Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
•t. oldal IfUü). november 30, vasárnap Szintetikus fonalak Sebe‘enJárnak • m\ vaskúti fi |$j MO) kelt Pontosan 1*3 szovjet és kW- ' folii v»-hatnak szállít szín- j tctikus fonalakat a szaratovi vepyi kombinát. A termékeik minőségét mindenütt dicsérik a felhasználók. Ebben nagy szerepük van a kombinát mérnökeinek, technikusainak t)s a munkásoknak, akik megvalósítják az új technológiai folyamatokat. Csupán az utóbbi években 360 újítást vezettek be, amelyek észrevehetően javították a fonalak minőségét,. A felvételen Raja Filippova fiatal munkásnő látható, aki teljesítményével megszerezte a „lenini munka- verseny’» vándorzászlaját. Tsz „kísérleti éve” Vaskúton, akár egy évvel ezelőtt is. jogos volt a megállapítás: a tsz-ek gazdálkodásában megállt az idő Hogyan dermesztették önmagukat mozdulatlanságba? Talán úgy, hogy — maradva a hasonlatnál — óráit a három tsz túlságosan is igyekezett egymáshoz igazítani. Mindig ahhoz, amelyik a leglassabban járt. így a mutatók folyton lassultak, s öt-hat évvel ezelőtt megálltak. E hasonlat jogosságát a gyakorlatban számtalan eset példázza Vaskúton. Az átszervezés után meglehetősen magas szintről indultak. már ami a tagság jövedelmét illeti. Az első években 50 forint körüli volt a munkaegység értéke. Ezt a szintet később is tartották, de annak növelésére nem volt mód. Ugyanis: a Náluk jó befektetés cr A TÁRCAÜZKM ipari tanulója bekukkantott a Kecskeméti ÉPSZER Vállalatnál tanuló barátjához, — a tanulóotthonba. Alighogy körülnézett, a fiatalok őszinte tapintatlanságával jegyezte meg: __Ti ilyen helyen laktok? Hát biz ez ... — és mondott egy szintén fiatalosan nyers hasonlatot, hogy tudniillik, milyenek itt a körülmények az -övékéhez képest. — Látnád csak, mi hogyan lakunk. P ersze, az ÉPSZER-ta- nuló nem hagyta magát, illetve szállásuk becsületét, Íriszen náluk is rend, tisztaság van, csinos, kulturált környezet. Már a lehetőségekhez képest. Ahhoz viszonyítva. hogy elég szűkében vannak a férőhelynek, az épület is régi. nem éppen száraz falú ég a többi. Mert jó lenne azért, ha ilyen otthonból is volna még egy pár. Legalább addig, míg ez a tanácsi vállalat is fel tudja építeni mindjobban népesedő ipa- vitanuló-gárdáia számára a korszerű 200 személyes új otthont. Nos. igen. mondhatja valaki, hogy kicsit ..dramatizált” az a helyzet, melyet pár vonással felrajzoltunk írásunk elején. Mondhatja, de a tény attól tény marad. Fejlődésünk, nyugodtan hangsúlyozhatjuk, rohamos előrehaladásunk nem mentes ilyen ellentmondásoktól. sem. Hogy például az ugyanakkor, ugyanabban a szakmában induló ipari tanulóink munka-. de most szűkebb témánknál maradva — tanulóotthoni, kollégiumi körülményeiben néha elütő különbségek vannak. Mások az adottságok, lehetőségek a tárcaiparhoz tartozó üzemek ipari tanulóinak kollégiumi elhelyezésében. s mások jórészt a tanácsi vállalatoknál, melyeknek sok mindent saját erejükből kell megteremteni. míg amott — ugye a tárca... Itt van a Kecskeméti ÉPSZER Vállalat. most például 210 millió forintos évi tervével, s olyan nagy munkákkal a megye min<4*;« m nóaiu iUí'i o n - eo oJ volt (julsorolásához külön cikk kellene: Kecskeméten 96 lakás. a megyeszékhely ellátásában igen fontos szerepet játszó Tejüzem (több mint 40 millió), az exportra dolgozó ALUPIGMENT I üzem (30 millió); Kun- j szentmiklós körzetében; a i TEMAFORG fonal osztályozó (24—25 millió), s milyen i nagy a jelentősége á foglalt í koztatottság szempontjából, ! csak úgy, mint a Csepel I Autó épülő részlegének; ! Kiskunfélegyházán. Hala- i son, Kalocsán 12—20—25 milliós építkezések, többek közt: Bácsalmáson kultúr- ház, Bajá,n csak a Ganz Villamossági rekonstrukció értéke meghaladja a 100 milliót... De ezek csak a nagyok közül is kiragadott munkák... s ha mégany- nyit akarna, kapna a vállalat. ám a kapacitásnak is határa van. Megállni mégsem lehet, s mint minden jó szemléletű vezetésnél, az ÉPSZER gazdasági, politikai irányítóinál is a saját munkásutánpótlás nevelésében látnak — szintén többek közt de mindenekelőtt — fantáziát A LEENDŐ ipari tanulók szervezésébe is fantáziát visznek. A múlt iskolai év befejezése előtt nem csak hogy minden iskolát megkerestek. de a személyes kapcsolatfelvételt megtol- dották az üzemi lap „rendkívüli” számának odaaján- dékozásával. Ezt a számot kizárólag 'az ifjú szakmunkásképzésnek szentelték, s képekkel bőségesen illúszt- rált cikkek sora mutatta be az iskolásoknak az építőipar. illetve a sokoldalú szakmára való készülés minden szépségét, jelenét, jövőjét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogv a múlt évi 130-as ioaritanuló-létszám erre a tanévre 207-re — viszonylag könnyen — fel futóit. A vállalat szakoktatói tanítják őket: itt étkeznek, kannak munkaruhát teremtenek nekik kulturális és snort lehetőségeket s tanulóotthon í pTheWeZ&Stth-WSl is gondoskodnak ... Csak hát épnen ez a legutóbbi | ’gén n eh "•'kés már a *>07 i ríotal tnhk mint feier^sz- i Km* vizűiki v j ola tanyasi. 112 gyereket csak úgy tudtak elhelyezni, hogy részint a meglevő kis tanulóotthonban, részint munkásszállásokon adtak helyet számukra. (Viszont a szállásokról kikerült munkásoknak b é r e 1 ni kellett az elfoglaltak helyett) Gondolhatjuk, hogy ugyanakkor, amikor az építőipar szinte óráról órára modernizálódik, mind nagyobbak a minőségi követelmények. — nem éppen ideális körülmények között lehetséges a felkészülése az itteni utánpótlásnak. Már ami az otthoni. kollégiumi adottságokat illeti. A vállalat mérnöki, szakoktatói, technikusi gárdája példásan szívügyének tekinti, hogy kezük alól színvonalas képesítéssel kerüljenek ki a jövő építőmunkásai. A tanyai iskolákról bekerültekkel. akik a legnagyobb hátránynyal indulnak, de azokkal I is. akiknél szükséges, kü- i lön korrepetáció révén súj- kolják be a tananyagot, I hogy mielőbb eltűnjenek az indulásbeli szintkülönbségek. S olyan eredmé- I nyesen végzik ezt, hogy akik első évben általában j ..bukásszinten'’ járnak, a harmadik esztendőben 3,5 —4-es átlaggal végeznek... MINDENT megtenne a vállalat a jövő reménységeinek jobb elhelyezéséért is. Már épül az új nagy létesítmény első része, a 200 személyes rrymkásszál- lás. Ahhoz csatlakozna — másik feleként a beruházásnak — a 200 ipari tanulót befogadó otthon. Egyelőre azonban nem tudja a vállalat, hogy valósul meg a tervnek ez a másik fele. A munkásszállás megépül, de hogy az ipari tanulókat illető szárny felépítéséhez mikor kezdhetnek. kérdéses ... Ez már meghaladja a vállalat erejét... Hisszük, hogy a megyei tanácsi ipar ez erős bázisa, mivel sok tekintetben bizonyítja önállóságát — azaz nem kér ahol maca is képes megoldást találni —, megfelelő támogatást kap felügyeleti szervétől az én tanulóotthon tető alá hozá'-tboz . Tóth István nívó stabilizálása is csak úgy volt lehetséges, hogy teljesen lemondtak az akkumulációról. és a műszaki fejlesztésről. Csak egy példa: a tsz-ek egyike sem rendelkezett egyetlen tehergépkocsival sem Szűk keretek között Ha pedig nincs felhalmozódás. nincs korszerűsítés a gazdálkodás eredményei sem növekedhetnek, ebből következően áttörhe- tetlen a tagsági jövedelem „plafonja” is. Szinte klasz- szikus bűvös kör alakult ki a gazdálkodásban. Ebből kilépni pedig csak egyetlen alkalom kínálkozott; magasabb szervezeti struktúrába emelni a gazdálkodást. Igen ám, de ennek nyilvánvaló feltételét — a három gazdaság egyesítését —, illetve annak csak a gondolatát is. korántsem egyforma lelkesedéssel fogadták azok. akiknek éppen az első lépéseket kellett volna megtenni ez irányba. Mondjuk meg világosan: a tsz-ek vezetőiről szakembereiről van szó. Pedig ... Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyenkénti 1700—1800 hold igazából nem nagyüzemi terület: egy valamirevaló gazdálkodási koncepció csak feszeng az ilyen szűk keretek között. De ez még hagyján. Az átszervezés után olyan lehetetlenül oszlott meg a terület. hogv pl. a Kossuth Tsz 1 1883 holdja 354 darabra volt j szakadva. Majdnem ilyen 1 szétszórtság dívott a Dózsa I és a Petőfi Tsz területén is. Nem egyszer össze is keveredtek a parcellák, s csak hetekig tartó áldatlan viták útján korrigálták a tévedéseket Ugyanakkor, felemás módon — de ma már elmondhatják Vaskúton: szerencsére — a leendő egyesítés jegyében építették ki a majorokat. A sertéstelepet, 1964-ben. mindhárom tsz egy helyen építette meg. (A működést illetően ma is „csupán” annyi a különbség, hogy az állatok részére a takarmányt nem három, hanem egy ember adja ki a gondozóknak.) Hasonló módon közös telepe volt a szarvasmarháknak is. Persze groteszk helyzetek ebből is adódtak. Mint pl. az. hogy senki nem tudta pontosan, ki jogosult a 40 vagonos magtár használatára, amely az egyik tsz tulajdonában volt. de a másiknak a területén állt. 1Merészen, belterjesen Mindezek a gondok egy csapásra megszűntek ez év elején amikor is végre bekövetkezett a várva várt, s már öt évvel ezelőtt is időszerű egyesítés. Az elnöki tisztségre Vámos Ferencet a felsőszentiváni Űj Élet Tsz főmezőgazdászát kérték fel. Vámos Ferenc ezt szívesen vállalta, s őt is bizalommal fogadta az egyesült tagság. S már idejövetele második napján több mint egymillió forintos beruházás megkezdését javasolta a majorban. Az itteniek egy ideig vitatkoztak: helves-e, szükséges-e — de aztán a meggyőző érveknek engedjek. És most már hosszan lehet sorolni, mi mindennel gyarapodott az idén a vaskó! i Bácska Tsz. Nagvmér- I lékben bővítették a szarvas[ marha-törzsállományt, ennek megfelelően a férőhelyeket is. vasvázas színt építettek. szárítóberendezéssel ellátva, gépeket vásároltak — egyebek között négy tehergépkocsit és egy GAZ- terepjárót —, s építettek másfél kilométeres, öt méter széles bekötőutat. Jelentős lépést tettek a belter jesebb gazdálkodás irányába. törekedtek a jobb földek kettős hasznosítására — a mák alá például sárgarépát vetettek —. s francia exportra négyfajta virágmagot termesztettek, bár összesen csak egy holdon — kísérletként. Igen jól fizetett mind a négy: a hajnalka, a viola a portu- laca és a tagetes is. így jövőre már tíz holdon foglalkoznak ezzel a hasznos kultúrával. Növelték — és tovább növelik — a napraforgó területét is. Mindennek az is célja, hogy a tagság foglalkoztatási körét bővítsék Elkülönülés helyett — együtt A foglalkoztatás gondjai mindezzel nem oldódnak meg. Itt további előrelépésre van szükség. Korszerű szárító megépítését tervezik például, ahol félkész termékként dolgoznák fel a hagymát, a fűszerpaprikát. Sőt a borsfüvet, meg a majoránnát is — amelyek szintén az első „kísérleti év” új növényei. Most van építés alatt az új zöldség- és tejárusító üzlet amely a községben — a helyi ellá- j tás javítása mellett — a ! közvetlen értékesítés lehetőségeit növeli. A korábbiakhoz képest a bérezésben is történt változtatás; azelőtt évente háromszor fizettek előleget, most havonta, méghozzá garantáltan 40 forintot munkaegységenként. Ez már szinte a készpénzfizetés „főpróbája”. S még egy jelentős szervezeti változtatás: a korábbi családi művelést megszüntették. s bevezették a brigádművelést. — Tudtuk, hogy ez kockázatos, de a várható előnyök a változtatás mellett szóltak — vélekedik Sárosi György üzemgazdász. S még arra is mertünk vállalkozni hogy a brigádokat ne a korábbi tsz-ek tagsága szerint szervezzük. hanem úgy. hogy alkalmat adjunk a korábban elkülönülök összekeveredésére. És hogy szokják meg a gazdák az egységes munkakezdést és -befejezést. — És meg is szokták már az első hetekben — teszi hozzá Ferenc Nándor főkönyvelő. — Ügy a gyalogmunkások, mint a fogato- sok, meg a gépvezetők. Mindehhez tudni kell, hogy Vaskút nemzetiségi község, s korábban a három tsz nagyjából a nemzetiségi csoportok szerint is szerveződött: a Kossuthban tömörült a svábság zöme, a Petőfiben a felvidékről érkezett telepesek s a Dózsában az „őslakos” magyarok, vegyesen a telepesekkel és a svábokkal De a megkülönböztetések, az összeházasodások jóvoltából már két évtizede nem mutatkoznak. S most az sem megvetendő tényező az integrálódásban. hogy az 'egyesült tsz bevétele ötmillióval nagyobb lesz. mint volt tavaly a háromé összesen. A Bácska Tsz-ben újból sebesen járnak a mutatók. H. D. uborkamag esete, avagy példázat egy szakvéleményről és a felelősség vállalásáról Történt a tavaszon, hogy a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet kertészetében néhány holdnyi uborkát vetettek, azzal a meggyőződéssel, hogy abból az idők folyamán növény sarjad, és termést is hoz, lévén meglehetősen drága fajta. Jogos volt a várakozás, nemcsak az évszázados hagyomány alapján, de azért is, mert különös gonddal készítették elő a talajt, és kevertek a nagyhatású lindá- { nos szupcrfoszfáttal. És megtörtént a csoda, 1 az elvetett uborkamagok közül egy sem kelt ki. Mikor konstatálták a tényt, az elnök tért először magához a meglepetéstől, és mérgezésre gyanakodva súlyos fegyelmi büntetést helyezett kilátásba a növényvé- dősöknek. Azok viszont minden kétségei kizáróan bizonyították, hogy az uborkára piy veszélyes di- konirttól megtisztították, I annak idején a gépeket, sőt, mielőtt azok az uborkaföldre mentek egy álló hé- , tig más területeken dolgoztak. Nosza egy gyors mintavétel a műtrágyából, és a kis csomagocskát megcímezték az OMMI-nak, lévén ez a cég hivatott a vitás kérdések eldöntésére. Rövid időn belül meg is érkezett a pecséttel ellátott szakvélemény, miszerint a műtrágya jócskán tartalmaz dikonirtot, és ez kipusztítja az uborkát. A termelőszövetkezet hozzávetőlegesen félmillió forint kárt szenvedett, 10 hold uborka terméskiesésével. Azonnal hívtak hivatalos mintavevő bizottságot, és most már kártérítési igénynyél kérték a vizsgálatot. A szakvélemény késett, a termelőszövetkezet jogásza napokig talpalt míg sikerült megkapnia. Am ! ezen már szó sem esett a I üikouirt jelenlétéről, csak ! szépen felsorolták az alkotórészeket, pontosan ügy, ahogyan a szabványban áll. A Vegyiművek tehát nem felelős, ott is megtisztították azokat a berendezéseket, amelyekkel annak idején a dikonirt után a lin- dán érintkezhetett. Két szakvélemény ugyanarról a témáról, ugyanabból az intézetből ut<|vanazzal a pecséttel, amely megfellebbezhetetlen az ilyen ügyekben. Söí, az illetékesekhez ez esetben már fel sem ér a termelőszövetkezet vezetőinek ismételt panasza, nem foglalkoznak vele. A felelősség terhe nélkül olyan magasan érzik magukat — az uborkafán. Barunyi Pál
