Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
19*9. december S, szerda 5. oldal Kiskunhalasi zenei napok Megyei zenetanári hangverseny a sorozat záróprogramjában Á forradalom városában II. Templom és börtön Valószínűleg sehol az országban- nem ünnepelték egy város felszabadulásának 25. évfordulóját annyi zenei eseménnyel, mint Kiskunhalason A zenei napok megrendezésére az Állami Zeneiskola fennállásának 10 éves évfordulója adott alkalmat. A két évforduló egybeesése tulajdonképpen véletlen, de az már cseppet sem az, hogy a város felszabadulási ünnepségeiben ilyen nagy helyett kapott a muzsika. Jelképes és valóságos kifejezése volt ez annak a sokoldalú szerepnek, amelyet a jubiláló iskola Halas kulturális és társadalmi életében betölt. Azok a lelkes emberek — élükön dr. Bodóczky Lászlóval, Kiskunhalas megyei tanácstagjával —. akik annak idején kiálltak és dolgoztak a zeneiskola létrehozása érdekében, visszapillantva az eltelt évtizedre, elégedettek lehetnek munkájuk eredményével. Tíz év alatt nem kevesebbet tett ez az intézmény, mint megalapozta a város zenei életét: felébresztette az érdeklődést a művészi zene iránt — ennek szép bizonyítéka volt többek között az is, hogy a’ zenei napok rendezvényei kivétel nélkül telt házak előtt zajlottak le: Tíz év egy ember életében sem nagy idő. még kevésbé egy intézmény történetében. Bravúros teljesítményeket látványos eredményeket ennyi idő alatt nem várhatunk. De sokkal fontosabb ennél, amit a halasiak mondanak el, hogy az iskola tanárai és növendékei ott vannak minden megmozduláson, fellépéseket vállalnak a legkülönbözőbb rendezvényeken. elviszik a zenekultúrát a környék lakóinak is, akik talán soha be nem jönnének hangversenyre, de kinn. otthonukhoz közel szívesen fogadják és örömmel hallgatják a muzsika ifjú követeit. Az iskola tízéves történetéből és jelen munkájából éppen ezt tarthatjuk leglényegesebbnek, hogy mintegy kilépett saját falai közül: nem 12 tanár és kétszázhatvankilenc gyerek magánügye, mondhatnék: „fényűzése”, hanem 'Jelentős népművelési és társadalmi tényezővé vált. Emellett persze sikerrel szerepelnek az iskola növendékei a különféle seregszemléken és fesztiválokon is. maga az iskola több megyei szintű fesztivál megrendezését és lebonyolítását vállalta. így a zeneiskolai kamarazene fesztivál megyei bemutatóját két alkalommal is. valamint idén tavasszal a zongoraszakos növendékek megyei seregszemléjét. Ez utóbbiak már annak a két és fél évnek a történetéhez tartoznak, amióta Fekete Sándor igazgató vezeti fá- radhataltan lelkesedéssel és a zenekultúra, a zenei nevelés ügyének odaadó sze- retetével az iskolát. Az ő elgondolásai, irányító és szervező munkája alapján valósult meg a kiskunhalasi zenei napok eseményeinek gazdag sorozata is A város elismerését, megbecsülését fejezi ki az a sok segítség, amelyet a tanács nyújt az iskolának: 1965-ben megfelelő épületet adott át, s azóta is jelentős anyagi támogatással járul hozzá az oktató-nevelőmunka feltételeinek megteremtéséhez és további fejlesztéséhez. A zeneiskola hatósugarának növekedését jelzi az a tény is, hogy idén ősszel 100 tanulóval fiók- zeneiskolát indított el Kiskőrösön. : A zenei napok nyitó hangversenyéről annak idején már beszámoltunk. A következő hetekben került sor a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkarának hangversenyére térzenére, ifjúsági kórushangversenyre. a zeneiskola volt növendékeinek koncertjére. A zef nei napok során alakult meg az ifjú zenebarátok I köre is, mintegy 40 taggal, i (Csupán a bajai ének- és J zenekar fellépését kellett a rádiós vetélkedő miatt decemberre halasztani.) November 27-én a zenei napok keretében a megye zenepedagógusai találkoztak Kiskunhalason. Délelőtt szakszervezeti taggyűlésen munkájuk, szakmai és pedagógiai fejlődésük aktuális problémáit beszélték meg. A nap többi része az esti hangversenyre való készülődéssel telt el. Ezzel egyidőben a színházteremben az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti sorozata keretében orosz és szovjet zeneműveket, verseket és balettrészleteket adtak elő fővárosi művészek — telt ház előtt. Az esti hangversenyen a bajai, a dunapataji. a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi állami zeneiskolák tanárai adtak közös műsort. A megye zenetanáraiból erre az alkalomra alakult szimfonikus zenekar és a kiskunhalasi „Erkel Ferenc” énekkar együttes száma a közös célért való összefogás szép példája volt, s ezzel az ünnepi hangverseny egyszeri eseményen túlmutató jelképpé emelkedett K. T, Diákotthonok tanyasi gyerekeknek Jövőre összesen ezer száz- hatvan külterületi kisdiákot segítik a tanulásban a hétközi elhelyezést nyújtó diákotthonok. Ám tennivaló az elkövetkező években is bőségesen akad e tekintetben: még ugyanis mintegy négyezer tanyai diák számára szükséges hétközi diákotthoni elhelyezésről gondoskodni a megyében. S zállásunk az Astoriában, az Izsák-téren. Központi hely, fényűző környezet, századelejei szecesz. szió, naponta több tucat náció fiait lányait helyezi el itt az Inturiszt. A hallban nemzetközi sürgés-forgás. Hitler 1941. november 7-ét a maga módján itt óhajtotta megünnepelni, a náci előkelőségeknek már szét is küldette a díszes meghívókat. De a város ellenállt a 43 hadosztályból álló acélgyűrűnek. Ahogy kilépünk a szálloda kapuján — a forgóajtó mintha a cári múltat forgatná vissza —, szinte ránk nehezedik a székesegyház roppant kőtömbje. E helyen ez már a negyedik templom, az elsőt még Nagy Péter építtette, fából. Az ezt követő kettő * sem volt hosszú életű. De ez a mostani ... Szinte testet ölt benne az egyeduralom eszméje. 1818-ban kezdték építeni, s tartott 40 éven át A templom: félmillió jobbágy munkájának emlékműve. A fundamentumba 106 ezer cölöpöt vertek le. Az elülső és hátsó bejárati 16 gránitoszlop mindegyike 130 tonna súlyú. A korabeli rajzok tanúsága szerint — a templom a 20-as évek közepe óta múzeum — az oszlopokat primitív emelőszerkezetekkel állították helyükre. A négy, domborművekkel díszített főajtó mindegyike 20 tonnát nyom. A kupola aranyfüstlemezeit halálraítélt jobbágyokkal készíttették, akik a higanygőzmérgezésben egy nap alatt elpusztultak. Mozaikok, több mint kétezer színárnyalattal, olajfestmény benyomását keltik. A dómnak van még egy nevezetessége: 93 méter magasból innen leng alá a világ legnagyobb ingája, amellyel Foucot francia természettudós szemléletesen bizonyította be a Föld tengelykörüli for. gásáfc A kupola alatti kis teret állandóan turistacsoportok veszik körül, s aki netalán eleddig kételkedett volna a forgásban, most pár perc alatt meggyőződhet annak tényleges voltáról; A Néva túlsó partján a Péter-Pál erőd is a cári rendszer féktelen, a legkisebb ellentmondást sem tűrő elnyomó hatalmára emlékeztet. II. Katalin óta titkos politikai börtön volt. Idekerültek a despotizmus potenciális ellenfelei. A fogoly elvesztette nevét, csak számot kapott, emberi arcot nem láthatott, még az őrökét sem. Noha a börtönt csak az előzetes letartóztatásban levőknek szánták, nem kevesen voltak, akik évtizedeket eltöltöttek itt, anélkül, hogy ezt ítélet szabta volna ki rájuk. Az írást egyedül Gorkijnak engedték meg. Itt írta A nap gyermekei című elbeszélő költeményét. pompázatos templom ” az erőd udvarán, Domenico Trezzini svájci mester tervei alapján készült, a XVIII. század elején, 122,5 méter magas tornyának újraaranyozását néhány évvel ezelőtt alpinistákkal végeztették el, létrák nélkül, biztosító kötéllel a derekukon. Bent is minden csupa arany, ott leng Nagy Péter, győzelmi zaszlaja, az oltárt 40 éven át faragták, hársfából, iko. nosztazzal van’ elválasztva a hajótól, oldalt hatalmas marványkockák: a cárok síremlékei. Egyedül a Péterén van most is friss' virág, amelyet naponta cserélnek az alapítóra emlékező leningrádiak. 1/ ülönben a város leg- elsőnek készült házában is Nagy Péter lakott. Apró faalkotmány az egész, a Néva-parton, nem messze az erődtől, körülvéve téglafalból készült „köpennyel”, puritán berendezés, gyertyatartók, székek, brpnzpoharak, tollpen. nák. S a házikó mellett, de szintén tető alatt egy nagyobbfajta halászladik, amelyet az oroszok nagy cárja sajátkezűleg faragott, miután kitanulta a hajóépítés technikáját. Modem páncélos hajók úsznak a Néván, tetejükön a lokátor ívelt vasrácsa förog. A múltból előforog a jelen. (Folytatjuk.) Miért sok az öngyilkosság?’ „Nemzetközi összehasonlítás szerint 1967-ben az ön- gyilkosságok gyakorisága a világon Magyarországon volt a legmagasabb, az egyes megyék között pedig hosszabb idő óta Bács-Kis- kun megye az élen van.” — Ezt a súlyos, de sajnos teljesen igaz megállapítást a KSH megyei igazgatóságának az egyik, az idén kiadott összefoglaló jelentésében olvashatjuk. Hazánk a vezető helyet a szomorú ranglistában már a múlt század végén megszerezte. Azóta, kisebb-na- gyobb hullámzással, tartja a szintet. 1967-ben százezer lakosra számítva 30,8 ön- gyilkosság történt az országban. A tízmilliónyi össz- népességet véve alapul, mintha egy háromezret nem sokkal meghaladó lélekszámú község, mondjuk Csá- voly község összlakossága vetett volna véget életének önkezével. Magyar sajátosság? — e kérdés nem kerülhető meg. De a múlt századvég nagy francia szociológusa, Dürkheim — aki tudományosan, sok tekintetben máig is mérvadó módon első Ízben elemezte az öngyilkosságokat — bebizonyította, hogy az etnikai tényezők semmilyen összefüggést nefn mutatnak a szóbanforgó jelenséggel. Földrészünk népei egyébként is kibogozhatatlanul összekeveredtek. Nem jutunk eredményre akkor sem, ha az éghajlati tényezők felől közelítünk. az arány. Érdekes módon motiválja a tényt, hogy a be nem fejezett, a kísérletnél megrekedt öngyilkos- sági tettekből a nők 70 százalékos arányban vették ki részüket. Az összes kísérlet 67-ben 444 volt, azaz több mint másfélszerese a „sikerült” öngyilkosságoknak. Korcsoportokra bontva az életet önként eltaszítók kísérteties seregét, a számok az idősebb korosztály , felé haladva folyton növekednek. 1967-ben a legtöbb öngyilkosság a 60—69 éves korcsoportban fordult elő. Hasonló összefüggés viszont a családosokat, illetve a magánosokat tekintve már nem mutatható ki ilyen biztonsággal. Másrészt az elemzésből adódik egy olyan következtetés, miszerint a fizikai munkát végzők arány számukhoz mérten jóval nagyobb mértékben „produkálják” az öngyilkosságokat, mint a szellemi dolgozók. Ez összefüggést mutat a vidéknek a már említett újabbkori vezető szerepéveL kusság szempontjából vesz- vagyis nagyjából a tavaszi szűk szemügyre. Azt ta- hónapokban magasan az pasztaljuk, s nemcsak ná- éves átlag feletti arányban lünk, de világszerte^ hogy fordulnak elő. az öngyilkos- az év második negyedében, ságok. Út a társadalmi felelősségvállaláshoz Összefüggés bűnnel, borral, betegséggel Terület, nemek, életkor szerint Bács-Kiskun a „vezető helyet” az utóbbi 3—4 évben szerzete meg, Csong- rád megyével vetélkedve. Százezer lakosra számítva 47,2-en haltak meg önszántukból 1967 évben; szám- szerint 266 öngyikosság történt. Messzemenően magas az arány a kecskeméti és a kiskőrösi járás falvaiban. A városok általában alatta maradnak a megyei átlagnak. összevág ez a tény az utóbbi időben világszerte megfigyelt jelenséggel, hogy az öngyilkosság tekintetében a vidék átvetne a vezető szerepet a várostól. Az említett évben nemek szerint így oszlott meg az öngyilkosságok aránya: 197 férfi és 69 nő. Világviszonylatban is majdnem hasonló Az elemzésből az is kiolvasható, hogy az öngyilkosság és a bűnözés azonos talajból fakad; a kettő „foltjai” a megye térképén meglepően egybeesnek. Ugyanakkor egyfajta párhuzamosság mutatkozik a túlzott alkoholfogyasztással is; önmagában azonban a legritkább esetben szerepel közvetlen kiváltó öleként. A megyék közötti összehasonlításból pedig világosan adódik az a következtetés, hogy a szőlőtermelés aránya, mint közvetett ok, nem játszik szerepet sem az iszákosság, sem az ön- gyilkosság kiváltásában. Vagyis az elemzés a széles körben elterjedt közhiedelmet nem igazolja. Figyelemre méltó, hogy a 266 öngyilkos között 120-an voltak olyanok — 39 nő és 81 férfi — akinél az adatfelvevők fő okként, de legalábbis megjegyzésként ezt írták a jelentőlapra: gyó- gyíthatalan betegségben szenvedett Vagy pedig ezt-, súlyos idegbeteg volt A betegségek többnyire az idősebb korosztály tagjait sújtják, így az életkor és az öngyilkosság összefüggése e tényből is adódik. Különös és elgondolkoztató képet kapunk, ha az öngyilkosságok gyakoriságát az évszakonkénti cikliTanyavilág, alacsony műveltségi szint, elöregedés, alkoholizmus, bűnözés — mindezek az okok rendszereként jelentkeznek, ha az öngyilkosságot, mint társadalmi jelenséget vizsgáljuk. A következő- okozati lépcső pedig az, hogy az ilyen tényezők által határolt emberi létben az egyén fokozottan hajlamos arra, hogy elveszítse perspektíváit, környezetének termékévé, „barlanglakóvá” váljék, befalazva a maga hétköznapisá- gába. A társadalmi célok és az elérésükre szolgáló normák ilyen helyzetben mind messzebb kerülnek egymástól; az egyéni óra a társadalmi órához képest mind nagyobb késést mutat S aki az elöreállítás kulcsát elveszítette, az lényegében már potenciális öngyilkosnak tekinthető. Lényegében rajtuk, a lét perifériájára szorultakon kellene segítenünk, mert á szakadékba zuhantakért már semmit sem tehetünk. De hogyan? Dürkheim a középkori céhek családias közössegének valamiféle feltámasztásáról ábrándozott. A modernebb szerzők praktikusabb módszereket ajánlanak; például családi tanácsadói szolgálat megszervezését. Szükség volna a munkahelyi kollektív szervezeti formáik olyan kialakítására is, amelyek az egyénnek a tágabb csoporthoz való integrálódását segítené elő az autonómia sérelme nélkül. Jól alkalmazható alternatívákat kellene kidolgozni, elsősorban a társadalmi szerveknek, a szabad idő szellemi regenerálódást segítő módjaira vonatkozóan. S ami mindenekelőtt fontos: az embereknek nemcsak móidot, hanem igényt is adva az önfelszabadításhoz, hogy befalazó ttságukból megtalálják az utat a társadalmi felelősségvállaláshoz. Hatvani Dániel •Kivonat a szerző egy hosszabb tanulmányából, amely teljes terjedelmében a Forrás c. folyóirat legközelebbi, decemberi számában Jelenik meg.
