Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

8. oldal 1969. november 12, szerda Partvédő a Legfelsőbb Bíróság... nádas Házastársak vitájában több — irányelvül szolgáló — törvényességi határozatot hozott az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság. Mikor indokolt a névviselés? A lány jóval fiatalabb volt, mint a férfi,, amikor megismerkedtek. Pár hét múlva összeházasodtak, de a menyecske elhallgatta, hogy egybekelésük előtt ko­rábbi vőlegényével viszonyt folytatott és terhes. Termé­szetesen néhány hónap múlva minden kiderült és a férj válópert indított. Az al­sófokú bíróságok a házas­ságot felbontották, de az asszonyt volt férje nevének viselésére feljogosították. A legfőbb ügyész törvényessé­gi óvására az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely határozatában ki­mondta : — Aki a házasság erköl­csi alapját a házasság fel­bontására is közreható ma­gatartásával olyan súlyosan sértette meg, mint ez az asszony, annak a névvise­lésre való feljogosítása a szocialista társadalmi fel­fogás szerint méltánytalan. Az asszony — saját vallomása szerint — ér­zelmi vonzódás nélkül kö­tött házasságot, abban a nyilvánvaló feltevésben, hogy ha a férfi tudomást szerez a gyermek közelgő születéséről, házassága fel fog bomlani. Ezzel szemben a férfi őszinte vonzalomból kötötte meg a házasságot. Az asszony tehát férje ne­vének viselésére érdemte- telen. / A Legfelsőbb Bíróság még megjegyezte: bizonyos esetekben akkor is indokolt a névviselésre való feljogo­sítás, ha egyébként a volt feleség érdemtelennek bi­zonyul. Ilyen kivételes eset, hogy különös érdeke fűző­dik férje nevének viselésé­hez, amikor például közös kiskorú gyermeküket neve­li, vagy ha a társadalomra értékes cselekményeivel asszonynévvel vált közis­mertté. Ilyen esetekben is a névviselési jogot meg le­het tagadni, ha az a volt férjre, vagy leszármazóira súlyosan méltánytalan. Ez­úttal azonban az asszony­nak ilyen különös érdeke nincs. Mi történjék az autóval? A volt házastársak a vá­lás után tovább is a közös lakásban maradtak, sőt, egy évvel később 50 ezer fo­rintért autót vásároltak. Négy évvel később a vi­szony ismét megromlott kö­zöttük. Az autó az asszony­nál volt, a forgalmi enge­dély viszont az exférjnél. Ezért az asszony volt férje ellen pert indított. Kérte, mondja ki a bíróság: az *• autó kizárólag az ő szemé­lyi tulajdona, jogosítsák fel, hogy a forgalmi engedélyt nevére átírathassa és köte­lezzék férjét a forgalmi en­gedély kiadására. A kereset­tel szemben a volt férj ar­ra hivatkozott, hogy az asz- szonnyal élettársi viszony­ban élt, az autót közös meg­takarított pénzükből vásá­rolták, illetve a részleteket közös keresményükből fe­dezték. A járásbíróság — a volt házastársak jövedelmi vi­szonyainak figyelembevé­telével — úgy döntött, hogy az autónak 50—50 százalé­kos tulajdonosai. Fellebbe­zésre a megyei bíróság az autót az asszonynak ítélte, mert úgy látta, hogy a férj jelentéktelen összeggel já­rult a vételárhoz. Törvé­nyességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalta el! — Az asszony igényének eldöntése szempontjából je­lentősége van annak, hogy a peres felek közötti élet­társi viszony állott-e fenn, vagy csak az autó vételé­vel, üzemben tartásával, és használatával kapcsolatos ügylet létesült közöttük. Ugyanis az élettársak közös gazdálkodásából származott kölcsönös vagyoni igények rendezésénél vezérlő szem­pont az anyagi igazság ér­vényesítése. Arra kell töre­kedni, hogy egyik élettárs se legyen kitéve a megrö­vidítés, kijátszás veszélyé­nek. Ez abból az elvből kö­vetkezik, hogy amíg az élet­társak együtt élnek, életvi­telükben együttműködne^ egymást támogatják, akarat­egységben járnak el és anyagi eszközeiket is a kö­zös cél elérésének szolgála­tába állítják. Ha tehát bizo­nyítást nyer, hogy a volt házastársak élettársak vol­tak, az autóra vonatkozó igényt a méltányossági szempontok szerint kell el­bírálni. Ha az derülne ki, hogy a volt házastársak között a jogerős válóperes ítélet után élettársi viszony nem állt fenn, de az autó közös vásárlásában megállapod­tak, tisztázni kell, hogy mi­lyen jogok és kötelezettsé­gek illették meg őket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az al­sófokú ítéleteket megsem­misítette és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasí­totta. Kié legyen a kislány? Egy tisztviselő házaspár házasságát felbontották, mert kiderült, hogy az asz- szony egyik kollégájával szerelmi viszonyt tartott fenn, majd ezzel a férfivel egy nap, anélkül, hogy fér­jétől és hatéves kislányától elbúcsúzott volna, egy má­sik községbe költözött. Ezek után természetes, hogy a bíróság a kislányt az apá­nál helyezte el. Három év­vel később az asszony volt férje ellen pert indított és ebben kérte a bíróságot, hogy a korábbi határozatot változtassák meg és a gyer­meket ítéljék neki. A járásbíróság a kerese­tet elutasította. A megyei bíróság azonban helyt adott az anya kérésének. ítéletét azzal indokolta, hogy a 9 éves kislánynak hamarosan olyan problémái lesznek, amelyeknek megoldására el­sősorban az anya hivatott, aki őszintén ragaszkodik gyermekéhez, de a kislány is nagyon szereti anyját. Igaz, hogy a házasság fel­bomlásáért az anya felelős, azok a körülmények azon­ban, amelyek a váláshoz vezettek, ma már nem ítél­hetők meg olyan súlyosan; annál kevésbé, mert az asz- szony újabb házasságot kö­tött és kifogástalanul él. A Legfelsőbb Bíróság, ahová törvényességi óvásra az ügy került, ezt az ítéle­tet hatályon kívül helyezte és a járásbíróság elutasító ítéletét helyben hagyta. A határozat indoklása szerint az édesapa és annak újabb felesége a kislányt szeretet­tel gondozza, jő nevelésben részesíti. A gyermek tanul­mányi eredményei is jók. Nincs tehát ok arra, hogy az elhelyezésen változtassa­nak, mert a környezetvál­tozás a gyermek érzelmi életében rendszerint válsá­got okoz, s az ilyen izgal­maktól a kiskorú gyerme­ket meg kell kímélni. H. E. A tiszalöki öntözőrend. szer fürtjeiben, csatornái­ban megkezdték a partvé­delmi munkálatokat, töl­téserősítéseket. Ebben az esztendőben a balmazújvá­rosi ezer holdas tározónál és a Keleti Főcsatorna na­gyobb öntözőcsatomáinál az úgynevezett biológiai partvédelmet alkalmazzák. Nagy kotrógépekkel merítik ki a régi nádasok széléről az iszapot, s ezt terítik el a parti részeken. A gyöke­rekkel és gumókkal átszőtt iszapból tavasszal hajtani kezd a nád. Már az első esztendőben negyven-ötven centiméter magas élőnö­vényzet védi a töltéseket, s három esztendő alatt telje, sen kifejlődik a nádas. Kecskeméti Torony ház vendéglő VÁLLALATOK, HIVATALOK, INTÉZMÉNYEK. TSZ-EK rendelkezésére áll ÖSSZEJÖVETELEK, GYŰLÉSEK. BANKETTEK LEBONYOLÍTÁSÁRA egesz nap 9179 ESZTERGÁLYOS, MAROS, KÖSZÖRŰS ÉS FŰRÓS SZAKMÁRA átképzős tanfolyamot indítunk 1969. november 1. időponttól kezdődően. Jelentkezhetnek mindazok a 18. évüket betöltötték, akik munkakönyvvel rendelkeznek. A tanfolyam idejére órabért biztosítunk. Jelentkezés: Szerszám- és Gépelem Gyárak munkaügyi osztályán, Kecskemét, Izsáki út 10. 8053 INGYENES építőipari felmérő és számlázó technikus-képző hathónapos tanfolyamra jelentkezhetnek ÉRETTSÉGIZETT (lehetőleg katonaidejét letöltött) fiatalok. A tanfolyam ideje alatt havonként 1200 Ft ösztöndíjat fizetünk Étkezést — vidékieknek szállást is — biztosítunk kedvezményes térítés elenében 44 órás munkahét. A tanfolyam 1970 január 5-én kezdődik. Jelentkezési határidő 1969. november 30. ' deklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót Rács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét. Klapka u. 34. , * 8879 Á villanyborotváró! Hazánkban a férfiak 15— 20 százaléka az utóbbi két évtized során búcsút mon­dott a szappanhabnak, át­tért a villanyborotva hasz. nálatára. Számos előnye van ennek: nem kell szap­panozni az arcot, kényel­mesebb körülmények kö­zött — ülve vagy akár ágyban fekve — is elvégez­hető. Hátrányul azt róják fel, hogy az arc nem lesz eléggé sima, a villany­borotvával ugyanis nem le. hét tökéletesen „kiborot­válni” a szakállt. De míg a hagyományos vágóesz­közökkel minden egyes borotválkozáskor a szőr­elpiszkolódásából is adód­hat. A kopásnak esztergá- lyozással való kijavítása szakemberre váró feladat, de finom csiszolóvászon­nal és benzines vattával való letisztítást magunk is elvégezhetjük. A szénkefé­ket — a használattól füg­gően — V2-—1 évenként kell cseréink A forgórész csapágyaihoz minden tisz­títás alkalmával juttassunk néhány csepp varrógépola.. jat. A vibrációs borotva gyakorlatilag nem szorul belső karbantartásra, hi­szen nincsenek fogó, kopó alkatrészei. A villanyborotvák vala­Szovjet gyártmányú kétfejes, forgókéses villanybo- rotva. Mellette az oldalszakáll kiigazítására szolgáló rátét, előtérben a feszültség beállítót is magában fogla­ló hálózati csatlakozó látható. rel együtt lehúzzuk a bőr felhámrétegét is, a villany­borotva használata megkí­mél bennünket ettől. A villanyborotvák vala­mennyi fajtájánál egy ap­ró nyílásokkal ellátott rendkívül szívós és vé­kony acéllemezből készült késkosár simul az archoz. A kosár alatt a szakáll- szőröket elnyíró vágófej (kés) forgó, vagy rezgő­mozgást végez. A megborotvált arc simasága a kosárlemez vastagságától függ, hiszen az az arcbőr és a kés között helyezke­dik el. A forgókéses borotvákat minden esetben kis elek­tromotor hajtja. Egyfejes készüléknél közvetlenül a motor tengelyéhez kapcso­lódik a forgókés, kétfejes megoldásnál műanyag fo­gaskerekekből álló áttételt iktatnak közbe. A rezgő­kések mozgatására két megoldás ismeretes: vagy a motor forgómozgását alakítják át egyenesvona­lú rezgőmozgássá, vagy pedig motor nélküli, a mágneses vibráció elvén működő szerkezetet építe­nek a borotvába. Ez utób­bi esetben a hálózati vál­takozó áram frekvenciájá­nak megfelelő, másodper­cenkénti 50 oda-vissza mozgást végez a kés. Az elektromos borotvák csendesebben működnek, mint a vibrációsak, viszont gondosabb karbantartást igényelnek. Időnként el­lenőrizni kell a motor szénkeféinek kopását, ugyanakkor ajánlatos a borotva belsejéből ecsettel eltávolítani a lerakodott finom szénport. A borot­va belső áramkörébe ik­tatott kis kondenzátor a kefék szikrázásának csök­kentésére, zavarszűrésére szolgál. Átütése esetén erő. sen szikrázik, melegszik a borotva, ilyenkor sürgősen ki kell cserélni a konden­zátort. A szikrázás egyéb­ként a forgórész tengelyén levő kollektor kopásából, mennyi változatánál a ko­sár- és késrendszer köny- nyen elválasztható a ké­szülék törzsétől. Ez a rész semmiféle kenésre nem szorul, viszont minden bo­rotválkozás után gondosön ki kell tisztítani az erre a célra szolgáló ke­fével. A kés vágóéleit nem kell, de nem is szabad csiszolni vagy fenni, mi­vel azok önélezők. A villanyborotvák elek­tromos szigetélésére rend­kívül nagy gondot fordíta­nak az előállítók. A készü­lék burkolata minden eset­ben műanyagból készül, a külső fém részek nincse­nek vezető kapcsolatban a belső, zárlatveszélyes al­katrészekkel, így védőföl­delésre nincs is szükség. Arra ügyeljünk, hogy a hálózati vezeték meg ne sérüljön, ki nem töredez­zen. Fürdőkádban ülve ne borotválkozzunk, és a bo­rotva burkolatát csak áramtalanítás után bont­suk szét. És néhány gyakorlati jótanács azoknak, akik csak ezután térnek át a villanyborot­va használatára. Az „átál­lás” nem megy egyik nap­ról a másikra, kb. 2—3 hét alatt szokja meg a bőr az új „technológiát”. Ez idő alatt borotválkozás után a bőr rendszerint kipiroso­dik és enyhén „ég” az arc. Téves hiedelem, hogy a villanyborotva csak. a „gyenge” szakállú férfiak­nak való. A tapasztalat éppen az, hogy az erős, ke­mény szőrszálakat a kések „szívesebben” nyesik el, mint a gyenge, elhajló szőrszálakat. A forgalom­ban levő villanyborotvál­kozó szerek használata megkönnyíti a bőrfelületen a borotvakosár siklását, ugyanakkor keni a borot­va metszőfelületeit is, mindamellett a szőrszála­kat megkeményíti és mint­egy „kiemelli” a bőrfelü­letből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom