Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

PIROS 4 RA Ny \ öt világrészbe Először dísznövény A Balkán-félszigetről ke­rült hozzánk. A XVI. Szá­sádból származó adatok szerint már ismerték, de csak dísznövényként ter­melték. Széchy Margit ne­mesasszony kertjében is megtalálható. Egyéb kü­lönleges növényei között „vörös török bors” néven tartotta számon. Miint fűszernövény csak később terjed el, valószí­nűleg a balkáni népek ré­vén. Fő termelési körzete a XVIII. század elején az írásos feljegyzések szerint Ersekcsanád és Fájsz volt. A Paprika családnév Er- sekcsanádon a XVIII. szá­zad közepére már jelentő­sen elterjedt. Ez a veze­téknév — minden bizony- nyél *— a foglalkozással volt kapcsolatos. Ebből azt a következetetést is le lehet vonni, hogy már az elődök is foglalkoztak a fűszernövény termesztésé­vel. Egyre inkább elterjed, amit a későbbi feljegyzé­sek bizonyítanak. A szá­zadfordulón már jelentős kereskedelmi cikk, csak­nem hatvan vagont expor­tálnak belőle évente. A kalocsai körzetben ezer kh-on termesztik. 1913-ban ötször akkora területen. Közben már az első papri­kaértékesítési válság is je­lentkezik. Ennek követ­keztében l9Ö9-ben paprika­importőrökké váltunk, a spanyol paprika behozata­la révén. A termesztési és értéke­sítési mélypontnak az első világháború vet véget, amikor is fontos, elsőren­dű fűszerré válik a papri­ka. A világháború után rendeződött gazdasági vi-j szonyok segítik a fűszer- paprika termesztését is. de a kapitalista termelési mód belső ellentmondásai ál­landóan jelentkeznek. Ezek a termesztés létbizonytalan­ságát fokozták és számos válságot idéztek elő. Az állami beavatkozás mind­inkább előtérbe kerül. Több rendelet jelent meg és szervezett termelési, va­lamint értékesítési rend­szer lépett életbe. A má­sodik világháború , újabb 'válságot idézett elő. Ízléses, változatos csomagolásba kerül a híres Kalocsa vidéki paprika. '• Ä felszabadulás után te csak fokozatosan rendező­dik a helyzet. Alapvető változás 1949. tavaszán kö­vetkezett be, amikor a fű- szerpaprika feldolgozása állami irányítás alá kerül. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése szintén je­lentős lépés, mert a nö­vény termelését a nagyüze­mek is megkezdik. Foko­zatosan bevezetik a mo­dern agrotechnikai mód­szereket, gépesítik az egyes munkafázisokat és megkezdik az öntözést. Az államosítás után a régi, elavult malmokat felszámolták, a megmarad- takat felújították, bővítet­ték: A fűszerpaprika ter­meltető és feldolgozó nem­zeti vállalatokat trösztbe tomörítették. Ez a forma 1954-ig állt fenn. Ekkor hozták létre a Kalocsa és Vidéke Fűszerpaprikaipari Vállalatot. Sajnos, a fejlő­dést fékezte a beszolgálta­tást rendszer, amelyet csak 1956-ban sikerült megszün­tetni. Ezzel űj helyzet állt elő, a termesztés segítésé­re számos feladatot kellett végrehajtani. Erről sok szó esett 1967 augusztusá­ban, amikor a félévszáza­dos magyar fűszerpaprika- ipari kutatás eredményei­ről többnapos jubileumi értekezleten emlékeztek meg. A tanácskozáson némcsák magyar, hanem csehszlovák, jugoszláv és bolgár szakemberek is részt vettek. A magyar tu­dományos kutatás joggal büszkélkedhet azzal, hogy korán bekapcsolódott ab­ba a nagy munkába, amely a fűszerpaprika-termesztés kémiai, technikai és egyéb témában jelentkező gond­jainak megoldására irá­nyult. Már 1917-ben Pap­rika- és Vegyszervizsgáló Állomás jött létre a kalo­csai paprikakereskedők kezdeményezésére. A tanácskozáson ki­mondták, hogy mind a kutatás, mind a termesz­tés tekintetében jelentős feladatokat kell megolda­gosságát Korszerű gépekkel készül az őrlemény. Képünkön a paprikamalom egy része. « ni. Legfőképpen az eddigi lamint a hartai Üj Elet minőségére való ügyelés, termesztési arányokat kell Termelőszövetkezet 120 kh főként a színtartalom biz­biztosítaná, ezenkívül a átlagában elérte a 70 má- tosítása, illetve növelése, hozamokat növelni, javí- zsa termést. Az idén már nagyon elő­tani a minőséget, vala- A Kalocsa vidéki Fűszer- térbe került a szedés, a mint a termelés gazdasá- paprika és Konzervipari válogatás és az utóérlelés Vállalat évente 7000 hold fontossága. Ezért is volt körül szerződik paprika- sürgős az új szabvány be- termesztésre, több, mint vezetése, amelyről sok vi- nyolcvan gazdasággal és ta folyt és folyik még ma­több ezer háztáji, valamint napság is. egyéni termelővel. Nem- A fűszerpaprika termés- csak Bács-Kiskunban van- falában a biológiai érés Népgazdaságunk érdeke, nak partnerei, hanem Pest után 4—6 héten át növek- hogy. hazánk lakossági igé- és Szolnok megyében te. szik a festéktartalom, a nyernek kielégítése mel- a mezőgazdasági nagy- vízmennyiség pedig csők- lett, a világpiacon ver- üzemek kialakulása egyút- ken. A minőséget tehát senykepes ^ aruval jelenít- tál a termelési színvonal alapvetően határozza meg nír" “ ' emelkedését eredményezte, a termés szedésének kez­a paprikatermesztés dete — csak teljesen be­Versenyiársak a piacon kezzünk. Ma is vannak vi­ták a termelők és a feldol­gozó vállalat között. Ez koncentrálódásához veze- pirosodott hüvelyt szabad utóbiaknak nehezíti a tett. Egyre több helyen leszedni —, valamint az utóérlelés módja. helyzetét, hogy jelentős látni 2Ő6-30o"hoÍdas “tób versenytársakkal kell meg- iákat; elsősorban a ha­kuzdeme a világpiacon. A gyományos ^körzetben. A ---- --------------. ------------­s panyol paprika regi ríva- fűszerpaprikatermés zömét A füzéren történő tárolás hsa a Kalocsa vidékinek. ­Egyre inkább előretör a Ez utóbbinál mostaná­ban változások történtek. ma már a nagyüzemek ad- az általános munkaerő- , , . , , ják. Általánosan alkalma- hiány következtében egyre jugoszláv, bolgár es roman Zott, a termés mennyiségét csökken. Kedvezőtlen, csa- DaDrikatemnesztes. mind növelő tényezők: az őszi padékos őszi időjárás ese­mélyszántás, a tavaszi tén nagy minőségi veszte- _ . T1 , mélykultivátorozás, a ga- ségek keletkeztek a ládás ,.nl?0k. ellene^ elmond- bona €iővetemény, a mű- tárolás során. A vesztesé- natjuk hogy a Kalocsa vi- trágya, a szerves anyag, az gek csökkentése érdeké- deki fűszerpaprika kere- öntözés, a növényszám nö- ben újabb utóérlelési, il- sett es jelenleg is ót vi- vejáse. Mindezek eredmé- letve tárolási módszerek lagresz huszonhat országa- nyezték a növekvő termés- kezdenek elterjedni. Ilyen ba jutnak el a vállalat or- átlagokat, amelyeket még a zsákhálós módszer, ame- lemenyei. ^ tovább lehet emelni. A je- lyet a Konzerv- és Papri­A ^ nagyüzemi termelés lenlegi 40—42 mázsa hol- kaipari Kutató Intézet a dankénti átlagot a körzet- vállalattal közösen dolgo- ben akár hatvanra is lehet zott ki. Egy-egy zsákba paprikatermesztés, mennyiségben, mind mi­nőségben. kialakulásának következ­ményeként az átlagtermé­sek az utóbbi tíz évben növelni, szinte megkétszereződtek. A mezőgazdaság átszerve- . • ff , ,, , zése előtt 25 mázsa körül tw JOfftt Ml ti OS tiß volt a holdanként! átlag- , . . termés. Az 1960-as évek- ßrflßKßbßn tői fokozatosan emelkedett a holdankénti 30 mázsá­4—6 kilogramm nyers, csö­ves termés tölthető. Több termelőszövetkezet az idén már alkalmazta. E módszer részletes gaz­dasági elemzése most fo­lyik. A vállalat az üze- Már az előbbiekben szó meknek térítést ad bár­A kész őrleményt a raktárba száliftj'ák, innen irányítják a világ minden tájára^ ról 40 mázsára, sőt számos volt arról, hogy mennyire milyen tárolás esetén, nagyüzem 50—60 mázsa fontps az egyre növekvő Megállapíthat!. hogy a körüli átlagot is elért. Az igények, valamint az erő- zsákhálós tárolás jobb, idén például a fa.iszi Kék södő versenytársak jelent- mint a korábban alkal- Duna 450 kh átlagban, va- kezese miatt, a paprika mázott ládás. A ládákat a A FŰSZERPAPRIKA CSAKNEM HÁROMSZÁZ ÉV ÓTA HAZAI FŰSZERKÉNT, SZÁZÖTVEN ESZTENDEJE KERESKE- DELMI ÁRUKÉNT ÉS MAJDNEM EGY ÉVSZÁZADA KIVI­TELI CIKKÉNT SZEREPEL. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE — VISZONYLAG KIS MENNYISÉGE ELLENÉRE — IGEN NAGY A KERTÉSZETI TERMELÉSSEL FOGLALKOZÓ ORSZÁGOK TÖBBSÉGÉBEN, ÍGY HAZÁNKBAN IS. NEM VÉLETLEN, HOGY EZ A FŰSZERNÖVÉNY NÁLUNK A PIROS ARANY ELNEVEZÉST KAPTA. MEGHONOSODÁSA ÓTA SOK VI­SZONTAGSÁGON MENT KERESZTÜL. AZ ALÁBBIAKBAN EGY KIS TÖRTÉNETI. ÁTTEKINTÉST ADUNK A FŰSZERPAPRIKÁRÓL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom