Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

1969. november 88. szerda 3. oldal Magyar államférfiak üdvözlő távirata Üzem az udvarban Mi újság a Vajdaságban? a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 45. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-pa­raszt kormányának elnöke üdvözlő táviratot küldött J. Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének; Zs. Szamba elv- társnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének Ulánbátorba: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész ma­gyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri mongol népnek a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 45. évfordulója alkalmá­ból. örömmel tölt el bennünket, hogy országaink és né­peink együttműködése, barátsága napról napra fejlődik, erősödik és a szocialista építés mind újabb és újabb területeire terjed ki — hangzik többek között a távirat, amely további sikereket kíván a mongol államférfiak­nak és a testvéri mongol népnek. • Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte T. Tojvót, a Mongol Népköztársa­ság külügyminiszterét. Csípős, de kellemes, fű­szeres illat terjeng az ér- sekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet köz­ponti irodájának udvará­ban. Egy szín alatt szor­gos asszonykezek tisztítják a tormát, amelyet hatal­mas fateknőbe gyűjtenek, reszelnek, majd gépekkel műanyag dobozokba tölte­nek. Kicsit manuális még itt a munka. A rengeteg torma elkészítése a kevés gép miatt nem könnyű. Csípi a szemet, pedig a le­vegős színben gyorsabban elillan a mustárolaj. Reismann József, a ter­melőszövetkezet tartósító üzemének vezetője lelkes ember, szívügyének tekinti a munka megkönnyítését. Minden évben kisebb-na- gyobb összegeket áldoznak a fejlesztésre. Nem régen szereztek be egy előtisz­tító gépet, hogy könnyebb legyen a torma hámozása. Öltözők, zuhanyozók épül­tek, étkezőhelyiség áll a munkások rendelkezésére. Tavalyelőtt 600 ezer, az elmúlt évben 1 millió 800 ezer forint értékű árut ké­szítettek, az idén több, NAGYCSARNOK SZÜLETIK Sohasem lesz olyan moz­galmas a Szerszám, és Gépelemgyárak kecskeméti, 8 ezer négyzetméteres alap­területen készülő hatalmas műhelycsarnoka, mint ezek­ben a napokban. Az épí­tők még nem vonultak el, de a gyár szerelő szakem­berei már megjelentek. Be- költöztették azokat a polc- rendszereket. amelyek a felhasználandó alkatrészek ! tárolására szolgálnak majd. Végleges helyükre állítot­tak néhány csiszoló-, ma­ró- gyalu- és esztergagé­pet. Az ideszállított beren­dezések talapzatát lebeto­nozzák. Szerelik a villany- vezetékeket. rákötik a há­lózatra a gépeket. A szabad téren teherautó tolat, villás emelők száguldoznak, tör­pedaruk karjai hajlonga- nak. a sürgés-torgásra mo­dern megoldású felülvilá­gító ablakok ontják a fényt a mennyezetről. Mint mondtuk, ez a nyüzsgő mozgás nem so­káig tart már. Az építő­(Pásztor Zoltán felvétele.) ipari munkások dolgukvége- zetten e hónap végén el­hagyják ezt a csarnokot, s kezdődhet az üzempróba. A Szerszám- és Gépelem­gyárak kecskeméti, a Sze­gedi út mellett készülő új üzemét előreláthatóan a jö­vő év nyarán adja át kompletten a kivitelező Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. H. F. mint kétszer ennyit ter­veztek, de valószínű, hogy megint túlhaladják a há­romszoros értéket. Alig győzik a megrende­léseket teljesíteni. Az or­szág minden részébe szál­lítanak már, sőt külföld­ről is van érdeklődés. Józsi bácsi biztat: — Kóstolja meg, nincs ennél finomabb fűszer. — Jó, jó — mondom —, de hiányzik mellőle a virsli. — Mások azt mondják, hogy a virsli mellől hi­ányzik a torma, mert rit­kán lehet kapni a büfék­ben, vendéglőkben, étter­mekben. Ezért a vendéglá­tóipar literes üvegekben kéri tőlünk az ecetes tor­mát. Az üzem másik külön­legessége a Csanádi alma­paprika, amelyet szintén országszerte keresnek. A tartósító üzemet an­nak idején azért hozták lét­re, hogy megoldják a tagság egy részének, fő­ként az asszonyoknak egész évi foglalkoztatását. Ezt a célt el is érték, hi­szen jelenleg is 70 asszony tisztítja a tormát, és az év kétharmad részében átla­gosan 40—50-en dolgoznak a tartósító üzemben. A termelőszövetkezet vezetői elmondják, hogy ma már a fiatalok kevés­bé vágynak el a község­ből. Az utóbbi három év­ben csaknem tíz évvel fia­talodott a termelőszövet­kezet, ennyivel alacso­nyabb az átlagéletkor. A tartósító üzem ilyen nagyarányú fejlődésére senki sem számított, pedig még csak a kezdetén tar­tanak. Áruikat keresik és a jelenlegi mennyiség többszörösét is eladhat­nák. Ezért is született az a gondolat, hogy érdemes volna termelőszövetkézet- közi összefogással egy kis konzervgyárat létrehozni. Jelentkeztek bajai, sükös- di, nemesnádudvari közös gazdaságok azzal a céllal, hogy társuljaríak az érsek- csanádi kezdeményezés­hez. Az ilyen vállalkozás természetesen nagy körül­tekintést igényel. Anyagi eszközök kellenek hozzá, egyelőre még számos aka­dály nehezíti a tsz-közi üzemek létrejöttét. Az elő­készületek megkezdődtek már. Legelőször is a piac- igényeit mérik fel. Az igaz, hogy a jelenleginek többszörösét is el tudná adni a termelőszövetkezeti tartósító üzem, de azért nem árt az óvatosság — mondják az érdekelt kö­zös gazdaságok. A piaci információk be­szerzése egyébként is - ma már nélkülözhetetlen min­den vállalkozásnál. K. S. Napirenden a zentai kisipar Zen tán az utóbbi évek­ben egyre gyakrabban és részletesebben foglalkoz­nak a kisipar helyzetével. Az idei gazdaságfejleszté­si terv már meghatározott intézkedéseket ír elő; el­sősorban a termelés kor­szerűsítését. Annak ellenére, hogy a kisipar helyzetének ren­dezése terén még sok a tennivaló, biztató, hogy az ezer lakosra jutó országos átlaggal szemben a kom­munában ezer lakosra 27 kisiparos jut. Zentán 12 kisipari vállalat van. A Masinoremont, az Elektro- backa, a Jedinstvo és az Univerzal kivételével vala­mennyi , felszerelése el­avult, kapacitása kicsi, nincs kellő számú szak­embere, kevés a forgóesz­köze. A felaprózott eszközök­kel a kisipari vállalatok képtelenek jelentősebb be­ruházásokat eszközölni. Az idén a termelés korszerű­sítésére 249 ezer dinárt fordítottak. A foglalkoztatottak szá­ma kedvezően alakul. 1967-ben az üzemeknek 578 dolgozója volt. Az idén viszont 627 van. A leg­több munkaszervezetben szükség van újabb szak­munkásokra. Hosszú távú iskolaberuházási terv Hosszú ideje vitáznak a törökbecsei kommuna ille­tékesei arról, hogy kevés a tanterem. Néhány új iskolával ez a kérdés, ha nem is teljesen, de na- gyobbára megoldódna. A terv szerint, amelyet a kommuna legilletéke­sebb fóruma, a községi szkupstina is elfogadott, először Törökbecsén, a Jo- sif Marinkovic Általános Iskola számára építenek új épületet. Az építkezést 1971-ben kezdik meg. A nagyobb beruházási tevékenységnek 1972-ben kell megindulnia, ugyanis a kommunához tartozó Novo Milosevo központjá­ban megkezdik egy új is­kolaépület építését. Ez 3 500 000 dínáros beruhá­zást igényel. Kumanén be­fejezik a Milan Stancic­Uca Általános Iskola tor­natermét. A hosszú időre szóló beruházási tervben szerepel még egy központi tornaterem építése Török­becsén. Nagy szükség van a szakemberekre A magyarcsernyei köz­ségi szkupstina napokban megtartott ülésén többek között szó esett a fiatal szakkáderek elhelyezésé­nek és továbbképzésének problémájáról. A község­ben nagy szükség van szakemberekre. Tavaly 118-an, az idén már 138- an szerepelnek a munka- közvetítő hivatal nyilván­tartásában, s legtöbbjük félszakképzett vagy szak­képzetlen. Szó volt a kisiparosok­ról is. Mivel sok kisipa­ros abbahagyta szakmáját, egyes szakmák kihalóban vannak. Különösen a javí­tóműhelyek bécsukása okoz gondot a polgárok­nak. Szabad szombat az iskolában Az iskolai szabad szom­batok bevezetésével fel­merült a pihenési idő jó felhasználásának a módja. Szabadkán, az Ivó Lola Ribar Általános Iskolában erről is gondoskodtak. Megállapították, hogy eb­ben a tanévben 25-26 sza­bad szombatjuk lesz. Eze­ken a napokon egy-egy já­tékfilmet vetítenek a ta­nulók részére. Még a múlt évben, több mint ötezer dinárért filmvetítő gépet vásároltak és az idén, a műszaki nevelők vezetésé­vel rendszeresítették a filmvetítést. A filmeket, megfelelő válogatással, a zágrábi Filmoteka 16 nevű válla­lattól kérik kölcsön, és a diákok szombatonként egy új dinárért megtekinthe­tik. A vetítést nemcsak a központi, hanem a külső iskolákban is megszerve­zik. Az elmondottakon kívül a szabad szombatokon ren. dezik meg az iskolák kö­zötti sportversenyeket, amelyekből a diákok tö­megesen kiveszik részüket. Az egyébként is jól mű­ködő gyermekvédő egye­sület néha teadélutánt rendez, ahol a tanítók, ta­nárok és a szülők felügye­lete mellett szórakozhat­nak a tanulók. Tanácskozás az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítéséről Kállai Gyula elnökleté­vel kedden a Parlament Gobelin-termében ülést tar­tottak az országgyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, valamint g képviselőcsoportok veze­tői. A tanácskozáson részt vett Vass Istvánné és dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnökei, vala­mint "Lázár György, az Or­szágos Tervhivatal elnök- helyettese. Elsőként Kállai Gyula tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés soron kö­vetkező ülésszakának ten­nivalóiról, feladatairól, majd Vályi Péter pénzügyminisz­ter adott tájékoztatást a jövő esztendei költségve­tésről. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. Kozmosz—312 November 24-én a Szov­jetunióban Föld körüli pá­lyára juttatták a Kozmosz —312 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei se­gítségével folytassák a ré­gebben bejelentett szovjet űrkutatási program meg­valósítását. A szputnyik rátért pályá­jára. Kezdeti keringési ide­je 108,6 perc. Legnagyobb eltávolodása Föld felüle­tétől 1187 kilométer, legki­sebb eltávolodása 1145 kilo­méter.. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával be­zárt hajlásszöge 74 fok. A tudományos műszerek mellett a szputnyikon van így rádióberendezés a pá­lyaelemek pontosságának mérésére, rádió távközlő­berendezés. amelv a Föld­re juttatja a műszerek ál­tal szerzett adatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom