Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

*. oldal 1969. december 13, szombat Népirtó háború Dél-Vietnamban AZ FKP EGYSÉGRE SZÓLÍT Előrehaladás a leszerelési tárgyaláson Thompson elutazott Helsinkiből A DECEMBER közepi moratóriumon pénteken, szombaton újabb száz jel­képes koporsót készíthet­nek a felvonulók, s újabb száz nevet sorolhatnak fel az eddigi 40 ezer mellett. Legalább százat, ha nem többet, hiszen a legutóbb közzétett amerikai veszte­séglista szerint újabb száz amerikai katona halt meg Dél-Vietnamban. A mora­tórium nap felvonulói — a világ emberséges közvéle­ménye által támogatva — joggal teszik majd hozzá, hogy újabb száz amerikai katona halt meg értelmet­lenül. AZ AMERIKAI politika héjáit azonban ez nem za­varja, Barry Goldwater szenátor, egykori elnökje­lölt például, aki az 1964-es választásokon azért bukott olyan nagy arányban, mert az atomfegyverek bevezeté­sét javasolta a vietnami há­borúba. ezekben a napok­ban látogatott csapatszem­lére Vietnamba. Kijelentet­te a párizsi tárgyalások eredménytelensége miatt helyeselné, ha Nixon fel­újítaná a VDK elleni bom­batámadásokat. NOHA a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni bombázásokat az USA több mint egy éve szüne­telteti. népirtó jellegű ke­gyetlenség van éppen elég. A világ közvéleménye még napirendre sem tért a My Lai-i tömeggyilkosság fe­lett. s máris itt az újabb hír, ez egészen friss, nem tavaly, hanem az idén no­vemberben történt, hogy a dél-vietnami Quang Nam tartomány kis falujában 240 polgári lakost, aggas­tyánokat. gyermekeket, asz- szonyokat mészároltak le a benyomuló amerikai kato­nák. AZ UTÓBBI napokban több amerikai szenátornak eljuttatták azt a nyilatko­zatot, amelyet az amerikai hadsereg két volt tisztje tett egy amerikai bíróságon a vietnami kegyetlenkedé­sekkel kapcsolatban kiadott utasításokról. A két volt hadnagy a nyilatkozatban a többi között kijelentette: már akkor amikor még az Egyesült Államokban elő­készítő kioktatáson vettek részt, parancsot kaptak, hogy amint Vietnamba ér­keznek, toborozzanak zsol­dosokat a szabadságharco­sokkal rokonszenvező viet­namiak kivégzésére. Még a saigoni bábrezsim tisztvi­selői is kénytelenek elis­merni az agresszorok és csatlósaik által elkövetett vérengzéseket. A saigoni képviselőház hadügyi bi­zottságának elnöke jelen­tette ki épp tegnap, hogy a birtokukba került okmá­nyok és tanúvallomások azt bizonyítják, valóban volt tömegvérengzés My Lai- ban, ezenkívül egy szom­szédos faluban. Tu Cung- ban is. Ilyen körülmények között a My Lai-i tömegvé­rengzést nem lehet elszige­telt jelenségnek tekinteni, ahogyan azt az amerikai elnök legutóbbi sajtóérte­kezletén kijelentette. Nem véletlen. hogy William Fulbright szenátor, a kül­ügyi bizottság elnöke újabb határozott támadást inté­zett a Nixon-kormány úgy­nevezett vietnamizálási po­litikája ellen. A szenátor kijelentette: a vietnamizá­lási program csupán a holt­pontra jutott népirtó hábo­rú folytatása. Az Egyesült Államok jog. s ok nélkül folytatja ezt a háborút. Kö­vetelte. hogy a katonai ak­ciók helyett a Nixon-kor­mány tegyen haladéktalan lépéseket a párizsi tárgya­lások sikere érdekében. AZ ORSZÁG helyzetét elemzi és a belőle adódó politikai következtetéseket vonja le a Francia Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának pénteki közle­ménye. E -szerint politikai téren az összes reakciós erők, különösen a centra­listák az egyre önkénye­sebb eszközökhöz nyúló Chaban-Delmans kor­mány körül csoportosulnak. Nemzetközi téren olyan po­litikát folytatnak, amely egyre szorosabban akarja az Atlanti Tömbhöz hozzá­fűzni Franciaországot. A demokratikus megújulás feltétele — hangzik az FKP Politikai Bizottságának fel­hívása, hogy minden mo­nopóliumellenes erő akció­egységre lépjen. Ebben a Francia Kommunista Párt és a Szocialista Párt kü­lönleges felelősséget visel. NYOLCVANHÉT szava­zattal egy ellenében és 23 tartózkodás ■ mellett az ENSZ-közgyűlés az Afrika déli részén kialakult hely­zettel kapcsolatban hozott határozatot. Elítéli Dél-Af­rikát és Portugáliát a poli­tikai foglyokkal szemben tanúsított embertelen bá­násmódért. s felszólítja Nagy-Britanniát. hogy te­gyen eleget a világszervezet korábbi felhívásainak, és akár erővel is avatkozzék be Rhodesiában az emberi jogok védelmében. A köz­gyűlés 52 szavazattal tizen­három ellenében 49 tartóz­kodással elfogadott határo­zatában elítélte Izraelnek a megszállt arab területeken alkalmazott módszereit a kollektív büntetés politiká­ját. mert az megsérti az emberi jogokat. AZ AFRIKAI Dahomey- ban. ahol néhány nappal ezelőtt puccsal megdöntöt­ték a kormányt, lassanként visszatér az élet a rendes kerékvágásba. Az ország három volt elnöke üzenetet intézett Kouandete ezredes­hez. a katonai puccs veze­tőjéhez. és megelégedését fejezte ki a fejlemények miatt, A volt elnökök sze- ript Dahomeyban most igen kedvezőek a feltételek az ország gyors előrehaladá­sára. K. A. Évi 2200 dollárral kerül olcsóbba az Egyesült Álla­moknak e<gy-egy thaiföldi, vagy dél-koreai zsoldos dél-rvietnami bevetése mint az amerikai katonáké. Er­re a következtetésre jut a washingtoni Evening Star című lap egyik cikke, amely szerint az amerikai kormány évente mintegy 7800 dollárt fizet ki a. thaiföldi és dél-koreai zsol­dosoknak, míg nagyjából tízezer dollárt fordít egy- egy amerikai katona zsold- jára és fenntartására. A valóságos számadato­kat a Pentagon a legszi­gorúbb titoktartással ke­zeli. A szenátus külügyi bi­zottsága korábban vizsgá­latot folytatott az idegen zsoldosok bevetésével kap­csolatban. A bizottság ada­tai szerint például az Egye­sült Államok Thaiföldnek hozzávetőleg egymilliárd Llevellyn Thompson, a Helsinkiben tárgyaló ame­rikai küldöttség fontossá­gi sorrend szerint máso­dik embere, pénteken ha­za utazott Helsinkiből. Ve­le együtt hagyta el a finn fővárost Harold Brown, a BVT-ülás Szudánban December 13-án Khar­toumban megnyílik a Bé- ke-Világtanács ülésszaka. A szudáni kormány és a szudáni békebizottság gon­dosan előkészítette a ta­lálkozót. A kharfcourrri ülésszakon nemcsak a Béke-Világta­nács tagjai vesznek részt, hanem ázsiai, afrikai, és látin-amerikai politikai és társadalmi szervezetek képviselői, továbbá az észak-amerikai békemoz­galom küldöttei is. dollár értékben adott ka­tonai és gazdasági segélyt, illetve fizette a háborúban bevetett thaiföldi zsoldos- alakulatok fenntartásának költségeit. Nixon a sajtó- konferenciáján „eltúlzott­nak” minősítette az egy­milliárdos összeget. Dél- Korea mintegy 48 500 zsol- doskatonát tart Dél-Viet­namban. Az Egyesült Államok a csapatok kiküldése fejé­ben felemelte a két or­szágnak nyújtott gazdasá­gi és katonai segélyt, a többi között nagy mennyi­ségű modem fegyver szál­lításával, ugyanakkor tel­jesen magára vállalta a zsoldosok felszerelését, el­látását, az anyagi térítések fizetését. Fulbright szenátor egy korábbi beszédében „a korrupció maximumának” minősítette az Egyesült Államok eljárását kaliforniai műszaki egye­tem igazgatója, a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—ameri­kai előtárgyalásokon részt­vevő amerikai küldöttség egy másik tagja. Mint az amerikaiak szó­vivője kijelentette, távo­zásuk személyes okokkal függ össze. Nyugati hírügynökségek szerint Thompson és Brown elutazása arra en­ged következtetni, hogy a helsinki tárgyalások záró­szakaszukhoz érkeztek. A Reuter valószínűtlennek tartja, hogy Szemjonev a szovjet és Smith, az ame­rikai küldöttség vezetője hétfő előtt újabb megbe­széléseket tartson. Az an­gol hírügynökség szerint az előzetes tárgyalási sza­kaszt kedden vagy szer­dán le is zárhatják. A szovjet küldöttséghez közel álló körökből a Reuter úgy értesült, hogy a szov­jet küldöttség elégedett a tárgyalásokon eddig edért eredményekkel. Pénteken délután fülsi­ketítő robbanás történt a milánói mezőgazdasági bank épületében. A robba­násnak a rendőrség első közleménye szerint 13 ha­lálos áldozata van és 90 ember sebesült meg az épületben, illetve annak környékén: a zsúfolt Piaz­za Fontanán a világhírű« Milánói Dóm közelében. Szemtanúk elmondták, hogy a téren pánik támadt, százak rohantak a környe­ző mellékutcák felé, hogy védelmet találjanak a le­zúduló téglák és üvegcse-/ repek elől. Több mint 50 mentőautót irányítottak a helyszínre, miközben a tűz­oltók a bank épületében már birkóztak a feltörő lángnyelvekkel. Körülbelül egy órával a Görögország kilépett az Európa Tanácsból Nyugati hírügynökségek pénteken délután gyorshír­ben jelentették, hogy Gö­rögország az Európa Tanács miniszterei bizottságának péntek délelőtti ülésén be­jelentette kilépését a ta­nácsból. miután annak 18 tagja közül 11 Görögország tagsági jogainak felfüggesz­tése mellett foglalt állást. Az Európa Tanács előző ülésén ugyanig a skandináv országok kezdeményezésére alakított vizsgáló bizottság a politikai terror, a foglyok kegyetlen megkínzásának széles körű alkalmazását állapította meg a katonai junta vezette Görögország­ban. A vizsgálat megcáfol­ta a puccsista ezredeseknek azt az állítását, hogy anti­demokratikus. erőszakos ál- 1 —n csínyüket és- szigorú terrorintézkedéseiket egy ál­lítólagos ..kommunista ösz- szeesküvés” veszélye vál­totta ki. Semmi sem bizo­nyítja egy ilyen összeeskü­vés létezését —. állapította meg az Európa Tanács elé terjesztett jelentés. milánói robbanás után, Róma központját is három detonáció rázta meg. Az egyik robbanás a Via -Ve­hető közelében, az orszá­gos munkásbank központ­jában pusztított, a két má­sik robbanás a Piazza Ve- nezián rengette meg a Vik. tor Emanuel-emlékművet. Egyelőre nem tudni, hogy volt-e, illetve mi volt az összefüggés a négy robba­nás között. A milánóiról a rendőrség még nem nyilat­kozott, de az egyik római robbanás helyszínén, az emlékműnél, a rendőrök házilag készült robbanó­szerkezetet találtak. * Az olasz minisztertanács pénteken este 9 órakor összeült a bombamerény­ietek ügyében. így számítgat a Pentagon Robbanás Rómában és Milánóban 13 HALOTT, 90 SEBESÜLT a moszkvai találkozóról A világközvélemény élénk érdeklődéssel fo­gadta a hét szocialista ta ország vezetői december 3—4-én Moszkvában meg­tartott találkozójának ered­ményeit. „A találkozó — mint vezércikkében a Prav­da megállapította: — meg­győző bizonyítéka annak, hogy tovább fejlődik a testvéri szocialista orszá­gok együttműködése, a nemzetközi' porondoft ki­fejtett tevékenységük ösz- szehangolása. Bulgária, Magyarország, a 1 Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia vezetői megvitatták a valamennyiüket érdek­lő nemzetközi kérdéseket, széles körű véleménycse­rét folytattak a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításával összefüggő problémák széles köréről.” A lap a többi között hangsúlyozta, hogy „a bé­ke és a biztonság érdekei megkövetelik, hogy min­den állam egyenjogú kap­csolatokat teremtsen az NDK-val, a nemzetközi jog alapján, ismerje el végle­geseknek és sérthetetlenek­nek a meglevő európai ha­tárokat, köztük az Odera— Neisse-határt. A nyugat­németországi politikai erők megnyilvánulásaiban észlel, hető változások kifejezik, hogy megerősödtek az együttműködés és az álla­mok közötti kölcsönös meg­értés politikájának folyta­tására irányuló társadalmi tendenciák.” A Scinteina utal az NSZK-ban megtartott vá­lasztások eredményére, majd megállapítja: „A moszkvai találkozó résztve­vői, amikor felhívták a fi­gyelmet arra, hogy az NSZK-ban továbbra is fennáll a revansizmus ve­szélye, hangsúlyozták, hogy az új nyugatnémet kor­mánynak az európai reali­tásokból kiinduló politiká­ját üdvözölni fogják mind a szocialista országok, mind az összes békeszerető né­pek.” „Az NDK lakossága számára fontos” — közli a Neues Deutschland Walter Ulbricht nyilatkozatát — „hogy a találkozóról kiadott közlemény egyértelműen megerősítette a követelést: valamennyi állam létesít­sen nemzetközi jogalapon egyenjogú kapcsolatokat az NDK-val, ismerje el vég­legesnek és sérthetetlennek a fennálló európai állam­határokat, beleértve az Odera—Neisse-határt is.” A francia polgári Le Monde párhuzamba állít­ja, hogy a moszkvai kom­münikében „egyaránt meg­található a Bonnban be­következett változások és a realisták növekvő befo­lyásának megállapítása, valamint annak a kíván­ságnak megerősítése is, hogy a nemzetközi jog alapján egyenjogú kapcso­latot kell kiépíteni az NDK- val és a meglevő határo­kat véglegeseknek és meg- változtathatatlanoknak kell elismerni”. A Rudé Právő december 10-i számában megjelent Gustáv Husáknak, a Cseh­szlovák Kommunista Párt első titkárának nyilatkoza­ta, amelyet a lap főszer­kesztőjének kérdéseire vá­laszolva adott a hét kom­munista párt vezetőinek a múlt heti moszkvai tanács­kozásáról és más időszerű nemzetközi problémákról. Husák kijelentette: „Ami­kor a Nyugat minden terű. létén közös politikát való­sít meg és következetesen érvényesíti ezt a NATO ke­retei között, teljesen ért­hető, hogy mi is tanács­koztunk és összefogtunk, hogy kifejezésre juttassuk alapvető osztály- és nem­zetközi érdekeinket.’’ * A lengyel sajtó kez­dettől bőven kommentálta a moszkvai találkozó ered­ményeit. A Trybuna Ludu Brandt és Scheel nyilatko­zatával összefüggésben visszatér a témára. „Brandt az eddiginél nagyobb két­kedéssel beszélt az európai biztonsági értekezletről is, sőt a konferencia ügyében előzetes feltételeket tá­masztott Hangoztatta ugyanis, hogy a konferen­ciának nem lenne különö­sebb értelme, ha előzőleg az NSZK és az NDK vi­szonyában nem történné­nek meg a Bonn által kö­vetelt változások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom