Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ß Á C S’-K I S K U,N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Új korszak nyitánya N ovember hetedike: egy egész korszak nyitánya, jelképe és kifejezője. Ünnepnap, hiszen ötvenkét esztendővel ezelőtt pontosan e nap dátumához rögzítetten, szinte órára kitapinthatóan, ekkor indult el győzelmes útjára az oroszországi szocialista forradalom. Olyan világban élünk, ahol november hetedike ünnepnapja nem választható el az év többi 364 napjától, mert az esztendő minden órájában és percében, a világ minden pontján elevenen érezzük Október szellemét, ösztönzését és hatását. Mert november hetedikének szülötte elsősorban maga a Szovjetunió. Moszkvában az emberek most „Sz prázdnyikom”- mal köszönnek, az ünnep készülődésének fénye ragyog, a Vörös téri demonstráció a Szovjetunió erejét és egységét fejezi ki. De van-e olyan napja az esztendőnek, amikor a világ ne érezné a szovjet állam létének és tevékenységének jelentőségét? Alig néhány hete, hogy szovjet űrflotta keringett bolygónk körül; Moszkvában állandósult a diplomáciai csúcsforgalom, az elmúlt időszakban is fontos tárgyalások tanúja volt a világ, elegendő a csehszlovák, a vietnami, a francia, a tanzániai látogatókra utalni. Jól tudjuk, meny- nyi fáradozás és erőfeszítés húzódott meg a hír mögött, amikor Pekingben szovjet—kínai megbeszélések kezdődtek; az ENSZ fórumán szovjet javaslatok alapján vitáznak a biztonságról a bakteriológiai és a vegyi fegyverek kiiktatásáról az emberiség fegyvertárából. T örténelmi tényt, az Aurora lövését, a Téli Palota első ostromlóinak hősiességét idézi az a „köznapivá” lett tény is, hogy a világ tizennégy országában estek már el a „Téli Paloták”. Tizennégy ország tartozik a szocialista világrendszerhez, területük a szárazföld 26 százalékát, a világ összlakosságának egyharmadát foglalja magában. A szocialista országokhoz tartozik ma már a világ ipari termelésének legalább 35 —36 százaléka, s talán érdemes külön kiemelnünk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokban állítják elő az Ipari össztermelés 31 százalékát. A szocialista világrendszer állandó fejlődése — még akkor is, ha időnként zavaróan hatnak bizonyos problémák — alapjában módosította világunk erőviszonyait. Október győzelmével vált realitássá a gyarmati és félgyarmati helyzetben sínylődő százmilliók vágya a felszabadulásra. A földet vasmarokként szorító gyarmati rendszer először megingott, majd teljesen lehanyatlott, viszonylag rövid történelmi időszak alatt szabaddá lett a volt kolóniák több mint 98 százaléka. Nap mint nap olvasunk, hallunk a fiatal afrikai és ázsiai nemzetek útkereséséről, sikeres harcairól (s néha átmeneti kudarcairól), tevékenységük ma ugyancsak alapvető tényezője, összetevője az új világképnek. S földgolyónk gyorsan változó arculatát jelzi, amikor Afrika és Ázsia mellett éppen a napi jelentésekben egyre több szó esik Latin-Amerika kibontakozó nemzeti erőiről is, N ovember hetedike azért lehetett egy új korszak nyitánya, mert szervezője az új típusú párt: a bolsevikok pártja volt. S az ünnep kisugárzott a hétköznapokra: ma már több mint kilencven kommunista párt tevékenykedik, a párttagok száma meghaladja a félszáz milliót." A kommunisták következetes küzdelmet folytatnak, egyesítik az internacionalizmus nagy eszméit, a legsürgősebb nemzeti tennivalókkal, befolyásuk messze túlnőtt a pártok szervezeti hatósugarán. Ismét a szűkszavú táviratokra kell utalnunk: a szociális harc elsöprő lendülete Olaszországban; Franciaország dolgozóinak nagyszerű akciói; sztrájkok Spanyolországban és Portugáliában a fasiszta elnyomás nehéz körülményei között; ki nem hunyó ellenállás Görögországban ; egy meg- csontosodottan reakciós kormánypolitika bukása Nyugat-Németországban. Természetesen nem ringatjuk magunkat ábrándokban, jól tudjuk, hogy a világimperializmus még erős, nem állítjuk, hogy „papírtigris” lenne. A november 7-i ünnepnap mégis olyan alkalmat jelent, amikor talán a napi gondos mérlegelést félretéve, nagyobb hangsúlyt adhatunk az új világ erői kibontakozásának mind az öt kontinensen. A z élő októberi örökség annak az éjszakának az emléke is, amikor a szovjetek kongresszusán, a harcból jött és harcba induló, borostás férfiak dekrétumot fogadtak el a békéről. A béke igenlése és az a tudat, hogy erőnk növekedése, az erőviszonyok változása ma már nem tesz elkerülhetetlenné egy atomháborút, érződik hétköznapi tevékenységünkben is. Szolidaritásunk nem lankad a vietnami nép küzdelme iránt, mindent elkövetünk, hogy az amerikai agresz- szorok távozzanak és e sokat szenvedett délke’vf- ázsiai ország helvreállít-. lissw «szabadságát, és bábáiét Követed 1, 5, |RÍ7teasági Tanács határozatának következetes végrehajtását, az izraeli megszállók visszavonását minden arab területről, mert így biztosítható csak a közel-keleti válság politikai rendezése. Megalapozott európai biztonsági rendszer, leszerelés, kölcsönösen előnyös békés egymás mellett élés — ez a szocialista országok széles néptömegeinek véleményét kifejező kormánypolitika, s mind többen vallják ugyanezt a másik tábor országaiban is. Az M-nap, az amerikai békeharcosok október 15-i moratórium-megmozdulása olyan háborúellenes tüntetés volt, amely példátlan az amerikai történelemben. r Í gy rímelnek az ünnep- és hétkönapok, november 7-e után több mint fél évszázaddal. Szocialista hazánkban, a Magyar Népköztársaságban természetszerűleg pirosbetűs ünnep ez a nap, de Október szelleme vezérel bennünket mindig és mindenhol. Állásfoglalásainkban, amelyek a szocialista erők egységének összekovácsolására és a béke megszilárdítására irányulnak. Hétköznapi munkánkban, amelynek során fejlesztjük a szocialista népgazdaságot, a szocialista kultúrát, megváltozott körülmények között, de a töretlen lenini örökség jegyében tevékenykedünk. XXIV. évf. 259. szám. 1969. november 7. PÉNTEK Ára: 1 forint Meghalt ezért a földén (4. oldal) As üteg becsülete (4. és 5. oldal) Aki az új életre harangozott w (5. oldal) ' ’ A Nagy Október nevelte forradalmárrá Bállá Mihály életútja (5. oldal) Mérlegen egy élet Hajnal József emlékére (6. oldal) Mi szeretnék lenni? Cikksorozat a bácskai gyerekekről (6. oldal) Művelődés irodalom művészet (7. és 8. oldal) Ahonnan szabadságunk ered (9. oldal.) (10. oldal) RÁDIÓ és TV melléklet (11. és 12. oldal)
