Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
S. oldal 1969. december 7, vasárnap A prózai együttes évek óta nem kapott ilyen érdekes, sokrétű, sajátos alkotó munkára ihlető feladatot, mint most. A „krétakör” egyszerű kis legendájából Brecht olyan izgalmasan modern és érdekesen cizellált építményt teA kaukázusi krétakör Simon, a katona (Körtvélyessy Zsoit) remtett. amelynek minden részlete egy jól összehangolt együttes többszólamú- ságában szigorúan körülhatárolt helyet foglal el, s ha az együttes tagjai nem ismerik eléggé saját szerepük és rendeltetésük értelmét. lehetőségeit, a brechti színház dialektikája, a közönségre gyakorolt hallatlanul bonyolult hatása gyengülj A „krétakör” színészi együttesének ahhoz, hogy Brecht gyakorlati útmutatásait magáévá tehesse. tulajdonképpen hátat kell fordítania minden megszokásnak. ábrázolási formulának. technikai trükknek és hatáskeltő apparátusnak, amely egy polgári vígjáték, egy hagyományos dramaturgiára épülő „középfajú dráma” előadásában nagyszerűen érvényesíthető. Sikerült-e ez. vagy nem? Át tudta-e venni a brechti stílus hiánytalan és mai színpadra hangolt változatát a kitűnő rendezőtől, Horváth Jenőtől a kecskeméti együttes? Sikerült-e megvalósítani, megformálni azt a bonyolult hatásmechanizmust. amely ellenállhatatlan kényszerrel vonja bele a közönséget az agita- tív erejű politikai cselekvésbe? Józan fejjel és forró értelemmel tudja-e megérteni a közönség Brecht szándékait? A felelet nem »ehet egyértelműen igen, de pem is tagadható meg a kecskeméti színháznak ez a nagy fegyelemmel és viszonylag rövid próbaidő mellett szépen kicsiszolt, felépített előadása. Az együttes nagyot alkotott. A szereplőgárda fegyelmezettsége az egymás után kibontakozó jelenetek sodrásában alig-alig ingott meg. csak kevesek próbálkoztak szövegmondás közben oda nem illő alakítási fogásokhoz folyamodni. Csodálandó és elismerésre méltó volt a buzgalom, és ami nagy szerencséje az előadásnak, a rendezőnek és a színészi kollektívának, a krétakör tartóoszlopait jelentő főszerepekben jól megformált alakítások születtek. Horváth Jenőnek látha- az volt az egyik legfőbb törekvése, hogy a teoretikus Brecht elveit az örökké változó világban mai hitelességgel érvényesítse. tehát a mai ember gondolatköréhez alkalmazza egy olyan műben, melyet az író Brecht ha nem is tagadott meg. élete vége felé, de másként értékelt. mint megírása pillanatában. Az idők múlásának ez a dialektikája Horváth Jenő szerint azt követeli meg a mai rendezőtől és a mai színésztől, hogy a lehetőség szerint még egyszerűbb, méginkább lényegre irányuló stílussal teremtse meg a dráma alaphangulatát. El kell vetni minden illuziókeltő fogást, minden technikai varázslaszámítottan megnyújtott szünetjelet. hiszen a brechti mese önmagáért beszél. Így született meg ez a szigorúan körülhatárolt és Brecht elméleti útmutatásainak tüzével is meg- edzett színpadi mechanizmus. a keresettség nélküli egyszerűség és közérthetőség vállalása mind a rendező. mind a színész koncentrált erőfeszítései árán. A darab Nemes Nagy Ág- nes lendületes és emellett rendkívül precíz fordításában szólal meg a kecskeméti színpadon. Különösen az énekes sajátosan brechti költőiségű dalainak árnyalt megformálásában emelkedik magasra a fordító. A színészek szövegmondó technikája is megújult egy kissé a nagy feladat súlya alatt. Alig-alig lehetett érezni bizonytalanságot vagy éppen megtorpanást Minden bizony- nyál a rendező türelmes és lelkes pedagógiai munkája is benne van ebben az egyáltalán nem lebecsülendő eredményben. Különösen szépen zengő, olcsó külsőségek nélküli, szövegmondás j elleplezte az énekes nehéz szerepében bemutatkozó Csomós Mari alakítását. Női szereplőre bízni a férfiasán csengő mondatokat a rendező egyik újítása — mégpedig sikeres ötlete volt. Csomós Mari egyszerű, sallangmen- íes természetességgel kommentálta a történetet. Gesztusainak visszafogottsága a gondolatokra, a mondanivaló lényegére irányította a figyelmet. Nem alkalmaz Horváth Jenő zenészeket sem az énekmondó mellett, finoman és ízlésesen megrövidített monológjaikat az énekesnek kellett vállalnia. Jobba Gabi Gruse alakiát romlatlan egyszerűségű parasztlányként ábrázolja. Különösen jól állja meg a helyét a rendkívül problematikus és szcenikai nehézségei miatt különben is érdekes második felvonásban. Gruse mondái vándorlása a személytelenné visz- szafejlesztett díszlethordozók bonyolult alakzatai között jól sikerült. A prózáról versre váltó monológok erőltetettség nélkül csendülnek fel a fiatal rokonszenves színésznő ajkán. Azdak, a bíró (Fekete Tibor) Mozgáskultúrája kiegyensúlyozott. S még a létrás jelenetekben is meg tudja őrizni a figura exkluzív zártságát. A néző egy kissé fájlalja, hogy a dramaturg ceruzája nagyon vastagon fogott az első menekülési jelenetben. Kiiktatta az előkelő hölgyekkel való találkozás rendkívül jellemző és az egész Gruse-figura megértéséhez és árnyaltabbá tételéhez nagyon is szükséges epizódját. (Az első felvonás rimánkodó tömegének a zenekari árokba való elsüllyesztése is egy kicsit csökkentette a brechti hatás egyes elemeit. A színpadon mozgó tömeg a hiányzó antitézis lett volna az esztelen és vak zsarnokság tézisével szemben. Férfiasán méltóságteljes Simon, a katona alakítója Körtvélyessy Zsolt eléggé szűkre szabott szerepében. Különösen a lánnyal való első találkozás forró pillanataiban kitűnő. A második találkozás alkalmával mintha kicsit szűkösebben élt volna a lehetőségekkel. Azdak alakja talán a legproblematikusabb és legne, hezebben körvonalazható Brecht művében és Fekete Tibor ideális Azdak. Jól megértette a brechti instrukciót. Egyszerre volt hideg és meleg, hősies és ijedt, igazságos és bosszantóan korrupt. Gyors ritmusváltásai köztien is világosan érzi a figura stílusát, tévedhetetlen biztonsággal találja meg mindig a megfelelő tónustJ Az előadás legbiztosabb és legjobban kiérlelt alakítása az övé. Természetellenesen merev kéztartásával, szenvtelen hanghordozásával pompás teljesítményt nyújtott Parragi Mária, a kormány- zóné szerepében. De elismeréssel kell szól*» i a doktorokat, illetve ügyvédeket játszó Major Pál és Mezei Lajos játékáról is .bár Mezei egy-egy pillanatra láthatóan kiesik szerepéből. Túlmagyaráz olyan mozzanatokat, amelyek egyszerűbb stílusban is jól értelmezhetők volnának. Piróth Gyula legszebb pillanatait Juszuf szerepében éli a színpadon. Mint ahogy Horváth László is jobb tanyasi parasztként, mint részeges szerzetesként. Alakítása, mikor a szerzetesi ruhát Jobba Gabi, mint Gruse. tot. talán még a világítást is ki kellene kapcsolni, mert az már hazug színbe burkolhatja a pőre valóságot. Díszletek helyett egyszerű és hétköznapi tárgyakkal érzékeltetni a történetben rejlő mondanivalót. És ha lehet a színész játékából is száműzni kell minden felesleges, barokkosán színgazdag gesztust, patetikus lélegzetvételt, kiTtllZn Hogyan jutott Bajára 1944-ben a szovjet hajóraj? „Kossuth-rádió, Debrecen J99 — a rádió ünnepi műsora december 21-én December 21-én, az ideiglenes kormány megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából Debrecenbe látogat a Kossuth-Rádió. Ezen a vasárnapon 14 órakor a „Kossuth-Rádió, Deb- recen”-nek jelentkezik a bemondó, majd tíz és félórás, szünetjel nélkül zajló műsor következik, amelyet csaknem teljes egészében élőben sugároznak. Erre a napra Debrecenbe költözik vasárnap több hagyományos rádiós műsora, Csapó György „Utcák, terek, emberek” című sorozatában például ismert Debreceniek szólalnak meg, köztük az Arany Bika öreg portása és a Csokonai Színház rendezője. A „Csúcsforgalom” szintén Debrecenből jelentkezik. A program további érdekessége az a várostörténeti játék, amelybe URH-kocsik segítségével bevonják a város apraját-nagyját, s a közreműködőket hanglemezekkel jutalmazzák. A debreceni „házi múzsikában” a helybeliek mellett fővárosi előadóművészek is fellépnek, akik közül többen Debrecenben születtek, illetve dolgoztak vagy tanítottak az elmúlt évek során. Helyszíni közvetítésben részletet adnak a Csokonai Színház Háry János előadásából, s az est további részében a Sumen étteremből sugároznak népi, illetve tánczenei műsort. Az éjfélt a nagytemplom harangja kongatja el, s a műsor a tervek szerint 0 óra 25 perokor ér véget. 1944. novemberében a Duna vonalán két világ határa húzódott. A Duna— Tisza közének lakossága ekkor már a szabad élet első lépéseit próbálgatta, a túlsó oldalt, viszont még az elkeseredetten védekező fasiszta haderő uralta. A fol.vónak — mint természetes védelmi akadálynak — nagy szerepet szánt a német hadvezetés. A szovjet csapatok Bajától délre október végére már teljesen megtisztították a Duna bal partját. November 14-én felszámolták a Soltnál védekező erőket is és ezzel Budapest külső peremétől délre végig kijutottak a Dunához. A hadsereg szárazföldi erőit a harcokban a dunai hajóraj is támogatta. A flotta magyarországi hadműveletekbe való bekapcsolódását akadályozta, hogy a folyó nyugati partján — a jugoszláv szakaszon is — még ellenséges fasiszta csapatok álltak. Ilok és VUkovár körzetében egy folyamzárat létesítettek. amelyet a szárazföldi erőkkel is védtek. Céljuk az volt. hogy megakadályozzák a szovjet flotta közeledését Budapest felé. A szovjet hajóraj parancsnoksága idejében értesült az aknazár létezéséről. Hogy felesleges emberáldozat ne legyen, november 17-én a parancsnok úgy határozott, hogy a veszélyes szakasz elkerülésével juttatja egységét az aknazár fölötti területre. Ehhez az ügyes hadifortélyhoz a Tisza és a Ferenc-csatorna víziútvonalat jelölte ki. A vállalkozás sok veszéllyel és időveszteséggel járt. Az elhatározást azonban tett. követte. A Tisza- szakaszt Ohrinko fregattkapitány aknász osztaga tisztította meg. Utánuk Bírjuk gárdahadnagy parancsnoksága alatt négy páncélos lyenként több száz méteren — a volgai hajóvontatók módjára — kötéllel húzták maguk után járműveiket. A négy motorcsónak a •veszélyes, viszontagságos és az előre ismeretlen víziút után — december 1-én — Bajánál kijutott a Dunára. A megtisztított csatornán Mil.iukov korvettkapitány parancsnoksága alatt utánuk hajózott a flotta páncélos őrnaszád osztálya. motorcsónak haladt és Óbecsénél belépett a Ferenc- csatornába. A keskeny, mindössze 6—8 méter szé- leségű csatornában a felrobbantott hidak, más műszaki akadályok és aknák eltávolításán szinte éjjelnappal dolgoztak. Az alacsony vízállás miatt heBajái'a érkezésük napján azonnal parancsot kaptak a bevetésre, a hajórajnak támogatni kellett a Gerjen- nél tervezett folyamátkelést Előkészületekre és pihenésre nem volt idő. csak a motorokat töltötték fel üzemanyaggal. A feladatot koromsötét éjszakában hajmagára veszi, szimplább a kelleténél. A lehető legegyszerűbb eszközökkel ér el . hatásokat Jánoky Sándor. Színpadi metamorfózisának mindhárom állomása (ő az öreg paraszt, valamint az egyik nagygazda és Lavrenti. Gruse bátyja) színvoCsomós Mari. nalas alakítást nyújt. Igen nehéz feladatra vállalkozott Szuva, a rendőr szerepében Kölgyesi György. O az a tompaagyú falusi rendőr, akinek legfőbb gondja az, hogy valamilyen módon visszaállítsa nemlétező tekintélyét. Kölgyesi becsületes eszközökkel, bár kissé szürkén illeszkedik bele az együttesbe. Nem lehet megemlékezni a népes szereplőgárda minden tagjáról. Elismerései kell említeni néhány nevet, így a prózai szerepben is alkotói alázattal helytálló Cyólai Viktóriáét. Benkóczi Zoltánét. Budai Lászlóét és Cserje Zsuzsáét. A díszleteket Borosa István tervezte, díszletelemei nem tartoznak a fiatal tervező legjobb, leginvenc’ózu- sabb alkotásai közé. Poós Éva jelmezei jók, bár Gruse ruhája nem fejezi ki teljes mértékben az alak karakterét. Csáky Lajos tották végre, amely navigációs veszélyeket is rejtett. A felrobbantott bajai híd roncsai között kellett áthaladniok a másodpercenként 33 méter sebességgel folyó vízen. Az átkelés körzetében a Foktő alatti partszakaszon a harcegység egyik kötelékét a csapatok átliajózására jelölték ki. a másik ehhez tűztámogatást nyújtott. Három páncélos motorcsónak, mint utóvéd délről biztosította az akciót. A vállalkozást a német partvédelem aknavető- és géppus- katűzzel fogadta. A csapatszállító hajók nem viszonozták a tüzet, nehogy tor- kolattüzük elárulja helyzetüket. A sötétben az is előfordult, hogy a túlsó oldal helyett csak az egyik szigetre jutottak. A partot ért tengerész- gyalogosok mind távolabb szorították az ellenséget a folyótól és az egyre szélesedő hídfőbe .megkezdődött a csapatok rendszeres át- haj ózása. Három nap alatt két hadosztályt tettek itt partra a flotta hajói. A szovjet hajóraj merész vállalkozása, hogy az aknazár megkerülésével jusson ki a Dunára Bajánál, sikerrel járt, lehetővé tette a gerjeni dunai átkelést. Ennek jelentősége abban volt, hogy ezáltal a Vörös Hadsereg csapatai, áttörve a fasiszták Duna menti védelmét. közelebb kerültek a főváros budai oldalához. A szovjet hajóraj a továbbiakban is eredményesen támogatta a Budapest felé előnyomuló egységek szárnyait. Bársony Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa.
