Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

1969. november 4, kedd S. oldal Kecskeméti kórus Nagykőrösön Nagykőröst 25 évvel ez­előtt, 1944. november 2-án szabadították fel a szovjet csapatok. Az évforduló al­kalmából vasárnap emlék­művet avattak az alföldi városban. Az emlékmű — Somogyi Árpád szobrász- művész alkotásának — le­leplezése után Pest megye, a ceglédi járás, a város tanácsai és pártbizottságai, valamint a magyar és a szovjet katonai alakulatok képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnep­ség után az Arany János Művelődési Házban kiállí­tás nyílt, amelyen Pest me­gye és a város felszabadu­lásának fényképes és írá­sos dokumentumait, vala­mint 25 éves fejlődését mutatják be. Délután Nagykőrös, Cegléd és Kecs­kemét kórusai léptek féL „Nem cselekvés Számára érthetetlen és különös volt az az ősz. Tele kibogozhatatlan rejtelmek­kel. Katonák jöttek, men­tek, izgatott felnőttek cso­portosan beszélgettek, vi­tatkoztak. irhások szomorú, tépelődő tekintettel nagyo­kat hallgattak. Háború, meg béke, oroszok, visszavonu­lás. ilyen szavakat hallott. Tizenegy éves volt. Tele kíváncsisággal és gyönyörű izgalmakkal, és nagyon sze­retett volna érteni mindent, ami körülötte történik. Negyvennégy ősze volt. Emlékszik, szovjet katoná­kat temettek a falu köze­pén. — Minden olyan félel­metesen nagynak, hatal­masnak tűnt előttem — me­Krisztina visszafordul Felháborodom, tehát va­gyok! — írta Bálint György, a legnagyobb magyar pub­licista. Mélységesen egyet­értek vele. Pénteken este én is felháborodtam, más­képp nem szentelném e heti jegyzetemet kizárólag Esztergályos Károly új film­jének. Már a fenti , cím is mér­gemre utal. A „Krisztina szereimesé”-ből és ..A csó­nak visszfordul”-ból kreál­tam, Az utóbbi szintén té­véfilm. szintén Esztergályos művelte, s országos felhör­dülést okozott annak ide­jén. Szintén. Mert gondo­lom most se fakadt tapsra a közönség. A csodálatos az. hogy valami mesésén szép lírai mag valóban ott rejtezett a Krisztina szerelmesének ötletében: Egy magányos ifjú elindul, hogy megke­resse jó tündérét, eközben bepillant az élet nyomorú­ságaiba. s ettől megtisztul, megedződik; alkalmas lesz arra, hogy másképpen él­jen, mint a tehetetlenül vergődő gyengék és sze­rencsétlenek... Nem bá­nom. jutalmul meg is talál­hatná Krisztinát, mint az igazi mesékben. Hogy mi közünk az ilyen valószínűtlen mesékhez? Mindenesetre több. mint az Esztergályos-féle, szintúgy valószínűtlen változathoz; Ebben az ifjú: beat-ze- nész és bölcsészhallgató, azaz „tipikus*? mai fiatal. Mit ad isten, egyszerre megcsömörlik a beat-zené- . tői is. a bölcsészeitől is. a szíre-szóra lefekvő leány­zóktól is. akiknek a meg­hódítására pedig már ki­dolgozott egy elmés szisz­témát: nem áll velük szó­ba. az ágyban sem. s csak kellemetlen dolgokat mond nekik goromba hangon. A csömörrel együtt nyo­mul fel benne Krisztina emléke. Ki ez a Krisztina? Egy lány, ugye. Nagyjából ennyit tud róla. Egy éve látta, egyetlen egyszer, kék szalag volt a hajában. El­indul tehát a beat-királyfi, hogy hetedhét országban megkeresse szerelmét, ösz- szelófrálja érte egész Bu­dapestet. egyszer — rém­ség! — levetődik vidékre is, de ott csak egy gyilkos­sal botlik össze, aki más­nap vízbe fúl. Ez az eset azután alkalmas arra, hogy belekerüljön a filmbe a humanizmus meg effélék. S hősünket épp most hoz­za össze a sors Krisztiná­val! De fájdalom; ő, aki nem győzte lerugdosni .ma­gáról a nőket, életében elő­ször könyörög a szerele­mért, persze megadja az árát; cudar Kriszti nem áll kötélnek. Elkeseredetten ve­szi elő korábbi széptevő stílusát, s lám az első nő máris hányja magáról a szerelést lefelé!... Irtó keserű ugye ez az egész? És irtó modem? Szerintem inkább hazug. Nekem ne mondják, hogy ilyen az élet és ilyenek a fiatalok. (Különben azt, hogy két tucat szóból áll az egész szókincsük, nem is nekik rovom fel, hanem az író és rendező Eszter­gályos Károlynak). Abba még beletörődnék — bár nehezen. — hogy egy úgy­nevezett műalkotásnak nincs semminemű állásfoglalása, erkölcsi magva, ha legalább a valóságot tükrözi. Még szerencse, hogy ez a film nem is képes elhitetni ve­lem, hogy eleven embere­ket látók. Az egyetlen sze­replő. aki megpróbálkozik a lehetetlennel, a jobb sorsra érdemes Iglódi Ist­ván, Mester László séli elrévedezve —. úgy él bennem a képe ennek a te­metésnek. mintha óriási tö­megű halott lett volna, pe­dig, ahogy később a hiva- talog adatokból megtudtam, tizenketten voltak. Bognár Pál akkor még gyerek volt. huszonöt év­vel ezelőtt, de ma már két gyerek apja, magyar—orosz szakos tanár, igazgatóhe­lyettes. — Sokat változott azóta az élet Szabadszálláson? — Sokat? Teljesen más lett; Alapjában más. Mint mindenütt. Együtt járjuk az utcá­kat. Ahogyan az falun len­ni szokott, mindenki isme­ri őt. Innen is. onnan is ráköszönnek. A hangszín­ből. a szavak melegéből ki- érzetti; szeretik, megbecsü­lik a falujában. Ideális ide­genvezető, lokálpatrióta, ahogy mondani szokás. Minden szavából a szülő­falu iránti szeretet árad. — Látja itt ezt az áru­házát? Jöjjön, nézze meg belülről is! Ez meg a szol­gáltató ház, ez az emeletes. Amott a szélesvásznú mozi, ott meg a művelődési ház. Látná csak a strandunkat! Az emeletes egészséghá­zat. rendelőt, a szép étter­met, a modem presszót (Kecskemét is megirigyel­hetné n. mindent megmutat. Lehetetlen nem kiérezni a szavából a büszkeséget — Azt hiszi, hogy a vá­rosban sokkal jobb? Én Baján, Dunaújvárosban él­tem sokáig, de itt éppúgy megtalálom a számításo­mat Tíz évig távol élt. város­ban. nemrég jött haza vég­leg. Ezt a nehéz-szép tíz évet is elmeséli. Pedagógiai kísérletezés, családi élet, betegség, lakásgondok, meg­valósuló tervek, megannyi izgalmas adata-ténye egy mozgalmas életnek. Évekig élni44 párttitkár volt, s az egyéb társadalmi munkákból is jutott neki bőven. Lelke­sen beszél, s feltűnő, mi­lyen komoly-egyszerűen. Mintha egész magatartásá­val egyre csak ezt monda­ná; mi ebben a különös? Ez volt. így volt. dolgoz­tam, élek, ennyi az egész. Petőfi és József Attila, Szász Károly a refrén; az irodalmi hagyományok. — Köteleznek ezek a hagyo­mányok — mondja meg­győződéssel. Ismét a negyvennégyes őszhöz kanyarodunk vissza. — Nem gondoltam vol­na akkor én. a félénk kis­gyerek. hogy valamikor ta­nár leszek majd. Bár sejtem a választ, mégis megkérdezem; — Jól érzi itt magát iga­zán? — Nem érek rá ezzel tö­rődni. akár hiszi, akár nem. Tanítás, adminisztrációs munka, a lakás rendben tartása (a feleségem is ta­nít), a két gyerek, párt- és szakszervezeti munka: nem unatkozik az ember. De így van ez jóL Azt hiszem, én nem tudnék cselekvés nélkül élni. Állandóan az foglalkoztat: hogyan lehetne ezt vagy azt jobban, szeb­ben csinálni. Otthon is. az iskolában is, a faluban is. — Hogyan látja; milyen Szabadszállás 25 év után? — Milyen? Ezt ítéljék meg a kívülállók! Én elfo­gult vagyok. Egy biztos, szerintem; nem ábránd már itt sem. hogy a falu a vá­roshoz hasonlítson. — Búcsúzóul még egy kérdés: Mit szeret legin­kább Szabadszálláson? — A múltját, a jelenét És azt amivé az évek során lesz majd; a jövőjét. Az embereket. A megváltozott életet. Azt a sajátos at­moszférát. amit úgy hív­nak; szűkebb hazánk. Mit szeretek legjobban? Az egé­szet együtt; Szabadszállást. Varga Mihály Mezőgazdasági könyvespolc ÍGY KELL KEZDENI! gítséget, megelőzve a túl­ságosan bonyolult, nagyobb kertészeti szaktudást igény­lő eljárásokat. A minimu­mot ismerteti, semmivel sem többet, $ ez máris több, mint ha min­dent összefoglalva szakkér- A kertészkedés ma a leg- olvasó bizonyos fokú szak- áések taglalásába bocsát- népszerűbb hobby. Talán mai tudását. Ez persze kozna. Több, mert nagyobb már nem is csak hobby, nincs meg a kezdő kér- segítséget jelent, s azt is több annál, mert hiszen tészkedőknél, akik azt sem mondhatnák, jobban meg- a szórakozás, a kikapcso- tudják, hogyan kezdjék el szeretteti az olvasókkal a lódós mellett haszonnal is a munkát, hogy a telekből kerészkedést. jár, ami nem megvetendő kert legyen. A hasznos, szép rajzok­szempont. A falusi embe- kai illusztrált könyvet a rek általában a vidéken Nos’ HedrV Aladár kony- Mezőgazdasági Kiadó je­élők is, közelebb vannak ve ebben nyújt nagy se- lentette meg. a természethez, a mező- KÖNYV A KAKTUSZOKBÓL gazdasághoz. Alkalmuk van ellesni a „tudományt”, mondják, hogy nap- A Virágzó kaktuszok ci­s ha valakinek van egy jainkban a virággyűjtési mű mű, amelyet a Mező- kis kertje, megkérdezi a szenvedélyben a kaktusz- gazdasági Könyvkiadó je- szomszédoktól, mikor mit gyűjtők járnak az élen. lentetett meg, érdekes ol- csináljon, Budapesten és Egyesületekbe tömörülnek, vasmány. Megismerteti az más városokban azonban kiállításokat rendeznek, olvasót a kaktuszok felépí- mór a szomszédok útján előadásokat szerveznek, tésével, belső életfolyama- sem jut olyan könnyen cserélgetik egymás között taival, majd részletesen le- ehhez a tudományhoz az gyűjteményüket, vadásznak írja, hogy a kaktuszok ha­ember. a különleges fajtákra. zájában milyen éghajlat Mit tesz ilyenkor? Vá- Ezt a hobbyt eddig csak uralkodik, mennyire párás sárol egy szakkönyvet, be- külföldi szakkönyvek se- a levegő, milyen a talaj lelapoz, aztán sóhajtva le- gítették nálunk, kaktusz- összetétele, aztán családon- teszi, mert nem érti. Nem ról szóló magyar könyv ként csoportosítja a növé- is értheti, hiszen nincs már nagyon régen nem je. nyékét, tisztában az alapfogalmak, lent meg. Éppen ezért nyu- Még arra is kitér, ho- kal. Az ilyen szakkönyvek godtan állíthatjuk, hogy gyan tehetünk szert kak- rendszerint már magasabb Mészáros Zoltán most meg- tuszgyűjteményre, milyen szinten tárgyalják a ten- jelent könyve hézagpótló gyűjteményünk lehet az nivalókat, feltételezve az munka. ablakpárkányon, s kert­Fiatalok számvetése HETVEN KlSZ-alapszer- vezet működik a kecskemé­ti járásban, amelyeknek tagjai a KISZ Központi Bi­zottsága májusi határozata értelmében az elmúlt he­tekben választották újjá vezetőségeiket. A taggyűlé­seken a KISZ VII. kong­resszusa óta eltelt két év munkáját, az eredménye­ket, hiányosságokat vitat­ták meg. E fontos mozgalmi ese­ményről készített jegyző­könyvek már beérkeztek a KISZ kecskémét járási vég­rehajtó bizottságához. A legtöbb alapszervezetben a titkári beszámolókat a tagság véleménye alapján készítették eL A szeptem­ber közepétől tartó válasz­tásokat ugyanis augusztus­ban felmérések előzték meg. A háromtagú jelölő bizottságok felkeresték a fiatalokat, elbeszélgettek velük, s a mozgalmi mun­ka fejlesztésére véleménye­ket, javaslatokat kértek.' A KISZ-TITKÄROK be­számoltak arról, hogy a tagság aktivitása fokozato­san javul. A politikai moz­galmi munkában a két év alatt 2100 KISZ-tag vett részt A vietnami szolidari­tási mozgalomban mind a hetven alapszervezet ered­ményes tevékenységet fej­tett ki, elsősorban gazdasá­gi felajánlásuk teljesítésé­vel, valamint társadalmi munkájukkal. Ä Tanács- köztársaság 50. évforduló­ja tiszteletére szervezett orgoványi békemeneten több mint ötven KISZ- szervezet tagjai vettek részt. A Vádoljuk az impe­rializmust mozgalom során minden járásbeli alapszer­vezet külön felajánlást tett A politikai oktatás elő­adásait az elmúlt tanév­ben több mint kétezer fia­tal hallgatta rendszeresen. Az idei tanévben a politi­kai oktatás keretén belül 68 kör működik a járás­ban. Az előadások bővítet­ték, szélesítették a fiata­lok politikai látókörét, s marxista gondolkodásra nevelték őket. A KISZ- alapszervezetek egyre több fiatalt ajánlottak a párt­ba, hiszen mozgalmi mun­kájukkal, politikai felké­szültségükkel, magatartá­sukkal elnyerték a bizal­mat Az elmúlt évben a Tisza- kécskei Vegyipari Vállalat KISZ-istái hat fiatalért „kezeskedtek’! a párt veze­tői előtt. A lakiteleki fo­gyasztási szövetkezet alap­szervezetében is több fia­tal párttag. A TITKÁRI beszámolók után a fiatalok kértek szót a taggyűléseken. Mintha csak összebeszéltek volna, megegyezett a véleményük abban, hogy sokkal több kulturális és sportműsort kell szervezni. Néhány al­kalommal ugyan elmentek csoportosan a Kecskeméti Katona József Színház elő­adásaira Ezekre a kulturá­lis rendezvényekre mindig több jelentkező volt, mint amennyien mehettek. A fiatalok közül néhányan arra kérték a vezetőséget, hogy a múzeumok és ki­állítások megtekintése so­rán kérjenek fel egy-egy szakembert* aki kalauzol­ja őket. Szórakozás! lehetőségük öt önálló klubhelyiséggel bővült, de ez még min­dig elenyészően kevés a hetven alapszervezethez vi­szonyítva. A KlSZ-esek társadalmi munkában na­gyon szívesen átalakítaná­nak egy-egy tsz-melléképü- letet, használatlan iroda- helyiséget, pincét Legtöbb községben a helyhiány gá­tolja az irodalmi színpadok működését Csupán elvét­ve találni olyan KISZ- szervezetet, amely szavaló­estek, író—olvasó találko­zók, vagy egyfelvonáso® színművek rendezésével di­csekedhetne. A járásban egyedül talán a lakiteleki fogyasztási szövetkezet kul- turosai tevékenykednek, s eredményük is figyelemre méltó; a járási fesztiválon második helyezést értek el, jól sikerült irodalmi össze­állításukkal. a beszámolót, s a hozzászólásokat követő új- jáválasztások alkalmával általában 5—7 és 9 tagú vezetőséget választottak titkos szavazással. Tizenöt új KISZ-titkár került az alapszervezetek élére.’ Mintegy 350 fiatalt válasz-' tottak vezetőségi taggá. A járásban a községi éá járási csúcsvezetőségek és KISZ-bizottságok megvá­lasztására november elején kerül sor. T. L. ben, hogyan kell a kakta- tegségektől, kártevőktől 'A szokat ápolni, szaporítani könyv értékét emelik a és megóvni a különféle be- rajzok és a jó felvételek. ÜZEMI GYÜMÖLCSÖSÖK NÖVÉNYVÉDELME Dr. Jenser Gábor most megjelent könyve, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó bo­csátott közre, a vegysze­rek dzsungelében igazítja el az olvasót, hasznos ta­nácsokat adva a védeke­zéshez szükséges szerek felhasználási módjáról. Ez RAKTÁRI Dr. Jávor István most megjelent könyve ismer­teti a magtárakban, va­lamint a háztartásokban el­terjedt kártevőket és az el­lenük való hatásos véde­kezést. Különösen figyel­az első magyar összefog­laló munka az üzemi gyü­mölcsösök növényvédelmi problémáiról, s olyan gaz­dag é$ sokrétű a mondani valója ezzel kapcsolatban, hogy nemcsak a gyakorlati termesztő, de a kutató is sokat meríthet belőle. KÁRTEVŐK met érdemel a károsítást megelőző intézkedések le­írása. A könyv segítségé­vel az üzemi szakemberek is elvégezhetik az egysze­rűbb védekezési műveletei két. TRAKTOROK, AUTÓK A könyv nagy népszerű­ségét legjobban az jelzi, hogy már a harmadik ki­adásban jelentette meg a Mezőgazdasági Könyvki­adó. Ma a gépek korszakát éljük, s a mezőgazdaság­ban is forradalmi válto­zások mennek végbe. A géphez való szakértelem szinte elengedhetetlen fel­tétele a jó gazdálkodásnak. Ezt a szakértelmei a gya­korlatban is csak úgy ls-_ hét elsajátítani, ha a gé­peket kedvelő ember el­méleti tudással is rendel­kezik. Különösen hasznos a traktorokról szóló rész pá­rosítása a gépkocsikról szóló résszel, hiszen ma már egyre több az autó is a mezőgazdasági üzemekben, s az azokkal való bánás­mód elsajátítása fontos minden traktoros vagy más gépkezelő számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom