Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

1W9. december g, péntek 3. oldal A felvásárlási árakról, a vasutasok helyzetéről, a tanácsok önállóságáról tárgyalt a Minisztertanács A Minisztertanács csü. törtökön ülést tartott. Jó­váhagyólag tudomásul vet­te dr. Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesé­nek beszámolóját a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének Indiában és Iránban tett látogatásairól és tárgyalá­sairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a lá­togatás és a tárgyalások hozzájárultak az orszá­gaink közötti együttműkö­dés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter je­lentést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folytatott magyarországi tárgyalásairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgálták a magyar—pe­rui gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az ál­lattenyésztés, valamint a vágóállat- és állati termék termelés, feldolgozás és forgalmazás továbbfejlesz­tésével kapcsolatos kérdé­seket. A jelentés megállapítja: a szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazda­ság fejlődése, de az állat- tenyésztés lassabban fejlő­dik, mint a növénytermesz­tés. Különösen a szarvas- marha- és sertéstenyésztés fejlődése nem volt kielégí­tő. Gazdasági ösztönzőrend­szerünk nem teremtette meg ezeknek az ágaza­toknak fejlesztéséhez a megfelelő üzemi érde­keltséget; a fő állatte­nyésztési ágak jövedel­mezősége elmaradt a nö­vénytermesztésé mögött. Fékezte a fejlődést — töb­bek között — az is, hogy nem sikerült kellő mérték­ben hasznosítani a háztáji, illetve a nagyüzemen kí­vüli gazdaságok adottsá­gait. A Minisztertanács hatá­rozata kimondja, hogy az állattenyésztés egyes ága­zataiban meg kell teremte­ni a tartós érdekeltség fel­tételeit és fokozni a jöve­delmezőséget. Ennek érde­kében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvá­sárlási árát literenként 20 fillérrel emelik és a nagy­üzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alapár növelésére fordíta­nak. Arányosan nő a vágó­borjú ára is. A tenyészüsző termelői árát darabonként átlagosan 3 ezer forinttal emelik. A vágósertés felvásárlási ára kilogrammonként át­lagosan 2 forinttal nő, és további 1 forinttal eme­lik az alapárat, a nagy­üzemi felár kilogram­monként 1 forintos csök­kentése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése ér­dekében az exportminősé­gű vágójuh felvásárlási át­lagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több, a gyap­jú árát — minőségétől függően kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csök­kentik. Az 1969. évi átadásra le­szerződött termékekre — függetlenül a teljesítés idő­pontjától — az árintézke­dések nem vonatkoznak. A szarvasmarha-állo­mány növelése érdekében, a tenyésztői munka haté­konyságának fokozására, továbbra is fenntartják a szarvasmarha-tenyésztés üzemviteli állami támoga­tását. Az állami gazdasá­gokra szintén a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekre jelenleg érvényes rendszert alkalmazzák. Ugyancsak a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztését szolgálja az az intézke­dés, hogy a háztáji, a ki­segítő és az egyéni gaz­daságok vcmhesüsző-fel- vásárlása utáni kedvez­ményt — az egyéb felté­teleket változatlanul hagyva — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer fo­rintra emelik. A tehénállomány növelé­se érdekében biztosítani kell, hogy a kedvezmény­nyel vásárolt állatot a tu­lajdonos indokolt ideig tartsa, ellenkező esetben a vásárlási kedvezményt visz- sza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérje- takarmányokkal való ellá­tását Ennek érdekében be kell vezetni az állati és nö­vényi eredetű fehérjék, a takarmánykoncentrátu­mok és keveréktakarmá- nyok szabad forgalmazását. Az állattenyésztés jöve­delmezőségének javítására hozott intézkedések pénz­ügyi fedezetéül — a koráb­bi intézkedéseken kívül — ideg kell szüntetni a gép­javítási díjkedvezményt; a termelőszövetkezeti alkal­mazottak személyi jövedel-. me után — a népgazdaság egyéb területein foglalkoz­tatottak illetményadójával azonosan — 8 százalékos adót kell bevezetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérjetakarmányok állami ártámogatását és ennek megfelelően kell megállapítani a fehérjeta­karmányok új nagykeres­kedelmi és fogyasztói árát. A szarvasmarha, és ser­tés tartásához szükséges létesítményekre — bele­értve a szakosított tele­peket is — az eddigi 70 százalék helyett a jövő­ben 50 százalékos ártá­mogatást nyújtnak. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonsá­gát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Államvasutak személyi állományának szakképzettségével, munka- körülményeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A népgazdaság gyorsüte­mű fejlődésével párhuza­mosan a vasút teher- és személyforgalma többszörö­sére emelkedett. 1968-ban a vasút utaskilométer-tel­jesítménye hétszerese, az árutonnakilométer pedig hatszorosa volt az 1937-ben lebonyolított forgalomnak. A megtöbbszöröződött fel­adatok maximális erőfeszí­tést Igényelnek a vasút dol­gozóitól. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a MÁV az utóbbi években a forgalom lebo­nyolítása szempontjából fontos munkakörökben — (mozdonyvezető, fűtő, for­galmi szolgálattevő, váltó­kezelő stb.) létszámproblé­mákkal küzd. Á jelentés szerint a vasutasok többsé­ge szorgalmasan és fegyel­mezetten dolgozik, s vállal­ja a nehezebb körülménye­ket. A kormány a jelentést elfogadta, és határozatokat hozott a vasúti dolgozók munka­körülményeinek, szociális helyzetének javítására, a belső béraránytalanságok megszüntetésére, az ok­tatás és továbbképzés fejlesztésére, az irányító és ellenőrző munka javí­tására. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a vasút mű­szaki helyzetéről tett je­lentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyarországon a vasúti közlekedés nagyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évek elején indult meg. A rekonstrukció és a műsza­ki fejlesztés jelentős ered­ményei ellenére a követke­ző öt-tíz évben még mindig számolni kell nehézségek­kel. A vasút modernizálá­sa hosszabb időt igényel, s ezért a régi és az új tech­nikát vegyesen kell alkal­mazni. A gépesítés és az auto­matizálás a szakképzett­ség fokozását és a fegye­lem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól; ugyan­akkor tovább kell javíta­ni munkafeltételeiket és szociális ellátásukat. A Minisztertanács a jelen­tést elfogadta. A Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztályának vezetője beszámolt azok­nak a javaslatoknak felül­vizsgálatáról amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságai tet­tek az államigazgatási el­járás egyszerűsítésére. A kormány ugyanis ez év februárjában határozatot hozott az ügyintézés egy­szerűsítésére, decentralizá­lására és a tanácsok ezzel kapcsolatban az államigaz­gatás valamennyi ágazatá­ra vonatkozó elképzelése­ket dolgozták ki. A jelentés megállapítja, hogy mintegy 350, a mi­nisztériumok által is elfo­gadott javaslatnak csak­nem a fele már megvaló­sult. A községi tanácsok intézik már a gyámhatósá­gi, a közületi elhelyezési, az építések engedélyezési, a szociális segélyezési ügyek egy részét. A nagyközségek létreho­zásával mintegy 110 faj­ta hatósági ügyet dönte­nek el helyben, s ezzel a nagyközségek hatásköre erősen megközelíti a vá­rosi tanácsokét. A minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek szintén számos olyan intézkedést hoztak, ame­lyeknek következtében nőtt a tanácsok önállósága, mindezek eredményekép­pen egyszerűsödött, csök­kent az adminisztráció és javult az ügyintézés szín­vonala. A kormány a je­lentést elfogadta. A nehézipari miniszter jelentést tett a Zobák-ak- nában bekövetkezett bá­nyaszerencsétlenségről és az eddig megtett intézke­désekről. A kormány a je- ( lentést tudomásul vette, | majd egyéb ügyeket tár- i gyalt. 1 •0 Illést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Dr. Pesta László elnökle­tével csütörtökön a Parla­ment Gobelin-termében ülést tartott az országgyű­lés szociális és egészség- ügyi bizottsága. A képvise­lők megvitatták az egész­ségügyi tárca 1970-es költ­ségvetési előirányzatát, amely a harmadik ötéves terv idején évente átlago­san 7,3 százalékkal emelke­dett A gyógyintézeti ágyak száma a terv szerint hét­ezerrel nő. A jelentős fej­lesztés ellenére azonban még komoly nehézségeket okoz a betegek kórházi el­helyezése. mert az igények nagyobb mértékben nőttek a fejlesztés üteménél. A szakorvosi óraszámot mint­egy hétezerrel növelik, s bár csak a már meglevő rendelőintézetek zsúfoltsá­gának további növelésével lehet az óraszámot emelni, mert az új rendelők építé­se többhelyütt — köztük Kiskőrösön. Békésen, Ma­kón áthúzódik a negyedik ötéves terv idejére örvendetesen nőtt a böl­csődei helyek száma, vi­szont némi lemaradás ta­pasztalható a csecsemőott­honok fejlesztésében. Ha­laszthatatlan feladat az egészségügy munkaerő- helyzetének megoldása. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának terveit dr. Bartos István, a főigazgatóság vezetője is­mertette. A SZOT Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóságá­nak eredményeiről, tervei­ről Földi Vilmos főigazga­tó beszélt. Elmondotta, hogy a jövő esztendőben csaknem 340 ezer dolgozó kaphat kedvezményes szak- szervezeti beutalót. 12 és fél százalékkal több, mint 1969-ben. Itt van a tél! Korábban indulunk a kenyérrel... Gondokat okoz a hirte­len beállott téli időjárás a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnak is. Bende Pál műszaki ügyintéző például elmondotta, hogy legin­kább a tanyavilág lakossá­gának friss kenyérrel va­ló ellátását nehezítik a be­havazott utak. — Ennek ellenére — mondta Bende Pál — arra törekszünk, hogy időben megkapják az üzletek a kenyeret és a péksüte­ményt. Gépkocsivezetőink egy — másfél órával ko­rábban jönnek be, előme­legítik a kocsikat, s hama­rabb indítjuk a szállítmá­nyokat Zavartalan körül­mények között a külterü­letre induló rakománnyal hajnali két órakor szok­tak útrakelni dolgozóink. Ezt az időpontot hoztuk előbbre. Nehezíti a helyzetet, hogy a rossz útviszonyok­kal egyidőben kezdte meg az áttérést a vállalat a lá­dákban történő kenyérszál­lításra. Szerdán, november 3-án 500 alumínium lá­dát kapott a vállalat, s az ezekbe történő ki- és be­rakodás, időt igényel. — Hiába, minden kezdet nehéz — jegyezte meg tré­fálkozva a műszaki ügyin­téző, amiből arra is követ­keztethetünk, hogy komoly probléma azért nincs. Re­méljük, ha még téliesebb­re fordul az idő, akkor sem lesz fennakadás a ke­nyér szállításában. Nincs fennakadás az építkezéseknél — Van e valaki kény­szerszabadságon a vállalat­nál? — kérdeztük Bör­ner Henrik elvtársat, a Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalat igaz­gatóját. — Nincs. Nálunk egye­lőre mindenki dolgozik. Ez a mostani hideg, a kevés hó szerencsére még nem befolyásolja hátrányosan a munkánkat. Természetesen az építőiparnak az optimá­lis időjárás inkább a plusz tíz, tizenöt, húsz fok, de jelenleg is megbirkózunk a feladatokkal. Hangsú­lyoztam, egyelőre nincs különösebb gond. Ha azon­ban hidegebb lesz... Az állványokon, az emelkedő falak mellett a szabadban dolgozni termé­szetesen nem könnyű mí­nusz kilenc fokos hideg­ben. A munkások azonban meleg ruhákat, pufajkát, csizmát kapnak a vállalat­tól, sok helyen pedig me­legedő kályhákat állítanak fel. Reméljük, a tél nem lesz túl szigorú hozzánk. Illúzió az úiságirusbódéban Szerény hősugárzó igyek­szik ellensúlyozni a mínusz 9 fokot a Nagytemplom mögötti újságosbódéban. — Idebenn éppen tíz fokot mutat a hőmérő (per­sze pluszban) — válaszol kérdésünkre, gémberedett kezét dörzsölve Obornyák József hírlapárus. Regge­lente hétkor indul el a na­pilapokat „felvételezni”, s negyed nyolc, fél nyolc tájban kezdi meg az árusí­tást. — Bizony, éppen elég az esti órákig itt fagyoskodni, de ez a szakmával jár. S az emberek éhesek a be- tűre.Igaz, hogy a hideg a forgalomra is kihat, nem fogynak úgy a lapok, mint máskor. Józsi bácsi arca hirtelen felderül: egy pillanatra ki­sütött a napocska, s ez, ha nem is emeli a hőfokot, de a fagyban dolgozóknak né­mi Illúziót ad ... Egy-két napos szállítási lemaradás — Kettős nehézséggel kell dolgozóinknak meg­küzdeniük — mondja dr. Csűri Ferenc, az Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat fiók­igazgatója. — Az ünnep előtti rendkívüli csúcsfor­galmat az időjárási nehéz­ségek és a mostoha útvi­szonyok is súlyosbítják. Ennek ellenére sem pa­naszkodhatunk; két héttel ezelőtt megbeszélést tar­tottunk kereskedelmi part­nereinkkel és sikerült a legteljesebb együttműkö­dést kiépíteni az év hátra­levő részére. Pillanatnyilag a kocsibiztosításban mu­tatkozó kisebb-nagyobb zökkenők, no meg a hó miatt kell egy-kétnapos szállítási lemaradásról szá­mot adnunk. Ezt azonban rövid időn belül áthidal­juk és szándékaink szerint a jövő hetet már „tiszta lappal’- kezdjük. Ha a Katalin „locsogás” A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatórium vezetője, dr. Szilágyi Ti­bor viszont az időjárással foglalkozó szakemberek higgadtságával nyugtat meg bennünket afelől, hogy a jelenlegi hideg egyáltalán nem rendhagyó. — A kontraszt, a szokat­lanul meleg későősz után hirtelen beállt tél riasztot­ta meg kissé az embereket. A 4,8 Celsius-fokos ötven évi átlaggal szemben az idei november 8,3 fokos átlaga valóban ritka jelen­ség. S a 105 napfényes óra is 31-gyel több az átlagos­nál. Kétségtelen tény, hogy december első hete álta­lában enyhébb szokott len­ni a jelenleg tapasztaltnál. Az év utolsó hónapjában azonban az időjárás sze­szélyeivel is számolnunk kell. Nem szeretnék jósolni, a prognózisadás nem is a feladatom. De tény, hogy az évszázados népi megfi­gyeléseknek sok alapja van. És ha a Katalin-nap környékén locsogós idő volt, könnyen előfordulhat, hogy az idei tél valóban kemény lesz. Gál Sándor — Jóba Tibor Űjabb lehűlés következik Amennyivel melegebb volt szerdán a hőmérséklet az évszaknak megfelelő át­lagnál Nyugat-Európában. annyival maradt alatta Kö_ zép-Európában. Miközben Párizsban 10, Londonban pedig 12 fokot mértek fagy­pont felett. Berlinben plusz 4 Varsóban plusz 3, Budapesten plusz 5. Szófiá­ban és Bukarestben pedig plusz 7 fok helyett — eny- nyihez lett volna „joga” az időjárásnak — általában 2 —4. sőt Szófiában éppen­séggel 9 fokkal volt hide­gebb. Csütörtökre virradó éjszaka hazánk déli megyéi­ben is előfordultak mínusz 12—mínusz 13 fokos hőmér. sékletek A kilátások a továbbiak ban sem túlságosan bizta­tók. A központi meteoroló­giai intézet hétfőig terjedő távolabbi előrejelzése sze­rint ugyanis a legalacso­nyabb hajnali hőmérsékle­tek eleinte mínusz 1 és mí­nusz 10, később mínusz 9 és mínusz 14 fok között, a legmagasabb nappali hő­mérsékletek előbb plusz 1 és mínusz 4. majd mínusz 2 és mínusz 7 fok között lesznek, öt millimétert meg­haladó csapadék az ország területének 60 százalékán várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom