Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Ki üléséről (Folytatás az 1 oldalról.) etnamizálással” ténylegesen a háború folytatására és nem a békére vesznek irányt. Vietnam népe a haladó világ rokonszenvét és csodálatát kiváltó önfeláldozó, hősies harcában már eddig is nagy sikereket aratott: nem kétséges, hogy küzdelme teljes győzelemmel fog befejeződni. Ahhoz azonban, hogy az agresszió mielőbb véget érjen, a világ haladó erőinek még határozottabban fel kell lépniük az amerikai imperializmus ellen. Népünk továbbra is megad minden lehetséges támogatást a vietnami nép hősi harcához. 3 Változatlanul éber fi- • gyeimet követel a súlyos veszélyekkel fenyegető közel-keleti helyzet. Az imperialisták támogatását, bátorítását élvező izraeli kormány semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967 novemberi, a békés rendezést szolgáló határozatát és újabb háborús kalandokra készül. E súlyos helyzetre hívta fel a figyelmet a hat szocialista ország november 27-i nyilatkozata, amely kifejezte 6zdlárd elhatározásukat az antümperialista harcot vívó arab népek további minden oldalú és határozott támogatására. Pártunk helyesli a Szovjetunió, a szocialista országok és más államok lépéseit a közel- keleti konfliktus politikai rendezésére, mert azok egybeesnek az e térségben élő népék, az egész emberiség békéjének érdekeivel. A A magyar kommunis- ták üdvözlik, nagyra értékelik és támogatják a Szovjetuniónak a szovjet— kínai kapcsolatok javítását szolgáló erőfeszítéseit A tárgyalásokon elért minden siker; vereség az imperializmus legszélsőségesebb köreire, amelyek hasznot szeretnének húzni Kína és a Szovjetunió, Kína és a szocialista országok jelenlegi, ismert ellentéteiből. A tárgyalások jelentősen hozzájárulhatnak a szocialista világrendszer, a kommunista világmozgalom egységének helyreállítását célzó erőfeszítések sikeréhez, az antümperialista harc általános sikereihez. C A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozását és annak dokumentumait a testvér- pártok túlnyomó többsége megelégedéssel fogadta. A moszkvai értekezlet óta eltelt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy — a munkásmozgalomban még meglevő problémák, nézeteltérések ellenére — javult a testvérpártok közötti viszony, tisztultabb a légkör. A nemzetközi kommunista mozgalom pártjai egyre inkább az egység erősítésére, az imperializmus elleni közös harc fellendítésére fordítják figyelmüket. Pártunk a kedvező tapasztalatok alapján bízik a kommunista világmozgalom egységének további megszilárdításában. A jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a testvérpártok moszkvai tanácskozásán hozott határozatok maradéktalan érvényesítéséért. II. A Központi Bizottság a népgazdaság helyzetéről, az 1969. évi tervteljesítésről és a jövő évi népgazdasági feladatokról a következőket állapította meg: 1 Országunk gazdasága tervszerűen fejlődik a IX. kongresszuson megszabott irányban. A magyar dolgozók munkája mindinkább megteremti azokat a feltételeket, amelyek szocialista gazdaságunk továbbfejlődéséhez, a lakosság jövedelmének és fogyasztásának tervszerű emelkedéséhez, az egészség- ügyi ellátás és a tudományos, kulturális kiadások fedezéséhez, valamint hazánk védelmének biztosításához szükségesek. Az 1968-ban bevezetett gazdasági reform megfelelően szolgálja gazdaságpolitikai céljainkat, a gazdasági munka több területén kedvező folyamatok indultak meg. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél sok jó kezdeményezés született új, korszerű termékek gyártására, a technológia fejlesztésére, a vállalatok együttműködésének bővítésére. Fejlődik a népgazdasági tervezés, folyamatban van a jövő gazdasági munkájának hosszabb távú, tervszerű előkészítése ;kiala- kultak az 1971-ben kezdődő negyedik ötéves terv alapvonásai. A reform alapelveit még következetesebben kell érvényesíteni, a végrehajtás során jelentkező új problémákat időben meg kell oldani, az esetenként előforduló hibákat ki kell küszöbölni. 2 A népgazdaság terv- • szerűen és arányosan fejlődik. A nemzeti jövedelem termelése fedezi a fel- használást, külkereskedelmünk egészségesen fejlődik, nemzetközi kötelezettségeinknek eleget teszünk. A termelés mindinkább Összhangba kerül a szükségletekkel, ésszerűbb a készletezés. A harmadik ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célokat várhatóan elérjük, számos területen meghaladjuk. Az ipari termelés 1966—1969. évi növekedése és a közlekedés teljesítménye megfelel a tervezettnek, a mezőgazda- sági termelésben pedig a tervezettnél nagyobb a növekedés. A nemzeti jövedelem gyorsabban növekszik, a munkások, a parasztok és az alkalmazottak jövedelmi színvonalának emelkedése pedig nagyobb, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. Az iparban és az építőiparban az előirányzott három év helyett lényegébeh két év alatt valósult meg a munkaidő-csökkentés, miközben a munkások reálbére emelkedett. 3 A Központi Bizottság • megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen vannak és hatnak még régebbi és felszínre kerültek új gazdasági problémák is, amelyeket 1970- ben, illetve a negyedik ötéves terv időszakában kell megoldani. Jelentős számú még az alacsony színvonalon gazdálkodó vállalat és szövetkezet, amelyek csak állami támogatással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalatnál a belső tartalékok feltárása lassan halad, elmarad a lehetőségektől. Az iparban a termelés növekedése 1969-ben a tervezettnél lassúbb volt. Munkahelyenként lényegesen eltérő a helyzet a termelékenység terén. Országosan az egy munkaórára jutó termelés átlaga növekedett, viszont az egy dolgozóra jutó termelés lényegében nem emelkedett! Ebben szerepet játszott a munkaidő-csökkentés és a termelési átrendeződés. Az utóbbi időben ismét jelentkező egészségtelen munkásvándorlás a munka- fegyelem lazulásával jár. A vállalatok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munkaszervezés hiányossága és a technika lassú fejlődése miatt jelentős felesleges létszám található. A szocialista bérezés elve — a végzett munka szerinti differenciálás — még mindig nem érvényesül kellően, tovább hatnak az egyen- lősdi tendenciák. A mezőgazdasági termelés összességében, különösen a növénytermesztésben, jelentősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmények, az állati termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. A háztáji állatállomány gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétben jelentősen csökken. Az áruellátás általában bővült, ugyanakkor a lakosság ellátása némely köz- fogyasztási cikkben hiányos; az árak emelése egyes esetekben indokolatlan. 4 A Központi Bizottság • elfogadta az 1970. évi gazdasági feladatokra vonatkozó javaslatokat. Ennek megfelelően 1969-hez képest az ipari termelésben mintegy hatszázalékos, a mezőgazdasági termelésben — figyelembe véve az idei kivételesen magas termés- eredményeket — mintegy egyszázalékos, a nemzeti jövedelemben 5—6 százalékos növekedést kell előirányozni. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5,5 százalékkal növekedjék. A terv számoljon 69—70 ezer lakás felépítésével. A gazdasági feladatok megvalósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy — a gazdálkodásban kibontakozó kedvező folyamatok úgy erősödjenek, hogy közben növekedjék a termelés üteme a népgazdaság számára legfontosabb ipari és mezőgazda- sági ágazatokban, a legkeresettebb termékek előállításában ; — tovább kell növelni a társadalmi termelés hatékonyságát, javítani kell minden vállalat munkáját, jövedelmezőségét. Különös figyelemmel és erővel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését; — a költségvetési gazdálkodásban nagyobb takarékosságot kell érvényesíteni. Javítani kell az állami bevételek és a vállalati nyereségbefizetések teljesítésében a tervszerűséget; — intézkedéseket kell tenni, hogy a beruházások terén 1970-ben már lényegesebb javulás legyen a tervezés és az anyagi, műszaki feltételek összhangjában. Javuljon az építkezések kivitelezése a minőség és ütemesség tekintetében; — gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságának termelése együttesen jobban növekedjék a jelenleginél. A nagyüzemi állattartás kapacitásait bővíteni kell, a nem nagyüzemi (háztáji stb.) állattartás lehetőségeinek jobb hasznosítását pedig' különböző intézkedésekkel elő kell segíteni; — gazdaságpolitikai céljaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget, az üzemi törzsgárdát minden vállalatnál jobban megbecsüljék erkölcsileg és anyagilag. A szocialista elosztás elvének következetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teljesítményt, a különlegesen nehéz és a fe- lelősebb munkát a bérek, a jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban ismerjék el; — gondoskodni kell a fogyasztói piac jobb egyensúlyáról, a lakosság áruellátásának bővítéséről. A termelő- és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a tömegfogyasztás szempontjából fontos, olcsóbb cikkeket is folyamatosan lehessen vásárolni; — fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árképzés javítása érdekében. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1970-ben sem haladhatja meg az 1—2 százalékot; — a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A külkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy a világpiacon javítsa a versenyképességet, de az exporttevékenység ne menjen a belföldi piac rovására. 5 A Központi Bizottság • felhív minden párt- szervezetet, minden kommunistát, példás helytállással, a dolgozók mozgósításával segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink elérését. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bízott-, ságát és a tömegmozgalmak vezetőit, segítsék a határozat végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a szocialista brigádok tagjait és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagítsák a munkaverseny- mozgalmat 1970-ben, hogy a jubileumi évfordulók megünneplése újabb munkasikerekkel párosuljon. III. A Központi Bizottság a pártszervezetek széles körének tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve megvizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A Központi ^Bizottság megállapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében érvényesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei; érvényesül a kollektív vezetés. I összhangban a párt * politikájával, az elmúlt évtizedben erősödött és elmélyült a pártéletben, a pártmunkában a demokratizmus; növekedett a középfokú és az alsóbb pártszervek önállósága és felelőssége. A párt minden vezető szervét demokratikusan és titkosan választják. Javult a pártszervek és a párttagság tájékoztatása, a beszámolási kötelezettség teljesítése. A kötelességek és a követelmények növelésével együtt bővültek a párttagok szervezeti szabályzatban rögzített jogai. Ugyanakkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy a Szervezeti Szabályzat idevonatkozó rendelkezéseinek megtartása a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt a pártélet demokratizmusának, a mainál jobb, hatékonyabb érvényesítésére. O A Központi Bizottság úgy véli, hogy a pártdemokrácia fejlesztése növeli a párt erejét, eszmeipolitikai egységét, a tagság aktivitását, a párt tömegbefolyását. A pártélet demokratizmusa, a megfelelő légkör, a helyzet reális elemzése, a pártmunka rendszeres kritikus értékelése, a feladatok helyes kijelölése biztosítja, hogy mindenkor megtaláljuk a megfelelő megoldásokat azokra a sokszor bonyolult problémákra, amelyek a szocializmus építése során felvetődnek. í A pártélet demokra- tizmusának fejlesztésével összhangban, a Központi Bizottság határozatot hozott több, a munkastílus további javítását érintő kérdésben. A A széles körű előké- *• szító munka során számos helyes javaslat, gondolat vetődött fel. A Központi Bizottság ezeket megtárgyalta, és utasította végrehajt^ szerveit, hogy egy részüket a kongresszusi előkészítő munkában a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó javaslatok kidolgozásánál vegye figyelembe, a kérdések más csoportjában pedig a Központi Bizottság osztályai és a Társadalom- tudományi Intézet folytassanak további kutató-elemző munkát, s arról tegyenek jelentést. IV. A Központi Bizottság a Belügyminisztérium mun-, kájáról megállapította: I A Belügyminiszté- • rium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hivatását betölti. Jelentős szerepe volt és van abban, hogy a személyi kultusz éveinek torzulásait, az 1956-os ellenforradalom támadásait egyaránt leküzdve, helyreállítottuk a,...Magyar Nép- köztársaság alkotmányos, törvényes rendjét, a szocialista törvényességet, és ma államunk teljes védelmet biztosít törvénytisztelő polgárai számára és következetesen felelősségre •■vonja, bünteti a törvény megszegőit. 2 * A Központi Bizottság • elismerését fejezi ki a Belügyminisztérium dolgozóinak, egész személyi állományának, amelyet hivatástudat, áldozatkészség és helytállás jellemez; elismerését fejezi ki és köszönetét mond a munkásőrség tagjainak, az önkéntes rendőröknek és annak a sok tízezernyi állampolgárnak, akik különböző területeken önkéntes munkával rendszeresen segítik hatóságainkat a közrend, a közbiztonság fenntartásában. 3 A Központi Bizott- • Ságnak az az álláspontja, hogy e fontos .köz- szolgálati ágazat számára a munka megfelelő feltételeit biztosítani kell, ugyanakkor elvárja a Belügyminisztérium dolgozóitól, hogy továbbra is következetesen védelmezzék a Magyar Nép- köztársaság államhatalmát minden külső és belső ellenséggel szemben. Erősítsék a közrendet és a köz- biztonságot, továbbra is határozottan lépjenek fel törvényeink megsértőivel szemben és biztosítsák a törvénytisztelő állampolgárok védelmét, személyi és anyagi biztonságát, s ügyeiket gyorsan és lelkiismeretesen intézzék. A A Központi Bizottság “• felhívja a párt-, állami és társadalmi szerveket, hazánk lakosságát, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a Belügyminisztérium munkáját ★ A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a tanácskozásról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoztatni kell. ci KISZ Ki vándorzászlaját néphadseregünk kiskunhalasi egységének Szombaton délelőtt 10 órakor néphadseregünk Kiskunhalason állomásozó egyik egységének laktanyájában ünnepi csapatgyűlésre siettek a katonák és a tisztek. Az egység a katonai és politikai kiképzésben, illetve a néphadseregben folyó szocialista versenyben elért eredményei alapján méltónak bizonyult a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által adományozott vörös vándorzászló elnyerésére. Az alakulatnál több alegység elérte a Kiváló címet, s a katonák közül >s sokan birtokosai a magyar néphadsereg Kiváló és Élenjáró katonája címnek. Az ünnepség —• amelyen részt vett Kálazi József vezérőrnagy, Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára néphadseregünk több magas rangú tisztje — Erős Rezső alezredes szavaival vette kezdetét. Ezután Terbe Dezső ünnepi beszédében méltatta a szocialista verseny jelentőségét. s azokat az eredményeket, amelyet az alakulat katonái és tisztjei elértek a kiképzési év folyamán. Az ünnepi csapatgyűlés kiemelkedő aktusaként Terbe Dezső átnyújtotta a KISZ Központi Bizottsága nevében a vörös vándorzászlót Venter Gyula századosnak, az alakulat KISZtitkárának. Délután az ünnepi csapatgyűlés méltó folytatásaként az alakulat parancsnoki kara. illetve Gyenizse Gábor őrnagy, kiváló ütegparancsnok elkísérte Kele- biára Kálazi József vezérőrnagyot, aki átadta Gardel Miklós tartalékos honvédnek az üteg katonái által épített két szoba összkomfortos családi házat. Gardel Miklós korábban egy gyakorlaton szerencsétlenül járt s a katonák, a KISZ- isták társadalmi munkában építették fel otthonát;
