Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
4. oldal 1969. november 25, kedd országos szinten Az alkalmi kedveskedés után A múlt hét közepén olyan tanácskozás zajlott le Kecskeméten. amelynek jelentősége messze túlnő a megye határain. A MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének Ipargazdasági Bizottsága az egész ország közvéleményét foglalkoztató téma megvitatására — a vidék iparfejlesztéséről rendezett konferenciát. Nem véletlen tehát, hogy a megbeszélésre szívesen jöttek el — az e problémakörrel foglalkozó — olyan szakemberek, mint Hont János, az országos Tervhivatal elnökhelyettese. vagy Köböl József, az OT főosztály vetője, hiszen ezen a területen Bács-Kiskunban a megyei pártbizottság és tanács irányításával számottevő eredmények születtek. A magyar ipar a felszabadulás előtt főleg a fővárosban koncentrálódott, s még 1958-ban is 50,5 százalékkal Budapesten és környékén helyezkedett el. Ez az arány az azóta eltelt tíz év alatt alig 8 százalékkal csökkent. Közben természetesen jelentős mértékben fejlődött az ipar, s hogy a 8 százalék csak yránycsökikenés volt, azt mutatja,' az is — a főváros iparában 1968-ban 160 ezerrel többen dolgoztak mint egy évtizeddel korábban. Ugyanakkor A fejlett országokban sok helyütt építettek a mező- gazdasági üzemek saját vaj- gyárat. sajtgyárat, küönbö- ző feldolgozókat, mert ezzel nyereségesebbé tették tehenészetüket tejtermelésüket. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy mezőgazdasági üzem — különösen termelőszövetkezet — fagylaltgyárat létesítsen. Erre először a mélykúti Űj Élet Termelőszövetkezetben gondoltak. Mi adta az ötletet? Erre kerestünk választ az Élelmezésipari Tervező Vállalatnál. Varga József a 2. számú iroda vezetője és Ratkovics Péter a tejtechnológiai osztály vezetője elmondták. hogy a mélykúti tsz vezetői először csak tejporgyár létesítése ügyében kértek tőlünk tanácsot. Az Új Élet Tsz-ben ugyanis létrehoztak egy nagyon korszerű 15 ezres sertéshizlaldát, ahol nagy mennyiségű sertéstápot használnak fel. A borjúnevelés céljaira is kitűnően felhasználható a tejporból készült tej. A gazdaság pedig tehenészetében napi 20 ezer liter tejet tud erre a célra előállítani, illetve átadni. A gazdasági számítások szerint a tejporító berendezés 30 millió forintba kerülne. és kitűnően szolgálná a tsz érdekeit. A tejpor ugyanis importcikk. s könnyen értékesíthető. Ha a tsz nem használná fel az összes mennyiséget, akkor is jól járna ' mert más gazdaságok szívesen átvennék. A napi 15—20 ezer liter tejet feldolgozó tejporgyár, napi 1000—1100 kilogramm teiiiaEt tudna előállítani. az Alföld iparában csak 155 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma. Még folynak a viták, hogy a továbbiakban az ipart telepítsék a meglevő munkaerőbázisra, vagy a munkaerőt a kialakult ipari centrumokba. A kecskeméti konferencián részt vevő előadók amellett foglaltak állást, hogy Budapest és környékének ’ iparát továbbra is fontos fejleszteni, de csak az inten- zivitás irányában. Ugyanakkor a létszám- és telep- lephelybővítéssel járó fejlesztéseket vidéken kell megoldani. Ezt úgy gazdasági. mint társadalompolitikai szempontból alátámasztották. Nem cél sem a főváros túlzsúfoltságának növelése, sem a megyék elnéptelenedése. Volt olyan időszak, amikor 130 ezer ember költözött el az iparilag fejlettebb területekre. Mi tehát a helyes út? Erre — mint Köböl József megjegyezte — tudományos felmérések alapján még nem dolgoztak ki tervezetet. Annyit máris le lehet azonban szögezni, hogy a másik véglet is helytelen lenne — vagyis hazánk minden kis községébe ipart telepíteni. Ez egyrészt any- nyira szétaprózná az erőket. hogy gazdaságtalanul termelő kisüzemek tömegeA tervezéssel megbízott ÉLTERV vezetői, a termelőszövetkezet illetékeseivel együtt megvizsgálták a beruházás megtérülési lehetőségeit és rájöttek, egymagában a tejporgyár nagyon drága, .megtérülési ideje hosszú Az ÉLTERV szakemberei felhívták a tsz Vezetőinek figyelmét arra. hogy a fagylaltkészítés viszont nagyon gazdaságos. Érdemes lenne a fagylaltgyár létesítésének gondolatával foglalkozni. Már 1970-ben felépülne A mélykúti Űj Élet Termelőszövetkezet kapott az alkalmon és megrendelte a fagylaltgyár terveit is. Kiderült, hogy így a beruházás 64 millió forintba kerül de 4—5 év alatt teljesen megtérül. A tejporgyárral egyidő- ben fagylaltgyár is épül Mélykúton. A földmunkákat már idén elkezdték, a tsz építőrészlegének segítségével jövőre az építkezést be is akarják fejezni. A fagylaltgyár teljesen automatizált lesz. korszerű és higiénikus. A jégkrémet műanyag poharakban hozzák forgalomba, de lesz úgynevezett „családi blokk” is 0,5 és 0,25 kilogrammos, amit minden bizonnyal nagyon kedvelnek majd a háziasszonyok. A tervek szerint a tsz vásárol mélyhűtő kocsikat, ahol — 18 fokon tartják a jégkrémet és szállítják a megrendelőkhöz. Budapesten, Szegeden. Pécsen és a Balatonnál árulják majd. Évente 15 ezer 600 mázsa jégkrémet, azaz fagylaltot jönne létre, másrészt a mezőgazdaság egészséges fejlődését is gátolná. A konferencián elhangzottak alapján inkább olyan ipari bázisokat — lehetőleg megfelelően szakosított ágazati üzemeket — érdemes létrehozni. amelyek egészséges vonzáskörlettel rendelkeznek. Ezeknek közlekedését is úgy kell megszervezni, hogy a munkaerő-felesleggel rendelkező helységekből az üzemek gyorsan elérhetők legyenek. Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában kifejtette, hogy Bács-Kiskunban ilyen törekvések vannak. Mint mondotta, eddig a foglalkoztatottság megoldására, a jövőben egyre inkább a telepített üzemek termelésének gazdaságosságára törekszünk. Természetesen a szocialista humaniz- nusról, a jó társadalmi közérzetről, az, életszínvonal növeléséről a jövőben sem mondhatunk le. Éppen ezért nem akarjuk kitenni a dolgozókat annak, hogy órákat utazzanak, s otthonukban csak ágyra járók legyenek. Felszólalásából kicsendült az, hogy a lakosság egyre növekvő infrastrukturális elkívánnak gyártani és eladni. A mélykúti fagylalt előállítása. szállítása annyira higiénikus lesz. hogy teljeseit kiküszöbölhető a romlás és az emiatti megbetegedés. Mielőbb jöjjön hát a mélykúti „fagyi”. látottság iránti — közutak, víz. gáz, villany, egészség- ügyi, művelődési intézmények stb. — igényeinek kielégítése szerves összefüggésben van az iparosítással. Gyors ütemű iparosítás , szükségszerűen maga után vonja az infrastruktúra gyors kibontakoztatását. Márpedig a falu és a város közötti különbségek csökkentése céljából is fontos az e témákkal való eredményes foglalkozás. A fővárosi tanács elnökhelyettese. Kőműves István a konferencián elmondotta, hogy nyolcvan üzem kitelepítését már évekkel ezelőtt eldöntötték. Mégis csak vontatottan halad a határozat végrehajtása. Ehhez kapcsolódott dr. Vin- cze Imrének, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének fejtegetése, hogy különböző szabályozók beiktatásával hogyan lehetne serkenteni a vidéki ipartelepítést. Ilyen többek között a különböző adókedvezmények nyújtása, vidéken az illetményadó Csökkentése, telekjuttatás és egyéb engedmények. A probléma ugyanis adminisztratív eszközökkel nem oldható meg, s nem is illeszkedik az ilyen módszer az új gazdaságirányítási rendszerbe. A konferencia megrendezése nemcsak hasznos volt, hanem aktuális is. A negyedik ötéves terv előkészítésének időszakában vagyunk. s formálódnak már a különböző népgazdasági ágak fejlesztésének koncepciói. A vita — amelyben részt vettek még öt másik. iparban szegény megye képviselői ig — nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy sor, a vidéki iparosítással kapcsolatos probléma tisztábban álljon úgy a megyei, mint az országos vezetők előtt. Nagy Ottó E vek óta kedves hagyomány őszönként, a lombhullató októberben az idős emberekről való megemlékezés. Az elmúlt hetekben is számos meghívót kaptunk a megye minden tájáról az öregek napja címén rendezett ünnepségekbe, s ennél is több híradást az esemény lezajlásáról. Alig akadt le. vél, amely ne tartalmazta volna: „Meleg hangú köszöntésük könnyeket csalt a kis öregeink szemébe, s a terített asztal mellett ifjúságuk, munkás életük sok-sok emléke idéződön fel.. Az öregek napi köszöntésekben társadalmunknak a munkában megfáradt idős emberek iránti tisztelete, megbecsülése jut kifejezésre. Am a velük való ünnepi találkozás alkalmával a fátyolos tekintetek mögött a meghatódott- ság mellett gyakran felfedezhető a szomorúság. Nemcsak és talán nem is elsősorban az elszállt ifjúság, hanem jelenlegi életük gondjai, esetleg magukra hagyatottságuk miatt. S a következő gondolat máris a megyei tanács — a szociális gondoskodás sokrétű tennivalóit tárgyaló — legutóbbi ülésén elhangzottakat idézi. A z arra utaló példákat, hogy ma még számos olyan idős, munkaképtelen ember él a megyében, aki nem jogosult nyugdíjra, eltartói nincsenek, vagy nyugdíjából nem tudja biztosítani önmaga és felesége eltartását ... Ez a tanácsülés azonban túlment a puszta helyzetfelmérésen. Elhatározásai a fájó gondok ütemes orvoslásához adták meg a jelt. Mindenki számára, akinek valamilyen lehetősége kínálkozik erre. Az öregek napi alkalmi kedveskedés kapcsán öröm volt hírül venni, hogy napközi otthon nyílt számukra Kiskőrösön. És jóleső például a bajai járás kiterjedt, öregek napközi otthoni hálózatára gondolni, hiszen a járás 12 községében működik ilyen. (Közülük a bácsalmási újszerű továbbfejlesztésén munkálkodnak napjainkban.) Vagy az uszódi közös gazdaságokra, amelyek nemcsak létrehozták, de — míg költségvetési fedezetet nem le\pmtett rá a tanács — saját költségen működtették a rászoruló idős emberek közkedvelt napközijét. A szép és nemes példák számbavétele közben aztán hirtelen „fehér foltokra’* bukkan az ember. Méghoz„ zá sokra. Hiszen a kiskunfélegyházi járás egyetlen községében sem részesei ilyen intézményeknek a rászorulók; csak a járás székhelye rendelkezik az idős emberek számára létrehozott napközivel. A dunavecsei járásban — első fecskeként — Hartán kívánnak megnyitni egy ilyen otthont^ még az idén. A kecskeméti járásban, ahol közismerten szorító a magukra maradt öregek gondja^ csupán Lajosmizsén, a halasi járásban pedig csak Jánoshalmán működik öregek napközije... S a lecke újból fel van advat a jó példák nyomán, 9 cselekvésen, további tetteken a sor! Az évi munka gyümöli csének betakarítása közU ben, azzal párhuzamosait formálódnak, érlelődnek a jövő évi tervek a megya közös gazdaságaiban, üzemeiben. Sokféle új célkiu tűzés kerül szóba. S ha ennek kapcsán — s az öregek napi alkalmi kedvest kedés után —, az idős emberek gondjaira emlékeztetünk, nem véletlen. Hiszen az említett gondok enyhítésére, orvoslására a hétköznapok tettei a hívatottak. E tettek hatékonyságára pedig az összefogás adja a biztosítékot. / S zámos megyei példa igazolja: egy-egy gazdasági egység 8—-10 ezer forintos hozzájárulása, az élelmezés természetbeni biztosítása, a gondok bérezésének vállalása stb* stb. jóvoltából jövőre tovább gyarapodhat az öregek napközi otthonának hálózata, s enyhülhet, vagy oldódhat meg sok-sok idős ember gondja. Ha több érdekelt közösség együttes sen adja ennek fedezetét* aligha jelent nyomasztó terhet. Annál inkább kamatozik viszont e közösségek, s az egész megye jó közérzetében, P. I. Sz. D. Ikarusz-alváz exportra A Solti Gépjavító Vállalat ebben az évben B50 darabot készít az Ikarusz 180 -as csuklpsbusz pótkocsi alvázából. Ezek jórészét beépítés után a Szovjetunióba szállítják. Az alvázak összeállítását forgatható sablonokon, modern, salakmentesen dolgozó védőgázas hegesztő-berendezésekkel végzik. (Pásztor Zoltán felvétele) Fagylaltgyárat épít a mélykúti
