Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

*. oldal 1969. december 21, vasármi* Fejlesztik a Bundeswehrt Ünnepség Debrecenben KÖZMÖSZ-315 A Szovjetunióban a koz­mikus térség további ku­tatása végett újabb mű­holdkísérletet hajtottak végre: földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz 315-öt. A szputnyik berendezése Szabályszerűen működik. Bonaventura Provenza, a római rendőrség politikai osztályának vezetője pénte­ken este sajtóértekezletet tartott. Egyebek között ki­jelentette. hogy a rendőrség a terrorhálózat esetleges „magasabb szintű megszer- vezetői’’ után nyomoz. Pro­venza nem közölt részlete­ket a „magasabb szint” - hez tartozó személyekről, a sajtóban azonban na­pok óta olyan találgatá­sok látnak napvilágot, hogy egyes jómódú állampolgá­rok finanszírozzák a terror­gyűrűt. Mint Provenza a továb­biakban kijelentette, a nyo­mozás annak felderítésére is irányul, hogy a vádlot­tak egyetlen szervezet uta­sításainak engedelmesked­tek-e csupán. A római bom­bamerénylettel kapcsolatos hat vádlott — valameny- nyien anarchisták, akik ed­dig nem ismerték be, hogy szerepet játszottak a me­rényletekben — a követke­ző: Pietro Valpreda 36 éves táncos, Mario Merlino 25 éves fiolozófiaszakos egye­temi hallgató, Emilio Bag- noli 24 éves mérnökhallga­tó. Emilio Borghese, 19 éves egyetemi hallgató. Roberto Dargamelli 19 éves egyete­mi hallgató, a római Banco Nazionale del Lavoro fő­pénztárosának fia és Ro­berto Mander 17 éves kö­zépiskolás. Milánóban a legnagyobb Berkhan, az NSZK had­ügyi államtitkára a Bun­destagban kijelentette: a parancsnokság véleménye szerint a Bundeswehr har­ca felkészültsége további titoktartás közepette foly­tatódik tovább a nyomozás. Nem ismeretes a milánói bombamerénylettel össze­függésben letartóztatottak pontos száma. Pénteken este egyébként szabadon bocsátották Leo­nardo Klaps 20 éves anarchistát. Valpreda ba­rátját. akit három nappal ezelőtt, vettek őrizetbe. A 17 éves Aniello d’ Erricot, Valpredának egy másik ba­rátját viszont körözi a rendőrség. Buszéin líbiai külügy­miniszter. aki részt vesz az arab országok rabati csúcs- értekezletén, az AFP fran­cia hírügynökségnek adott különnyilatkozatában eré­lyesen cáfolta a New York Times pénteki hírét, amely szerint Franciaország jelen­tős mennyiségű fegyvert szállít Líbiának. Buszeiri korábban újságírók kérdé­sére nem volt hajlandó kommentálni a hírt, mond­ván, hogy „nem látta az amerikai lap jelentését”. A líbiai külügyminiszter hoz­záfűzte azonban, hogy Lí­bia jó barátságban van növelésének egyik eszköze tartalékosok bevonása a hadgyakorlatokba és a ki­képzésbe. A képviselők kérdéseire válaszolva kö­zölte, hogy az elkövetke­zendő években fenntartják a Bundeswehr személyi ál­lományának jelenlegi szint­jét, vagyis 460 000 lesz to­vábbra is a katonák és a tiszteik száma. Berkhan megcáfolta azo­kat a külföldi sajtóközle­ményeket, amelyek szerint csökkenteni akarják a Bun­deswehr létszámát és a ka­tonai szolgálati időt. Sőt, Schnez altábornagy, a Bun­deswehr szárazföldi erői­nek felügyelője a Soldat und Technik című katonai folyóiratban új, gépesített motoros, hegyivadász ésl ejtőernyős egységek meg­alakítása mellett foglalt állást. Schnez követeli továbbá hogy tartalékosok bevoná­sával fejlesszék tovább „a területi védelmet”. A NA­TO-parancsnokságnak alá­rendelt reguláris egységek­től eltérően nyugatnémet tábornokok ellenőrzése alatt áll „a területi védelem”. Franciaországgal és Pom­pidou elnökkel. „Francia- országot és Líbiát testvéri kapcsolatok kötik egymás­hoz, hiszen Franciaország rendkívül szorosan együtt­működik az arabokkal” — mondotta. A francia hír- ügynökségnek később adott nyilatkozatában rágalom­nak nevezte a francia fegyverszállítás hírét, és hangsúlyozta, hogy a hí­resztelés célja nem más, mint zavar keltése az arab világban a nagyjelentősé­gű csúcsértekezlet előesté­jén. (Folytatás az L oldalról.) Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. elnöke, dr. Acs Ist­ván, Debrecen megyei jo­gú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, vala­mint Bakó Kálmán, Csata István, Csirmaz Dezső, Ger­gely Lajos, id. Komócsin Mihály, Macskási József, Oszip István, Pintér And­rás, Sztankó Mátyás, az ideiglenes nemzetgyűlés tagjai. Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! Kedves elvtársak! Ked­ves vendégeink! — Az utóbbi hetekben és hónapokban az ország városaiban és falvaiban számos bensőséges ünnep­ségen emlékeztek meg né­pünk életének sorsforduló­járól: a felszabadulás 25. évfordulójáról Mai meg­emlékezésünknek ebben az ünnepségsorozatban kiemel­kedő jelentősége van. — Népünk legjobbjainak nemes törekvései találkoz­tak hű barátunk és osz­tálytestvérünk, a Szovjet­unió harci célkitűzéseivel. S amire önmagunknak 1944—45-ben nem volt elég erőnk — elvégezte a dicső­séges Vörös Hadsereg: szét­zúzta a fasizmust, felsza­badította hazánkat a né­met megszállók és magyar cinkosaik uralma alól, s ez­zel megnyitotta az utat né­Amikor két és fél évtize­de a népi demokratikus ál­lam alapjait, itt Debrecen­ben megvetettük, a magyar haza ellenségei, a német megszállók, az ország má­sik felében még haláltáncu­kat járják, rombolva és gyilkolva hátrálnak. Velük együtt a haza magyar el­lenségei is, mindenben ki­szolgálva őket. Részt vettek az ünnepsé­gen Benkei András, dr. Bí­ró József, Bondor József, dr. Horgos Gyula, dr. Lé- várdi Ferenc, Nagy József- né, Vályi Péter, a kormány tagjai, valamint az ideig­lenes nemzetgyűlés számos tagja, diplomaták, közéleti vezető személyiségek, a tár­sadalmi- és tömegszerveze­tek képviselői. Az ünnepséget Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. mi felemelkedése előtt — Ma már nemcsak jel­szóként hanem történelmi tényként említhetjük, hogy népünk élni tudott a sza­badsággal. Pártunk lelkesí­tő jelszava: „lesz magyar újjászületés” — nemcsak a háborús romok eltakarí­tása, hanem a régi társa­dalmi-politikai rendszer megdöntésére, s egy új, demokratikus, a szocializ­mus irányában fejlődő or­szág felépítésére mozgósí­tott minden igazi hazafit. — Ünnepségünket ezen­nel megnyitom. Megkérem Losonczi Pál elvtársat, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­két, tartsa meg ünnepi be­szédét. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mondott be­szédet. De Tiszántúlon már de­rengett a jövő. A hazafiak lélegzetvisszafojtva tekinte­nek keletre, vigyázó szemü­ket Debrecenre vetik A felszabadult városok­ban és falvakban már előbb létrejöttek a helyi népi szervek. Különbözött az elnevezésük, a létszá­muk és az összetételük. Mégis egységesek voltak abban, hogy valamennyied hittek az újjászületésben. Az ideiglenes nemzetgyű­lés és az ideiglenes kor­mány már az elején eszkö­ze volt a népi demokrati­kus törekvéseknek. De úgy. hogy mindvégig fóruma és harci derepe is maradt a munkáshatalo­mért vívott nehéz osztály­ütközeteknek. annak a sod­ró erejű, forradalmi harc­nak, amely a szocialista fej­lődés felé mutatott. Népi demokráciánk 25. születésnapján, itt, ahol mai államunk bölcsője rin. gott. büszkén számolhatunk be arról, hogy hihetetlenül rövid idő alatt, nagy törté­nelmi tettet, vitt véghez a magyar dolgozó nép. Befe­jeztük a szocializmus alap­jainak a lerakását, s hoz- zálláttunk a szocialista tár­sadalom teljes felépítésé­hez. Meggyőződésünk, hogy a szovjet hősök, s mindazok a mártírok, akik velünk együtt, más népek fiaiként ontották vérüket a magyar földön, olyan ügyért hal­tak meg, amelynek győzel­me örökké világol majd sírjaik felett. Gondoljunk azokra is, akik velünk együtt indul­tak el. s dolgoztak negyed­századdal ezelőtt, s közü­lünk ragadta el őket a ha- láL Sajnos, már nem lát­hatják közös utunk mosta­ni felemelő állomását. A magyar nép. a közélet, a gazdaság, a kultúra, az egész társadalom minden közkatonája és vezetője be­leírta nevét a szocialista haza eddigi történetébe. A legnagyobb kiváltság és boldogság, hogy ebben a munkában részt vehet­tünk, s hogy megvethettük alapját utódaink még bol­dogabb. szocialista életének. A mi történelmi felelős­ségünk és feladatunk volt, hogy ezért az új rendért töprengjünk, verítékezzünk. vérezzünk. dolgozzunk. Újítsuk meg elkötelezé- sünket. hogy ezt a szíve­sen vállalt, nagyszerű mun­kát tovább végezzük, s tel­jesen elvégezzük —, han­goztatta végezetül az Elnö­ki Tanács elnöke. Tovább nyomoz a rendőrség Az olaszországi bombamerényietek újabb fejleményei Zavartkeltő cikk Kállai Gyula megnyitója: pünk nemzeti és társadal­Losonczi Pál beszéde RENDELET a részesedési alap felhasználásáról és a kollektív szerződések módosításáról vezette az úgynevezett nye­reségprémium, illetve nye­reségjutalom rendszerét. Ezeket a prémiumokat azoknak célszerű adni, akik a vállalat nyereséges mű­ködésére jelentős befolyás­sal vannak. A végrehajtási rendelet további része kimondja, hogy az év végi részese­dést a kollektív szerződés­ben meghatározott szabá­lyok szerint, A kormány nemrég ha­tározatot hozott a részese­dési alap felhasználásának új módjairóL Ebben meg­szüntette a részesedési ka­tegóriák szerinti felosztá­sát, s a felosztás jogát a vállalatokra bízta. A mun­kaügyi miniszter a SZOT- tal és más illetékes szer­vekkel egyetértésben most kiadta a kormányhatározat végrehajtási rendeletét — amely a Magyar Közlöny szombati, 95-ös számában jelent meg A végrehajtás rendelet szerint a kollektív szerző­désekben kell meghatároz­ni a részesedési alap fel­osztásának feltételeit. Az év folyamán kifizetett prémium, jutalom, nye­reségprémium, _ nyereség- jutalom és az év végi ré­szesedés együttes összege nem haladhatja meg a vállalat évi bérköltségé­nek 25 százalékát. Ha ennél nagyobb összeg áll rendelkezésre és azt nem használják fel egyéb megengedett célokra, úgy a többletet tartalékként minden korlátozás nélkül át lehet vinni a következő évre. A 25 százalékos ke­retbe azonban nem számít bele a jutalomösszeg, amit a Kiváló vállalat és az MT—SZOT Elnökség Vörös Vándorzászlója kitüntetés­sel, a Kiváló dolgozó cím­mel, a miniszteri, vagy en­nél magasabb kitüntetés­sel, a Szocialista brigád el­ismeréssel és kitüntetéssel együtt adnak a dolgozók­nak. A részesedési alapból a következő évre átvitt összeget veszteséges gaz­dálkodás esetén is fel lehet használni. A kormányhatározat be­a munkabér és a válla­latnál munkaviszonyban töltött idő figyelembevé­telével kell megállapíta­ni. Ezen felül kiemelkedő munkáért, példás magatar­tásért kiegészítést is adhat a vállalat, a gyáregység vezetője. Az év végi része­sedés kiegészítésekor min­denekelőtt a dolgozó mun­kájának eredményességét, fontosságát, minőségét, a dolgozó fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni, a kollektív szerző­dés azonban további elve­ket is meghatározhat. A kollektív szerződések szab­ják meg a munkából átme­netileg távollevők, például betegek, szülési szabadsá­gon levők jogosultságát is a részesedésre. Az évköz­ben más vállalathoz áthe­lyezett dolgozóknak a két vállalattól időarányosan jár az év végi részesedés. A vállalat a kollektív szerző­dés szabályai szerint azok­nak is fizethet részesedést, akikkel nincs ugyan mun­kaviszonyban, de rendsze­resen dolgoznak részére, például szakmunkástanu­lóknak, szakoktatóknak, üzemorvosoknak, üzemi la­pok szerkesztőinek, stb. A magasabb vezetőállá- súak ugyanolyan elosztás szerint kapják az év végi részesedést, mint a többi dolgozók. Nyereségprémium jár ne­kik. Más címen azonban prémiumot, vagy prémium­átalányt a bérköltség ter­hére nem kaphatnak. A magasabb vezetőállásúak nyereségprémiumát a vál­lalat felügyeleti szerve szabja meg. Ha a felügye­leti szerv a vállalat gazdál­kodásában, vagy irányítá­sában mulasztást tapasztal, úgy a magasabb vezetőál­lásúak nyereségprémiumát akár 25 százalékkal, ha pe­dig a mulasztás súlyos, en­nél nagyobb mértékben is csökkentheti, vagy telje­sen megvonhatja. Ha a vállalat az évet veszteséggel zárja, s ennek ellensúlyozására tartalék- alapja sincs, úgy a maga­sabb vezetőállásúak alap­bérüknek 75 százalékát, a nyereség alakulására jelen­tős befolyást gyakorló munkakörökben dolgozók pedig alapbérük 85 száza­lékát kaphatják. Nem lehet csökkenteni a munkások és olyan alkalmazottak — például, a bérelszámolók, anyagkönyvelők, gépkocsi- vezetők — alapbérét, akik­nek nincs rendelkezési jo­guk és érdemi befolyásuk a nyereség alakulására. Az ő bérük akkor sem csök­kenthető, ha egyébként prémiumot, vagy nyereség­prémiumot tűztek ki szá­mukra. A rendelet 1970 január elsején lép hatályba, s az 1969. évi munka alap­ján keletkezett részese­dési alap felhasználása­kor már alkalmazni kell. Visszamenőlegesen érvé­nyesek a veszteséges gaz­dálkodás esetére vonatko­zó rendelkezések is. A za­varok elkerülése érdekében a rendelet 1969-re átmeneti szabályokat is tartalmaz. Az új rendelet nem érinti például a részesedési alap terhére már kifizetett ösz- szegeket, a már kitűzött prémiumokat. Az átmeneti intézkedések azt is kimondják, hogy az év végi részesedés vállalati egységek közötti felosztá­sára most még az 1969. évi kollektív szerződése sza­bályait kell alkalmazni. Ha ilyenek nincsenek, akkor az 1970. évi szabályok az irányadók. Nyereségpré­mium helyett a vállalat eredményeire jelentős be­folyást gyakorló dolgozók­nak jutalmat lehet adni. A személyi alapbércsökken­tést a korábbi első és má­sodik részesedési kategó­riába sorolt dolgozóknál lehet alkalmazni, közülük is csak azoknál, akiknek az éves feladatokért pré­miumot tűztek ki, vagy aki prémiumátalányban ré­szesült. A munkaügyi miniszter a részesedési alap felosz­tásának új módjával össz­hangban az 1969—70. évi kollektív szerződések mó­dosítását is elrendelte. A változtatásokat úgy kell végrehajtani, hogy a kollektív szerződés módosítását legkésőbb 1970. március 31-ig ki­hirdethessék a vállala­toknál. A részesedési alap felhasz­nálását érintő rendeletnek megfelelő módosításokat 1969-re is alkalmazni kell. A módosításról a Mun­kaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is ki­bocsátott, amelyek a Mun­kaügyi Közlöny szombati számában jelentek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom