Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

I 2. oldal 1969. december 14, vasárnap Gyülekezési tilalom Olaszországban (Folytatás az 1. oldalról.) elnevezésű neofasiszta pár. tot érinti, amely vasárnap­ra nagy tüntetést tervezett a fővárosban. Restivo azt is közölte, hogy Rómában és Milánó­ban a rendőrség összesen 100 személyt állított elő és hallgatott ki. A belügymi­niszter leleplezés számba menő bejelentést is tett: még egy milánói bankban találtak bombát, s ha ez az ötödik szerkezet is fel­robban, a jelenleginél még sokkal magasabb lett volna az áldozatok száma. Rómában 15 lakásban házkutatást tartottak, de a rendőrség az eredményről nem közölt részleteket. A vizsgáló hatóságok — írja az AFP — meg vannak győződve arról, hogy a robbanószerkezeteket szak. emberek készítették. Államcsínykísérlet Szudánban Numeiri tábornok, a szu- öáni forradalmi parancs­nokság tanácsának elnöke pénteken este a khartoumi rádióban bejelentette, hogy az országban összeesküvést lepleztek le, amelynek cél­ja a forradalmi rendszer megdöntése lett volna. A tábornok az imperialistá­kat és a muzulmán testvé­riség elnevezésű szélsőséges szervezetet vádolta az ösz- szeesküvés szervezésével. Numeiri közölte, hogy a közelmúltban Kelet-Szu- dánban egy amerikai re­pülőgép szállt le, amelyet az imperialisták azért küld­tek oda, hogy felderítse a később megszállandó tere­pet Az összeesküvők tervei értelmében felrobbantották volna a szudáni rádiót, hogy az országban zűrza­vart keltsenek. Tűzharc a levegőben ÚJABB GÉPRABLÁSI KÍSÉRLET Drámai tűzharc játszódott le szombatra virradó éjjel Dél-Európa felett 9000 mé­terrel egy repülőgép fedél­zetén. A repülőgéprablások történetében először for­dult elő. hogy sikerült meg­hiúsítani fegyveres támadók eltérítési szándékát. A tűz­harcban mindkét géprabló életét vesztette. Az etiópiai légitársaság Boeing—707 típusú utas- szállító gépe pénteken este indult menetrendszerű já­raton Madridból Róma és Athén érintésével Addisz Abeba felé. Mintegy fél órával a felszállás után Harry Jacoby amerikai üz­letiember. aki az első osz­tályon utazott, arra lett fi­gyelmes. hogy egy légikis­asszony izgatottan ront be az elsőosztályú fülkébe ' és egy vele szemben ülő fér­fihoz siet. Jacoby, mint ké­sőbb Athénben újságírók­nak elmondotta, sejtette, hogy a férfi biztonsági ügy­nök. mert a beszállás előtt figyelmesen végigmérte az utasokat és a gépre hor­dott poggyászokat. A stewardess idegesen súgott valamit a férfi fü­lébe, mire az felugrott és nekiesett egy utasnak, aki az első sorban ült és már kihúzta pisztolyát. Rövid dulakodás után a biztonsági ember hátracsavarta a fér­fi csuklóját, úgy, hogy a pisztolya visszanézett rá és lelőtte vele. A lövések za­jára a turistaosztályról be­rohant egy másik bizton­sági ember és pisztolyából ő is vagy hat lövést eresz­tett a már harcképtelen merénylőbe. Ezzel jóformán egyidejű­leg. mint Rav Calcutt, egy angol mérnök elbeszélte, hasonló küzdelem zajlott le a turistaosztályon is. Az el­ső osztályon eldördült lövé­sek hangjára felugrott a másik géprabló és előre igyekezett. A harmadik biz­tonsági ember rögtön ráve­tette magát, előrántotta pisztolyát és rálőtt a gép­rablóra. A dulakodásba ké­sőbb még valaki beavatko­zott és több lövég hallat­szott Végül az utasok kö­zül csodálatosképpen senki sem sebesült meg. a két fegyveres géprabló viszont holtan maradt a fedélzeten. Az etiópiai repülőgép az incidens miatt a római le­szállást kihagyva, hajnal­ban Athénban ért földet A légitársaság alkalmazottai nem engedték a fedélzetre a görög rendőrséget így azok a városban hallgatták ki a hétfőnyi legénységet, a 15 utast pedig szállodá­ban helyezték el. A holttes­teket átkutató legénység vallomásai szerint az agyonlőtt géprablók egyike egy 19 éves jemeni diák. a másik egy 24 éves szenegáli üzletember volt. akik állí­tólag Aden felé akarták el­téríteni a gépet. 500—500 dollár készpénzt ég egy robbanószerkezetet találtak náluk. Miután az athéni ügyész­ség úgy döntött, hogy az incidensre nem Görögor­szág légiterében került sor. a repülőgépnek minden to­vábbi nélkül megengedték, hogy folytassa útját az etió­piai főváros felé. A két agyonlőtt géprabló a fedél­zeten maradt. Az etiópiai légitársaság az utóbbi időben álcázott biz­tonsági őröket helyez el re­pülőgépein, mióta eritreai szeparatisták több merény­letet hajtottak végre repü­lőgépek ellen. Hz 1970. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) 1970-ben is jelentős az állami döntési körbe tar­tozó beruházások aránya. Sor kerül több egyedi nagy- beruházás — többek között a Barátság II. kőolajveze­ték, a Magyar Viscosa- gyár pan műszálüzeme, a Mohácsi Farostlemezgyár és egy új műtrágyagyár — megkezdésére. A vállalati beruházások­hoz nyújtott állami költ­ségvetési támogatás maga­sabb az ideinél. Az 1970. évi beruházási hitelkontin­gens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 milliárd fo­rint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő korábban értékhatár felet­tinek minősített vállalati beruházásokhoz, valamint egyes meghatározott cé­lokra (például az építő­anyagiparban a termelés bővítésére, az élelmiszer- iparban a bortárolók bőví­tésére, a tej begyűjtő-háló­zat bővítésére) biztosít. A beruházások ágazati szerkezete az ez évihez ké­pest kis mértékben válto­zik: némileg csökken a termelői, és emelkedik a nem termelő ágazatok, ezen belül a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az idei­hez képest mintegy 6 szá­zalékkal nő. Ezzel a har­madik ötéves terv előirány­zata teljesül. A növekedés a belföldi igények jobb ki­elégítése mellett biztosít­ja a tervezett exportot is. A terv feltételezi, hogy a fizetőképes kereslet, vala­mint a szabályozó rendszer, ben bekövetkező változások az iparvállalatokat a jelen, léginél erőteljesebben ösz­tönzik a termelés növelé­sére és a szükségletekhez való alkalmazkodásra. A terv szerint a gép­ipar termelése 7, a vegy­iparé 12, a villamosener­giaiparé 8,5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál lassabban növek­szik. Az építőanyagipar ter­melése — a jelentős fejlő­dés ellenére — még 1970- ben sem képes kielégíteni az igényeket, s ez szük­ségessé teszi az építőanyag­behozatal növelését. A munkaerő-gazdálkodás­ban és a termelékenység­ben javulásra van szük­ség, ezért a munkaügyi sza­bályozás úgy módosul, hogy fékezze a létszámemelést és jobban szolgálja a telje­sítmények fokozását. Az iparban foglalkoztatott lét­szám körülbelül 2—2,5 szá. zalékkal, az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 3—4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés tervezett növekedése feltételezi a Merész partizánakció Harcok Saigon közelében laoszi határ közelében le­vő területeket bombáztak. Támadásokat intéztek ezen. kívül Long Khanh térsége ellen is Saigontól 55 kilo­méterrel északkeletre. Katonai szóvivők beszá­moltak arról, hogy a fővá­rostól 45 kilométerrel északkeletre már harmadik napja kemény harcok foly­nak a DNFF egységei és amerikai csapatok között. A dél-vietnami partizá­nok szombatra virradóan Can Thotól 12 kilométerrel keletre dinamittöltetekkel felrobbantották a deltavi­déket Saigonnal összeicötő hidat. A híd biztosító ára , kirendelt őrség megfuta­modott. A forgalom telje­sen leállt, mert a hidat 90 százalékos károsodás érte. Közben B—52-es repülő­gépek a hajnali órákban a vállalati fejlesztési alapok felhasználásával a gyor­sabb gépesítést, a műszaki színvonal emelését is. Az építőipar termelése 1970-ben 7—8, az építés- szerelési tevékenység 7 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az építési te­vékenység öt év alatt lé­nyegesen gyorsabban fej­lődik, mint amivel a terv számok Az építkezések 1969. évinél kedvezőbb anyagellátása érdekében a hazai építőanyag-termelés mintegy 10 százalékos és az import 30 százalékos bővítésére van szükség. Mezőgazdaság A terv — átlagos időjá­rást feltételezve — a me­zőgazdasági termelés körül­belül 1 százalékos növeke­désével számol. Ezen be­lül a növénytermesztés eredményei várhatóan nem haladják meg az 1969. évit, az állattenyésztés termelé­si értéke emelkedik. Ehhez, hozzájárul, hogy az idei jó szemes- és szálastakar- mány-termés eredménye­ként a jövő évben elegen­dő takarmány áll rendel­kezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezer tonná­val lesz nagyobb, mint 1969-ben. 1970-ben az elmúlt évi beruházások és a tenyész­tési kedvet fokozó intézke­dések hatására az állatte­nyésztés termelési értéké­nek növekedésével lehet számolni. Emellett is azon­ban — a belföldi ellátás biztosítására — jelentős mennyiségű sertéshúsim­portra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar termelé­se^ körülbelül 4 százalékkal nő. Az év folyamán az élelmiszerekből általában kiegyensúlyozott ellátás várható. Közlekedés Az áru- és személyszállí­tás várhatóan 2 százalékkal növekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban to­vább csökken a vasúti és nő a közúti közlekedés részaránya. A közlekedési vállalatok az áruszállítási igényeket mennyiségileg képesek kielégíteni, a szál­lítási csúcsok idején jelent­kező nehézségek leküzdése azonban a munka nagyfo­kú szervezettségét követeli meg. A közforgalmú autóbusz­közlekedés teljesítményének növekedési üteme az elő­ző 3 év átlagához képest megkétszereződik. A lakos­ság személygépkocsi-állo­mánya tovább bővül. Javul a szerviz, és karbantartó­szolgálat. A hajózásban és a légiközlekedésben a jár­műpark jobb kihasználásá. val szintén növekednek a teljesítmények. A budapesti közlekedés javításában jelentős lépés a_ földalatti gyorsvasút el­ső, a Deák térig terjedő szakaszának üzembe helye­zése. Befejeződik a Baross tér rendezése, a Fehér úti főműhely építése és meg­történik a Hungária körúti felüljáró részleges átadá­sa. A nemzetközi távbeszélő­forgalom fejlesztése szem­pontjából nagy fontossá­gú, hogy üzembe lép a bu­dapesti távválasztó központ és a nyugati országokkal a távbeszélő- és televízió-ösz- szeköttetés kibővítését szol­gáló távkábel- és mikrohul­lámú rendszer. A távbeszé­lő főközpontok kapacitá­sa Budapesten 14 ezerrel, vidéken 4700-zal nő, ezen­kívül mintegy 13 ezer al­központi állomás belépést várható. Mindezek ellené­re a távbeszélő igényeket t. ljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem A terv egyrészt a belföl­di ellátás, másrészt a kül­kereskedelmi egyensúly kö­vetelményeit figyelembe vé­ve irányozza elő a külke­reskedelmi forgalom fejlő-} dését. A szocialista orszá­gok viszonylatában a kivi­tel 7—8, a behozatal 6—7 százalékos növekedése vár­ható. Intézkedésekkel ösz­tönzik a szocialista gépim-; port növelését és a fogyasz­tási iparcikkek behozatalá­nak növelését. Tőkés vi­szonylatban a kivitel 5—6 százalékos és a behozatal mintegy 10 százalékos nö­vekedése várható. A fél 4 kész- és a gépipari termé­kek kivitele továbbra is az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A könnyűipari cikkek kivitelének növeke­dése — a belső piac jobb ellátása érdekében — az ideinél kisebb. Életszínvonal, kiskereskedelmi áruforgalom, lakásápíiés 1970-ben tovább emelke­dik a lakosság életszínvo­nala. A pénzbevételek mintegy 8 százalékkal emelkednek; ezen belül a munkabérek és a munka- viszonyból származó jöve­delmek körülbelül 6 szá­zalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek pedig kb. 10 szá­zalékkal nőnek. „A kormány 1970-ben a fogyasztói árak stabilitásá­ra törekszik. Ezért a fix, illetve a maximált árak körét változatlanul fenn­tartja, ami azt jelenti, hogy nem nő a szabad árak kö­rébe tartozó termékek há­nyada. Figyelemmel azon­ban a szabad árak terüle­tén várható emelkedésekre és csökkenésekre, a terv azzal számol, hogy a fo­gyasztói árszínvonalban — mintegy 1—1,5 százalékos növekedés következik be. Az árszínvonal változását is figyelembe véve az egy keresőre jutó reálbér növe­kedése 2,5—3 százalék, az egy főre jutó reáljövede­lem emelkedése 4,5—5,5 százalék”. / Ezzel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom, folyó áron kb. 9 százalék­kal (változatlan áron 7,5— 8 százalékkal) emelke­dik. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az idei­nél 8 százalékkal nagyobb értékesítésre van lehető­ség; a ruházati termékek forgalma körülbelül 9, a vegyesiparcikkeké pedig kö­rülbelül 11 százalékkal nÖ4 vekszik. A legdinamiku­sabb fejlődés a tartós fo­gyasztási cikkek értékesítés sében várható. Az idei 22 ezer gépkocsival szemben 30 ezret vásárolhat a la-- kosság. Az építőanyagok forgat ma 11 százalékkal emel­kedik. Javul az ellátás ce­mentből, tetőfedőanyagoki ból, falicsempéből. A kiskereskedelmi for-' galom növekedése elsősor­ban az ipari termelés meg­felelő növelését kívánja meg. Emellett bővíteni kell a fogyasztási cikkek im­portját is. 1970-ben kereken 70 ezer lakás épül. A harmadik öt­éves terv lakásfejlesztési előirányzata mintegy 18 ezerrel túlteljesül. Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1400-zal nő. A szociális otthonokban kb. 1200-zal emelkedik a helyek száma; a tervidőszak végén 10 ezer 60 éven fe­lüli lakosra kb. 153 szo­ciális otthoni ágy jut. A bölcsődei helyek száma 1100-zal bővül és az év vé­gén több lesz, mint amit a harmadik ötéves terv elő­irányzott; mintegy 5000 új óvodai hely létesül. Fel­épül kb. 600 általános is­kolai és mintegy 100 közép­iskolai tanterem, továbbá 80 középiskolai műhelyte­rem. A szakmunkásképzés hálózata mintegy 130 osz­tályteremmel, 2400 műhely­termi és 700 diákotthoni hellyel bővül. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfo­lyamán a nappali tagozatú hallgatók száma kb 4400 lesz. Az egyetemeken és főiskolákon 9600 — az ez évihez hasonló számú — nappali elsőéves hallgató felvételére kerül sor. * A jövő évi népgazdasági terv előirányzatainak ki­alakításával egyidejűleg megtörtént a szabályozó rendszer összehangolása a terv fő követelményeivel; egyes elemeinek 1970-ben történő módosításai a sza­bályozó rendszer alapelveit nem érintik, hanem azok következetesebb alkalma­zását szolgálják. A módo­sítások elsősorban a belső piaci egyensúly megerősí-. tését, a lakosság ellátásá­nak javítását, a külkeres-; kedelemben az egyensúly fenntartása mellett a gaz­daságosság javítását és a munkaügyi gazdálkodás hatékonyságának növelését segítik elő. Az 1970. évi fejlődéssel tovább bővül a vállalatok, intézmények önállósága, de ezzel együtt növekszik tár­sadalmi felelősségük is. A népgazdaság jövő évi fej­lődése, a következő terv­időszakok megalapozása elsősorban a vállalatok, in. tézmények jó munkáján múlik. A Minisztertanács felké­ri a társadalmi szerveket, hogy az 1970. évi népgaz­dasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szo­cialista munkaverseny ki­bontakoztatásával mozdít­sák elő a terv valóra vál­tását. A kormány felhívja a la­kosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit és dolgozóit; odaadó munká­jukkal biztosítsák az 1970. évi népgazdasági terv tel­jesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom