Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

1949. december S. Kedd 9. eldal Valamennyi tsz-lagra kiterjesztik a társadalombiztosítást (folytatás az 1. oldalról) érintő, jelenleg még érvé­nyes jogszabályok kiadásá­nak ideje vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági vi­szonyokban jelentős válto­zások történtek, ezért vált szükségessé a rendelkezések módosítása. Az 1970 január 1-én életbe lépő törvényere­jű rendelet, s az ahhoz kapcsolódó kormányrende­let és SZOT-szabályzat el­sősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagja­it érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társadalombiztosí­tási ügyviteli szervvel kö­tött önkéntes megállapodás alapján részesültek társa­dalombiztosításban; a tör­vényerejű rendelet most rá­juk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A kormányrendelet a biz­tosításra kötelezettek köré­nek meghatározásakor ab­ból az alapelvből indul ki, hogy a munka- vagy a szö­vetkezeti tagsági jogviszony­nak együtt kell járnia a társadalombiztosítási jogvi­szonnyal, függetlenül a munkabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezettség elbírálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bér­határ. Csupán a bedolgo­zóknál maradnak örvény­ben a bérhatárra vonatko­zó rendelkezések. Most egységesen szabá­lyoznak olyan társadalom­biztosítási kérdéseket, ame­lyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos jogviszony alap­ján rendszeresen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a betegségi bizto­sítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munka­ügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alap­ján bírálták eL Számukra a SZOT-szabályzat a^t is megjelöli, hogy a munka-jj végzést akkor kell rendsze-1 resnek tekinteni, ha ugyan-I annál a munkaadónál munkkörre megállapított havi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem terjedt ki azokra a bélyeg­lapos mezőgazdasági mun­kavállalókra, akik munka- viszonyukon kívül legalább öt hold mezőgazdasági in­gatlant, vagy legalább egy hold gyümölcsösben önálló­an gazdálkodnak. Ezt a ki­záró rendelkezést az új kormányrendelet már nem tartalmazza, így 1970. ja­nuár 1-től rájuk is kiterjed munkaviszonyuk alapján a társadalombiztosítás, füg getlenül attól, hogy mekko­ra földterületen folytatnak önálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által fog­lalkoztatott saját családta­gokra csak abban az eset­ben terjed ki a társada­lombiztosítás, ha a munka­adó és foglalkoztatott csa­ládtagja között munkavi­szony létesül. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a munkáltató háztartásában dolgozó családtag milyen esetben tekinthető munka- viszonyban állónak. Az új kormányrendelet most ki­mondja, hogy a munkaadó­val egy lakásban lakó és közös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szü­lőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órai munkaidő el­érése esetén is — csak ak­kor terjed kj a társadalom­biztosítós, ha az illető csa­ládtag a szakszervezet által láttamozoít munkaszerző­dés alapján végez munkát. További feltétel, hogy az illető a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgáltatási idő­vel rendelkezzék. A mun­káltató házastartására, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. A szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerért!!, a termelési tanácskozásokról, a lakosság ellátásáról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hét­főn ülést tartott. A többi között megtárgyalta és el­fogadta azt a jogszabály- tervezetet, amelyet az el­nökség a kormány elé ter­jeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocia­lista brigádmozgalomban mgg kell teremteni az er­kölcsi és anyagi elismerés egységét, s hosszú távon is megkülönböztető elisme­rési perspektívát kell Elbúcsúztattuk a páncél vonalot Vasárnap este 6 órakor a kecskeméti nagyállomá­son a kecskémét—leninvá- rosi iskola Trencsényi Jó­zsef úttörőcsapata ünnepé­lyesen elbúcsúztatta a le­gendás hírű 12-es páncél­vonatot. melyet két nap alatt mintegy ötezer úttörő tekintett meg. Huszonöt fáklya világított — a város felszabadulásának 25 éves évfordulóját jelképezve — 4 amikor a vonat az úttörő- ház fúvószenekarának pat­togó hangjai mellett kigör­dült az állomásról. Január 3-ig Bácg megyében, az­után pedig Szolnok megyé­ben fogadja az úttörők lá­togatását. A képen Pap István me­gyei úttörőtitkár a páncél­vonatot búcsúztatja. nyújtani a szocialista bri­gádoknak. Az előterjesztés szerint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fo­kozatokból felfelé kötelező tennék az anyagi jutalma­zást is. A SZOT elnöksége a mű­szaki konferenciák, a ter­melési tanácskozások és a munkaértekezletek helyze­tét is megvizsgálta. Az el­nökség helyteleníti, hogy a termelési tanácskozásokat és egyéb munkaértekezle­teket általában központosít­va. tehát nem kis termelői egységenként tartják. A sa­játos helyi feladatok inté­zésébe lobban be keü von­ni a dolgozókat Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferen­ciákat. a termelési tanács­kozásokat és munkaérte­kezleteket szabályozó kor­mány- és SZOT-elnökségi határozat módosítására dol­gozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is meg­vizsgálta. hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áru­ellátás. Az év első kilene hónap­jában a szocialista ipar 3,5 az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos idő­szakában. A túlórák tava­lyi csökkenése nem stabili­zálódott: 1969. első három­negyedében ötmillióval több túlórát használtak fel i az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. A lakosság készpénzbe­vétele 9.8 százalékkal ha­ladta meg a múlt év első háromnegyed évit. a növe­kedés üteme gyorsabb volt, mint az előző esztendőben. Gyorsabban nőtt a tavalyi­nál a lakosság megtakarí­tása is. a takarékbetétállo- móny az idén kilenc hónap alatt 4.6 milliárd forinttal emelkedett A kifizetett munkabérek a szocialista iparban a tavalyinál ugyan­csak gyorsabban. 7 száza­lékkal nőttek. Viszonylag jelentős változás, hogy a bérnövekedés nagyobb rész­ben az átlagkeresetek emel­kedéséből és nem a lét­számnövekedésből szárma­zik. A kísfceresfcedetas árak 1.5 százalékkal voltak ma­gasabbak. mint a múlt év azonos időszakában, az ár­emelkedések azonban a for­galomban levő áraknak csak körülbelül 30 százalé­kát érintették, így bizonyos cikkek ára az említettnél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Az idényáras cikkek körülbelül 4 száza­lékkal voltak drágábbak, mint tavaly. Három-tíz szá. zalékkal emelkedett a búto­rok, egyes építőanyagok, néhány vas- és műszak i cikk. bizonyos könyvek ára. A tűzifa, a brikett és a fűtőolaj olcsóbb, mint az elmúlt évben. Előzetes *.á. mítások szerint a fogyasz­tói árszínvonal a tavalyi­hoz képest a tervezett 2 százaléknál kisebb mérték­ben emelkedik. A kiskere­setűéket érintő áremelke­dés körülbelül egy-, a na­gyobb keresetűeké pedig kétszázalékos. Az elnökség megállapí­totta. hogy az egész eszten­dőre várható kiskereskedel­mi forgalom a népgazda­sági terv előirányzatainak megfelelően, szerkezetében azonban attól eltérően ala­kul. Élelmiszerekből az elő­irányzottnál 1—1.5 száza­lékkal. ruházati cikkekből 1,5—2 százalékkal nagyobb, vegyes iparcikkekből pedig 3 százalékkal kisebb forga­lom várható a számított­nál. Az év végi kereske­delmi készletek várhatóan kétmilliárd forinttal kiseb­bek lesznek, mint ahogy azt a biztonságosabb piaci egyensúly megkívánná. A nemzeti összefogás mérföldköve Miniszteri rendelkezés a szakmunkástanulóknak adományozható társadalmi ösztöndíjról Emlékezik Szeged, — ott tartja ünnepi ülését a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa —, s Szeged­del együtt emlékezik és ün­nepel az ország és a nép. Emlékezik a negyedszázad előtti történelmi napokra, s ünnepi érzelmekkel veszi számba annak a politiká­nak az eredményeit, amely­nek meghirdetésével leg­jobbjaink azokban a sors­döntő napokban az ország színe elé léptek. Huszonöt éve. december 2-án, Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s de­cember 3-án a Dél-Magyar- országban — amelynek szerkesztőbizottsága a kom­munista Révai Józsefből, a parasztpárti Erdei Ferenc- ből. s a kisgazdapárti Ba­logh Istvánból állt — meg­jelent a program is, amely felvázolta Magyarország demokratikus újjáépítésé­nek és felemelkedésének útját. A frontban tömörült Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Pol­gári Demokrata Párt és a Szegedi Szabad Szakszer­vezetek képviselői hittel hirdették: lesz magyar új­jászületés! Szükség volt ese­te a hitre, erre az összefo­gásra. hisz valóban „Mo­hács óta nem volt ilyen sú­lyos helyzetben az ország”. Sokan azt hitték azokban az időkben, hogy a nem­zet végleg sírba száll, ám a nemzeti összefogás prog­ramja megmutatta az egyetlen kivezető utat: „Ha a nemzet kíméletlenül le­számol az országvezetőkkel, ha minden becsületes ma­gyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új. életerős, demokratikus Magyaror­szág felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország ve­zetését, akkor Magyaror­szág nem volt, hanem lesz!” Ady forradalmi kímélet­lenségét. Széchenyi refor­mokat sugalló hitét ötvöz­te össze ezekben a monda­tokban a kommunisták tu­dományos előrelátása, bör­tönök és bitófák edzette harcvállalása. Mert ezt a programot, a fasizmus és a háború ellen vívott harc idején a kommunisták párt­ja dolgozta ki hirdette meg. A kommunisták veze­tésével jött létre az az ösz- szefogás. amely egész ne­gyedszázados fejlődésünk alapvető tényezője vdtt, és a szocializmus teljes fel­építéséért vívott harc sike­rének is záloga. Annak a politikának a meghirdetésére. emléke­zünk, amelyről egy ízben Kádár János így beszélt a fiataloknak, akik számára mindez már történelem: „... pártunk politikája a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség­re, az értelmiséggel való szoros együttműködésre, a nép valamennyi haladó ere­jének tömörítésére épül. Más nyelven: a Hazafias Népfront eszméjére, a kom­munisták és a pártonkívü- liek szövetségére”. Senki sem állítja, hogy ez a népfrontpolitika az el­múlt negyedszázad során mindig töretlen volt. Sike­rek és balsikerek egyaránt szegélyezték a népfront­mozgalom útját is. Ám a sikerekből és balsikerekből egyaránt okultunk. Okult az országot céltudatosan vezető párt, s okult a tör­ténelmi tapasztalatokban szakadatlanul gyarapodó nép. Amikor azt mondjuk, hogy -nagy eredményeink csak a párt vezetésével jö­hettek létre, ezt úgy is ért­hetjük. hogy azért, mert hatott és erősödött a mon­kás-paraszt szövetség, a kommunisták és a párton- kívüliek szövetsége. Ami kezdetben csak a kommu­nisták és a kommunista párt ügye volt. az nemzeti üggyé lett, s a szocializ­must építő Magyarország az egész nép közös műveként jött létre. Kilábolni a mélyből, s ami ennél is több: felemel­kedni; Ez volt a huszonöt éve meghirdetett program. Megvalósítottuk, s ennél, a mainál is többet, sokkal többet akarunk: új és új magaslatokat meghódítani. S ehhez ma már nemzetnyi hírünk és akaratunk van, s a felemelkedés útját sem egyedül járjuk. A Szovjet­unió, amely felszabadított, nemcsak a halálos veszélyt túlélt nemzeti létünk lá­badozása idején támoga­tott bennünket, mellettünk van ma is, s mellettünk a testvéri szocialista országok sora. A huszonöt éve bon­takozó nemzeti összefogásra emlékezünk, s a szocialista nemzeti egység erősítésén munkálkodunk. S annyi balszerencse és oly sok vi­szály után ez az egység te­remti meg azt a szebb és jobb hazát, amelyről ezer éven át annyi nemzedék ál­modozott. J. K. A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi minisz­terrel, a képzésben érde­kelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — rendeletben szabályoz­ta a szakmunkástanulók­nak adományozható társa­1 dalmi ösztöndíj egyes kér­déseit. A rendelet érteimé, ben tanulmányi szerződés a szakmunkás-utánpótlás elősegítése érdekében csak tanulóviszonyban álló szak­munkástanuló és elsősor­ban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető — mindenekelőtt a nép- gazdaságilag fontos szak­mák esetében, ahol helyi­leg különösen nehéz az is­koláztatás megoldása. Más vállalat a tanulóval csak akkor köthet tanulmányi szerződést, ha ahhoz a ta­nuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösztöndíj havi 250 forint. Ezt az összeget a tanuló részére a külön jogszabályban előírt — szakmától, évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően megállapított — szakmunkástanuló ösztön­díjon felül kell adni. A társadalmi ösztöndíjat a tanulmányi szerződés létre­jöttének időpontjától az ösztöndíjas tanulóviszo­nyónak megszűnéséig fo­lyósítják. Javul a vízellátás (Tudósítónktól.) Dunavecsén a község vízellátásának megjavítása érdekében a helyi tanács és a Dél-Bács-Kiskun Me­gyei Vízmű Vállalat közös beruházásában új, nagy teljesítményű, mélyfúrású kutat készítettek. A mint­egy félmillió forintos költ­séggel létesített kútnak és berendezésének műszaki átadása megtörtént, s ez egyúttal azt jelenti, hogy a növekvő vízfogyasztású járási székhelynek a nyári csúcsfogyasztási idényben már nem lesznek vízellá­tási gondjai. Hasonló létesítmény megvalósítását tervezik Solton és Tasson is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom