Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
í. oldal 1909. november 23» vasárnap Bonni javaslat Varsónak? A szövetségi kormány ülése Prágában Eredményes küldetés A Dziennik Ludowy című varsói lap jelentése szerint Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere, a nyugatnémet televíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a legközelebbi jövőben átnyújtják Varsóban a lengyel—nyugatnémet tárgyalásokra vonatkozó bonni jegyzéket, amelyben az NSZK kormánya átfogó politikai tárgyalásokat javasol a két országot egymástól elválasztó problémákról. Scheel megerősítette, hogy a problémák egyike az Odera—Neisse határ ügye lesz, amely — úgymond — a megvitatandó számos téma egyikét képezi. Ahlers. a bonni külügyminisztérium szóvivője nem adott választ arra, a kérdésre, hogy a bonni javaslatot mikor nyújtják át Varsóban. (MTI) Az A1 Ahram írja: A washingtoni külügyminisztérium olyan utasítást küldött az arab világban működő amerikai diplomatáknak, hogy fejtsék ki az érdekelt arab kormányoknak az Egyesült Államok álláspontját a következő kérdésekben: — amerikaiak jelenléte az izraeli hadseregben ; — amerikai beavatkozás a libanoni válságba; — izraeli csapatok részvétele a NATO-hadgyakor- latokon; PRÁGA (CTK) Prágában ülést tartott a Cernik miniszterelnök vezette Csehszlovák Szövetségi Kormány. Az ülésről pénteken közleményt adtak ki. Eszerint a kormány megvitatta és jóváhagyta annak a törvénynek a tervezetét, amellyel kiegészítik, illetve módosítják az 1966. január 1-én hatálybalépett munkatörvénykönyvet. Az új törvény elsősorban olyan rendelkezéseket tartalmaz melyek segítségével a munktörvénykönyv a munka és állami fegyelem megszilárdításának hatékony eszközévé válik a vezetés minden fokán, s elősegíti a vezetők tekintélyének növelését. — a legújabb keletű amerikai békejavaslatok. A diplomáciai offenzívá- val Washington megpróbálja közömbösíteni azt a hatást, amelyet a közel-keleti válságban játszott, és egyértelműen Izrael-barát szerepe kiváltott. A kísérlet nem sikerült: Washington nem tudott kielégítő magyarázatot adni. Az arab világban továbbra is az a nézet uralkodó, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezte magát Izrael oldalán. Egy másik megvitatott törvényjavaslat a kihágások bírósági üldözéséről szól. A kormány megállapította, hogy az állampolgári fegyelmezettség hosszú időn keresztül folytatódott bomlása kedvezőtlen hatást gyakorol az ország gazdasági helyzetére. Elszaporodtak a különféle kihágások, amelyek akadályozzák a piac folyamatos áruellátását, növelik az áruhiányt, a külöWASHINGTON (MTI) Szato japán miniszterelnök befejezte washingtoni tárgyalásait és nem hivatalos látogatásra .New Yorkba utazott A miniszterelnök elutazása előtt sajtó- konferenciát tartott Washingtonban, a sajtóklubban, ahol kijelentette: az Okinawa visszaszolgáltatásáról létrejött elvi megállapodás „a vereség utolsó jelképét” számolja fel. Okinawa visszaszolgáltatása. fejében Szato szemmel láthatóan szabad kezet ad az Egyesült Államoknak katonai kérdésekben, beleértve azt is, hogy az USA megnyugtatására jóelőre közölte: konfliktus esetén a japán kormány nem gördít nehézségeket az országban levő támaszpontoknak az nősen nagy keresletnek örvendő árucikkekből. Bizonyos elemek ezt á helyzetet arra használják ki, hogy munka nélkül jussanak jövedelemhez. Gyakoribbá vált a valutaspekuláció is. Az említett jelenségek energikus felszámolása céljából a törvényjavaslat meghatározza azokat a szocialista gazdaság érdekeit sértő kihágásokat, amelyeket a törvény a jövőben büntetni fog. úgynevezett biztonsági szerződés szellemével ellentétes felhasználásának útjába. Ugyancsak kötelezettséget vállalt magára a miniszterelnök a jövő évben lejáró szerződés meghosz- szabbítására, valamint az amerikai kereskedelmi expanzió útjában álló akadályok fokozatos felszámolására. Ugyanakkor Szato „győzelmet” könyvelhet el a saját szempontjából legfontosabbnak minősített oki- nawai kérdésben: az Egyesült Államok ígéretet tett a sziget 1972-ben történő visszaszolgáltatására, sőt elvben arra is, hogy — békés állapotok esetén — kivonja az ott fennmaradó támaszpontokról nukleáris erőit AZT KERESSÜK, ami összeköt — ennél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni annak a látogatásnak a célját, amelyet a héten Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Indiában és Iránban .ett. A magyar államfő olyan országokban jánfc, amelyeknek társadalmi berendezkedése eltérő a mi érditől, mégis valamennyi vendéglátó államférfivel szívélyes, termékeny eszmecserét folytathatott, mert a tárgyalásokon a jóakarat, a jószándék minden nehézséget áthidalhat. A magyar—indiai, illetve a magyar—iráni tárgyalások legfőbb ■ jellemzője, hogy a világ sorsát befolyásoló, alapvető nemzetközi kérdésekben álláspontjaink hasonlóak, vagy olyan közel állnak egymáshoz, hogy az eltérések nem akadályai az egyetértésnek. így a vietnami helyzet megítélésében egységesen azt az álláspontot valljuk, hogy az 1954. évi genfi egyezmények alapján, külső beavatkozás nélkül biztosítani kell a vietnami nép önrendelkezési jogát. Csakis ez vezethez békés megoldáshoz. A közel-keleti konfliktus felszámolására is van nemzetközi érvényű döntés: a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozata, amely — következetes végrehajtása esetén — alkalmas e háborús tűzfészek felszámolására. SOROLHATNÁNK a tárgyalások témáit: a leszerelés, az atomstc-p, a vegyi- és bakteorológiai fegyverek betiltása, a stratégiai fegyverek korlátozása ügyét. A kivonatos ismertetés is érzékelteti: éppen a leglényegesebb kérdésok ben volt egyetértés, s az egyúttal magyarázat a tárgyalások zavartalan alkotó légkörének megteremtéséhez is. A magyar—indiai kapcsolatok hagyományosak, sokrétűek, beleértve a gazdasági, tudományos és kulturális vonatkozásokat is, most arról volt szó, hogy gazdagítjuk, a hagyományos jóviszonyt. S ha figyelembe vesszük, hogy a legmagasabb szintű tárgyalásokat a szakemberek gyakorlatias megbeszélései kisérték, joggal várunk további figyelemre méltó eredményeket. A magyar—iráni tárgyalásokon alkalom nyílt annak a fejlődésnek felmérésére, amelyet az iráni sah 1966. szeptemberi, magyarországi látogatása óta tapasztalhattunk. Most újabb jelentős lépést tettünk előre: nemcsak arról van szó, hogy a gazdasági kapcsolatok egyszerű formáját, az árucsere forgalmát növeljük, hanem kidolgozhatjuk a műszaki-tudományos együttműködés feltételeit is. Bizonyára eredményes lesz azoknak a kormány- bizottságoknak a tevékenysége, amelyeket a műszaki-tudományos kooperáció kérdéseinek tanulmányozására és a szükséges feltételek kimunkálására létrehoztak. Irán 'nagyszabású fejlesztési tervek megvalósítására készül. Mint Losonczi Pál látogatása befejeztével hangsúlyozta, mi szívesen közreműködünk ebben. Az iráni vezetők elfogadták és üdvözölték ezt a szándékunkat. A MAGYAR ALLAMFÖT mindkét országban, a szocialista Magyarország képviselőjét illető megbecsüléssel fogadták. Az államfő személyén túl, ez annak a békepolitikának és eredményes építőmunkának szól, amelyet kormányunk, dolgozó népünk folytat. Jó hírünk a világban ismét rangosabb, elismertebb lett, és ez jogos örömmel, büszkeséggel töltheti el a Magyar Népköztársaság vajam eny- nyi állampolgárát. Magyarország, illetve India, Irán gazdasági és társadalmi berendezkedése eltérő, az országaink közötti földrajzi - távolság is sok ezer kilométer. Kapcsolataink mégis a kölcsönös segítőkeszség, a baráti szándék és az egymás iránti megbecsüléa vezérli. Ezért -jogos a bizakodás együttműködésünk gyümölcsöző fejlődésében. Szilárdul az arab egység Nasszer elnök legutóbbi parlamenti beszédének washingtoni visszhangjával kapcsolatosan a kairói AL AHRAM leszögezte az EAK álláspontját „Egyes hivatalos amerikai nyilatkozatok azt a látszatot keltik, hogy az EAK elnöke elutasította a békét. Az EAK a békét nem utasítja el. elutasítja viszont a kapitulációt, az expanziót. Nem egyeztethető össze a békével Izrael terjeszkedési vágya.” „Amerikai hivatalos értelmezések szerint Nasszer beszéde „megsemmisítette az Egyesült Államok rendezési törekvéseit." Ez nem felel meg az igazságnak. „Amerika eddig semmi olyasmit nem ajánlott, ami a közel- keleti válság méltányos és igazságos megoldását szolgálhatta volna Bizonyos amerikai hivatalos értelmezések sajnálják, hogy Nasz- szer elnök az Egyesült Államokat az egyiptomi nép ellenségének nevezte, holott Nasszer elnök azt mondta^ hogy az Egyesült Államok ellenséges magatartást tanúsít az EAK-kal szemben, ami nagy különbség”. A beszédet különben „nagy várakozás előzte meg — vonta le a következtetést az amérikai sajtóból és a közvéleményből a UPI hír- ügynökség — mert az egyiptomi államfő tekintélyét az utóbbi napokban jelentősen növelte a libanoni válságban játszott közvetítő, békéltető szerepe” Az Arab Védelmi Tanácsnak a Nasszer-beszéd elhangzását követően tartott ülése után — mint a MENA arab hírügynökség jelentette — a marokkói külügyminiszter nyilvánosságra hozta, hogy december közepén Rabatban rendezik meg az arab országok következő csúcsértekezletét. A rabat! értekezlet olyan időpontban ül' össze, amikor — amint erre az US NWES AND WORLD REPORT rámutat — „az Egyesült Államok tekintélye csökkent a Közel-Keleten, a Szovjetunió érdekeltségei tért hódítanak. Az iraki elnök nemrég mondott beszédében dicsérte a szovjeteket és rámutatott, nem lehetünk semlegesek a világimperializmus és külföldi barátaink között . A cikk kiemeli, hogy „az oroszok most elsőízben vesznek részt a Perzsa-öböl olajának kitermelésében, egyezményt írtak alá az atomenergia békés felhasználása terén folytatandó kooperációról, az oroszok teljes erővel vesznek részt Szíriában a 600 millió dolláros Eufrátesz-gát tervének megvalósításában. Á szudáni események nem ellentétesek a szovjet érdekekkel. A jelenlegi szudáni kormányt sokkal baloldalibbnak tartják a korábbinál; két kommunista miniszter is van a vezetésben. Dél-Jemenben a baloldali kormányt egy még szélsőségeseb váltotta fel. A szovjetek még az olyan hagyományos nyugatbarát országokban, mint Jordánia is, sikereket érnek el”. Különleges érdeklődést váltanak ki világszerte a líbiai változások amelyek a haladás ügyét szolgálják í az arab világban, és ezzel az igazi arab egység irányába hatnak. „Líbia nemet mond a támaszpontoknak” című cikkében a Pravda rámutat: „Ha figyelembe vesszük hogy a Pentagon milyen nagy politikai fontosságot tulajdonít annak a körülménynek, hogy a Közel-Keleten kialakult súlyos válság időszakában katonai támaszponttal rendelkezik egy arab államban, és ehhez még hozzászámítjuk, hogy stratégiai szempontból milyen értékes ez a támaszpont a 6. amerikai flotta — a Földközi-tenger csendőre — számára, akkor világossá válik, hogy a NATO stratégái miért ragaszkodnak politikai és katonai pozíciójukhoz Líbiában. A Líbiai Forradalmi Tanács jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nagykövetének hogy kezdjenek tárgyalásokat a támaszpontok haladéktalan felszámolására”. A Humanité beszámol arról/ hogy Líbiában valamennyi külföldi bankot felszámolták. a Barclay’s Köz- társasági Bank, a Banco di Roma pedig Nemzeti Bank lett.” Az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán közeledését, az arab egység erősödését eredményezhetik a szudáni változások, amelynek jelentőségét a Humanité egy mondatban így fejezi ki: „1969 — Szudán szabadságának első esztendeje”. Algéria nemzeti ünnepe (november 1.) alkalmából (tizenöt év telt el a nemzeti felszabadító háború megindítása és nyolc év a függetlenség kivívása óta) a FRANCE. NOUVELLE közli Henri Alleg, az ALGER RÉPUBLICAIN volt igazgatójának a válaszát arra a kérdésre „Hol tart ma Algéria?” „Tizenöt éve indult az algériai felkelés. És 15 év alatt Algéria megváltozott. Ha egy pillantást vetünk a megtett útra, akkor elmondhatjuk, hogy a harc nehézségei. a veszélyek ellenére is bizonyosak lehetünk az algériai foradalom győzelmében. Algéria ma a nemzeti és demokratikus forradalom feladatai végrehajtásának szakaszában van. E feladatok teljesítése azt követeli, hogy minden algériai haladó erő egyesüljön közös frontban, s közösen kidolgozott program alapján”. NOVOJE VREMJA: „A libanoni események ismét megmutatták, hogy az arab ügyekbe való közvetlen imperialista beavatkozás veszélyét korántsem szüntették meg hogy néhány nyugati fővárosban, mindenekelőtt Washingtonban változatlanul hajlanak arra, hogy né vegyenek tudomást a közel-keleti országok független fejlődésére irányuló törekvésekről. A libanoni válságban tanúsított arab diplomáciai aktivitás, a konfliktus rendezésére irányuló állhatatos törekvés, a veszély megértése, amelyet az „oszd meg és uralkodj!” imperialista politika rejt magában — mindez azt mutatta, hogy az arab népeknek most megvan a lehetőségük arra, hogy maguk oldják meg problémáikat Ebben támogatásra találtak a Szovjetuniónál és más szocialista országoknál, amelyek rendkívül érdekeltek a közel-ke- Igti békében .az arab országok fügsetlenségének megszilárdításában”. Nagykövetek diplomáciai offenzívája Szato sajtókonferenciája
