Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-26 / 274. szám
«. oldal 1989. november M, sxeréa Megbírságolják a levegőt szennyező üzemeket Az Egri csillagok franciául és angolul Országos levegőtisztaság-védelmi bizottság alakul Az Építésügyi é* Város- fejlesztési Minisztérium előterjesztésére a kormány gazdasági bizottsága hozzájárult, hogy 1970. január 1- ével országos levegőtisztaság-védelmi bizottság alakuljon. Több ágazat már eddig is foglalkozott a levegő különféle szennyezettségének mérésével, csökkentésével, a korábbi kezdeményezések és intézkedések azonban csak kevés — és csupán helyi vonatkozású — eredménnyel jártak. Ezért meg kell teremteni a szennyeződés elleni országos méretű és tervszerű védekezés jogi, anyagi és szervezeti alapját, s ebben. a munkában az első fontos lépés az országos bizottság létrehívása. Az országos bizottság feladata, hogy véleményezze a levegő tisztaságának védelmével kapcsolatban kiadásra kerülő intézkedések, jogszabályok, normatívák és ajánlások, irányelvek tervezeteit, kezdeményezzen fontos műszaiki, biológiai és településfejlesztési kutatásokat, s javaslatokat tegyen a területi bizottságok létrehozására, működésére és a műszaki tanácsadás formáira. Legsürgősebb feladat az üzemek által kibocsátott szennyező anyagok hiteles mérését és a még elfogadható szennyezés mértékét tartalmazó egységes normatívák elkészítése, mert ennek alapján kell részletes területi felméréseket végezni, intézkedéseket, jogszabályokat kidolgozni. A folyók és a tavak tisztaságának védelmében jól bevált szennyvízbírsághoz hasonlóan szükség lesz a levegőt mértéktelenül szennyező üzemek megbírságolására, és e büntetés címén befolyt összegből a szennyezettség csökkentését célzó műszaki fejlesztési, beruházási -munkák fokozottabb anyagi támogatására is. A jövő évben terjesztik a gazdasági bizottság elé a szennyező anyagok megengedhető mértékére, a területi kategóriákra és a bírságolásra vonatkozó javaslatokat is. A vetítőből már elment, a vágóterembe még nem érkezett meg. A produkciós szobában is kerestem, de éppen az operatőrrel tanácskozott a filmgyár egy másik sarkába. Amikor végre megtaláltam Várko- nyi Zoltánt, már a kijárat felé sietett. — Már három óra, s nekem negyed négyre a Vígben kell lennem. Tessék, szálljon be a kocsiba, amíg a színházhoz érünk nyugodtan beszélgethetünk. Az első téma az Egri csillagok. — »A film sikerére nem panaszkodhatom. Igazi néKomplex műtrágyaggyár épül Peremartonban A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Az iparvállalatok készletgazdálkodása A vállalatok anyag- és árukészleteinek az alakulása és mindenkori struktúrája elsőrendű fontosságú probléma lett- az új mechanizmusban. A megyei iparvállalatok összes készletállománya — tehát az anyagok, a félgyártmányok és a késztermékek együtt — a KSH megyei igazgatóságának adatai szerint 115 millióval kisebb értéket képviselt az első •félév végén, mint a félév elején, de meghaladta a tavalyi első félév végén kimutatott értéket. A készletek 1969 június végén az év eleji az 1968 készletek félévi Anyagok 91 százalékában 102 Félgyártmányok 91 95 Saját gyártmányok 112 141 A készletek három fő csoportját vizsgálva azt látjuk hogy az anyagkészlet több mint százmillió forinttal csőként az idén. Kisebb a tavalyinál a félgyártmánykészlet is. Ezzel szemben növekedett a saját gyártmányok készlete, mintegy 30 millió forint értékben ' és június végén meghaladta mind az év eleji, mind az egy év előtt. A minisztériumi iparban az anyagkészlet csökkent, a késztermékkészlet viszont emelkedett az év eleji és az egy év előtti készletekkel szemben egyaránt. A tanácsi ipar készleteiben nem volt számottevő változás az első félévben. Ezzel szemben a szövetkezeti iparban az anyagkészlet növekedése mellett a késztermékkészlet az év eleji 7,1 millióról 12,4 millióra emelkedett az első félévben. Ezeken az átlagadatokon belül az egyes vállalatoknál a legkülönbözőbb piaci, illetve értékesítési körülmények befolyásolják a készletalakulást. Á. L. A Peremartoni Ipari Robbanóanyag Gyárban korszerű műtrágyagyár épül. Az új üzem nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagokat tartalmazó, úgynevezett vegyes hatóanyagú műtrágyát gyárt, ami biztosítja a termőföldben a kívánt arányú tápanyagelosztást. A 260 milliós költséggel épülő komplex műtrágyagyárat angol és magyar gépekkel szerelik fel és 1970 végére már a próbaüzemet is megkezdik. Az új gyár évente 250 ezer tonna „hármas hatóanyagú” műtrágyát szállít majd a mezőgazdaságnak. Képünkön: Szerelik a száz méter hosszú gyártócsarnok acélszerkezetét. (MTI fotó. — Kovács Sándor felvétele.) Less-e majompróféta? hétszer is azt mondom, nono! Lassabban azzal a derűs optimizmussal, amellyel Böbének, az országos hírnevű, veszprémi illetőségű hétéves nőstény csimpánznak közelgő afrikai túrája elé néznek egyesek. Ilyen aggodalmakra, hogy hátha nem csak hogy nagy megpróbáltatásoknak, de talán végpusztulásnak tesszük ki Böbét ezen az afrikai ' kiszálláson mivel nyilvánvalóan elfelejtette majom-any any elvét, s fajtestvérei esetleg széttépik emiatt — némelyek fölényesen legyintenek. Ugyan, miért kell pánikba esni? Böbe, igenis, tud még majomul. Legutóbbit órákig trécselt a többi majommal a veszprémi állatkertben. Nono! — harmadszor is. Azok a rács mögötti majmok nem hasonlíthatók ösz- sze a vadonban élőkkel. Ezeknél az állatkerti majmoknál sok minden összezavarodott már. Évek múltán — nap mint nap rácsot látván maguk és az emberek között — egész viz lágképük megfordulhat. Élannyira, hogy ők komolyan veszik, amit mi, emberek viccnek fogalmazunk meg. Tudniilik a majmok szentül meg vannak győződve arról, hogy mi. emberek vagyunk a rács mögött, s ők ott bent a szabadok. Mert lámcsak az ember — lehet, hogy az ő nyelvükön majom, hiszen mindig ezt a szót hallják tőlünk — meg a falatot is a szájukba adja. Most aztán képzeljük el. hogy ezzel az elfuserált majomszemlélettel csöppen Böbe az afrikai őserdő közepébe. Mert ha embereknél igaz az. hogy senki sem próféta a saját hazájában, mennyire igaz lehet ez ma- joméknál. Látom szegény naiv Böbét, mikor ott a vadonban elkezdi serteper- télni az ö emberi allűrjeivel. Mondjuk, nehéz napok rután éppen egy csomó manna hull a földre. A vadon majmai egymást gyúrva robognak a kajáért, míg ez a szerencsétlen Böbe csak táblából illedelmesen. Várja, hogy rá is sor kerüljön. De mire észbekap, már nu- ku kaja. Aztán balhézik, mert az őserdőben nem lesz jtieki kis asztala. széke, hisztizik, hogy nem tud fogat mosni — és így tovább. Világos, hogy a nomád majmok mindjobban bepörögnek Böbére, s a végén kiirtják maguk közül: „ő akarja nekünk megjátszani a császárt! Azért ment ő volt az a külföldre szakadt atyánkfia ...” Borús pesszimizmusomat Böbe irányába az a hír is erősíti, amely Boy-ról. a kelet-afrikai oroszlánról érkezett. Emlékeznek, ugye az „Elza a vadon szülötte” című regény filmváltozatára. A nálunk is nagy sikert aratott film főszerepét ,,alakította” ez a Boy nevű oroszlán. Nos. a gyönyörű állatot gazdája — éppúgy, mint a filmben — a valóságban is visszaengedte a vadonba. Sorsa azonbon másként alakúit mint a filmben. Hetek múlva törött lábbal, súlyos sebektől vérezve találták meg Boy-t a vadállat-rezervátum őrei. A szimpatikus oroszlán nem tudott többé visszailleszkedni a vadon világába. Felgyógyultan ugyan, de élete végéig a nairobi állatkertnek lesz a lakója. Ha a vadonban elbőgte magát, visszabőgtek neki oroszlántestvérei. Talán ilyesmit is mondtak neki oroszlánul: „Fogd be a pofád! Mit vágsz fel, hogy emberek közül jöttél? Még most is üvöltesz? Könnyű volt emberek között félelmetes oroszlánnak lenned. Itt mutasd meg. ki vagy!” — s marták, ahogy érték. Ezután békés* nyugodt lesz az élete Nairobiban, az állatkertben. Ha netán elelfogja majd a nosztalgia a vadon után. elbödül egy- szer-egyszer. Az ember pedig megdicséri: „Helyes a bőgés, oroszlán!” — s megveregeti orra előtt — a rácsot. Böbe, Böbe, te kismajom! Aki olyan állati jól tudsz emberien viselkedni, le- hetsz-e ezek után majompróféta a saját hazádban? Vagy az is lehet hogy ami az embernek nem. egy ügyes majomnak sikerül? Tóth István zőcsúcs! Eddig 3 millióan nézték meg. s minthogy kétrészes filmről van szó. dupla helyárakkal az Egri csillagokra 6 millió jegyet adtak el a filmszínházak. Épp a napokban volt részünk egy kedves kis ünnepségben, a Művelődés- ügyi Minisztérium fogadóst adott az Egri csillagok alkotógárdájának tiszteletére. — Túl a hazai sikereken milyen a külföldi érdeklődés? — A közelmúltban részt vettem egy spanyolországi bemutatón, s mondhatom, a közönség és a szakemberek nagy tetszéssel fogadták a spanyol feliratú Egri csillagokat. Persze, az az igazság hogy az ilyen kétrészes filmeket nem szívesen veszik még külföldön. Éppen ezért érdekes kísérletbe fogtunk. Lerövidítettem. vagy ahogyan mi mondjuk, „megvágtam” az Egri csillagokat. Kivágtam a filmből a mellékcselekményeket, megrövidítettem a csata jeleneteket, s az eredmény: másfél órás Egri csillagok. — Hogyan sikerült a vágás. milyen lett ez a másfél órás film? — Nem akarom azt mondani hogy jobb mint az eredeti, de ami igaz, igaz, a film cselekménye nem any- nyira szerteágazó, tömörebb lett. és tekintettel arra, hogy a csatajelenetekből csak a legizgalmasabbakat a legérdekesebbeket hagytam meg. a vár ostroma is élénkebb, mozgalmasabb lett. Különben ebből a másfél órás változatból is szeretnénk majd tartani hazai bemutatót. Elújságolhatok még egy kezdeményezést. Párizsban létrehoztunk egy szinkronirodát, ahol elkészítik az Egri csillagok angol és francia szinkronját, természetesen angol, illetve francia színészekkel. Az így szinkronizált Egri csillagok iránt már van érdeklődés, többek között Kanadából, a dél-aníerikai országokból és máshonnan is. — Az Egri csillagokat nem valami lelkesen fogadta a kritika. Ezzel kapcsolatban kérdezem, ennek a negatív fogadtatásnak van-e része abban, hogy most a filmgyártásban is a nehézműfajhoz nyúht? — Erre a kérdésre nem tudok egyértelműen válaszolni. Elhatározásomhoz bizonyos mértékig hozzájárultak romantikus filmjeim kritikai fogadtatásai is. De azt hiszem, ennél sokkal fontosabb az. hogy elolvastam Dobozy Imre Eljött a tavasz című drámáját és nagyon megtetszett. Meggyőződésem. hogy jó filmet lehet belőle csinálni. Színes film lesz. Már napok óta forgatunk. Az operatőr Illés György, a főbb szereplők Sinkovits Imre, Básti Lajos és Latinovics Zoltán. Ah film címe: Találkozás. — Hogyan lehetne egy mondatban megfogalmazni a készülő film mondanivalóját? — Egy mondatban nehéz, de azért megpróbálkozom. A film a felelősségről a felelősség vállalásáról szól. arról, hogy a második világháború utolsó napjaiban — az egyes embereknek hogyan kell. vagy kellett volna vállalnia a döntés felelősségét. Ügy érzem, ez a film is jól beillik filmgyártásunknak abba az önvizsgáló folyamatába, amely tulajdonképpen a Hideg napokkal kezdődött — Gondolom, izgatja a kérdés: annyi romantikus film és nagy közönségsiker után. vajon hogyan fogadja ezt a filmet a mozilátogató közönség? — Valóban izgat a kérdés. Éppen ezért igyekszünk úgy elkészíteni hogy sikere legyen, a közönség ne csalódjon, mert megmondom őszintén, tisztelem és szeretem is az oly gyakran emlegetett magas fokú művészetet. de nem szeretem az olyan mozit, ahol üresen tátongnak a széksorok. — És a további tervek? — Ismét egy kis romantika. Nagyon szeretném filmre vinni Heltai Jenő gyönyörű színpadi művét. A néma leventét, de sajnos, a megfilmesítés joga amerikai cég birtokában van. Ilyen körülmények között ezt a filmet csak akkor tudjuk megcsinálni, ha megfelelő koprodukciós partnert találunk. Addig is reálisabb tervvel foglalkozom, előkészítem Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének filmváltozatát. M. Z. Pályaválasztási tanács 14—16 ÉVES FI ÜK JELENTKEZHETNEK TÍZFÉLE KORSZERŰ ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁRA szakmunkástanulónak A képzés helye: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, vagy Baja. A jelentkező választása szerint. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A szakmunkásképzés kezdete 1970. szeptember 1. A SZERZŐDÉSKÖTÉSEKET MEGKEZDTÜK. érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes ájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét. Klapka u 34. 9532
