Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

9. «MW 1909. december IS, kedd Nehézségek után „A lakosság éléskamrája“ (facol a téllel — Hogyan jutott ke­nyér a mínusz 10 fokos hi­degekben a tanyák népé­nek? — Milyen körülmé­nyek között sikerült kiszál­lítani az ünnepekre szánt árut? — Vajon felmerül­tek-e ezek a kérdések a vásárlókban a dermesztő hi­deg, a térdig érő havak ide­jén? Bizony -éppen elég küz­delmet és fokozott munka­tempót jelentett, hogy mást ne említsünk, a Csongrád— Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kollektívájának — s mint a későbbiekben ki­derül, kereskedelmi partne­reinek is —, hogy a lakos­ság lehetőleg semmiben ne szenvedjen hiányt, s arány­lag zökkenőmentesein vé­szelhesse át a téli napokat. — Ma, pár nap távlatá­ból, s miután az enyhe idő beköszöntött, elmondhatjuk: nem kis feladat volt az áruellátás lebonyolítása — mondja dr. Csűri Ferenc, Megjegyzés Címzett: a posta A napokban kaptunk hírt arról, hogy a kunszentmik- lós-bösztori tsz és az ottani tanyavilág újra postai kézbe­sítő nélkül maradt. Sokat késnek a levelek, a táviratok lassan érnek célba, az újsá­gok pedig legtöbbször nem is érkeznek meg. A termelőszövetkezet na­ponta kihordja a saját címé­re érkezett küldeményeket, esetenként a tagokét is, de ez csak fél megoldás. Az elmúlt évben hasonló probléma adódott e terüle­ten. s úgy látszik, most is­mét bosszankodhatnak a bösz- töriek. Állítólag a külterületi kézbesítők azért mondanak le állásukról, mert kevés az il­letményük. Sürgősen meg kellene vizs­gálni ezt az áldatlan helyze­tet, s a lehetőségek szerint egy differenciált intézkedés­sel pontot tenni az ügy végé­re. A posta illetékesei tavaly már egyszer megoldották a problémát. Biztos, hogy most is segítenek. Legalábbis eb­ben reménykednek azok az emberek, akik felé „mosta­nában ritkán jár a posta . . Sz. A. a fiók igazgatója. — Körze­tünkben alig-alig volt elő­nyösebb a helyzet, mint a Dunántúlon. Az ottani hó­torlaszok helyett nálunk megannyi járhatatlan, vagy csak nehezen járható út gátolta a szállításokat. Azt se feledjük, hogy boltjaink többsége a főközlekedési utaktól távol, vagy éppen­séggel a tanyavilágban van. Szakmai berkekben az idei év végét — és nem is csak tréfálkozva — „az év­tized csúcsforgalmának” ne­vezzük. Áll ez az árunak mind a mennyiségére, mind a forgalmi értékére. S az évnek éppen ezek a „legfo- gósabb” végső hetei az is­mert időjárási nehézségek­kel, a mostoha útviszonyok­kal párosultak. Szeren cséré kereskedelmi partnereinkkel még idejé­ben szót értettük. Ily mó­don sikerült soha nem ta­pasztalt egyetértést kiala­kítanunk, amelynek kézzel­fogható eredményei ebben a zord dekádban lépten- nyomon megmutatkoztak. Az AKÖV által rendelke­zésünkre bocsátott kocsi­parknak is köszönhető, hogy szállítási lemaradásunk de­cember 10-én nem volt na­gyobb félnaposnál! Egyéb­ként naponta 20 vagon árut kell nemcsak kiszállítani, ’ hanem nagyjából ugyan­ennyit fogadnunk is. Sokat segített a Kecskeméti Uni- ver Szövetkezet is, amely munkánkat ugyancsak fo­lyamatosan, több szállító járművel igyekezett zökke­nőmentessé tenni. Ne feledkezzünk meg vállalatunk szállítási dolgozóiról sem, akik az utóbbi napokban a szó szo­ros értelmében éjt nappallá téve gondoskodtak, nagy nehézségek közt az áru ren­deltetési helyre juttatásá­ról. Még a megyeszékhe­lyen is előfordult, hogy egy- egy félreeső utca boltjába csak többszöri átrakással jutott el — de mégis elju­tott — a megrendelt áru. A tanyavilágban néhol több száz méterre vállon kellett bevinni az élelmiszert, fű­szert stb. A Petőfi Népe egyik cik­ke vállalatunkat „a lakos­ság éléskamrájának” ne­vezte. Ez az igaz, s egyben megtisztelő cím kötelez is. De, mint említettük, ennek a rangnak a megtartásához hozzájárult dolgozóink és partnereink együttes, önfel­áldozó munkája. Ennek kö­szönhető, hogy a karácso­nyi idényáru — 8 vagon szaloncukor és másfél va­gon csokoládéféle — már teljes egészében a boltok raktáraiban és polcain van. Most a szilveszteri cik­kek mellett a rendes napi, közszükségleti cikkek fo­lyamatos kiszállítása a leg­fontosabb feladatunk. Bí­zunk benne, hogy munka­társaink és a partnerek lel­kiismeretes összefogása ez­után is leküzdi majd a ne­hézségeket J. T. Kutak és vizek Megfúrják a 10 millió éves miocént Napjaink egyik legdrá­gább „nyersanyaga” a víz: világszerte mind nagyobb gondot okoz a városok, fal­vak, ipartelepek, hatalmas vízigényének kielégítése A föld felszínén található készletek ugyanis kimerü­lőben vannak, s a mélyből néha több mint ezer mé­terről kell felhozni a víz­kincseket Nem véletlen te- hát hogy napjainkban már mintegy 50 000 fúrott kút ontja a vizet az ország­ban, s jelenleg is évente 600—700 újabb nagy vízhozamú kutat létesítenek. A Vízkutató és Fúró Vál­lalat alaposan el van lát­va megrendelésekkel, 70 fúróberendezése szünet nél­kül járja az országot s idén is összesen mintegy 80 000 méter fúrást végez­nek. Felkészült az ünnepekre a pezsgőgyár A Magyar Állami Pince- gazdaság Budafoki Pezsgő­üzemében jól felkészültek az idei év karácsonyi és szilveszteri ünnepeire. Az utolsó negyedévben a tava­lyi 360 ezerrel szemben 500 ezer palack pezsgőt szállí­tanak a boltokba. Újdonság a mintegy 50 forintos ár­ban piacra kerülő mini- pezsgőskészlet, amely ízlé­ses csomagolásban Char­mant Doux, az Extra Ru­bin és a Hungária demi Sec 1—1 kétdecis palackját tar­talmazza. Képünkön: A budafoki pincék meghitt csendjéban ezrével sorakoznak az ün­nepekre szánt, pezsgővel töltött palackok. — Bara István felvétele) Gyermekvágyak K az ajándékot, akkor min- „Én úgy képzelem el, dig ki kell menni a kony- hogy kapok karácsonyra hába. Én vágyom egy a villanyvasutamhoz egy , .. ___ . ,, gombfoci után, és mikor új mozdonyt. Nagyon jó a racsony Az ünnep környezetükről. elefcnod- beme ek m h va_ ; ^ \ tv_%yen sok eredetet lexikonok- jukról is. Íme közülük ne- lami más qU mesés’ történetet láthatnék. Édesapámnak egy meleg Szüleim és nagymamám ból ismerhetjük meg. A hány: S3» -ÄK isssTM, 57 =5 Smisr; elmúlt varázsáról beszél- és megkapnám a villany- nek. Fenyőillat, s gyertyák vasutat. Sok csillagszóró n „ meatázhat imbolygó fénye. Az évti- volna, s lenne a fán színes " zedrk távolából igazán lámpa. Nézhetnénk az éj­szépnek tűnnek ezek az szakai előadást a tévében, retném, esték. Ilyenkor háttérbe és kimehetnénk hógo- szorul az egész éves, kará- lyózni.” csony előtti és utáni nyo- „Szeretnék egy 195 fa morúság is. Az az idő, rintos távirányítható tan- készítettem.” ő Lászlófalvára jár dolgoz- kis ajándéknak, amit ma- ni motoron és télen köny- gam készítettemé „Vidámnak szeretném az A karácsony estén sze- fstét‘ Szép karácsonyfánk ém, ha édesapám és &™SJ£ett™k Lffi# ‘ édesanyám örülne. Én pe- házt Portat. De meg a szu­dig odaadnám nekik az ajándékokat, amiket amikor a kisgyerekek en- kot karácsonyra. Meg is lók is igazán boldogok le- Tf gyének. Az az este boldog­sággal teljen el, és vidám­ság töltse el az egész vilá­Vajon hogyan fogalmaz- nem tudom, hogy nak ma a gyerekek? Mit tank, vagy nem lesz.” várnak, milyennek szeret-- „Én nagyon nék ezt a karácsony es- egy óriási karácsonyfát, tét? A ,uATj0,t0m j,- . „ .,Én azt szeretném, ha got karácsonykor.” ™h.a‘ £: Storniirhabundát kapnék. Tu- És mi kívánhatunk-e , ' % Za e ff nil ven fa hnau nem arm art dóm, hogy anyukám azt is mást, minthogy ezeknek a s^kszo. hi ba mondtamho^lgen Tgy hit megengedné, hogy a fenyő- 9-10 év« gyerekeknek tel­sokszoi hiába! monata, hogy igen. így haí m feldíszitsem Egy texas_ jesüljön minden vágya. Az nadrágot is szeretnék. Per- óriás karácsonyfák, a ba- szeretnék 8Ze sok Puszit is■” bacsodák, autók, csillaga „Ügy szeretném, ha szóróh , édességtornyok,_ és kecskeméti Zrínyi amit remélhetőleg mi di- anyukáék elmennének va- !Jiasf)lyol<; ünn®P® legyen a Ilona Általános Iskola szitunk fel. Aputól talán lahova. Mi a tesvéreim- Raracsony' ”AZ 2 est mel feldíszítenénk a fe- boldogsággal teljen el és - Lili i,n,aTx-iz. Vidámság töltse el az egesz harmadik-negyedik osztá- megkapom a vasúthoz va lyosai kérésünkre papírra ló kiskocsikat. Anyutól nyőfát, s mire hazajönné írták vágyaikat. Kitépett egy szánkót, a nagymama- nek, már ragyogna a ka­füzetlapokra — néhol he- tói egy nagy citromos tor- rácsonyfa a dísztől És lyesírási hibákkal —, de tát várok.” őszintén. Ezek a néhány „A karácsony hoznának ajándékokat, pél- esténk dául korcsolyát, csizmát, világot.” E nnél szebb csak az lenne, ha az év min­den napja a világon min­mondatok, sok mindent olyan, amilyet most leírok, és sok mindent. Aztán denki számára boldog és elárulnak, nemcsak a gye- Először, mikor édesapám mi is odaadnánk a télapó- békés lenne. rekekröl. hanem családi a karácsonyfa alá rakja csomagot Kocsis Anna A sok érdekes munka kö­zül a soproni, szombathe­lyi és a nagykanizsai külö­nösen jelentős. Sopron ha­tárában Fertőrákoson mio­cénkorú rétegek feltárása folyik több mint 10 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegekből fakasztanak vi­zet. összesen 14 kutat fúr­nak, s ezek bekapcsolásá­val hosszú időkre megszün­tetik Sopron vízellátási gondjait. Fertőrákostól már megkezdődött a táv­vezeték építése, s így a jö­vő évben megindulhat a vízszolgáltatás is. A vállalat munkája nyo­mán egymás után telepíte­nek új hévízkutakat is az ország legkülönbözőbb te­rületein. A Szentes mellet­ti Fábiánsebestyén község­ben például a három ter­melőszövetkezet közös vál­lalkozásaként létrejött „SERTÖV” részére csak­nem 2000 méter mélységű hévízkutat fúrtak ahonnan percenként 1800 liter, 96 Celsius-fokos vizet kap a sertéstenyésztő telep. A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben most fejezték be egy több mint 1300 méter mélységű kút építését, amelynek 68 fokos vizét komplex módon hasz­nosítják, elsősorban azon­ban a melegágyak fűtésé­re használják. Jászárokszál- láson egypercenként 1680 liter hévizet szolgáltató kutat sikerült fúrni ahon­nan a strandfürdőt látják majd el vízzel. Tiszakécskén és Kiskő­rösön ugyancsak a stran­dok vízellátásához építe­nek nagy mélységű ku­takat, míg Forráskúton a helyi termelőszövetkezet, Pápán pedig a textilgyár kíván­ja hasznosítani a nagy mélységből érkező meleg­vizeket A közelmúltban adták át rendeltetésének a nagykőrösi és a gyöngyösi vízmű új kútjait is ame­lyeknek bekapcsolásával je­lentősen javul majd a két város vízellátása. A vízkutató vállalat te­vékenysége iránt külföld­ről is egyre jelentősebb az érdeklődés. Mongóliában tíz éve dolgoznak már a vállalat szakemberei, s ez. alatt csaknem 300 mély­fúrású kutat építettek. A vállalat főgeológusa, dr. Dobos Irma tanácsadóként két éven át Kubában mű­ködött. Jeney Gyula fúró­mérnök pedig most indult — ugyancsak két évre — Marokkóba, ahol egy víz­kutató expedíció munkáját készíti elő. Jövőre már várhatóan két fúróbe­rendezéssel indulhatnak vi­zet keresni és feltárni szakembereink Észak-Afri- kába. Szakembereink várható­an részt vesznek majd Belgrád hévíz- és eset­leg gyógyvíz forrásai­nak létrehozásában is. Terveket készítettek — ju­goszláv felkérésre — a töb­bi között melegházak fűté­sére, s a vállalat előrelát­hatóan megbízást kap a reskováci, valamint a bu- janováci hévízfürdők víz­ellátását szolgáló új kutak építésére. Szabadkán a vál­lalat szakemberei hamaro­san megkezdik egy új kút fúrását s a jugoszláviai Nafta-Gas tröszttel együtt­működve megpróbálják a korábban létesített, de a szénhidrogén-feltárás szem­pontjából meddő fúrásokat hévízkutakká kiépíteni. N. L. Kendőzetlenül Vadhajtás Üjabb vadhajtást tett a bürokrácia amúgy is terjedelmes lombú fája. Most is arról van szó, mint a bürokrácia eseté­ben mindig: a vásárló, az ügyfél rovására, annak bosszantására törekszenek az illetékesek. Ez tökéle­tesen sikerül mindig, hi­szen az ember ki van szol­gáltatva különböző eljárá­soknak, határozatoknak, javaslatnak, újításnak. Ez­úttal egy újítással állunk szemben. S hogy ez kinek az ötleteiből született, hogy ki fogadta el, pzt fe­lesleges volna kideríteni, A lényeg változatlan: kál­váriát kell j„ i, várakoz­ni muszáj hetekig, mert az ügyet vizsgálják. Beszéljünk konkrétan. Nemrégiben még úgy volt, hogy az ember bevitte az elromlott vasalót (termé­szetesen a garanciális időn belül) a GELKA-hoz, ott egy igazolást adtak róla; nem lehet megjavítani, Ezzel a papírral a kedves vevő bement az üzletbe és kicserélték a használha­tatlan, német gyártmányú automatikus vasalót. Va­laki azonban rájött, hogy ez túlságosan egyszerű. Változtattak tehát az eljá­ráson. Most az a helyzet Ked­ves Olvasó, hogy ha bevi­szed a használhatatlan vasalódat a GELKA-hoz, ott adnak egy papírt arról, hogy tényleg bevitted és tényleg rossz. Ezt azonban a központi illetékesek Bu­dapesten nem hiszik el 9 GELKA kecskeméti szak­embereinek. A vasalót és a papírokat fel kell kül­deni a fővárosba. Ott „ki­vizsgálják” az ügyet, köz­ben eltelik egy hónap és te gyűrött ingben, vasalatlan nadrágban jársz a munka­helyedre, s vérbenforgó szemmel olvasod a plaká­tot: legyen mindig jól öl­tözött. Esetleg kölcsön ké­red a szomszéd vasalóját egyszer, de minden har­madnap azért azt sem le­het. Vársz, vársz a vasalóra, de egy hónap múlva még semmi jele az intézkedés­nek. Lehet, hogy közben lejár a garanciális idő és visszaadják ezzel: sajnos, nem az ö asztaluk. Ha már itt tartunk, hadd említsünk egy má­sik területét is a szolgál­tatásnak. Kecskeméten olajkályhát javíttatni úgyszólván lehetetlen. Már ami a gyorsaságot illeti. Ha elromlik a kályha (be­dugul, kilyukad stb.) tele­fonálsz a vas-műszaki nagykereskedelmi válla­lathoz, ahol feljegyzik és megígérik, hogy „néhány napon belül” jönnek a ba­jai szerelők és megnézik ha még tart a garancia. Ez tényleg így is törté­nik, csakhogy a néhány nap télen eléggé hosszú, főleg ott, ahol gyerek is van a családban. Arról nem is szólva, hogy ha lejárt a szavatossági idő, akkor tnindeuki levette ró­la a kezét, és ebben az esetben kétségbeesve sza­ladgálhatsz a városban, amíg találsz egy jószívű mestert, aki hajlandó meg­javítani. A hetvenezer lakosú Kecskeméten végül is ta­lál az ember szakértői, csak mindössze néhány nap szükséges hozzá. Ez viszont n*«:g mindig rövi- debb idő, mint a vasaló egyhónapos javítása. Hiá­ba, minden relatív... — dorgál ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom