Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

UN. «ktfber M, csütörtök S. «Mal w Átmeneti főhadiszállás A vasútállomáson átha­tolhatatlan sötétség uralko­dott. A vonatról leszálló utasok tapogatózva keres­ték a kijáratot Elsötétítés, háború volt, 1944. október 21-ét irtuk. A község — Kecel — három és fél kilo­méterre van az állomástól, s néhány konflis várta az érkezőket Míg befelé ko­cogtak a lovak, az emberek csendesen beszélgettek. — Az oroszok elfoglalták Baját — jegyezte meg va­laki. — Bár csak már vége lenne ennek a szörnyű há­borúnak — sóhajtott fel egy asszony... Körös-körül csend honolt, csak • lovak patáinak ko­pogása hallatszott Ekkor még senki sem sejtette, hogy milyen gyorsan pereg­nek az események, s más­nap, vasárnap hajnalban ágyúszóra ébred majd Ke­cel népe. Kiskunhalasért folytak akkor a harcok. Egy­szerre megélénkült a határ. Katonai egységek vonultak Halas irányába. A szovjet csapatok előnyomulását ak­kor sikerült néhány napra megállítani. Ladányi dühöngése A községben állomásozott a hatodik Somogyi ezred. Ludányi nevű parancsnoka fogadkozott. hogy nem adja fel a községet, ha itt pusz­tulnak egy szálig, akkor sem. Katonái azonban kilá­tástalannak látták már a helyzetet, s egymás után szökdöstek. Ludányi tajtékzó dühében főbe lövetett egy őrmestert, mert halvány gyanú merült fel ellene, hogy ő is szökni akar. Az után, hogy a Vörös Hadse­reg előnyomulását meg­akassza, felrobbantotta a Bogár?/; patak hídját. Ez már akkor is nevetséges volt, hiszen a kis patak jó­formán száraz medre egy percig sem gátolta a 2. Uk­rán Front csapatait az elő­nyomulásban. Sokkal in­kább kára származót belőle a község lakosságának, mert járműveikkel csak ke­rülő úton közlekedhettek. A Kecel határában és a község belterületén folyó harcokban a védők 27, a szovjet csapatok hét halot­tat vesztettek. Ludányi fo­gadkozása ellenére is ter­mészetesen idejekorán ke­reket oldott, s felbomlott egységei gyorsan feladták a helységet. A maq a tőidbe kerül A lakosság visszaemléke­zései szerint október 29-én este az üregszőlő utcában már szovjet katonák tartóz­kodtak. Kecel másnap sza­bad volt. A lakosság hangu­latára jellemző, hogy a köz­ségen átvonuló szovjet har­ci járművek mellett, az uta­kon szántani, vetni igyekvő embereket lehetett látni. Kecel, 1944 hogy kerüljön a mag. ha jö. vőre is enni agarunk —. mondogatták, s a szovjet katona és a magyar paraszt barátságosan integetett egy­másnak. A harcok hullámzóan folytak a Duna mentén. A front csapatait követték a magasabb egységek. Így tör. tént, hogy a községet felsza­badító 46. hadsereg itt ütöt­te fel közel két hétre fő­hadiszállását. A Kisa-féle vendéglő nagytermét — amelyet táncmulatságokra használtak —, most hadi­kórházzá alakították. Ezen­kívül még két helyen ren­deztek be kórházrészleget. Kecelre települt huzamo­sabb időre a hadtáp-pa- rancsnokság is. Flaisz Ist­ván keceli lakost kérték fel beszerzőnek, aki a bácskai községekben vásárolt fel számukra sertéseket. Barr József hentest a vágóhíd vezetésével bízták meg. A szovjet katonák a község la­kóival hamar megbarátkoz­tak, akik közül sokan egé­szen jól megtanultak oro­szuk A hadműveletek ter­mészetesen megkívánták, hogy a lakosság segítségét is igénybe vegyék. A nők a hadikórházakba jártak dol­gozni, míg a férfiak a csor- napusztai ideiglenes repülő­tér építésénél segédkeztek. Katonai szemle a főtéren Időközben a 46. hadsereg főhadiszállásán megfordul­tak igen magas rangú kato­nák is — mint például Ma- linovszkij, a 2. Ukrán Front. Tolbuhin, a 3. Ukrán Front parancsnoka, sőt a község­beliek elmondása szerint Vorosilov is. Mint e cikk írója, sokáig töprengtem azon, hogyan kerülhetett Tolbuhin marsall Kecelre, amikor a 46. hadsereg a 2. Ukrán Fronthoz tartozott. Időközben volt szerencsém beszélni a 46. hadsereg egyik tisztjével, aki elmond­ta. hogy csapataik valóban harcoltak a 3. Ukrán Front kötelékében is, de a szükség időnként úgy kívánta, hogy átcsoportosításokat hajtsa­nak végre. A községben tar­tózkodott az 5. lovas hadosz­tály. amelyet ugyancsak á 3. Ukrán Front adott át a 2.-nak. A kecellek emlékeznek ar­ra az esetre, amikor a köz­ség főterén Tolbuhin mar­sall szemlét tartott a lovas hadosztály felett. Egy had­történésszel beszéltem, aki valószínűnek tartja, hogy ekkor adta át Tolbuhin marsall a lovas hadosztályt a 2. Ukrán Frontnak, s eb­ből az alkalomból tartóz­kodhatott rövid időn át Ke. célén. A 46. hadsereg táborno­kainak ott-tartózkodásáról sok élménye van azoknak, akiknek házában elszállá­solták e magas rangú tisz­teket. Palotai Jánosnál pél­dául egy altábornagy la­zett, virágcsokrot nyújtott át a háziasszonynak és sor­ban bemutatkozott a házi­aknak. Megkérte őket arra is, hogy vacsorázzanak vele. Segédtisztje hozta be az ételt és letette az asztalra. Ekkor az altábornagy fel­állt, fogta a tálat és először a háziakat, majd tábornok társait kínálta végig és csak azután szedett magának. A házigazda gyermekeinek minden este édességgel ked­veskedett Megalakul a kommunista párt Kecelen gyorsan normali­zálódott az élet ami a szov. jet katonai parancsnokság és a község akkori vezetősé­gének jó együttműködésén múlott A kommunista párt helyi szervezete egyébként még azokban a napokban megalakult s 586 tagot számlált Azután tavasszal jött a földosztás, 250 agrár- proletár, s volt uradalmi cseléd kapott földet Ezzel a több száz éves község tör­ténetének új szakasza kez­dődött. Cikkemet azzal sze­retném befejezni, hogy a benne szereplő adatokért köszönetét mondjak Krilov Julij Nyikolajevics alezre­desnek, a 46. hadsereg volt tisztjének, dr. Tóth Sándor alezredes kandidátus had­történésznek, Vétó György, Rákóczi István keceli és Pa­lotai János kalocsai (1944- ben keceli) lakosoknak. Nagy Ottó Heghalt Hajnal Mzsef Szerdán a késő A felszabadulás esti órákban meg- u,ani években kerül halt Hajnal József, a I. sur arra, hogy érde­kecskeméti munkás■ ^ ■mi méltó elismerést mozgalom ismert és kapjanak. A város megbecsült alakja, a M x ' 'Swi* '*^**mm r,a<JV öregjei között város első kommu- g|||j|r 9P' ' ' ^7 „ tartották számon, nista lapja, az 1919-/IliÉfiH akit gyakran felke- es Magyar Alföld restek régi barátai, volt szerkesztője. ' "*< '*■ fljllí a !orradalmi harcok 1S85 március 11-én ■g||Éií , - Ipl1 J§||pMÍ tatok, s mindig ott született Pusztaszer \ , ' „ volt közöttünk a ren. Kis tanyai cse- I nagy ünnepeken is, léd volt, majd a vá- MBwap’L.j 4 jät íJ sorainkban üdvözöl­rosba, Kecskemétre Mjjpgfe,/ - WMmw m hettük — míg be­került, ahol az inas- 'É& ifi ebben meg élet keserveivel is- ajpyfHyyX? ^ &L & d| nem akadályozta — merkedett meg. így y* *ä H |f 11|||u í íSÍÍÍÉmÍ mindannyiszor a jutott közel az ak- 4 M Wm » lr magyar sajtó nap­kor már kibontako- £ "SS I jón. lomhoz is. 1899-ben, társat a magyar Ta­hetedmagával meg- )- -4, ,^»3 nácsköztársaság 50. alakítója volt a szó- --V,évfordulója alkalma­ciáldemokrata párt £ , <■_ ^ fe&fe ■' a Munka Érdem­kecskeméti tagozaté- aBMKMw .* rend ezüst fokoza­tlak. iával és a Tanács­Már fiatalon von* ^ köztársaság emlék­zotta az írás, verse- , j| éremmel tüntették két. novellákat írt, 1*. : V.'*' , ki. melyek fővárosi la- m ' s. Halála pótolhatai­pokban is meg jelen- ^ '"fii J|||l lun veszteség szá­tek. 1913-ban adta munkra. Benne az ki Gőzkalapács cí- emberi értéket és az mű verseskötetét, j alkotó munka nagy melyet a kritika el- tisztelőjét, a szo­ismeréssel fogadott. Az el- bebörtönözték, és később is cialista újságírás neszto- ső világháború alatt az ér- gyakran meghurcolták. Pro- &t . .. .. fé_ telmetlen pusztítás, öldök- meteus álnéven írta az el- “ varos gy K J íes 1 lés ellen emelt szót harcié- nyomó ellenforadalmi rend- fiúját veszítettük el. rí leveleiben. Az összeom- szert bíráló cikkeit, melyek- , *.. tós idehaza találta, s azon- ben a kisemberek érdeké- 311 / nal bekapcsolódott ismét a ben emelt szót. Alkalmi Kiskun megyei Tanács, « mozgalomba. Az egy ideig munkákból élt, mert a Hor- betiltott, majd újra meg je- thy-rendszer sohasem bocsá- lenö Magyar Alföld szer- tóttá meg neki 1919-es tévé- kesztésével bízták meg. A kenységét. Még 1944-ben is Tanácsköztársaság kikiáltá- elhurcolták a nyilasok, dr. sa után Tóth Lászlóval es a .. , , „ .... később mártírhalált halt rf°}Tlar. Erikkel e9mtt volt Simon Istvánnal együtt szer- bebörtönözve, s csak a fel- délután fél négy órakor késztette a helyi kommu- szabadta szovjet csapatok, nista lapot. Emiatt a Ta- gyors érkezése mentette KecsK-emen Kecskeméti Városi Tanács, valamint a Petőfi Népe szerkesztősége saját halott­jának tekinti. Temetésére november 1-én. szombaton köztemetőben nácsköztársaság bukása után meg életét. kerül sor. Szemlén az ellenőrökkel Jó az idő, földbe kell, kott, aki, amikor megérke­Az utóbbi években erő­teljes fejlődésnek indult mezőgazdasági nagyüzeme­inkben a segéd-, illetve melléküzemági tevékeny­ség. Szaporodnak a tsz-ek, állami gazdaságok vendég­látó egységei, nyílt árusí­tási üzletei is, amelyek a lakosság ellátásában jó se­gítséget jelentenek. A napokban a mezőgaz­dasági szövetkezetek ilyen jellegű munkájába pillant­hattunk be. Az ÁKF mun­katársaihoz és társadalmi ellenőreihez csatlakoztunk azzal a szándékkal, hogy velük együtt győződjünk meg a kereskedelem ez ágá­nak színvonaláról, ezen be­lül is a fogyasztói érdekek védelméről. Abban a tudatban fog­tunk a feladathoz, hogy fejlődő, kibontakozó félben levő tevékenységet vizsgá­lunk, amely a kezdeti ne­hézségek jegyeit érthetően magán viseli. A teljesség igénye nélkül ragadunk ki most e riportút tapaszta­lataiból néhány jellemző esetet. Bonyodalmak az árak kiSrlil Kecskémét! piac, csúcs­forgalmi napszak. A tár­sadalmi ellenőr a Magyar— Szovjet Barátság Tsz zöld­ség-gyümölcs elárusító he­lyénél áll be a vásárlók sorába. Három-négy „té­tel” kerül a szatyorba. Majd, az ügylet lebonyolí­tása után, már a kereske­delmi felügyelőség embe­reivel egyeztetnek súlyt, árat, vizsgálják a mérés és a szorzások pontosságát. Minden rendben. Figyelmük azonban ki­terjed másra is. Szemre­vételezik a stand külső ké­pét és bSnti rendjét, a tisztaságot, vizsgálják az árukezelés szakszerűségét. A számlák ellenőrzése so­rán kiderül, hogy a 4,50 forintos kilónkénti áron ki­írt vegyes szőlő helyes fo­gyasztói ára —v 4 forint. Az árjelző táblán 4 forin­tos egységáron szereplő pa­radicsomot pedig 3,50-ért kellett volna a vevőnek kínálni. A felszabadulás napjai címmel kiállítás nyílik ok­tóber 31-én pénteken dél­után öt órakor Kecskemé­ten, a Katona József Múze­umban, A Bács-Kiskun me­gyei Levéltárban megtalál­ható eredeti dokumentumo­kon kívül a múzeum saját gyűjtésű anyagát is megte­kinthetik az érdeklődők. Ünnepi díszelőadás A megyei moziüzemi vállalat Kecskemét felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi díszelő­adást rendez ma, csütör­tökön este 6 órakor a Vá­rosi moziban. Ünnepi meg­emlékezést Borsos György, az MSZMP városi bizott­ságának titkára mond. A műsorban közreműködik Körtvélyessy Zsolt, a Ka­tona József Színház művé­sze és a Óvónőképző Inté­zet énekkara. Az ünnepség után a Talpalatnyi föld című filmet vetítik. Igaz, hogy a boltvezető T. K. a paradicsomból mindössze fél kilót adott el, de a szőlőből már 38 kilónyi kelt el. Persze, nem is ez a lényeg. Az, hogy vásárlásra is sor ke­rüljön, nem döntő szem­pont. Hiszen az árdrágítás tényét már a valóságosnál magasabb áron történt ki­írás önmagában is kimerí­ti. Sajnos, így hiába meg­felelő a választék, szép az áru, higiénikus az üzlet, — a jegyzőkönyv kényte­len szabálytalanságot rög­zíteni. flntialkoholizmus?... Az Aranyhomok Szak- szövetkezet Széchenyi téri borkimérése, egyike a leg­látogatottabb „ivodáknak’-. A szomjúhozók szinte egy­másnak adják a kilincset. Négytagú társaság lévén, mi is kértünk négyszer két decit tisztán. Ez a bor azonban nem jut el a to­rokig: útja a pulton ér véget. A szakember táskájából előkerülnek a műszerek: a mérce az adagolás pontos­ságát, majd a refraktomé­ter a bor minőségét van hivatva ellenőrimi. Az al­koholizmus elleni küzde­lemnek azonban nem ez a célravezető módja! Az italmérést vezető B. H. J.-né a szakszövetkezet borát vegyítette a sajátjá­val, ami . bizony kihat a fajtajellegre. És ha már a fajtánál tartunk: ennek a megnevezése, továbbá a Maligand-íoknak és az egy­ségárnak a feltüntetése is hiányzik a borhenger fe­dőjéről. A raktárkönyv sem naprakész. B. H. J.-né azzal védeke­zik, hogy a vezetőségtől nem kapott megfelelő tájé­koztatást. Mindez nem vál­toztat a tényeken, a hiá­nyosságok itt is jegyző­könyvbe kerülnek. Vidéken is akad hiba A megyeszékhely után eljutottunk más járások tsz-üzleteibe is. A szabadszállási József Attila Tsz dunavecsei fa­latozója mutatós, ízléses boltegység. „Szépséghibája” viszont, hogy K. J., a veze­tő szemet hunyt a lyukas mérce használata fölött. S arról is szót ejthetnénk, hogy a mostani ámbőség, a piaci helyzet ismereté­ben — vajon nem túl bor­sos az olasz rizling 24 forintos ára? A dunapataji Űj Élet Tsz zöldség-gyümölcs el­árusítóhelyén is az ár esik kifogás alá. A próbavásár­lás alkalmával ugyanis 5 helyett 6 forintos áron szá­molták fel a szőlőt. * Szemlénk tehát jócskán szolgált kedvezőtlen tapasz­talatokkal, kirívó hibák­kal. Az esetek némelyiké­ben minden kétséget kizá­róan tudatosság, szándékos­ság állapítható meg. Hiba lenne azért általánosítani, megfeledkezni arról, hogy a visszaélések ennek a ke­reskedelmi ágnak is a ki­sebbik hányadára jellem­zőek. De éppen azért, mi­vel az itt bemutatottnál sokkal előnyösebb az össz­kép, kell az azt megbontó „szépséghibákat” sörgósen kijavítanii J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom