Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

\ 9- »{flat. 1989. november 14, péntek Kisdobosok ünnepi rajgyűlése A Kecskeméti Zrínyi Ilo­na Úttörőcsapat Kodály Zoltán kisdobos rajától meghívót kaptunk ünnepi összejövetelre, melyet váro­sunk felszabadulásának és az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére rendeztek. A meghívásnak örömmel tettünk eleget. A harmadi­kos kisdobosok erre a raj­gyűlésre meghívták az is­kola három első osztályát. Qk persze még nem kisdo­bosok, de már nagyon iz­gatottan érdeklődnek a kisdobos élet iránt, A rajgyűlés, melyet Koncz Jánosné raj vezető tanító néni irányított, olyan min­taszerű volt, hogy azt akár­melyik úttörőraj megiri­gyelhette volna. A három őrsvezető — az Auróra, az Olimpia és a Nefelejcs — jelentett, majd az énekkar előadta az „El­megyek én, elmegyek ka­tonának” kezdetű dalt. A rajvezető tanítónéni megemlékezett a 25 évvel ezelőtti iskoláról, az ide­járó gyerekekről és a vá­rosról. Beszélt a háborúról, a szovjet pionírokról és a hős katonákról, akik közül sokan életüket áldozták a mi szabadságunkért. Szavalatokat, felolvasáso­kat, forradalmi dalokat hal­lottunk ezután. Megtud­tuk, hogy az őrsök a ket­tős évforduló tiszteletére tanulmányi versenyt kez­deményeztek. Az Auróra őrs tagjai kerültek ki győz­tesen az egyhónapos ver­senyből, mert feleleteikkel elérték a 4-es átlagot Gyárlátogatóban Régi tervünket valósítottuk meg az elmúlt héten. Iskolánk úttörői megismerkedtek váro­sunk legnagyobb üzemével, a Bajai Finomposztó Vállalattal. Ez az üzem hatalmas terüle­ten fekszik, óriási kéménye éj­jel-nappal füstöl, ide járnak dolgozni legtöbbünk szülei is. A portán szívesen fogadtak bennünket és az új üzemrész­be vezettek. Megcsodáltuk a szép új termeket, gépeket, a gyönyörű takarókat. Ezekből sokat adnak él külföldön és mint megtudtuk, igen sok el­ismerő levelet kapnak. Az új üzemrészben is sok a kiváló és a szocialista bri­gád. Az üzemnek vízitelepe, sportlétesítménye, könyvtára, bölcsődéje és napközije van. Gazdag tapasztalatokkal tér­tünk haza. Villy Éva, a Riporter Örs tagja 937. Úttörőcsapat, Baja Az úttörőélet hírei A bácsalmási úttörők Is ki­vették részüket a rongygyüj- tési akcióból. A gyűjtés során az úttörők és kisdobosok 10 mázsa rongyot szedtek össze, amelyért sorsjegyet is kaptak. Ezzel a teljesítménnyel bizo­nyára a csapatok között elsők között szerepelnek — olvassük Molnár József tanár levelében. Postás Peti üzenetei Faragó Kati őrsvezető, mik­ióstelepi iskola és Mészáros Ágnes őrsvezető, kecskeméti Kuruc téri általános iskola: Várjuk beszámolóitokat, csa­patotok terveiről, munkájáról. Kisdobosok! A kecskeméti úttörőház no­vember 14-én délután 3 óra­kor kisdobosok részére ügyes­ségi vetélkedőt rendez. Menje­tek el, sok meglepetésben lesz részetek. Bucsi Ferenc tudósító paj" tásnak, Soltvadkert: Kérlek, írd meg pontos címedet, mert szeretnénk részedre válaszbo­rítékot küldeni. Fehér Anikó, Bátya: Továb­bi tudósításaidat is várjuk. Az első írásod nagyon jól sikerült, de sajnos, elkéstél vele, ezért nem közölhetjük. Válaszborí­tékot neked is küldünk. . Pajtások! A következő „Úttörőéletben" közöljük „Milyen őrsvezető szeretnék lenniV* című dolgo­zatok közül a legsikerültebbe­ket. Kérjük, olvassátok figye­lemmel és küldjétek el észre­vételeiteket. Nagy Edit ifivezető, a kecs­keméti Zrínyi Hona Általános Iskola 5/b osztályában, öröm­mel írja, hogy a pajtások el­határozták : rendszeresen fel­keresik a kecskeméti szociális otthon néhány idős lakóját. • Kutyifa Zsuzsika kisdobos, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Úttö­rőcsapatban. Jól sikerült őrsi foglalkozásról ír levelében. „A háromfordulós, nagyon érde­kes vetélkedőn kis cédulákra írtuk a kérdéseket, mindany- nyian húztunk egyet-egyet. Én verset és mesét mondtam el, így értem el első helyezést — olvassuk sorait. A Vajdaságban jártunk A Dávodi Általános Iskola bultúrcsoportja és sportcsapa­tai három napot töltöttek Do- roszlón, jugoszláviai testvér­községben. A látogatásra a tanév kez­dete óta lázasan készültünk. Október végén reggel indul­tunk és még aznap délelőtt megtekintettük Sombort, járá­si székhelyünk testvérvárosát. Délben meleg fogadtatásban volt részünk Doroszlón. Ezután sportvetélkedő következett. — Másnap délután mutattuk be kultúrműsorunkat. A pajtáso­kat Szalai János, a doroszlói és Gazdag János, a dávodi ál­talános iskola igazgatója kö­szöntötte. A következő napon kirándul­tunk Növi Sadra. Megnéztük a várost és megtekintettük a régi magyar királyok idejében épült Péterváradot. Élményekben gazdag, nagyon szép kirándulásban volt ré­szünk, úgy érezzük, sok jó ba­rátot szereztünk. Galló Katalin DáVod összeállította: Selmeci Katalin Rejtvény kisdobosoknak Pajtások! Induljatok ki a betűk kö­zéppontjából és csigavonalban haladva, olvassátok össze. Ha a helyes útvonalon haladtatok végig, egy magyar író nevét és egyik ifjúsági regényének címét kapjátok megfejtésül. A megfejtést november 19-ig levelezőlapon küldjétek el szerkesztőségünk címére (Pe­tőfi Népe szerkesztősége, Kecs­kemét, Kossuth tér 1.) A le­velezőlapra írjátok rá: Kisdo­bos-rejtvény. A helyes meg­fejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. DUNAVECSEI TUDÓSÍTÓINKTÓL Figyelemre méltó eredmé­nyek jelzik a járásban fo­lyó egészségügyi felvilágosí­tó munkát, s ezzel együtt a Vöröskereszt községi és járási szervezeteinek tevé­kenységét. A dunavecsei véradóna­pon kerestük fel Csajági Ilonát, a Vöröskereszt já­rási titkárát, hogy tájékoz­tatást kérjünk az egész­ségügyi munka tapasztala­tairól és a következő idő­szak feladatairól. — Milyen eredménnyel zárult az idei véradási ak­ció? — Szabadszállás eredmé­nyét még nem tudjuk pon­tosan. Ennek kivételével az már bizonyos, hogy a járásban összesen ezerhá- romszáznyolcan adtak vért. Kiemelkedő eredményt értek el a dunatetétleniek, ahol a felnőtt lakosság csaknem 30 százaléka kap­csolódott be a véradó­mozgalomba. Hartán 168- an adtak vért, majdnem félszázzal többen, mint az elmúlt évben. —. Az élenjáró véradók közül kiket említene meg? — Sokak nevét felsorol­hatnám, mert évről évre gyarapodik azok száma, akik többszörös véradók. Herceg Lajosné, Kovács Endre, Túri Dezsőné és Szabó Jánosné már nagyon sokszor adott vért, míg a legfiatalabbak közül Ká- csor Mária és Fülöp Eszter az idén lépett a véradó­mozgalomba. — Hol tartanak az egész, ségügyi felvilágosító mun­kában? — A mai napig a járás orvosai és a védőnők 55 előadást. tartottak, két és fél ezer érdeklődő előtt. Külön tanfolyamot szer­veztünk a kismamák ré­szére Szabadszálláson, Tas­son és Dunavecsén. Kun- szentmiklóson és Aposta- gon hetven hallgatóval csecsemőápolási előadás- sorozot megtartására ke­rült sor. Dr. Kolozs Ger­gely főorvos, a járási ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője és mások, az ifjúság szexuális prob­lémáiról tartottak előadá­sokat a Kunszentmiklósi Damjanich János Gimná­zium végzős tanulói részé­re. — Milyen terveik van­nak a jövő évre vonatko­zóan? — Fő törekvésünk, hogy a fizikai dolgozók körében javítsuk az egészségügyi felvilágosító munkát. Ezért már a télen több tanfo­lyamot szervezünk a ter­melőszövetkezetekben és az üzemekben. Tavasszal a járás társa­dalmi szerveivel . közösen egy kerekasztal-konferen- ciát szervezünk meghívott orvosok és szociológusok részvételével. E fórumon megvitatjuk a járás ifjúsá­gának egészségügyi és szó. ciális helyzetét. A beszélgetés végén még egy dologról szó esett: Már néhány éve egy magánház­nál, albérletben „lakik” a Vöröskereszt járási titkár­sága. A tulajdonos nemrég bejelentette, hogy a lak­résszel más tervei vannak. Egyébként is, a nyirkos és nehezen fűthető szoba egy­általán nem alkalmas iro­dának. A járási tanács — úgy tudjuk —, keresi a meg­oldást, s remélhetően mi­előbb meg is találja. Sz. A. Üdülő a Duna-parton A tassi Duna-parti üdü­lőtelep csaknem 200 újon­nan kialakított telekkel bővült az idén. Jövőre 300 parcella kialakítására ka­pott megrendelést a Bu­dapesti Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat kecske- I méti kirendeltsége. Gond a cementhiány Aki netán a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat igaz­gatóját. Kara Mihályt ke­resné, ne fáradjon. Lehan­goló válaszokat kapna hol­létét tudakolva: cement­ügyben ttyol. Vágó Mik­lóst, a vállalat főkönyve­lőjét is ritka szerencse irodájában találni. Mint mondja: mostanában töb­bet vannak úton, mint itt­hon. Egyik legjelentősebb üzemrészlegük alapanya­gát. a cementet hajszolják. Hiánya miatt ugyanis fe­lére esett vissza a kis- blokkgyártó üzem napi termelése, így csak 1700— 1800 darab készül naponta. — A Vácról érkező ce­ment mennyiségét a felére csökkentette szállítónk, az eddigi 400 tonna helyett csak 200 — esetleg 250 tonna anyagot kapunk — mondja Vágó Miklós. Ez a salakblokkgyártó üzem ka­pacitásának kihasználatlan­sága mellett azt is jelenti, hogy megrendelőink zömét nem tudjuk kielégíteni, rajtunk kívülálló okok miatt. Pedig az utóbbi idő­ben éppen a mi blokk ter­melésünk lendítette fel a járásban folyó kislaikás- építést. — Hogyan próbálnak se­gíteni a gondon? — kér­dezzük. — A cementhiány egyút­tal azt jelenti, hogy a sa- lakblokküzemben foglal­koztatott dolgozóink egy részét más munkaterületre kell átirányítanunk, ahol szinte újból be kell taníta­ni az elvégzendő munkát. Töprengünk egy másik megoldáson is: mivel télen viszonylag könnyebben hozzá lehet jutni a ce­menthez, azt tervezzük, hogy három műszak meg­szervezésével igyekszünk az eddig teljesítetlen ren­deléseknek eleget tenni. Sajnos, ez az elképzelés ts „borotvaélen táncol”, hi­szen egyáltalán nem bizo­nyos, hogy valóban csök­ken télen a cement iránti kereslet. Kellemetlen helyzetben van a vállalat. Remélhető­leg átgondolt intézkedések­kel úrrá lesz a nehézsége­ken. és nemsokára már kedvezőbb jelentést adha­tunk a „cementfrontról”. — cs — A fogyasztó hatalma A FOGYASZTÓ szuve­rén hatalom — olyan gaz­dasági alapelv ez amely különösebb bizonyításra sem szorul. Helyesbítsünk gyorsan; a látszat avatja ilyen egyszerűvé ég kézen­fekvővé ezt a szakmai meghatározást. Valóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve töké­letes gazdasági szabadság­gal válogatunk az áruk kö­zött és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fogyasztói elhatározásun­kat. A valóság azonban ár­nyaltabb, s a szuverenitás határok közé szorításának sokkal rejtettebb eszközei­vel él. semmint, hogy első pillantásra észrevehetnénk. A belkereskedelmi piacku­tatás tudományának szak­értői pontosan ismerik eze­ket az eszközöket. Bizo­nyára meglepődne minden, szakmailag avatatlan vá­sárló ha csokorba gyűjtve elébetárnánk a tényezők tucatjait, amelyek szabá­lyos és törvényszerű is­métlődésével terelik érdek­lődésünket ifyen vagy olyan árucikkekre. számítható pontossággal meghatározva: mit vásárolnak és mit nem. A reklám ég az áruk bolti csoportosítása, az esztétikai külső és az időjárás, a re­gionális tájegységben ki­alakult vásárlói szokások és a társadalmi rétegeződés — mind olyan tényező, amely akarva-akaratlan befolyásolja a vásárlói döntésünket. A PIACKUTATÓ szak­emberek gondosan rostál­ják, vizsgálják ezeket a fogyasztói motivációs ele­meket — ám ezúttal hagy­juk magukra őket tudo­mányos műhelyeikben. A fogyasztói hatalom korlá­tozásának azokról az ele­meiről szólunk most. ame­lyek felismeréséhez mel­lőzhető a szakmai appará­tus. A hiányokból eredő korlátokra gondolunk; azokra a jólismert bolti párbeszédekre, amelyek az „elfogyott, tessék benézni a jövő héten” kezdetű, szte­reotip szövegekkel jelle­mezhetők. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói minőségünk­ben mindannyian tapasztal­juk, hogy ha valamiből ke­vés van. akkor fogyasztói hatalomról, szabad bolti döntésről, aligha lehet szó. A választás ilyenkor két változat egyikére korláto­zódik; vagy nem vásáro­lunk, vagy azt vesszük, meg. ami éppen kapható. MINDEZ természetesen nemcsak a legegyszerűbb és legtömegesebb kereske­delmi ügylet: a bolti vá­sárlás körében értendő, hanem ennél tágabban is. Ilyenkor a gazdasági élet teljes pályahosszán — a kiskereskedelemtől a gyá­rig — az iménti két dön­tésváltozat érvényesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van. s a kereske­delem azt kapja, amit kap­hat. Gazdasági szakkifeje­zéssel szólva; gyengül , a vevő pozíciója és erősöd­nek. diktatórikussá válnak a termelők gazdasági had­állásai. Köztudomású hogy a gazdaságirányítási reform egyik' célkitűzése: a vevő pozíciójának erősítése vá­lasztási hatalmának meg­alapozása. a bolti oulttól egészen a termelésig. Is­meretes az is, hogy ez az elv egész sor termékcso­portban eddig csak mérsé­kelten valósult meg. Az okok bonyolult szövevénye játszik közre itt: az objek­tív hiányoktól a szubjektív hibákig terjedő skálában. TEKINTSÜNK El ezút­tal az okok tételes vizsgá­latától és szorítkozzunk csupán a következmények­re. Aligha kétséges, hogy a fogyasztási cikkek minő­sége. garanciális színvona­la összefügg az ellátási hiányokkal. A minőségel­lenőrző intézmények né­hány vizsgálati tapasztala­ta is erre utal. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az év nyolc hónapjában 17 ezer üzletben végzett el­lenőrzést; ezek nyomán a korábbinál több pénzbír­ságot rótt ki. és összesen mintegv hétmillió forint pyereséget vont el ipari, kereskedelmi vállalatoktól, szövetkezetektől. Bűncse­lekményekre is fényt de­rítettek ezek a vizsgálatok, s az év három negyedé­ben a felügyelőség 44 bün­tető feljelentést tett. Fi­gyelemre méltó adatokat közöl a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző intézet egyik megyei vizsgálatának je­lentése is: a Veszprém me­gyében ellenőrzött 63 féle textilruházati termék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élelmiszerek 63.5 százalékánál is hibákat ta­láltak, olyannyira, hogy ezek 39.5 százalékát ki kel­lett vonni a forgalomból. Budapest Főváros Állat­egészségügyi Állomása hűs­ég tejvizsgáló felügyelősé­gek jelentése szerint a har­madik negyedévben vizs­gált húskészítmények, kon- zervek 21.2 százaléka nem érte el a szükséges minő­ségi színvonalat. A kritikai tényeket emeltük ki a vizsgálati dossziékból, jóllehet.' egész sor termékcsoport minősé­ge javult a közelmúlt hó­napokban. A konzekven­ciák összegezésében azon­ban a fogyasztási cikkek minőségi gyengéi adnak megfelelő alapot A MEGOLDÁS kulcsa természetesen az. amire már utaltunk: olyan gaz­dasági atmoszféra, amely­ben a vevő uralma domi­nál. Természetesen ezt nem lehet egyik napról a má­sikra megteremteni; ez olyan kapacitásokat és ter­mékbőséget feltételez, ami­hez csak fokozatosan jut­hatunk el. Ám addig is tehetünk egyet-mást, min­denekelőtt azt, hogy a fo­gyasztó hatalmi pozíciót legalább a tudati szférában erősítjük. Sok jogszabály, törvényes előírás rögzíti, a vásárlók jogait, s az elő­rehaladás fontos feltétele, hogy ismerjük ezeket a jo­gokat és éljünk is lehető­ségeikkel. AZ INTÉZMÉNYES vé­dekezésnek -ma már ná­lunk is vannak társadalmi keretei: a szakszervezetek ellenőrzik a tömegfogyasz­tási cikkek minőségét és megalakult — a Népfront s a Szabvánjriigyi Hivatal együttműködésével — az úgynevezett Fogyasztók Tanácsa is. Mindez fontos, de önmagában véve nem elegendő: az igazi megol­dás csak a tömegességben, a vásárlók korszerű maga­tartásában keresendő. A lényeg: ne engedjünk fo­gyasztói jogainkból, ne ér­jük be a vártnál, gyengébb termékkel, ne törődjünk bele a garanciális huzavo­nákba! T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom