aprócska lakásban. Max tehát kényelmesen magára öltötte vasútas egyenruháját, fejébe nyomta a tányérsapkát, s vállára köpenyt terített. Bécsben ilyentájt már hűvösek az esték, ráadásul hosszú út várt rá a Semmering ala- gútján át az Alpokba. Max már jó pár esztendeje járt jegyvizsgálóként a belsőausztriai gyorsvonatokon. Így hát ő is és a nővére Új feladatok a kiskunsági erdészetekben Ez év január 1-től meg-1 változott a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság neve. Üj elnevezése; Kiskunsági Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság. Bárányt László igazgatótól azt kérdezem, hogy munkájuk tartalmában milyen változást hozott ez az átszervezés. — A gazdasági reform szülöttének is nevezhetjük ezt az intézkedést, melynek az a célja, hogy az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás egységesebb irányítás alá kerüljön. A gazdaság új neve is azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a feldolgozás az eddigieknél nagyobb jelentőséget kapott. Átvettük a jánoshalmi ládaüzemet, amelynek évi termelési értéke csaknem 20 millió forint. Már annyi megrendelést kaptunk, hogy örülünk, ha teljesíteni tudjuk. Természetesen elsőrendű fontosságúnak tartjuk a mezőgazdasági üzemek ellátását, többek között göngyöleggel, számítva arra az évről évre visszatérő gondra, hogy nincs elegendő láda a gyümölcs vany a zöldségféle szállításához E témában felkerestük már a mezőgazdasági üzemeket. Az erdőgazdaság területe százezer hold. A megye északi részétől egészen az országhatárig húzódik, vagyis Kecskeméttől Kele- biáig, 130 kilométer hosz- szan. Ezek az adatok jól bizonyítják, hogy a megye1" legnagyobb részét felöleli. Elsőrendű feladata a homokterületek erdővel történő hasznosítása. A fel- szabadulás óta ezen a tájon körülbelül kétszeresére növekedett a fásított terület, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaság elődei is sokat tettek a homok hasznosításáért. — A régi telepítések csaknem felét adja az akác, felszabadulás előtt főként ezt ültették. Ma már úgy véljük, hogy hasznosabb a fenyőtelepítés. Mind a két is megszokta már a gyors készülődést. A vonat csak a szövetségesek bombatámadása után indult el. Max végigment a kocsi folyosóján, s be akart lépni az egyik fülkébe, melyből vékony cigarettafüstcsík úsizott ki, de az ajtóban megdermedt: előtte egy SS-tiszt könyökölt félig fekve az ülésen úgy, hogy lábát az ajtónak vetette. így senki be nem léphetett anélkül, hogy föl ne ébressze az utast. A kalauz éles szeme hozzászokott, hogy fölmérje, nincs-e valami gyanús az utasokon, így hát nem kerülhette el figyelmét a tiszt kezét a fekete aktatáskához kapcsoló fényes acéllánc sem. Max végigjárta a folyosót, s benézett valamennyi fülkébe, de teremtett lelket sem látott. Végül aztán elhatározta, hogy kérni fogja az SS-tiszt jegyét, végül is, a szolgálat az szolgálat. Ekkor egy lihegő férfi ugrott föl a már mozgásban levő vonatra, s erejét vesztve omlott le a legelső ülésre. (FolytatjukJ fajtának, az erdei és a feketefenyőnek egyaránt megoldott az ipari feldolgozása. Külföldön is érdeklődnek e termékek iránt. Esetenként kedvezőbben tudjuk értékesíteni a kitermelt ipari fákat a környező országokban, mint itthon. Ennek oka többek között az is, hogy nálunk a fa feldolgozásának korszerű módszerei még kevésbé ismeretesek és elter. fedtek. Természetesen ezzel összefüggésben a hasznosítás sem olyan sokoldalú mint a környező országokban. Ausztriában sokkal nagyobb az előrehaladás e tekintetben, mint nálunk, Jugoszláviában is sikeres próbálkozások történnek. Ez a téma annál is in. kább időszerű most, mert egyre inkább napirendre kerül a papírgyártás fokozása, és a bútoripar fejlesztése. — Megjegyzem: az akác értékesítési lehetősége fellendülőben van. A nagyüzemek korszerű telepítéseikhez rendelik. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az akácból készült támrend- szer olcsóbb és legalább olyan tartós mint a beton. Az akácoszlopok iránt külföldön is érdeklődnek. Beszélgetésünk során vissza-vissza térő téma a gépesítés. — 1968-ban mi alkalmaztuk először az országban a bolgár lánctalpas traktorokat az erdőművelésben, mégpedig sikeresen. Tapasztalatainkat ma már több erdőgazdaság hasznosítja. Tavalyelőtt tíz. tavaly már 16 erőgép dolgozott új telepítéseinkben. Ezek az univerzális berendezések alkalmasak vetésre, csemeték ültetésére, növényápolásra. Az idén ismét tízzel gyarapodik állományunk. A gazdaságos- sági számítások szerint ezeknek a gépeknek az ára igen qyorsan megtérül. A feldolgozást könnyíti az idén érkező finn kéregtisztító berendezés. A gazdaságban az erdő- művelési munkák csaknem 90 százalékát gépesítették. Több ügyes berendezést maguk készítettek, saját műhelyükben. A gazdaság feladatai között szerepel a cellulóz- nyár-jelepítés segítése. A program megvalósításában jelentős részt vállalnak. A távlati elképzelések most vannak születőben. Már most látszik, hogy az erdőgazdaság további nagy feladata a teljes homok- hasznosítási program fokozatos megvalósítása és a fafeldolgozás korszerűsítése. K. S. Költenek a galambok A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárához tartozó baromfitenyésztő telepen — Kecskemét határában — költenek a galambok. Első alkalommal foglalkoznak a húsgalamb tenyésztéssel, illetve te- nyészgalamb neveléssel. Nyolcszáz galambtól várnak szaporulatot, s már megkezdték a költést. Ezek közül százat Texasból importáltak, s az utódokat to- vábbtenyésztésre adják át a galambtartóknak.
