Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
i. oldal 1969. november 88. péntek A megyétől délre Tervek, mázsák, számok 3. Kilenc földművesszövetkezet összefogása A kombinát vezérigazgatója Jordán Konsztantino- vics ezzel kezdte a tájékoztatót: — Vállalkozásunk a gazdasági reform szülötte. A közgazdasági körülmények szinte kényszerítettek bennünket az összefogásra. Közös érdekeinket csak így tudjuk képviselni a piacon. Tudnunk kell, hogy amit termelünk miként tudjuk értékesíteni, és egyáltalán erdemes-e foglalkozni vele. A kereslet gyakran változik, szinte egyik évről a másikra más igényekkel lépnek'fel a vásárlóin Ez csak az egyik része a kényszerítő körülményeknek. Nagyobb beruházásokat szintén csak anyagi összefogással tudunk megvalósítani. Hasonlóképpen a korszerű gépek, berendezések beszerzése is csak így Iehetéges, mert egy-egy föl dmű vessző vetk ezetnek csak egy-két darabra van szüksége, míg egy ilyen, vállalkozásnak természetesen többre, vagyis nagyobb megrendelést tehetünk, ami könnyebbé, sőt olcsóbbá teszi a beszerzést. A megbeszélésen jelen voltak a doroszlói földmű- vesszövetkeaeték vezetői is, köztük Prokopije Stevano- vics igazgató. Társulásuk két éve működik, de máris sokat tett érdekeik védelméért. A kombinát anyagi alapját a 9 földművesszö- vetkezet összes vagyonának 20 százaléka alkotja. Külön fejlesztési részlege van a vállalkozásnak, amelynek az a feladata, hogy a tervezett jelentősebb beruházásokat előkészítse. Elképzeléseik vannak például cukorgyár és olaj ütő létesítésére. Érdemes kitérni arra '-is, hogy a tagszövetkezeteknek is van melléktevékenységük. Az egyiknek, a zom- borinak megtekintettük a takarmánykeverő üzemét. Két műszak alatt tíz vagon, 25 féle táptakarmányt állít elő az automata géprendszer. A hatalmas keverőcellákba gombnyomással táplálják be, recept szerint, a különböző nyersanyagokat. A kész táp papírzsákokba kerül, ameh’et automata zár le. Prokopije Stevanovica: Földmüvesszövetkezetünk mintegy 1200 holdnyi területének kétharmada ezántó. Ezen nagyrészt búzát, kukoricát termelünk. Doroszló csaknem valamennyi terme. Kijével szerződéses viszonyban vagyunk. Műtrágyával, vetőmaggal és sok egyébbel segítjük a hozamok növelését. A felvásárolt termék, jószág további értékesítése esetenként nekünk is gondot okozott. Ezért alakítottuk a kombinátot. A földművesszö vetkezetnek ez a legnyereségesebb üzeme, pedig elég szolid haszonnal dolgozik. Térjünk vissza a kombinátra. — Máris sok millió dinár jövedelmet értünk el azzal, hogy megteremtettük a legjobb piacokat termékeink számára. Nálunk ugyanis a földművesszövetkezetek szerződéses viszonyban vannak a termelőkkel. A terményt, a jószágot felvásároljuk a megállapodás alapján, és a bel-, illetve a külA STATISZTIKA TÜKRÉBEN Tovább emelkedik a megye ipari termelése Országosan 1,1 százalékkal haladta meg az ipari termelés áz első félévben az egy év előttit, A megyében viszont 5,8 százalékkal volt nagyobb január—június hónapokban a szocialista ipar össztermelése, mint 1968 azonos időszakában. Az első, félév termelési eredménye (a tavalyi első félév százalékában) Minisztériumi ipar 106.7 Tanácsi ipar 95,7 Szövetkezeti ipar 112,0 Az átlagon belül tehát elég nagy különbségeket találunk a termelés egyes j szektorainál. A legnagyobb ! termelési volument képviseli» minisztériumi ipar átlag 6,7 százalékos termelésnövekedésen belül a nehéziparban volt a legnagyobb az előretörés idén, míg az élelmiszeripar össztermelése két százalékkal visszamaradt a tavalyi mögött. Ettől lényegesen eltérő, képet mutatnak a tanácsi Ipar termelési adatai. Ebben a szektorban az élelmiszeripar gyártása a tavalyinak felelt meg, míg a többi iparág és velük együtt a tanácsi ipar egésze elmaradt az 1968 évi teljesítmény mögött. A termelési rekordot azonban a szövetkezeti ipar tartja az idén amely nem kevesebb, mint 12 százalékkal többet termelt, mint a múlt év első felében. Bár a megye ipari termelésének a fejlődése az első félévben jelentősen meghaladta az országos átlagot. a növekedés üteme azért itt is lelassult, legalábbis a minisztériumi és a tanácsi iparokban. Ennek okai közül a megyei statisztikai igazgatóság a munkaerő- és az anyaghi ányt említi meg. valamint a vállalati forgóalaphiányt, egyes vállalatoknál a megrendelések csökkenését, továbbá azokat a nehézségeket. amelyek sok helyütt az új technológia bevezetésével kapcsolatban jelentkeznek. Á. L. földi piacon értékesítjük. Eddig a külkereskedelmet nem mi bonyolítottuk, de rövidesen ez is kezünkbe került, mert exportirodát nyitunk. A közvetlen feldolgozásra és értékesítésre törekszünk, hogy ezáltal is csökkentsük a költségeinket. A fogyasztónak is jó ez, mert az egészséges konkurenciának, a gazdasági életben kialakult versenynek köszönhetően többféle áru között válogathat, esetleg olcsóbban. Igen sok érdekes információt kaptunk a beszélgetés során a 9 vajdasági földművesszövetkezet összefogásának eddigi eredményeiről. Ök is még az elején vannak, hiszen két év tapasztalatai állnak csupán rendelkezésükre. Vállalkozásuk azonban nyereséges. Az év végén m-inflegyik tagszővetkezet megkapja a ráeső részt a nyereségből. Ahogy mondják, ez nem kis összeg lesz. (Folytatjuk) A dolgok három dimenzióban vázolva tökéletesen j érthetőek. Az elnök beszél egy elképzelésről, egy tervről, aztán jön a főag- ronómus, aki mindezekről mázsában fogalmaz, hatékonysági mutatókat emleget. Végül pedig a főkönyvelő szól, forint ősz- szegekkel illusztrálva az elnök által elmondottakat — a munkamegosztás tehát tökéletes. így beszélnek a jövőről, pontosabban szólva a jövő esztendőről a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet vezetői, Fárbás Károly elnök, Kovács Tibor főagronómus és Csiszár József főkönyvelő. — Tavaszra építünk egy víztárolót, tulajdonképpen a meglevő természeti adottságokat kihasználva, hiszen a lapály megvan, a kígyósok vize is megjön tavaszonként. Ha „elkészül” a tó, megoldjuk majd a víz kettős hasznosítását. | kacsákat nevelünk a víztükrön, és növeljük az öntözött területek nagyságát is a kertészetben. — Hozzávetőleg 100 kataszteri holdat öntözünk majd a ,,tóból”, de a nagyobb hasznot a pecsenye- kacsák hizlalása hozza. A kukoricatermést, amely igen jelentős mennyiséget képvisel, eddig v mázsánként 232 forintért tudtuk értékesíteni. Az előzetes — és szerény — számítások alapján, ha a terményt „kacsavalutára” váltjuk, mázsánként 350 forintot érhetünk majd el kukoricából. Évente 150 ezer darabot fogunk hizlalni, az átvételre és az alapanyagra már megkötöttük a szerződést a BOV kiskun- halasi gyáregységénél. — A költségvetés legnagyobb részét tulajdonképpen az átereszek építése teszi ki, a teljes ősz- szeg mintegy 150 ezer forint A kacsák hizlalásából egymillió forint tiszta jövedelemre számíthaA f us&erpaprikároI — sokoldalúan A Kertészet és Szőlészet című szaklap következő száma a fűszerpaprika termesztésének, feldolgozásá- 1 nak, értékesítésének szén- j teli hasábjait. Bevezetőként tájékoztat az újság a Magyar Agrár- i tudományi Egyesület és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület ezzel kapcsolatos együttes üléséről és állásfoglalásáról. Dr. Kardos Ernő cikke fűszerpaprika-termesztésünk új feladatait ismerteti. Síposáé Bartha Mária Kalo- cs-környéki tapasztalatokról számol be. Dr. Márkus Ferenc, a fajtanemesítés eredményeit, közli. Berényi Miklós a korszerű agrotechnika irányelveit foglalja össze. Dr. Kapellef Károly a növényvédelem legfontosabb tudnivalóiról, valamint az utóérlelés módszereiről számol be. O. Nagy László a Szegedi Fűszerpaprikafeldolgozó Vállalatnál tett látogatásáról- ad bírt. Bayer János az értékesítés szempontjaival foglalkozik. Perczel János a Duna menti és Kiskunsági Tsz-Szövetség tapasztalatait és állásfoglalását ismerteti. A lap „Mai mesterek” rovatában Kopasz Szilveszter máriahalmi paprikatermesztő szerepel. Érdeklődéssel várjuk a Kertészet és Szőlészet új szamát. Dughagyma a termelőknek Ma tkon befejezték az idei dohány szárítását. A tél folyamán a Kecskeméti Konzervgyár részére dughagy- ma hőkezelését végzik. Az idén 36 vagonnal vásárolt a gyár Makó környékéről. Ütvizsgálat Kiskunhalason a városi tanács közlekedési állandó bizottsága felülvizsgálta a város útvonalait a forgalom biztonsága szempontjából. A vizsgálat alapján 69 kilátást akadályozó fát vágtak ki. 15 forgalmi táblát helyezlek el, többet pedig átfestettek, kicseréltek. Az említett intézkedések komolv szerepet játszanak a város közle- I kedési biztonságának meg- * teremtésében. tunk, és akkor még nem is kalkuláltam be az öntözés termésbiztosító hatását a kertészetben. — Néhány héttel ezelőtt vizsgálták meg tehénállományunkat, és tbc- mentesnek nyilvánították. Ezzel az alapanyaggal töltjük fel az épülő szakosított telepünket. Ha ez a telep üzemelni fog, a korszerű tartásnak minden bizonnyal meglesz az eredménye, vagyis jövedelmezővé válik a tejtermelés és a hizlalás. — Az építkezés folyik — igaz, kissé vontatottan. A jó idő azonban sokat segít, így valószínűleg sikerül a kőműveseknek befejezni a falazást, hogy aztán a belső vakolási, betonozási munkákat télen is végezhessék. Ha a telep 400 férőhelyére sikerül jól tejelő teheneket ál. Utáni, a jelenlegi termelést megkétszerezzük. — A telep megépítése tizenhétmillió forintba kerül. Számításaink szerint a költségek 5,6 év alatt térülnek meg üzemi szinten, és mivel természetesen állami támogatással építkezünk, a megtérülés állami szinten ' 13,4 évet vesz igénybe. A számításokhoz a jelenleg érvényes tejárakat vettük figyelembe. — A következő esztendő nagy tervei közé tartozik a fokozottabb ütemű gé-^- pesítés. Be kell fejeznünk a burgonya, a cukorrépa és a kukorica betakarításának teljes gépesítését, meg kell oldanunk a kukorica szárítását is. Az általános jelenség, a tagság öregedése nálunk szintén tapasztalható. Erősen lanyhul a részesművelés, iránti érdeklődés, a gépesítés gyorsítása tehát létfontosságú. A nehéz munkákat sorra, és gyorsan gépesítenünk kell, hogy idősödő tagságunknak továbbra is biztosítsuk a jövedelem emelkedését. A Jókaiba annak idején a módosabb gazdák léptek be, a földjeink is a legjobbak Jánoshalma határában. Végeztettünk vizsgálatokat, a humusztartalom 3,5 százalékos. Ezekről mindenki tud, arról ke. vesebben, hogy már az alakuláskor magasabb vol t a tagság életkora, mint a többi gazdaságnál... — Munkagépeink nagyobb része korszerű, az erögépparkot kell felújítanunk, differenciálni kissé a traktorállományt, a feladatok végrehajtásához. Elkészült az iroda szomszédságában a szerelő- és az asztalosműhely is, ezek felszerszámolására nagy gondot fordítunk. — Mindez körülbeül kétmillió forintba kerül. Jelentős tételt képvisel az építkezési költség is, erre jövőre ötmilliót fordítunk. Készül hárem szolgálati lakás, négy darab vasvázas szín. libanevelő, hajtatóházak a kertészetnek., A fejlesztésnél igen fontos szempont — és ezzel kapcsolatban meghallgatjuk minden tagunk véleményét — az arányos költségelosztás. Továbbra is a termelő beruházások erőteljes növelését szorgalmazzuk. 1970-ben 45 millió forintos termelési tervet akarunk teljesíteni. Baranyi Pál
