Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

S. oldal 1969. december 7, vasárnap A prózai együttes évek óta nem kapott ilyen érdekes, sokrétű, sajátos alkotó munkára ihlető fel­adatot, mint most. A „kré­takör” egyszerű kis legen­dájából Brecht olyan izgal­masan modern és érdeke­sen cizellált építményt te­A kaukázusi krétakör Simon, a katona (Körtvélyessy Zsoit) remtett. amelynek minden részlete egy jól összehan­golt együttes többszólamú- ságában szigorúan körülha­tárolt helyet foglal el, s ha az együttes tagjai nem is­merik eléggé saját szere­pük és rendeltetésük értel­mét. lehetőségeit, a brechti színház dialektikája, a kö­zönségre gyakorolt hallat­lanul bonyolult hatása gyengülj A „krétakör” szí­nészi együttesének ahhoz, hogy Brecht gyakorlati út­mutatásait magáévá tehes­se. tulajdonképpen hátat kell fordítania minden megszokásnak. ábrázolási formulának. technikai trükknek és hatáskeltő ap­parátusnak, amely egy pol­gári vígjáték, egy hagyo­mányos dramaturgiára épü­lő „középfajú dráma” elő­adásában nagyszerűen ér­vényesíthető. Sikerült-e ez. vagy nem? Át tudta-e venni a brechti stílus hiánytalan és mai színpadra hangolt változa­tát a kitűnő rendezőtől, Horváth Jenőtől a kecske­méti együttes? Sikerült-e megvalósítani, megformálni azt a bonyolult hatásme­chanizmust. amely ellenáll­hatatlan kényszerrel vonja bele a közönséget az agita- tív erejű politikai cselek­vésbe? Józan fejjel és for­ró értelemmel tudja-e meg­érteni a közönség Brecht szándékait? A felelet nem »ehet egyértelműen igen, de pem is tagadható meg a kecskeméti színháznak ez a nagy fegyelemmel és vi­szonylag rövid próbaidő mellett szépen kicsiszolt, felépített előadása. Az együttes nagyot alko­tott. A szereplőgárda fe­gyelmezettsége az egymás után kibontakozó jelenetek sodrásában alig-alig ingott meg. csak kevesek próbál­koztak szövegmondás köz­ben oda nem illő alakítási fogásokhoz folyamodni. Csodálandó és elismerésre méltó volt a buzgalom, és ami nagy szerencséje az előadásnak, a rendezőnek és a színészi kollektívának, a krétakör tartóoszlopait jelentő főszerepekben jól megformált alakítások szü­lettek. Horváth Jenőnek látha- az volt az egyik leg­főbb törekvése, hogy a teo­retikus Brecht elveit az örökké változó világban mai hitelességgel érvénye­sítse. tehát a mai ember gondolatköréhez alkalmaz­za egy olyan műben, me­lyet az író Brecht ha nem is tagadott meg. élete vé­ge felé, de másként érté­kelt. mint megírása pilla­natában. Az idők múlásá­nak ez a dialektikája Hor­váth Jenő szerint azt kö­veteli meg a mai rendező­től és a mai színésztől, hogy a lehetőség szerint még egyszerűbb, méginkább lé­nyegre irányuló stílussal te­remtse meg a dráma alap­hangulatát. El kell vetni minden illuziókeltő fogást, minden technikai varázsla­számítottan megnyújtott szünetjelet. hiszen a brechti mese önmagáért beszél. Így született meg ez a szigorúan körülhatárolt és Brecht elméleti útmu­tatásainak tüzével is meg- edzett színpadi mechaniz­mus. a keresettség nélküli egyszerűség és közérthető­ség vállalása mind a ren­dező. mind a színész kon­centrált erőfeszítései árán. A darab Nemes Nagy Ág- nes lendületes és emel­lett rendkívül precíz fordí­tásában szólal meg a kecs­keméti színpadon. Különö­sen az énekes sajátosan brechti költőiségű dalainak árnyalt megformálásában emelkedik magasra a for­dító. A színészek szöveg­mondó technikája is meg­újult egy kissé a nagy fel­adat súlya alatt. Alig-alig lehetett érezni bizonyta­lanságot vagy éppen meg­torpanást Minden bizony- nyál a rendező türelmes és lelkes pedagógiai munkája is benne van ebben az egy­általán nem lebecsülendő eredményben. Különösen szépen zengő, olcsó külsőségek nélküli, szövegmondás j elleplezte az énekes nehéz szerepében bemutatkozó Csomós Mari alakítását. Női szereplőre bízni a férfiasán csengő mondatokat a rendező egyik újítása — mégpedig sikeres ötlete volt. Csomós Mari egyszerű, sallangmen- íes természetességgel kom­mentálta a történetet. Gesz­tusainak visszafogottsága a gondolatokra, a mondaniva­ló lényegére irányította a figyelmet. Nem alkalmaz Horváth Jenő zenészeket sem az énekmondó mellett, finoman és ízlésesen meg­rövidített monológjaikat az énekesnek kellett vállalnia. Jobba Gabi Gruse alak­iát romlatlan egyszerűségű parasztlányként ábrázolja. Különösen jól állja meg a helyét a rendkívül proble­matikus és szcenikai ne­hézségei miatt különben is érdekes második felvonás­ban. Gruse mondái vándor­lása a személytelenné visz- szafejlesztett díszlethordo­zók bonyolult alakzatai kö­zött jól sikerült. A prózá­ról versre váltó monoló­gok erőltetettség nélkül csendülnek fel a fiatal ro­konszenves színésznő ajkán. Azdak, a bíró (Fekete Tibor) Mozgáskultúrája kiegyensú­lyozott. S még a létrás je­lenetekben is meg tudja őrizni a figura exkluzív zártságát. A néző egy kissé fájlal­ja, hogy a dramaturg ce­ruzája nagyon vastagon fo­gott az első menekülési je­lenetben. Kiiktatta az elő­kelő hölgyekkel való talál­kozás rendkívül jellemző és az egész Gruse-figura meg­értéséhez és árnyaltabbá té­teléhez nagyon is szüksé­ges epizódját. (Az első fel­vonás rimánkodó tömegé­nek a zenekari árokba való elsüllyesztése is egy kicsit csökkentette a brechti ha­tás egyes elemeit. A színpa­don mozgó tömeg a hiány­zó antitézis lett volna az esztelen és vak zsarnokság tézisével szemben. Férfiasán méltóságteljes Simon, a katona alakítója Körtvélyessy Zsolt eléggé szűkre szabott szerepében. Különösen a lánnyal való első találkozás forró pilla­nataiban kitűnő. A második találkozás alkalmával mint­ha kicsit szűkösebben élt volna a lehetőségekkel. Azdak alakja talán a leg­problematikusabb és legne, hezebben körvonalazható Brecht művében és Fekete Tibor ideális Azdak. Jól megértette a brechti inst­rukciót. Egyszerre volt hi­deg és meleg, hősies és ijedt, igazságos és bosszan­tóan korrupt. Gyors ritmus­váltásai köztien is világo­san érzi a figura stílusát, tévedhetetlen biztonsággal találja meg mindig a meg­felelő tónustJ Az előadás legbiztosabb és legjobban kiérlelt alakítása az övé. Természetellenesen me­rev kéztartásával, szenvte­len hanghordozásával pom­pás teljesítményt nyújtott Parragi Mária, a kormány- zóné szerepében. De elis­meréssel kell szól*» i a dok­torokat, illetve ügyvédeket játszó Major Pál és Mezei Lajos játékáról is .bár Me­zei egy-egy pillanatra lát­hatóan kiesik szerepéből. Túlmagyaráz olyan mozza­natokat, amelyek egysze­rűbb stílusban is jól értel­mezhetők volnának. Piróth Gyula legszebb pillanatait Juszuf szerepében éli a színpadon. Mint ahogy Hor­váth László is jobb tanyasi parasztként, mint részeges szerzetesként. Alakítása, mikor a szerzetesi ruhát Jobba Gabi, mint Gruse. tot. talán még a világítást is ki kellene kapcsolni, mert az már hazug színbe burkolhatja a pőre valósá­got. Díszletek helyett egy­szerű és hétköznapi tár­gyakkal érzékeltetni a tör­ténetben rejlő mondaniva­lót. És ha lehet a színész játékából is száműzni kell minden felesleges, barok­kosán színgazdag gesztust, patetikus lélegzetvételt, ki­TtllZn Hogyan jutott Bajára 1944-ben a szovjet hajóraj? „Kossuth-rádió, Debrecen J99 — a rádió ünnepi műsora december 21-én December 21-én, az ideig­lenes kormány megalaku­lásának 25 éves jubileuma alkalmából Debrecenbe lá­togat a Kossuth-Rádió. Ezen a vasárnapon 14 óra­kor a „Kossuth-Rádió, Deb- recen”-nek jelentkezik a bemondó, majd tíz és fél­órás, szünetjel nélkül zaj­ló műsor következik, ame­lyet csaknem teljes egészé­ben élőben sugároznak. Er­re a napra Debrecenbe köl­tözik vasárnap több hagyo­mányos rádiós műsora, Csapó György „Utcák, te­rek, emberek” című soroza­tában például ismert Deb­receniek szólalnak meg, köztük az Arany Bika öreg portása és a Csokonai Szín­ház rendezője. A „Csúcsfor­galom” szintén Debrecen­ből jelentkezik. A program további érde­kessége az a várostörténeti játék, amelybe URH-kocsik segítségével bevonják a vá­ros apraját-nagyját, s a közreműködőket hangleme­zekkel jutalmazzák. A deb­receni „házi múzsikában” a helybeliek mellett fővá­rosi előadóművészek is fel­lépnek, akik közül többen Debrecenben születtek, il­letve dolgoztak vagy taní­tottak az elmúlt évek során. Helyszíni közvetítésben részletet adnak a Csokonai Színház Háry János előadá­sából, s az est további ré­szében a Sumen étterem­ből sugároznak népi, illetve tánczenei műsort. Az éjfélt a nagytemplom harangja kongatja el, s a műsor a tervek szerint 0 óra 25 perokor ér véget. 1944. novemberében a Duna vonalán két világ ha­tára húzódott. A Duna— Tisza közének lakossága ekkor már a szabad élet első lépéseit próbálgatta, a túlsó oldalt, viszont még az elkeseredetten védekező fa­siszta haderő uralta. A fo­l.vónak — mint természetes védelmi akadálynak — nagy szerepet szánt a né­met hadvezetés. A szovjet csapatok Bajá­tól délre október végére már teljesen megtisztítot­ták a Duna bal partját. No­vember 14-én felszámolták a Soltnál védekező erőket is és ezzel Budapest külső peremétől délre végig ki­jutottak a Dunához. A hadsereg szárazföldi erőit a harcokban a dunai hajóraj is támogatta. A flotta magyarországi had­műveletekbe való bekap­csolódását akadályozta, hogy a folyó nyugati part­ján — a jugoszláv szaka­szon is — még ellenséges fasiszta csapatok álltak. Ilok és VUkovár körzeté­ben egy folyamzárat léte­sítettek. amelyet a száraz­földi erőkkel is védtek. Cél­juk az volt. hogy megaka­dályozzák a szovjet flotta közeledését Budapest felé. A szovjet hajóraj pa­rancsnoksága idejében ér­tesült az aknazár létezésé­ről. Hogy felesleges ember­áldozat ne legyen, novem­ber 17-én a parancsnok úgy határozott, hogy a veszé­lyes szakasz elkerülésével juttatja egységét az akna­zár fölötti területre. Ehhez az ügyes hadifortélyhoz a Tisza és a Ferenc-csatorna víziútvonalat jelölte ki. A vállalkozás sok ve­széllyel és időveszteséggel járt. Az elhatározást azon­ban tett. követte. A Tisza- szakaszt Ohrinko fregattka­pitány aknász osztaga tisz­tította meg. Utánuk Bírjuk gárdahadnagy parancsnok­sága alatt négy páncélos lyenként több száz méteren — a volgai hajóvontatók módjára — kötéllel húzták maguk után járműveiket. A négy motorcsónak a •veszélyes, viszontagságos és az előre ismeretlen víziút után — december 1-én — Bajánál kijutott a Dunára. A megtisztított csatornán Mil.iukov korvettkapitány parancsnoksága alatt utá­nuk hajózott a flotta pán­célos őrnaszád osztálya. motorcsónak haladt és Óbe­csénél belépett a Ferenc- csatornába. A keskeny, mindössze 6—8 méter szé- leségű csatornában a fel­robbantott hidak, más mű­szaki akadályok és aknák eltávolításán szinte éjjel­nappal dolgoztak. Az ala­csony vízállás miatt he­Bajái'a érkezésük napján azonnal parancsot kaptak a bevetésre, a hajórajnak tá­mogatni kellett a Gerjen- nél tervezett folyamátke­lést Előkészületekre és pi­henésre nem volt idő. csak a motorokat töltötték fel üzemanyaggal. A feladatot koromsötét éjszakában haj­magára veszi, szimplább a kelleténél. A lehető legegyszerűbb eszközökkel ér el . hatáso­kat Jánoky Sándor. Szín­padi metamorfózisának mindhárom állomása (ő az öreg paraszt, valamint az egyik nagygazda és Lav­renti. Gruse bátyja) színvo­Csomós Mari. nalas alakítást nyújt. Igen nehéz feladatra vállalkozott Szuva, a rendőr szerepében Kölgyesi György. O az a tompaagyú falusi rendőr, akinek legfőbb gondja az, hogy valamilyen módon visszaállítsa nemlétező te­kintélyét. Kölgyesi becsü­letes eszközökkel, bár kis­sé szürkén illeszkedik bele az együttesbe. Nem lehet megemlékezni a népes sze­replőgárda minden tagjá­ról. Elismerései kell emlí­teni néhány nevet, így a prózai szerepben is alkotói alázattal helytálló Cyólai Viktóriáét. Benkóczi Zoltá­nét. Budai Lászlóét és Cser­je Zsuzsáét. A díszleteket Borosa Ist­ván tervezte, díszletelemei nem tartoznak a fiatal ter­vező legjobb, leginvenc’ózu- sabb alkotásai közé. Poós Éva jelmezei jók, bár Gru­se ruhája nem fejezi ki teljes mértékben az alak karakterét. Csáky Lajos tották végre, amely navi­gációs veszélyeket is rej­tett. A felrobbantott bajai híd roncsai között kellett áthaladniok a másodper­cenként 33 méter sebesség­gel folyó vízen. Az átkelés körzetében a Foktő alatti partszakaszon a harcegység egyik kötelé­két a csapatok átliajózására jelölték ki. a másik ehhez tűztámogatást nyújtott. Há­rom páncélos motorcsónak, mint utóvéd délről bizto­sította az akciót. A vállal­kozást a német partvéde­lem aknavető- és géppus- katűzzel fogadta. A csapat­szállító hajók nem viszo­nozták a tüzet, nehogy tor- kolattüzük elárulja helyze­tüket. A sötétben az is elő­fordult, hogy a túlsó oldal helyett csak az egyik szi­getre jutottak. A partot ért tengerész- gyalogosok mind távolabb szorították az ellenséget a folyótól és az egyre széle­sedő hídfőbe .megkezdődött a csapatok rendszeres át- haj ózása. Három nap alatt két hadosztályt tettek itt partra a flotta hajói. A szovjet hajóraj merész vállalkozása, hogy az akna­zár megkerülésével jusson ki a Dunára Bajánál, si­kerrel járt, lehetővé tette a gerjeni dunai átkelést. En­nek jelentősége abban volt, hogy ezáltal a Vörös Had­sereg csapatai, áttörve a fasiszták Duna menti vé­delmét. közelebb kerültek a főváros budai oldalához. A szovjet hajóraj a to­vábbiakban is eredménye­sen támogatta a Budapest felé előnyomuló egységek szárnyait. Bársony Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom