Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

4. oldal 1909. november 29. szómba! Van magnó és mégsincs Vannak már korszerű ma- ! a fogyasztók érdekeit kép- gyar kazettás magnetofo- j viseljük. A gyár ugyanis nők. A Budapesti Rádió-1 egyáltalán nem raktárra technikai Gyár kecskeméti i termel. A dobozokba cső­gyárában június óta készül- magolást követő napon már szállítják is a magnetofo­nek. A hazai üzletekben azonban nem lehet kapni. Ezért lengyel készülékek­kel és méregdrága Philips- termékekkel próbálja ki­egyenlíteni kereskedelmünk a keresletet. Hírt adtunk arról, hogy a kecskeméti üzemben na­ponta kétszáznál valamivel több, modern, hordozható, villamos hálózatról és tele­pekkel egyaránt működtet­hető Mii—21-es magnó ké­szül. A gyártmányok egy hosszú lejáratú kereskedel­mi szerződés értelmében a Német Demokratikus Köz­társaságba utaznak. A meg­állapodás 17 ezer készülék szállítását írja elő az idei évre. Eddig 14 ezret indí­tott útnak a vállalat. A gyártás üteme tehát lehető­vé tenné, hogy havonta 1000 —1500 MK—21-est a belke­reskedelem rendelkezésére bocsássanak. A minőségel­lenőrző intézmények jó vé­leményt adtak, s végre megérkezett a forgalomba hozatali engedély is. Hiány­zik viszont még az Arhi- vatal jóváhagyása, mivel a magnetofonok nem tartoz­nak a szabadáras cikkek csoportjába. A forgalomba hozatali engedély megszer­zése sem volt villámgyors folyamat, az utolsó szente­sítő pecsét késése viszont még mindig nem teszi le­hetővé, hogy a vásárlók hozzájussanak a készülé­kekhez. Amikor szót . emelünk a rugalmasabb intézkedések fontossága mellett, tisztán nokat. Az NDK-val kötött szerződés összesen 25 ezer MK—21-es exportjára vo­natkozik. A hazai forgal­mazás hosszadalmas előjá­téka hátráltatja, hogy a vállalatok gyorsan alkal­mazkodhassanak a felis­mert piaci igényekhez. Mert letagadhatatlan, hogy je­lentkezik fizetőképes keres­let Magyarországon is. A világ neves magnetofon­gyárai mintegy három éve kezdtek rátérni a kazettás készülékek termelésére. A kazetta zárt doboza az or­sós rendszernél biztonságo­sabb szalagtárolást tesz le­hetővé. A fokozott kímélet megengedi, hogy szupervé­konnyá váljanak a szala­gok, s ezáltal meghosszab­bodjon a játékidő. A keze­lése praktikus, a kis lapos dobozka egyetlen mozdu­lattal a helyére illeszthető. Az importnak — jelen esetben a lengyel, illetve a Philips magnetofonok be­hozatalának — egyik két­ségkívüli előnye, hogy ser­kenti a hazai választék bő­vülését. A nehezen érthető hosszadalmas eljárások megszűnését viszont — a jelek szerint — még az im­port sem eredményezi. A magyar kazettás készülé­kek belföldi értékesítése körüli huzavona így hozzá­férhetetlenné képes tenni azokat a korszerű készülé­keket is, amelyek pedig már kézzelfoghatóan létez­nek. Halász Ferenc Hazai filmek szocialista országoknak A MAFILM-stúdió leg­újabb terméséből válogat­tak a napokban Budapes­ten az európai szocialista országok filmátvételi bi­zottságai. A látogatás eredményes volt: a közel­jövőben csaknem tíz já­ték- és több rövidfilmün­ket tűzik műsorra a bará­ti országok filmszínházai­ban. A legtöbb vevőre Sze­mes Mihály „Az alvilág professzora” és Fábri Zol­tán „Isten hozta, őrnagy úr!” című alkotásai talál­tak. Az előbbit a Szov­jetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, az NDK- ban, Romániában és Ju­goszláviában, az utóbbit a Szovjetunióban, Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romá­niában és Jugoszláviában játsszák, öt szocialista or­szág — a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország* az NDK és Románia — vá­sárolta meg Palásthy Györgynek a „Csili Csala csodái” népszerű meséből készített, „A varázsló” cí­mű gyermekfilmjét A „Régi nyár” című svéd—magyar koproduk­cióban forgatott tv-játékot a Szovjetunióban, Bulgá­riában és Csehszlovákiá­ban mozikban vetítik, Lengyelországban és az NDK-ban pedig a tv-ben sugározzák. Megvették ezenkívül „Az idő abla­kai” (Fehér Tamás), a „Szemüvegesek” (Simó Sándor), „A nagy kék jel­zés” (Nádasi László) és a „Szeressétek Ódor Emí­liát” (Sándor Pál) című játékfilmjeinket s elkelt a stúdiók több kisfilmje is. jövedelmezőbb ‘ „bőrben’ értékesíteni Korszerűbb kapcsolat a mezőgazdasági nagyüzemekkel Érdekes költségszámítá­si tábla készült el a Gabo- nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, valamint a kele- biai Rákóczi Csillaga Ter­melőszövetkezet együttmű­ködéséről. Arról, hogy mi­lyen' gazdaságos a halastó mellett létrehozott pecse­nyekacsa-tenyésztés. A tá­pot — meghatározott recept alapján —a vállalat készíti, szállítja a termelőszövetke­zetnek. Az együttműködés mindkét fél számára igen előnyös. Az összeigzések szerint ebben az évben 145 ezer pe­csenyekacsát értékesített a szövetkezet A tiszta haszon meghaladja az egymillió fo­rintot. A törzsállománytól csaknem 320 600 tojást nyer­tek. amelynek a tiszta hasz­na kereken 600 ezer forint. Modellnek tekinthető Ebből is következik hogy a kacsatenyésztés igen jó üzlet a termelőszövetkezet­nek. A gazdaság vezetői el­mondják, hogy a - vállalat­tal történő együttműködés­nek köszönhétik ezt a ma­gas jövedelmet. A gazdaság nem tud elegendő takar­mányról gondoskodni és a keveréket is csak így tud­ja beszerezni. Ez a kapcsolat szinte mo­dellnek tekinthető. A me­gyében több helyen lenne lehetőség a halastavak ily módon történő, többszörös hasznosítására. A termelőszövetkezetek és a vállalat között egyre javul, egyre szorosabbá vá­lik a termelési, kereskedel­mi kapcsolat A mezőgazdasági üzemek tudják, hogy takarmányt érdemesebb „bőrben” érté­kesíteni. vagyis célszerűbb az állattenyésztésben hasz­nosítani. mint eladni. A korszerű takarmányozásnak ma már követelményei vannak. Az az üzem, amelynek nincs keverő be­rendezése. csak úgy jut táp­takarmányhoz, ha szerző­dést köt a vállalattal. Mi szívesen állunk minden ter­melőszövetkezet rendelke­zésére. Sőt az együttműkö­dést oly módon is fejleszt­jük. mint a már említett kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet eseté­ben. Először egyébként a madarasi termelőszövetke­zet-közi sertéskombináttal kötöttünk megállapodást. E szerint a többletnyereség 10 százaléka illetett volna meg bennünket, de erről is lemondtunk, hogy a közös vállalkozás befektesse fej­lesztési célokra — tájékoz­tat Sarok Antal, a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója. Alig győzik Megállapodás született a bácsalmási termelőszövet­kezet-közi sertéskombinát­tal, a mélykúti Üj Élet. az érsekcsanádi Búzakalász, a harkakötönyi Egyesülés termelőszövetkezetekkel. A vállalat minden esetben el­látja a közös gazdaságok ál­lattenyésztését keverékta­karmánnyal. oda is szállít- já. A többletnyereség 10 százaléka illeti meg min­den esetben, kivéve Mély­kutat, ahol 5 százalékban állapodtak meg. — Nekünk azért hasznos az ilyen együttműködés — magyarázza a vállalat igaz­gatója —. mert megoldjuk keveréktakarmányaink ér­tékesítését, a gyártó üzemek folyamatos működését. Hoz­záteszem, hogy egyelőre nincs gondunk, hiszen a hét takarmánykeverőnk alig győzi az igények kielé­gítését. Az idén 12 ezer va­gon körül gyártottunk. Jö­vőre ennél magasabb lesz a termelésünk. Több keverék­takarmányt készítünk mint amennyi lisztet őrölnek malmaink. Pedig néhány évvel ezelőtt kétezer vagon­nal kezdtük a termelést. A további fejlesztést meg­határozza a' jelenlegi üze­mek teljesítő képessége. Az új, korszerű kecskeméti ta­10. A Balaton és a Dráva mentén A januári kudarc után Hitler nem mondott le ar­ról. hogy visszafoglalja Bu­dapestet és szétzúzza a 3- Ukrán Front védelmét a Dunántúlon- Utasítására a 6. SS páncéloshadsereget az ardenneki arcvonalról a Dunántúlra irányították. Guderian vezérkari főnök ellenvetéseit Hitler a ma­gyar olaj nélkülözhetetlen­ségére hivatkozva hárította el. „Ha ön nem kap üzem­anyagot — mondotta neki — harckocsijai nem tud­nak mozogni és a repülők nem szállhatnak fel. Ezt önnek is be kell látnia. Az én tábornokaimnak azonban fogalmuk sincs a hadigazdálkodásról.” A 6. SS páncéloshadse­regnek a 6. hadsereggel együtt a Velencei-tó és a Balaton között délkeleti irányba kellett támadnia: egyidejűleg a 2. páncélos­hadseregnek Nagybajom­nál kelet, az „E” hadsereg­nek pedig a Dráva déli partjáról. Dőlni Miholjac térségéből észak felé kel­lett csapást mérnie. E há­rom találkozó irányú csa­pással tervezte a német hadvezetés szétzúzni a 3. Ukrán Front csapatait, s maradványaikat visszavetni a Duna mögé. A támadó csoportosításba összesen 431 ezer katona és tiszt. 5630 löveg és aknavető, 807 harckocsi és rohamlöveg, valamint 850 repülőgép tar­tozott. Budapest felszabadí­tása után a 2. és 3. Ukrán Front csapatai a főhadi­szállás február 17-i utasítá­karmánykeverő 12 vagont készít naponta. A terv szerint a vállalat a következő években a meglevő üzemeket bővíti, s újakat is szándékozik építe­ni. ehhez azonban anyagi eszközök szükségesek. Ugyanúgy, mint a kukori­catárolás megoldásához. Je­lenleg is ez utóbbi okozza a legnagyobb gondot. A vál­lalat december 31-ig 6300 vagon tengeri átvételét akarja megoldani. Az elhe­lyezés még nincs megoldva. Egymás után épülnek a szükséggórélc. Solton pél­dául 11 ilyen ideiglenes, egyszerű tároló épül. hogy minél kevesebb terményt kelljen prizmázni. Sürget a fejlesztés A gondok egyre feszíte­nek. A termelő üzemek az utóbbi évek alatt megkét­szerezték a kukorica hol- dankénti termésátlagait és a következő években ha­sonlóra lehet számítani. Mindezek sürgetik a vál­lalat eddiginél gyorsabb ütemű műszaki, 'technikai fejlesztését Az elgondolá­sok már megvannak, de kérdés, hogy lesz e elegen­dő anyagi eszköz megvaló­sításukra. A lehetőségekhez mérten addig is igyekszik a válla­lat erősíteni a korszerű együttműködést a termelő üzemekkel. A Városföldi Állami Gazdasággal törté­nő megállapodást már elké­szítették és most tárgyal­nak a Solti Állami Gazda­sággal hasonló témában. K. S. sara megkezdték a bécsi támadó hadművelet előké­szítését. Ezen a napon Ko- marno körzetéből 400 né­met páncélos váratlan tá­madása érte a 2. Ukrán Frontnak a garami hídfő­ben védő 7. gárdahadsere­gét. Foglyok vallomásából kiderült, hogy a támadást a 6. SS páncéloshadsereg I. páncéloshadteste indí­totta. A szovjet főhadiszál­lás kezdetben kétkedett az adat valóságában. mert Marsall amerikai vezérkari főnöktől olyan értesítést kapott, mely szerint a né­metek ezt a hadsereget Becs és Moravska—Ostrava körzetébe csoportosították át. hogy csapást mérjenek vele Lodz irányába. Az események azonban bebi­zonyították; Marsall tábor­nok információja téves. Ez után a főhadiszállás utasította a 3. Ukrán Front parancsnokát: készüljön fel szívós védelemre és vérez- tesse el a támadó német csapatokat, majd legké­sőbb március 16-án men­jen át ellentámadásba. Rö­vid idő állt rendelkezés­re, de a szovjet csapatok ezt maximálisan kihasznál­ták és március 5-én estig több védelmi terepszakaszt berendeztek. Különös gond­dal szervezték meg a pán­célelhárítást azokban az irányokban, amelyekben az ellenséges páncélosok tá­madásával lehetett számol­ni. A 3. Ukrán Front ál­lományába 407 ezer kato­na és tiszt. 6890 löveg és aknavető. 407 harckocsi és rohamlöveg. valamint 965 repülőgép tartozott. Lét­szám, tüzérség és repülő­gépek tekintetében az erők tehát nagyjából egyenlőek voltak, de harckocsikat il­letően a németek kétszeres túlerővel rendelkeztek. 1945. március 6-án reg­gel három irányból meg­kezdődött a német táma­dás. Tíz napon át hallatlan hevességgel tombolt a küz­delem. amely egyúttal a szovjet hadsereg utolsó vé­delmi hadművelete volt a Nagy Honvédő Háborúban. A focsapas irányában védő szovjet csapatok ret­tenthetetlen bátorsággal álltak helyt a német pán­célosok szüntelen rohamai­val szemben. Egy-egy ki­emelkedő hőstett híre fu­tótűzként terjedt el az arc­vonalban. s a példa köve­tésére lelkesítette a kato­nákat. Két testvér. Csemüh Andrej és Vaszilij géppus­kások állását egy csoport hitlerista rohamozta, harc­kocsi fedezete mögött A géppuskások sűrűn pász­tázták a gyalogságot, és nagy pusztítást végeztek soraikban. Ám a páncélos vészes gyorsasággal köze- ledett. Felo volt, hogy her- nyótalpaival egyszerűen el­tiporja a géppuskafészket. A két testvér azonban nem ijedt meg. Lehúzódtak az árokba, bevárták, míg a kolosszus elhaladt fölöttük amikor pedig megfordult! hogy földbe tiporja őket, kézigránátjaikkal felrob­bantották. Rendkívül véres harcok és nagy veszteség árán az ellenség március 15-én es­tig a Sió és a Sárvíz-csa­torna között kijutott Si­montornyáig. a Velencei-tó felé támadó csoport pedig elérte Gárdonyt. Itt azon­ban megtorpántak, a szívós ellenállás annyira felőrölte erejüket, hogy kénytelenek voltak átmenni védelembe. Tippelskirch volt német tábornok szerint a kudarc Hitlernek ..a csontja vele­jéig hatott Az itt bevetett SS-hadosztályok részei, köztük saját testőrsége, akiknek hűségére ő szikla- szilárdan épített, nem áll­ták meg a helyüket.' 5k is a végén voltak az erejük­nek és a hitüknek. Határ­talan haragjában megpa­rancsolta, hogy fosszák meg őket a nevét viselő karszalagoktól.” Nem járt eredménnyel a Dráva déli partjáról és Nagybajom térségéből in­dított német támadás sem. A Dráván átkelt németek két kis hídfőt létesítettek ugyan, de a sikert nem tudták kifejleszteni. Az 1. bolgár hadsereg csapatai, egy szovjet hadtesttel meg­erősítve. március 22-ig szétzúzták az átkelt ellen­séget. E harcokban együtt­működtek a lg. jugoszláv hadosztállyal, melynek vaj­dasági magyarokból szer­vezett XV. Petőfi Sándor Rohamdandára Bolman— Torjanci—Beremend—Luc térségében küzdött a fa­siszták ellen. Nagybajom­nál szovjet és bolgár egy­ségek verték vissza a né­met rohamokat. Hősi helyt­állásuk elvéreztette a tá­madókat. s az áttörés ezen a szakaszon sem sikerült. Szovjet, bolgár és ju­goszláv katonák a balatoni védelmi hadműveletben meghiúsították Hitlernek a háború elhúzására irányuló terveit. Harcaik során nem csupán állásaikat védték a rátörő ellenséggel szemben, hanem önfeláldozásuk biz­tosította. hogy az ország felszabadított területein megszületett népi demokra­tikus államrendben meg­kezdődjék a dolgozó nép honfoglalása. Van valami jelképes abban a véletlen egybeesésben, hogy amikor a 3. Ukrán Front erői a Dunántúlon megállították a német előretörést, majd tá­madást. indítottak hazánk felszabadításának befejezé­séért. azokban a napokban eldőlt a magyar parasztság ezeréves pere. Megszületett a földreformtörvény, s a föld azé lett. aki azt mű­veli. Következik: irány Bécsi A jubileumra készülnek Helytörténeti kutatá­sokat végez a kiskőrösi Pe­tőfi Gimnázium történelem szakköre. Néhány hete nagy fába vágták fejszéjüket; hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma tiszteletére emlékalbumot készítenek a községről. Az adatgyűjtést már megkezd­ték a diákok, s tervük sze­rint e célból a Budapesti Széchenyi Könyvtárba is ellátogatnak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom