Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

TERVEZTE: NÁDOR VERA Hímzés a ruhákon Külföldön én nálunk is szinte új utat nyitott a di­vatban a népi viseletek, a népművészeti hagyomá­nyok felhasználása. A na­gyon hippisen öltözködő angol lányok ma épp olyan előszeretettel viselik a kü­lönböző népi hímzéseket modem ruháikon, mint a Szovjetunió szolid, jó íz­léssel öltözködő asszonyai, lányai, ahol talán a terve­zők legelsőként használ­ták fel a népművészet for­makincseit a modern öl­tözködésben. A Divatter­vező Vállalat tervező mű­vészei, akik Magyarország külföldi kiállításaira és be­mutatóira is készítik a di­vatkollekciókat mintegy három évvel ezelőtt elő­ször ezeken alkalmazták sajátos népi hímzéseinket, díszítőelemeinket. Itthon is bemutattunk azonban ilyen ruhákat és elindult a folyamat, s a mi lá­nyaink, asszonyaink is kezdik megszeretni — vagy úgy mondhatnánk ismét megszeretni — a modern formában alkal­mazott, speciálisan' hím­zett ruhadarabokat. Már a konfekcióipar is kezdi gyártani az ilyen zsáne­rű, kézi, vagy gépi hím­zéssel, horgolással, filc, vagy bőrrátéttel készült ruhákat, vagy egyéb össze­állításokat. Kedves olvasóink azon­ban otthon önmaguk is szorgoskodhatnak. Akik szívesen kézimunkáznak egy-egy ízléses, szép népi Az első enyhén karcsú­sított, lefelé bővülő ruha bevarrott, bővülő ujját Hogyan gyógyítják a sérült hangokat? Látogatás a Beszédjavító Intézetben hímzésmotívum kiválasz­tásával, nemcsak új ru­hájukat díszíthetik, egy régebbit is frissé, divatos­sá, egyéni jellegűvé tehet­nek vela Rajzainkon há­romféle megoldást muta­tunk bej Szobanövényeink Ä szobába szorult cse­repes növényeink, amelyek zöldjükkel, vagy éppen nyíló virágaikkal a ha­vas télben is tavaszis han­gulatot varázsolnak laká­sunkba, csak akkor dísz­lenek szépen és telelnek át károsodás nélkül, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk. A fényt szinte egyfor­mán igénylik, ezért he­lyezzük a növényeket a szoba legvilágosabb részé­be, ablak elé, vagy az ab­lak közelébe. A hő- és víz­igényük azonban a vala­mikori származási helyük­től függően különböző. A kaktuszok, az aszpará. túsz, a kukoricalevél, (as­pidistra), a begónia-félék, a virágzó ciklámen, a bo­rostyán, a fatsia a hűvö­sebb, 8—12 Celsius-foknál nem melegebb világos he­lyiségben telelnek a leg­szebben. Ha más megol­dás nincs, a fűtött szo­bában ezek kerüljenek a fűtőtesttől a legtávolabb, a szr-'a vb: :iyiag leghűvö­sebb rcs-":e, az ablak- párkr.-;, vagy ablakmé­lyedés" : l ékelten me­leg, de nletes hőmér- sékle' .Innak clorophi­tum (zöldike), a filodend- ron-félék, pálmák, páfrá­nyok. Meleg szobában a levelei megsárgulnak, el­száradnak és lehullanak. A nagy párologtatás révén a gyökerei nem tudnak any- nyi nedvességet biztosíta­ni a levelzetnek, amennyi­re szükséges lenne. Mele­gebb, 18—20 fokos, egyen­letesen fűtött helyiségben telelnek jól: a fikusz, a diffenbachia. a bmmeliü. félék, az aglaonema és a sanseveriák. A növények öntözésére pontos receptet nem ad­hatunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felüle­tű növények általában több nedvességet igényel­nek, meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzük. Ügy öntözzük, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vízipálmákat kivéve — ezeknek a cseréptartójá­ban mindig álljon víz — a cseréptartóban ne legyen víz. A túlöntözés éppúgy, mint a kevés víz a nö­vény sárgulását, száradását és pusztulását okozhatja. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túlsá­gosan száraz a szoba le­vegője, előfordul, hogy a cserép alján levő föld ki­szárad, s a felül eltömő- dött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyö­kerekhez. Ezért a talaj fel­ső rétegét ajánlatos időn­ként meglazítani, a cse­repet pedig állítsuk víz­zel telt edénybe, hogy a földje alulról is átnedve­sedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való permetezése is. A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik, csak vegetál. Tápanyagra azon­ban mindegyiknek szük­sége van. A levélvégek száradása gyakran a táp- anyaghiányt is jelzi- Két­hetenként különösen a fej­lődő növényeket tápsós ol­dattal (Fonika virágtápsó oldatával) is ajánlatos megöntözni, hogy táp- anyaghiánytól se szenved. jenek. ___ díszíti széles hímzés. Ä ruha ujját olyan magasan béleljük azután egy ide­gen, de színben mégis a hímzéssel vagy a ruha anyagával harmonizáló anyaggal, mint amilyen széles a hímzés. A második, a japánujjú, egyhén trapéz vonalú ru­hát különálló, rávarrt, hímzett pántokkal, és a derékvonalon gyapjúzsi­nórból készült övvel díszí­tettük. Ezt a ruhát a Di­vattervező Vállalat őszi bemutatóján színkombi­nációkban mutattuk be. A harmadik gloknis szoknyájú ruhát derékon bőr öv díszíti. Hozzá meg­felelő színű jersey, vagy szövetanyagból mellényt mutatunk be, zsebein ké­zi hímzéssel készült nagy népi motívumokkal. Ez az összeállítás olyan egysze­rű, hogy nappalra is al­kalmas, de estére is ele­gáns, ha a színeket úgy választjuk ki a ruhához. A fővárosi Beszédjaví­tó Intézetben vagyunk. A tanárnő egy jó „r”-t sze­retne „csinálni” a kisfi­amnak. — Nézz a tükörbe! — biztatja a gyereket. — Először csücsörítünk, cup­pogunk, majd jó erősen csettintünk a nyelvünk­kel. Így ... Most szépen ráfújsz a nyelvedre. Ér­zed, hogy pereg? N© en­gedd a nyelvedet hátra­csúszni, peregjen csak előL Sikerült? Akkor mondjuk szépen tro... tre... trá.. Most drá.. dré.. dro.. dri.. Így „épül” az „r”;:c Egy régebbi országos felmérés szerint a gyere­keknek legalább másfél, két százaléka „sérült” hangokkal kerül iskola­padba. Ha ötéves korig nem találják meg a he­lyes hangképzési módot, akkor jöhet a logopédus, vagyis a beszédjavító szakember, ők gyógyítják a sérült hangokat. Egy lenszőke hajú kis­fiú Túráról. Most kezdte az első osztályt. Az „s”-t „sz”-nek ejti. A gyermek lassan, de hallható ered­ménnyel birkózik a szi­szegő hanggal. Sok gyer­mek az „s”, j,z” és „c” helyett „sz”, „zs” és „cs” hangokat ejt (szó-só, zizeg-zsizseg, cukor-csu- kor). A beszédjavító szakem­ber rögtön a gyermek nyelvét nézi: hosszú, rö­vid, vastag vagy vékony? A „nyelvfék” is lehet a beszédhiba forrása, hátha ez a kis hártya akadá­lyozza a helyes hangkép­zést? — Tavasszal volt egy kis növendékem — mond­ja a logopédus. — Még nem járt iskolába. Tel­jesen érthetetlenül be­szélt. A szülők kétségbe­estek: mi lesz vele az is­kolában? Nehéz munka volt, minden hangot külön kellett felépíteni, kifej­leszteni, rögzíteni. Boldog voltam, mert sikerült a gyermeket rendes iskolá­ba beíratni, olyan szépen beszélt a tanév kezdete­kor. Az országban jelenleg majdnem hatvan beszéd- javító dolgozik. Minden megyeszékhelyen működik logopédus. Gyakran a fel­nőttek is jelentkeznek a beszédjavító szakember­nél. Egy utolsó éves böl­csészhallgató lány új „r”-t kért, nem akart raccsolni a katedrán. Magnetofonnal gyako­roltak. A hibás beszéd hangszalagra került. Visz- szapergették a tanulónak, aki így felerősítve hall­hatta a hibás hangkép­zést. — Miért ötéves kortól kezdődik a beszédjavítás? — kérdezzük a logopédus­tól. — Azért, mert a gyer­mek csak ötéves korától képes 15—20 percig fi­gyelni. Természetesen a dadogó gyerekekkel jóval korábban kell foglalkozni. Itt mi nem szabunk kor­határt, örülünk, ha a szü­lő korán jelentkezik a gyermekével. Sokan kényelemszeretet miatt nem jelentkeznek a logopédusnál. „Majd ki­növi a beszédhibát” — vélekednek a szülők. Pe­dig a sérült hang ritkán „gyógyul” meg szakember nélkül. Egy kisfiú követ­kezetesen „jésííette” az „r”-t, egészen eddig, amíg az iskolában nem érkez­tek ehhez a hanghoz. A gyerek annyira rettegett a következő nap olvasási órájától, hogy félelmében egyszerre tisztán kezdte ejteni az „r”-t. De az ilyen lelki megrázkódta­tás ritkán eredményez si­kert: jobb a hanggyógyítást szakemberre bízni. HÉTFŐ: Köménymagosleves, tojásos kelkáposzta, alma. KEDD: Paradicsomleves, rántott gombafejek, vágott vegyes savanyúság. :-l SZERDA: Gulyásleves, po- '*> zsonyi kocka, körte. CSÜTÖRTÖK: Csontleves, sóskamártás, főtt bús, pala­csinta. FENTEK: Lebbencsleves, paprikás krumpli galuskával, uborka. SZOMBAT: Gombás párizsis puffancs, almakompót. VASÁRNAP: Húsleves, pap-ikáscsirke makarónival, pap­rikasaláta, Margarett-szelet. RECEPTEK GOMBÁS PÁRIZSIS PUF­FANCS. (4 személyre 20 de­ka parízer, 20 deka gomba, 5 deka füstölt szalonna, 10 de­ka zsír, fél csomag zöldpet­rezselyem, 2 deka só, csipet­nyi törött bors, 2 tojás, 80 deka burgonya. A parízerről bőrét lehúzzuk és kisebb kockákra vágjuk. Ugyanúgy vágjuk fel a gombát és a füstölt szalonnát is. Serpe­nyőbe téve előbb a szalonnát félig megpirítjuk, hozzáad­juk a gombát és erős tűznél 2—3 percig a parízerrei együtt pirítjuk, majd megszórjuk vágott petrezselyemzölddel, tűzről levesszük és kihűtjük. Mély tányérba felütünk 2 to­Horgolt sapkák fiataloknak I. TÁNYÉRSAPKA A tányérsapka készítéséhez Rokka-fonalat használhatunk. 1. SOR: 4 láncszemet körbe zárunk, bele 1 láncszemet és l rövidpálcát horgolunk nyolcszor. 2. SOR: Minden láncszembe 1 szorosszem. 2 láncszem, 1 szorosszem. 3. SOR: Minden ívbe 1 szo­rosszem, 3 láncszem, 1 szo­rosszem. 4. SOR: Minden ívbe 1 szo­rosszem, 3 láncszem, 2 szo­rosszem, 3 láncszem, 1 szo­rosszem.--Á SQ&i MindPn fvbP 1 fizn. rosszem, 3 láncszem, 1 szo­rosszem. 6. SOR: Az ívbe 1 szoros­szem, 3 láncszem, I szoros­szem, 3 láncszem, a követke­ző ívbe 2 szorosszem, 3 lánc­szem, 1 szorosszem, ezt is­mételni. 7. —, 8. — és 9. SOR: Mint az 5. sor. 10. SOR: Minden ívbe 1 szorosszem, 1 láncszem, 1 szo­rosszem. Végül 4 soron rövidpálcá­val körülhorgoljuk és a szá­lat elvarr juk. A tetejére pompont készítünk. 11. RÓMAI SAPKA Körülbelül 10 dkg erős szá­lú, vastag gyapjú fonállal horgoljuk. Négy láncszemet körbe zárunk, minden sort 3 láncszemmel kezdünk és minden sort szorosszemmel zárunk a kezdő harmadik láncszemhez. 1. SOR: 12 egyráhajtásos. pálcát öltünk a körbe. 2. SOR: 12 csomós pálca (ráhajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, felhúzzuk a fona­lat kb. 2 centiméterre, rá­hajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, felhúzzuk a fonalat, ráhajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, ezt ismételjük, míg a tűnkön 9 húrok lesz, ak­kor ismét ráhajtunk a tűre és minden hurkon egyszerre húzzuk-ÁU ____________, 3. SOR: Mint a 2. sor. 4. SOR: A második csomós pálcától bezárólag a 11.-ig minden csomós pálcára 2 cso­mós pálcát horgolunk az el­sőre és a 12.-re csak 1—1-et. 5. — 6. —, és 7. SOROK szaporítás nélkül. 6. SOR: Szaporítás nélkül, de csak 15 pálcán keresztül dolgozunk, akkor a szálat el­vágjuk és újra kezdjük a sort ezen a 15 csomós pál­cán keresztül. Négy sort ké­szítünk így, azután az egé­szet körülhorgoljuk 1 sor szo­rosszemmel. Szegedy Béláné jást, megsózzuk, megborsoz­zuk és összekavarjuk, mint a rántottának szoktuk. Ezután hozzátesszük a megpirított gombát, szalonnát, párizsit és jól összekeverjük. A zsírt tü­körtojás sütőben felhevítjük és tej merő kanállal beleada­goljuk a masszát. Amikor egyik oldala szépen megpi­rul, óvatosan megfordítjuk és a másik felét is ropogósra sütjük (tükörtojás sütő hiá­nyában palacsintasütőben is készíthetjük, kis lepényeket formálva). A burgonyát meg­főzzük, összetörjük, a mara­dék zsírral jól elkeverjük. Savanyúsággal tálaljuk. Vi­gyázzunk, ezt csak közvetlen étkezés előtt süthetjük, mert forrón lesz igazán élvezhető eledel. RÁNTOTT GOMBAFEJEK. Hozzávalók: 4 személyre: 40 deka szép nagy gombafej, 5 deka liszt, 2 tojás, 15 deka zsemlemorzsa, 15 deka zsír* só, bors. A gombai ej eket tisztára mossuk, szárítjuk, megsóz­zuk, csipetnyi borssal ízesít­jük, majd a szokásos módon lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába mártva, for­ró zsírban piros ropogósra sütjük. Süthetünk hozzá hosz- szúra vágott burgonyát is. POZSONYT KOCKA. Hozzá­valók: 40 deka liszt, 3 tojás, 8 deka zsír, 10 deka mák, 3 deka mazsola, 10 deka cukor, 15 deka barackíz, citromhéj, egy és fél deci tejföl. A lisztet 1 tojással, gyen­gén sózott vízzel kőzépke- mény tésztává gyúrjuw. 3 ci­pót formálunk belőle, pihen tétjük. Vékonyra nyújtjuk é 1 cm széles metéltre vágjuk Sós vízbe kifőzzük, öblítjük lecsorgatjuk. A zsírt 2 tojás­sárgával. 5 deka cukorrai, ' deka liszttel elkeverjük, ma: a tejfölt és a megmosott mo zsolát hozzáadjuk, a két to­jásfehérjéből másfél deka c” korral kemény habot verü^' és ebbe a masszába kerül - kifőtt tészta. Kizsírozott ten síbe egy sor tésztát teszünk erre rászórjuk a megmarad- cukrot és mákot, újra egv sor tészta, erre pedig a ba­rackíz kerül, s a megmaradt tésztával befedjük. Reszelt citromhéjjal megszórjuk, pi­rosa Sütjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom