Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
«. oldst 1989. december M. vásárnál» Aki mer, az nyer Most 25 éve... A közmondás a csávolyi kommunistákra többszörösen vonatkoztatható. Néhány hét múlva tíz éve lesz annak, hogy kezdeményezték, a község öt közös gazdaságának egyesítését. Az új termelőszövetkezet, a cselekvés tényét rögzítve az Egyesülés nevet kapta. Mint mondják, azért is döntöttek így, hogy ezzel is hangsúlyozzák: együtt többre lehet jutni. A három nemzetiségből álló községben ennek többszörös jelentősége van. A lakosságnak fele magyar, a másik fele egyenlő arányban oszlik meg a németek és a délszlávok között. Ehhez hasonló az arány a termelőszövetkezetben is. Amiből regény is kitelne Recskó József, a termelő, szövetkezet párttitkára ezekben a napokban az elmúlt tíz esztendő mérlegének megvonásán munkálkodik. Gyűjti az anyagot, amely összesítve egy kis könyvecskében jelenik meg és a jubileumi közgyűlésen a gazdák mindegyike kap belőle egy-egy példányt. — Nem kis feladatot vállaltunk magunkra. Egy évtized eseményeiből regény is kitelne. A konkrét eredmények mögött mindig ott van az ember, akinek akaratán áll vagy bukik a cél. 1960-ban a község kommunistái és azok, akik egyetértettek az öt gazdaság ösz. szevonásával. egyúttal azzal is számoltak, ha nem sikerül az elképzeléseket megvalósítani azért is felelniük kell. — És mit bizonyítanak az elmúlt évek? — kérdezem a párttitkárt. — A bátraknak volt igazuk. Elképzeléseinket csaknem teljes mértékben megvalósítottuk. A közös vagyon az indulástól számítva több mint négyszeresére, az egy személyre jutó kereset csaknem háromszorosára nőtt. Mindez természetesen sok erőfeszítést kívánt. Dátumok — határkövek A párttitkár csaknem minden nevezetes dátumra emlékszik, amelyek döntően meghatározták a fejlődés útját. Íme néhány; 1983. AUGUSZTUS 1 Szinte ugrásszerűen fejlődött az állattenyésztés. — Ehhez azonban az embereknek is meg kellett | változniuk. Kinevettek ben- j hűnket, mikor a pártvezetőséggel kimondtuk: meg- ! szervezzük a politikai és ! szakmai oktatást. Télen, I amikor pihenünk, borozga- I tunk, disznótorba járunk? — mondogatták. Bebizonyítottuk, hogy mások a mai gazdák, mint I akár a tíz évvel ezelőttiek, j 1963 telétől átlag három- J százan vesznek részt a községből politikai tanfolyamo. kon. — Sokféle gond jelentkezhet egy gazdaságban. Itt van például a növénytermesztés. 1962-ben még háromszázan dolgoztak benne, jelenleg 57-en. A csökkenés oka egyrészt az, hogy sokan mentek nyugdíjba, másrészt a gépesítés. Ha egy munkafolyamatot gépesítünk. azonnal intézkedünk, hogy a felszabadult munkaerőt foglalkoztassuk. Ez esetben az átcsoportosítás a szőlőtermelésbe történt. Vendégkönyv A termelőszövetkezet szerepel a bemutató gazdaságok névsorában. A piros kötésű vendégkönyvben már nemcsak a hazai, hanem a világ minden tájáról itt járt látogatók véleményét is olvashatjuk. Az utóbbi öt esztendő alatt 18 fiatal kommunistával erősödött a pártszervezet. Velük növekedett a kezdeményező erő a szövetkezetben. Termékeny évtizedről adhatnak számot a csávo- lyiak. Merész elképzelések, tervek váltak valóra. Talán gyorsabban, mint sokan közülük hitték volna. K. S. Első szabad napilapunk A Kecskeméti Lapok első szabad száma — tehát a háború utáni legelső helybeli napilap — 1944. december 27-én jelent meg. Voltaképpen ez már az újság 77. évfolyama volt, ez a tény azonban csupán zárójelben szerepelt a lapfej mellett. Sokat váró, a megújulásban bízó büszkeséggel, s az eddig megszokotthoz képest valami merőben másnak az ígéretével is — I. évfolyam 1. számnak titulálták a szerkesztők. Eled az ország A címoldalon, főhelyen a Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjainak névsorát közli a lap. A belső oldalon hatósági közlemény: „Búzakölcsönt vesz fel a város”, 25 ezer mázsa névértékben, a városi szükségletek fedezésére. Titok után — Solton Titok címmel november 16-i lapszámunkban megírtuk, hogy Solton az Üj Egység Ruházati Ktsz telepén elzárkóztak minden- j féle tájékoztatástól. Az í eset rendhagyó volt, mivel az utóbbi időben nem i akadt ilyesfajta merevség- I re példa. Cikkünkre vála- j szolt Harányi Andor, a ktsz elnöke: „Sajnálatos dolog történt, szíves elnézésüket kérjük. Az üzemvezető nem járt el szövetkezetünk szellemében, amikor lehetetlenné tette a I riport anyagának a felvételét Az önök által meg- I jelölt időpontban bármikor szívesen rendelkezésükre állunk. Ismételten elnézésüket kérjük, üzemvezetőnk helytelen viselkedéséért.” Ezt követően ismét ellátogattunk az Űj Egység Ruházati Ktsz Solti üzemegységébe. Megtudtuk, hogy a telep két éve jött létre, 60 dolgozót foglalkoztat, amivel lehetővé tette a községben élő háziasszonyok egy részének, hogy munkát találjanak. Néhá- nyan akik korábban ingázásra kényszerültek — a Dunaújvárosi Férfi Fehérneműgyárban dolgoztak — ily módon helyben helyezkedhettek el. Az asszonyok, lányok férfipantallókat varrnak. Naponta 120—130 nadrágot készítenek el két Obornyik Jánosné a zsebvarrást ellenőrzi, amit Fülöp Julianna készített. műszakban a ktsz központjából érkező, kiszabott szövetből. A termelés futószalagszerűen történik, a gyártmányok zömét a belkereskedelemnek adják át, egy részét pedig Kanadába exportálják. 1 A jég tehát megtört, tájékoztathattuk olvasóinkat arról, hogy mi is történik a kisipari termelőszövetkezet solti üzemében. Ebben valóban nincs semmi titok. Halász—Pásztor Egy hír arról, hogy a Gestapo által elhurcolt magyar politikusok közt van Keresztes-Fischer volt belügyminiszter, Peyer Károly, valamint számos antifasiszta politikus és újságíró. Terjedelmes tudósítás adja hírül, kik képviselik a várost az ideiglenes Nemzetgyűlésben: Molnár Erik, Faragó Gábor, Básti Ágoston, Kovács Jenő, Schmiedt József, Révész László, és Bállá Dömötör. „Kudá igyos?” Mosolyogtató, de akkoriban bizonyára hasznos „rovata” a lapnak egy rövid orosz—magyar szótár. Idézünk az időszerű társalgásból: „— Hová mész? — Falura megyek, — Mit csinálsz ott? — Burgonyát akarok venni. — A burgonya drága? — Nem drága, olcsó. — Vegyél az én számomra is tíz kilogrammot!" A külpolitika híreiből megtudjuk, hogy létrejött a szovjet—francia kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Amerikában közreadták a Menekültügyi Bizottság jelentését arról, hogy „a németek rendszeresen végezték ki az emberek millióit.” K é nyszerm unka a fosztogatóknak „Újból üzemben a bugaci vasút” — örvendezik az egyik cikk. S az újjászületés egyéb jelei: Megkezdődött a vámőrlés az Iván malomban. — A Kaszap utcai tanítóképzőben kap helyet a kórház. — Megkezdték a munkát a bíróságok. A Mezőgazdasági Kamara felszólítja a gazdákat, haladéktalanul takarítsák be a földeken hagyott répát és zöldségféléket. Fokozni kell az olajosmagvak termelését, Kecskemét határában főleg a tök és a napraforgó vetésterülete nagyobbítan- dó. Személyi hír: A polgár- mesteri teendőket december 17-től Tóth László szerkesztő vette át. A napihírek között olvashatjuk, hogy két fiatalkorút, akik elhagyott lakásból tüzelőt loptak, 2—2 napi elzárásra és 2—2 heti kényszermunkára ítéltek. Sok olyan közlemény, amely felett ma talán ol- vasatlanul átsiklanánk, tanúskodik arról. hogy pezsdülni kezd, mindinkább visszatér régi medrébe az élet. Kinyitott az Árpád Mozi. Műsoron: Afrikai vőlegény, Latabárral a főszerepben. Az első négy sorában 1,20, a hátsó páholyban 3 pengő a helyár. Birkafej a tejpiacon Apróhirdetések: — Megnyílt a Sallay-féle cukorkaüzlet Mindenféle alma nagyban és kicsiben kapható. — A tejpiacon sertés, marha, birka feje, tüdeje, egyéb belsőrésze és levescsont kapható. — Gazdaságvezetőt keresnek a pusztavacsi Kóburg-urada- lom 2500 hold szántójának kezelésére. — Felsőrészkészítést hozott anyagból vállal a Schiffer cipőgyár. Ismét üzemben a Petőfi Nyomda a Kéttemplom- közben. — A naponta egyszer Szegedre induló személyvonaton 18 pengő a viteldíj. — Felesége keresi Deutsch Oszkárt, akit legutóbb Borban, a Vlazs- nica-táborban láttak. — A város vezetősége felhívja a háztulajdonosokat, hogy gondoskodjanak a szétrombolt ajtók, kirakatok helyre- állításáról és a romok eltakarításáról. — Akik sertést vágnak, kötelesek 100 kilogrammos súlyig 6 kilogramm zsírt a közellátási hivatalnak beszolgáltatni. Persze, sok minden hiányzik még ebből a lapszámból: meteorológia, sport, riportok... De azért mégiscsak újság volt ez, a szó szoros értelmében, s a világégés füstjétől mart szemeknek a silány papírra nyomott betűk friss eseményekről, új életünkről adtak hírt Annak idején talán könnyedén zsebre- gyűrt, 40 fillérért árusított lap — napjainkra történelmi dokumentummá vált... Jóba Tibor Mézga család" // A Televízió 1970. január 11-én, vasárnap kezdi sugározni a „Mézga család” című díjnyertes rajzfilmsorozatát, amely a bemutatkozást követően js minden vasárnap este jelentkezik. A bemutató utáni hét szombatján a „Jó éjszakát felnőttek” című műsorban ismétlik meg a sorozat darabjait. A fenyőfák bevezetik az itatásos borjúnevelést. Eredménye, hogy egy kilogramm súlygyarapodás költsége 13 forinttal csökken. 1963. DECEMBER 20. bevezetik a gépi fejest. Köny- nyebbé vált a munka az istállókban. 1964 FEBRUÁR 1. lezajlik az első „viharmentes” közgyűlés. Az előző esztendő az aszály ellenére jól sikerült. Ez az egyesült termelőszövetkezet negyedik éve. Az előző háromban még igen sok volt a gond. vita és elégedetlenség. 1964 TAVASZÁN 250 hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. A homokhasznosítási program megvalósult. Hatszáz hold nagyüzemi szőlő és gyümölcsös létesült. Épült hozzá a 18 500 hektoliteres pince és lesz feldolgozó üzem is. őre... Télen csendesek az erdők. Csak a szél zúgatja a fenyőfák tűleveleit, s időnként megszólal egy-egy didergő cinke, párját kereső veréb. A kisemmizett csöndben megriad az ember, ha feje felett megrecs- csen a hó súlya alatt az ág. Igen. a hó. A bugaci fenyőerdőben sok fiatal fát derékba tört a lombra rakodott hó, s most ezek zöld sátrukat a fehér földre hajtva már hiába várják a ’avaszt. Csönd van az erdőben. Lilás ködök terjen- genek a rozsdabarna törzsek között valahol fent, az erdő fölött a kavargó hóesésben varjú károg, s a télba süllyedt tanya felől válaszol neki egy reszelés hangú, fekete dolmányos madár: kár, kár, kár.... Ez az időnként furcsa hangokkal tűzdelt, de mégis csöndes világ a birodalma Varga Kálmán bácsinak, aki karácsony előtt zsebre dugott kézzel 'járja a fenyvest már kilencedik éve. Alacsony fehér hajú ember, szava is alig van. a kérdésekre zavarba ejtő mosoly jelenik meg piros arcán s mindössze egy-két szóval válaszol. — Puskája nincs? — Ugyan, minek ide puska? Még kutya se jár velem. Botom az szokott lenni de inkább csak mutatóba. Hány hold fenyőerdőt őriz ? — Nyolcvanat. Ezt szoktam bejárni. Persze nem egy nap alatt járja be a fenyőőr a- területet Egyik nap itt, a másik nap ott tűnik föl, s inkább ő is csak „mutatóba” van. mivel a tolvajok már attól elszaladnak, ha meglátják hogy rajtuk kívül más is van az erdőben főleg, ha az erdészeti ember. Mostanában már nincs sok dolga, de néhány éve... — Öt éve is lehet már amikor nagyon talpon kellett lennie. Piacon nem lehetett karácsonyfát kapni, és ide jöttek ki autóval, lovas kocsival szerezni. Volt, aki kocsideréknyit akart elvinni, hogy piacol- jon vele. Akadt egy ilyen fogásom. Bugaci ember az illető. Hallom a kocsizörgést, s egyszercsak csönd. Na, mondok, ez akar valamit. Mire megláttam a lovakat félre állítva, a koma már egy párat kimetszett. Persze, az ilyeneket nagyon megbüntetik. — Tudja, nem is pénzbeli kár itt a fontos — mondja Varga Kálmán. — Elsősorban nem azért kell őrizni a fenyveseket. Hanem mert a tolvaj összevissza vagdossa a csemetét, és ez a nagy kár erdőgazdálkodási szempontból. Mi tudjuk, hogy hol, melyik fát kell kivenni, de a tolvaj csak rombol, csak lecsapja a sudár fenyő hegyét, s kész. Akkor azt már kivághatjuk. Hát ez a kár. — Nem unalmas az erdőben egész nap? — Á, dehogy! csak járkálok, sétálgatok Ha zör- ren valami, megnézem, mi okozza a zajt. Ha ember van ott, szépen odasétálok: — Jó napot! Mi járatban vagyunk? — kérdezem tőle, de ilyenkor már tudom, hogy valóban mi járatban van. — Varga bácsinak lesz-e karácsonyfája? — Még az lenne szép, ha nekem nem volna! — mosolyog a fehérhajú ember s hozzáteszi, hogy az erdőgazdaság a dolgozóinak minden karácsonyra ad egy-egy fát. Elbúcsúzunk a feayőfák őrzőjétől. Kálmán bácsi leveri csizmájáról a havat és elindul az úton. Néhány perc múlva már el. takarja a lilán kavargó, fátyolszerű köd ... Gál Sándor
