Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
1969. december 5, péntek 5. oldal Lépésről lépésre A Forradalom városában IV. Az Ermitázs kincsei „A Kanyar utcában — mai nevén Kölcsey utca — állott egy nádfödeles ' ház, amelyet iskola céljára bérelt a város. Körülötte ósdi rogyadozó házak szégyenkeztek. Mellette egy kovácsműhely állott, a belsejéből kihallatszott a csattanó kalapács ütemes csengése. A műhely előtt szekeres gazdák várakoztak.” Így ír a krónikás a mai iskola régi elődjéről. De milyen ez az iskola most, 1969-ben? A Kecskeméti II számú Általános Iskola, ismertebb nevén a Hosszú utcai iskola. azóta merőben más lett. Ha a mai öregek, a régi diákok ellátogatnak ide olykor ugyancsak elcsodálkoznak. Ám nemcsak ők: mi is, akik néhány évvel ezelőtt jártunk az iskola falai között. Miért? Mert nem ismerünk rá mi sem! Minden kicserélődött: szép emeletes részt építettek hozzá, az olajos padlót felváltotta a műanyag borítás, a fatapétás. világos folyosókon virágok díszelegneg, a tantermek szertárak gazdagon berendezettek. — Hogyan csinálták ezt? — kérdezem az igazgatót. Kálnoky Lászlót, aki tizenkét év óta vezeti hozzáértéssel az iskolát — Ügy. hogy soha nem nyugodtunk bele abba. ami van. Egy kicsit, ha többet nem is mindig tettünk a meglevőhöz. És mindig kerestük a megoldás legegyszerűbb, legjobb módját. Azt hiszem, nincs semmi ördöngösség abban, amit csináltunk. Egyszerűen jobbat akartunk. A gyerekek, a magunk, a tanítás érdekében. Nézem az Iskola évkönyveit. Tíz év óta évenként elkészítik. Hű tükrei az itteni életnek. A gazdag szöveg, a számtalan foto sokat elárul abból, ami az iskola falai között történt tíz esztendő óta. Végigmegyünk a folyosókon. Három fal tele oklevelekkel. Legtöbb az énekkaré. Lőw Györgyi énektanárnő vezetésével rendszeresen sikereket érnek el. Városi, megyel. országos versenyeken szereztek aranyérmeket. A másik falon az iskolai sportmunka színvonalát bizonvító oklevelek. A harmadikon mindenféle. Egv különösen érdekes: A sok és eredményes társadalmi munkáért a tanács elismerése. Az udvaron sétálunk. Panaszkodik az igazgató: szűk az udvar, pedig lenne megoldás: ha a mellettük levő romos épületcsoportot lebontanák. Csengetnek, és kitódul a szűk udvarra háromszáz gyerek. Megyünk tovább, ismerkedünk az iskolával. Kálnoky igazgató mutatja a szertárakat. Különösen megragad a politechnikai műhely. Reszelők, fűrészek, fogók, gyaluk, vésők, fémfúrók és ki! tudja, mi minden még! És mindebből húsz, harminc negyven darab. Munkapadok. Tömött szekrények rendben. Akik itt készülnek az életre azokat nem kell félteni. A szép, tiszta ebédlőt ilyenkor is kihasználják, korrepetálás van benne. A napközis terem zsúfolt. Bizony ez lehetne nagyobb is. mégis: eredményes munka folyik itt Nyirádi Zsig- mondné tanárnő olyan szeretettel foglalkozik a gyerekekkel, amilyet ritkán lehet látni. Mindent megragad felhasznál annak érdekében, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el idejüket. papírmozaikokat, modem poharakat készítenek együtt. — Ügy látom. Jől felszerelt iskolájuk van — mondom az igazgatónak, amint tovább megyünk. — Nem panaszkodunk. Bár van még hiány is. Például kellene kémiai és fizikai tanulókísérleti felszerelés. Sajnos, drága, a magunk erejéből nem tudjuk beszerezni. A kicsik közt Tiszta ruhák, szépen fésült hajak, csillogó tekintetek, értelmes arcok. Tóth Zsuzsa éppen a számológépnél van. A tanító néni ellenőrzi a munkáját. Megdicséri. Másodikosok. Leülök az egyik kislány mellé, kérdezem, hogy hívják: — Bognár Katalin — mondja, és nem jön zavarba. Az előttünk ülő kisfiú hátrafordul: — Én is megmondjam a nevem? — Mondjad — súgom vissza. — Kemenes György — mondja, és a Györgyöt megnyomja. Búcsúzás előtt egy ötletem támadt. — Láttátok a tegnap esti krimit a tévében? Kórusban válaszolnak: — Láttuk! — Mi is volt a címe? — játszom meg a tájékozatlant. Ismét egyszerre felel az egész osztály: — Játék a gyilkossággal! Odalépek az egyik gyerekhez : — Tudod, hogy ez tizennégy éven felülieknek szólt? — Tudom hát! — hangzik némi büszkeséggel a válasz. Feláll egy vékonyka kislány .és kérdezés nélkül ezt mondja: — Én minden filmet megnézek a tévében! Még a tizennyolc éven felüliekét is! Az igazgató és a tanítónő szinte egyszerre mondják: — Sajnos, ez így van. Próbálunk a szülőkre hatni. de hasztalan, minden hiába, úgy látszik. — Ez mindenütt így van — mondom nekik a „gyenge vigaszt”. Búcsúzunk az iskolától. Jó volt megismerkedni egy olyan intézménnyel, ahol hozzáértő pedagógusok korszerű eszközökkel, modem körülmények között nevelik, oktatják gyermekeinket. A Petőfi Népe novemberi számaiban folytatások- bon olvashattuk Kunszabó Ferenc gondolatébresztő cikksorozatát „Mi szeretnék lenni?’’ címmel. A cikkíró a bajai járásban végzett felmérés eredményeit összegezi 287 általános iskolás dolgozatára építve. A dolgozatok értékelése során hasznos és megszívlelendő következtetéseket von le. Ezekhez szeretnék most hozzáfűzni néhány általánosabb tapasztalatot, s rámutatni azokra a törekvésekre, amelyek a cikksorozatban jelzett hibákat hivatottak kijavítani. Kunszabó megállapítása szerint a gyermekek pályára váló felkészítése azért nem megfelelő, mert a fiatalokat „ ... lényegében a mára készítjük elő, de a holnap elébe toljuk őket: a mai szokványos foglalkozásokat ajánljuk nekik, azok ismert jegyeivel —, de húsz-harminc év múlva hol lesz már a legtöbb szakma jellegzetes tartalma?” Minderről sok szó esett az idén. éppen a szakmunkásképzés reformjának előkészítése során. A technikai, gazdasági fejlődés két- három évtizedes jövője természetesen nem látható be. de számos jelenség világos már ma is. és a feladatok egy részére felkészülhetünk. A szakmunkásképzés 1970-től kezdődő reformjának fő célkitűzése tehát az, ho«v ne csak szakmát adjunk a fiatalok kezébe, hanem alapot teremtsünk képzésükkel a jövőben bekövetkező változások miatti átállásra is. Fel ke1! készítenünk őket út szakmák megtanulására — más szóCrmitázs... A képző- ™ művészet kedvelői számára ugyanolyan gazdag fogalom, mint a Louvre, vagy a Prado. Nyilvánvaló, hogy egy IBUSZ-turistaút elsőrendű leningrá- di látnivalói közé tartozik. De néhány óra alatt bejárni ezt a csodálatos birodalmat — reménytelen vállalkozás. Itt is csak az impressziók tétova, kiha- gyásos felidézésére van mód. Ö t épületben több mint 3 millió kiállítási tárgy. A legpompáza- tosabb a Téli Palota gyűjval; a készséget kell kifejleszteni a fiatalokban, az új befogadására, a meglevő tudásanyag továbbfejlesztésére. a folyamatos önképzésre. Évente ismétlődő felmérések mutatják, hogy pályaválasztási tanácsadásunk jelenleg alapvetően pedagógiai jellegű. Nem tud olyan mélységű szakismertetést adni, mint amire szükség volna. Természetesen nem is várható el a humán képzettségű pedagógustól, hogy képes legyen szakszerű ismertetést adni a szakmákról oly módon, hogy ez a iiatalok számára elhatározó jelentőségű legyen. Mégis van lehetőség a pálya- választási tanácsadás javítására. Segítsenek a beis- kolálázásban érdekelt vállalatok és a szakmai képzést nyújtó tanintézetek. Jó tapasztalataink már vannak, de a módszer még nem eléggé elterjedt. Gyökeres változásra akkor számíthatunk. ha majd a vállalatok keresni fogják az állandó jellegű kapcsolatokat a körzetükhöz tartozó iskolákkal. Üzemi szakköröket szervezhetnek például a fiatalok részére, akik a gyakorlati munka során megismerhetnek és megkedvelhetnek egy-egy szakmát. Hasznosak az üzem- látogatások is, főképp, ha nemcsak a nyolcadik osztályosokat viszik el az üzembe, amint ma szokás, hanem már jóval előbb. A pályaválasztásban azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak, és gyakran sokkal fontosabb szerepet. mint egy szakma megismerése. Gondoljunk itt a szülői befolyásra, az teménye. A palota belseje a múlt század első felében teljesen leégett, ezért az újjáalakításkor az eredeti Rastrelli-stílus nem érvényesülhetett. Lépcsőház, Itt fogadta a cár a külföldi követeket; kariatidák, antik istenszobrok, a meny- nyezeti festményen az Olymposz; padló a díszteremben, 16 féle drága fafajtából; feldmarsallok és tábornokok portréi, a meghaltak keretét üresen hagy. ták; Puskin márványba vé_ sett hódoló verse (a költő egy éven át bejárhatott ide). 30 tonnás aranyozott elérhető keresetek vonzó hatására és a nehezebb fizikai munkától való idegenkedésre. Ezekről mind szó esett a bajai járás diákjainak dolgozataiban. A pályaválasztási tanácsadásnak azonban épp az a feladata, hogy bővítse az ismereteket a pályákról, s ezáltal megbízható választást tegyen lehetővé. Nagyon sok ugyanis ma még a túlzott remény, az elérhetetlen célkitűzés. Sem a szülők, sem a gyerekek nem veszik tekintetbe képességeket. adottságokat, amelyeket esetleg csak a pszichológus, orvos véleménye tárhat fel. Hasonlóképpen nem veszik figyelembe egy-egy népszerű pálya túlzsúfoltságát, s néha. amikor még összeköttetések igénybevételével sem sikerül oda eljutni, már csak a szükségmegoldás marad. Felesleges részletezni, • hogy ebből milyen erkölcsi kára származik az egyénnek és anyagi kára a társadalomnak. A pályaválasztási tanácsadásnak éppen az a szerepe. hogy igyekezzék közelíteni, összhangba állítani az egyén és a társadalom érdekeit. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez nem irreális célkitűzés. Bizonyos azonban, hogy tovább kell fejleszteni a pályaválasztási tanácsadás jelenlegi rendszerét. Tartalmilag többet kell adni. szakszerűbb eligazítást kell nyújtani a fiataloknak és a szülőknek. Ez nem könnyű, de megvalósítható feladat, és egvben elodázhatatlan társadalmi. gazdasági szükségszerűség. Gazsó Endre bronz csillárok a nagy trón teremben, a domborművön Szent György éppen legyőzi a sárkányt, a mennyezet díszeit tükör- képszerűen megismétli a parketta, a Szovjetunió 21 négyzetméteres drágakőmozaikokból kirakott térképe — készült az 1937-es párizsi világkiállításra —, Papanyin útját az Északi- Jeges-tengerre gyémantös- vény jelzi, 16 rubincsillags a köztársaságok fővárosai; közben egy pillantás IL Katalin függőkertjére; tek- nősbékapán céllal borított vörösfenyő-ajtók; s aztán a képek, szobrok, a 21 éves Leonardóé, Tiziáné, Rafaelé, Michelangelóé, itt vannak Caravaggio leghíresebb képei; a dán Thord- walsen szobrai; emeletnyi magas malachit-váza; sátorteremben a „kishollan-. dók” festményei: gályák^ vihar, városképek, sétáló urak, portrék, betérő kato. na és szolgálóleány- — mindezt ahogyan a XVL században látták; aztán az isteni Rubens; a lány megmenti atyját az éhhaláltól, mellét kínálva annak — mindez több mint 200 évvel Freud előtt; a Persi. lus és Andromeda a világ tíz legszebbnek tudott festményei között szerepelj Zsuzsanna és a vének; és következnek a flamandok, ahol már nincs mitológia, de annál több vérbő valóságlátás; Frans Snyders álomvilágszerű állatkaval- kádjai, halpiac, vadászjelenet, végletes részletességgel kidolgozott cizellált kutyaszájak, földieper a gyümölcsöstálon; itt vannak Európa leghíresebb porcelánjai; s feltűnnek a múlt század második felének franciái, egész falat betöltő plein air, Troyon-től, és sorban Monet, Rodin, Renoir, Degas; itt vannak Van Gogh zöld-tüzes lázálmai, képein mintha minden mozogna-lobogna; a filiszterekben is Tahitinosztalgiát ébresztő Gauguin; futó pillantást kell vetnünk az óriás ezüsttálakra, Falconet Amor-szob- rának hamis-pajkos mosolyára, a száj elé tartott új mögött, a nagy Voltaire- szoborra (az ateista író-filozófussal II. Katalin levelező viszonyban volt), és a legöbbre, sajnos, még egy pillantás sem jut... Lefelé jövet azon tűnődöm: vajon a napi 25 ezernyi látogató legtöbbje a mienkéhez hasonló „vesszőfutást” végez az Ermitázs- ban? BizonyáraAz alapos körülnézéshez hetek kellenének. A bejáratnál, lent ” hosszú sor várja már a bebocsáttatást. Jó volna kiszámítani, mennyi idő lenne szükséges ahhoz, hogy a földkerekség minden lakója megforduljon az Ermitázsban. Életében legalább egyszer... (Folytatjuk.) Egészségvédelmi előadás Baján a járási nőt a* nács épülőiében december 11-én, csütörtökön Egészségnevelés a családban és az' iskolában címmel dr. Székein Lajos, az Egészség- ügyi Felvilágosító Központ osztályvezetője tan előadást. Íme, a megifjodott, megszépült iskola, amelynek szűk udvarán önfeledten játszanak a szünetben az apró emberpalánták, miközben néhányan rácsodálkoznak a villanólámpás fotós bácsira, aki most ^lencsevégre kapja” őket. Varga Mihály Többet — korszerűbben a pályaválasztási tanácsadásban Az Auróra-cirkáló, amelynek történelmi ágyúja annakidején szembenézett a Téli Palotával.
