Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S*- K ÍSK U>l MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évi. 276. szám. 1969. november 28. PÉNTEK Ara: 90 fillér Jól gazdálkodtak a fejlesztési alappal Növekvő társadalmi segítség A Kecskeméti Járási Ta­nács V. B. pénzügyi osz­tály és tervcsoport vezetői a közelmúlt napokban a já­ráshoz tartozó községek ve­zetőivel kiadós tanácsko­zásit folytattak. A megbe­szélés tárgya mindenütt a településfejlesztéssel össze­függő félidei számvetés volt. A megyei tanács vb intéz­kedéseinek megfelelően ugyanis az egységes fej­lesztési alap bevételeit és kiadásait, következéskép­pen a megvalósítandó fel­adatokat ezúttal két évre, 1969-re és 1970-re együttesen I tervezték a helyi tanácsok. Méghozzá olyan törekvés­sel, hogy — egyrészt a har­madik ötéves terv sikeres teljesítése, másrészt a so­ron következő tervidőszak „adósságmentes'’ kezdése érdekében — ne az utolsó évre maradjanak a nagy feladatok. A tárgyalások utáni já­rási összegezés egyik követ­keztetéseként leszűrhető: Nem szunnyad a település- fejlesztési versenyszellem a kecskeméti járásban» Az I egységes fejlesztési alappal való gazdálkodás szinte minden részlete erre vall. De szóljanak erről a té­nyek, melyekre a megálla­pítást alapoztuk: Összesítetten 41 millió forint bevétel­lel és 39 milliós kiadás­sal számoltak ebben az évben a járás fejlesztési alapján. A lezajlott községi szám­vetésekből pedig kitűnt: Az alap bevételei megközelí­tették az 50 milliót, a ki­adások pedig 45 millió fo­rint körüliek, ami mint­egy 8—10 millió forinttal haladja meg a múlt évi eredményt. A külterületi villamosításra, a járda- és vízhálózat-építésre befolyt önkéntes lakossági hozzá­járulás ugyancsak tekinté­lyes: csaknem egymillió forint! De legalább ennyire j tiszteletre méltó a külön­böző ■ célkitűzések megvaló­sításához nyújtott társadal­mi segítség, melynek érté­ke 18 millió, továbbá nem lebecsülendő az év folya­mán hasznosított 3 millió 'orint értékű helyi anyag sem. _ i Ragadjunk ki csak né­hány' példát, mi minden rejtőzik az iménti számok, i pénzösszegek mögött. Olyan j létesítményekkel gyarapo- j dott a járás, mint az öt- | milliós költséggel épült or- I goványi kulturház, a 3,5 millió forintból létrehozott 120 személyes izsáki hét­közi diákotthon, a kerek­egyházi és lászlófalvi tör­pe vízmű és alaphálózat, a jakabszállási 50 személyes és az ágasegyházi 25 sze­mélyes új óvoda, a nyár­lőrinci és lakiteleki orvosi rendelő és szolgalati lakás. Tiszakécskén és Lajosmi- zsén nagyobb arányú út­korszerűsítésre került sor, több külterületi települést villamosítottak és így to­vább. Az idei eredmények számba vétele mellett a jö­vő évi feladatokról, s az azokkal összefüggő előké­születekről is szó esett a megbeszéléseken. Ezek já­rási összegezése is érdekes. Mivel a harmadik ötéves tervben előirányzott jelen­tősebb célkitűzéseket elér­ték, megvalósították a járás községei, 1970-re kevesebb az úgynevezett nagy fel­adat. Lehetőség nyílik tehát a negyedik ötéves terv na­gyon gondos előkészítésére. A fejlesztési alap bevéte­lei és kiadásai is ■ szeré­nyebben alakulnak: az előb­bi 21, az utóbbi pedig 18 millió forinttal számol. Babérokon való pihenés­re természetesen ezúttal sem lesz idő, hiszen Tisza­kécskén 10 milliós beruhá­zású 8 tanterme* iskola építését kezdik el jövőre — a helyi tanács költségvetési üzemének kivitelezésében. Hétényegyházán, Ladánybe- nén, Lajosmizsén és Laki­teleken tekintélyes útépí­tést végeznek majd, még­hozzá a fejlesztési alap és a költségvetés felújítási ke­retének együttes fedezeté­ből. Egyebeken túl 12 lakás építését is ter­vezik a fejlesztési alap terhére. Ágasegyháza — Sándorte- lep pedig villanyhálózathoz jut. Ami a jövő évi fejesztési feladatok előkészítését ille­ti : a szükséges műszaki ter­vek mindenütt rendelkezés­re állnak már. Különösebb gondot a kapacitás sem okoz. Ügy tűnik, bebizonyí­tották életrevalóságukat a tiszakécskei, lajosmizsei és bugaci költségvetési üze­mek, amelyek nagyszerű segítséget jelentenek a gon­dok áthidalásában. P. I. Tisiakécske víztelenítése Az Alföld belvíz által egyik leggyakrabban ve­szélyeztetett területén, a Közép-Tiszavidéken, újabb belvízvédelmi rendszer épí­tését fejezte be a Vízügy: Igazgatóság. Mintegy ti- zennégymillió forintos be­ruházással elkészült a har­minchét kilométer -hosszú Pejcsik-éri csatorna, amely | Tiszakécske és Nagykőrös környékéről gyűjti össze az őszi-téli csapadékot a I folyókba. Az új csatornát, amelyet négy belvíztároló egészít ki, betonszerkezeti I eleim ’ ' el burkolták. El- I készi'1; a több mint hat- i millió forintos költséggel I épített szajoli belvizöblö- 1 zet is. Ötszáz résztvevő a növényvédelmi tanfolyamokon Az őszi. munkák befejez­tével megkezdődtek a me­zőgazdasági szaktanfolya­mok. A legnagyobb létszám a növényvédelmi tanfolya­mokon várható. Érthető ez, hiszen a rendelkezés sze­rint 1970. március 1-től csak megfelelő szakértelem­mel rendelkező személy foglalkozhat vegyszerekkel. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek igyekeznek gondoskodni arról, hogy ne legyen jövőre fennakadás, szakmai’okok miatt. Ezek­ben a hónapokban 8 helyen indul tanfolyam betanított munkások képzésére. Há­romszáz órás tananyagot kell elsajátítaniuk. Ugyan­csak megkezdődik a képzés szakmunkások számára 500 órás tananyaggal. Várha­tóan mintegy félezer nö­vényvédelmi képzettséget igazoló bizonyítványt osz­tanak ki az őszi-téli tan­folyamok befejeztével. Báes megye egyébként élen jár a tanfolyamok szervezésében: az elmúlt két évben csaknem 800 bi­zonyítványt adtak ki, nö­vényvédelmi szak- és beta­nított munkások részére. Remélhetőleg ezek után nem lesz gondjuk a tavasz- szal a mezőgazdasági üze­meknek. Egyéb ágazatokban is megindul a. képzés. Több mint tíz helyen lesz tan­folyam traktorosok részé­re, átlag 25 résztvevővel. Szervezik. az öntözési to­vábbképzést. Elegendő je­lentkező esetén három he­lyen indul meg. Számos termelőszövetkezet szervez állattenyésztők számára tanfolyamokat. Előreláthatólag az őszi­téli felnőtt szakmunkáskép­zésben mintegy másfél ez­ren vesznek részt a megye nagyüzemeibőL Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága november 27-én folytatta ülését, befejezte a gazdasági kérdések megtár­gyalását. Ezenkívül megvi­tatta a pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésé­nek lehetőségeiről szóló előterjesztést. A Központi Bizottság no­vember 28-án folytatja munkáját. Kedvezményes hosszú lejáratú hitel a szoláltatások, az építkezések, Tfliplííivtíitá a szocialista gépimport ösztönzésére 1 ujtllUljIClIll a hitelpolitika irányelveiről A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve mó­dosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingens­ről. A Magyar Beruházási Bank tájékoztatása szerint az 1969. január 1-én élet- belépett hitelpolitikai irányelvek . meghatározat­lan időre szólnak, s azok lényegében 1970-re is ér­vényben maradnak. To­vábbra is azokat a beru­házási hitelkérelmeket ré­szesítik előnyben, amelyek a leggyorsabban megtérül­nek, s így mind az ország, mind a vállalat számára a leggazdaságosabbak. PartriLa !'íem fűznek a lányok paprikát a dunaszentbepedeki 1 djll.ód HcIlUAfdU Hajnal Tsz-ben. Ehelyett korszerű műanyag hálóba rakják a fűszerpaprikát és így szárad kerítésen az ereszek alatt. (Pásztor Zoltán felvétele.) Nincs változás a kamatpo­litikában, a kamatfeltéte­lekben sem. 1970-re is az ideihez ha­sonló hitelkontingenst sza­bott meg a kormány. A beruházások összege jövő­re nagyobb lesz a ideinél, a hitel részarányát azon­ban — éppen a piac egyensúlya érdekében — nem volna helyes emelni. Hosszú lejáratú beruhá­zási hiteleket jövőre is csak a kormány által, meg­határozott, úgynevezett preferált, vagyis sajáto­san előnyös célokra lehet nyújtani. Az eddiginél is hatékonyabban kívánja tá­mogatni a kormány azokat a vállalatokat, amelyek a lakosság jobb ellátása ér­dekében hiányzó vas-mű­szaki cikkek gyártását, vagy különböző szolgálta­tásokat akarnak bevezetni, bővíteni. A szolgáltató vál­lalatok nemcsak kedvez­ményes, hosszú lejáratú hi­telben részesülhetnek, ha­nem indokolt esetben adó- és egyéb kedvezményekkel hitelképességüket is fo­kozzák, 1970-ben az építő­ipart is erőteljesebben kí­vánja támogatni a kor­mány kedvezményes hite­lekkel, mégpedig oly mó­don, hogy nemcsak az épí­tőipari, hanem az őket ki­szolgáló vállalatok számá­ra is hozzáférhetővé teszi a kedvezményes hosszú le­járatú hitelt. A hitelpolitikai irányel­vek módosítása azt is le­hetővé teszi, hogy kedvez­ményes hosszú és közép lejáratú hiteleket, sőt, ka­matkedvezményeket ’ is kapjanak azok a . vállala­tok, amelyek fokozni akar­ják a gépek importját a szocialista országokból. A feltétel nem egyszerűen a gépvásárlás, hanem az, rogy a baráti államokból az eddiginél több gépet zzanak be, mégpedig olyanokat, amelyek meg­felelnek az új technikai követelményeknek, s lehe­tővé teszik a gazdaságos termelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom