Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

1 oldal 1969. október 1. szerda Helvétiából — Helvéciára Csaknem 200 járattal bővült a kecskeméti Mostanában szinte min­den késő délelőtt láthatnak a járókelők a kecskeméti tanácsháza előtt néhány veszteglő Ikarusz autóbuszt. Oldalukon fehér táblán kis kék repülőgép mellett a felírás: „MALÉV Air Tours”. Fejlődő — vagy mondjuk így: újjáéledő — idegenforgalmunk egyik kölcsönösen előnyös akció­jának bizonyságai ezek. Ha­zai idegenforgalmi szerveink ugyanis engedve a meg­megújuló igényeknek, az egyre fokozódó érdeklődés­nek, az egyéb külföldieken kívül svájci turisták népes csoportjait szállítják — lé­gijáraton Budapestre, on­nét autóbusszal Kecskemét­re, majd pedig végső úti­céljukra: a pusztára... Virágcsokor m vendégeknek Általában fél tizenegy­kor gördül be a Kossuth térre a három buszból álló karaván. A külföldiek szá­mára az első kellemes meg­lepetést a városi tanácshá­za díszterme jelenti. Nem­csak történelmünk alakjait, eseményeit megörökítő fres­kók, a színes üvegablakok keltik fel érdeklődésüket, hanem a tájékoztatás is, amelyet a tanácsi vezetők­től kapnak itt a megye helyéről az országban, a város múltjáról, jelenéről, méginkább pedig a jövőről. A kezdeti elfogódottság — ha egyáltalán van ilyen — már a belépéskor eloszlik. A padsorok virágcsokrok­kal, képes idegenforgalmi kiadványokkal feldíszítve várják a turistákat Nem hiányzik a hagyományos pohárka kecskeméti barack- pálinka sem, amelyet közü­lük némelyek már régi jó ismerősként üdvözölnek, mások pedig a tüzes ital híréhez méltó, tisztelettel­jes gyanakvással ízlelget­nek ... Irány: a puszta :.. Tizenegyet kongat a Nagytemplom mélyszavú harangja. A motorok fel­búgnak, s az összesen csak­nem száz svájcit szállító buszok a Batthyány utca irányában hagyják el a hí­rős várost. Trkala Marika, az idegenvezető már tudósít is, nemcsak magyar szer­zők, de Max Frisch, Dür­renmatt színműveit is gyakran játszák. Leninváros. — Ganz mo­dern! — mondják, miköz­ben kattognak a Rollei- flexek. Kodakok. Leicák zárjai... Majd makadám­úira fordulnak. „Helvécia” mutatja az útjelző tábla, s mondják egymásnak a Lausanne-ból Luzernból, Bernből hazánkba látoga­tók; a Helvétiából jöttek és Helvéciára igyekvők. A kiskunhalasi Pap­rika Antal Tsz. Sóstó ' melletti gépműhelyé­ben elektromos próbapadjával rövid határidőre vállalja önindítók, dinamók, feszültségszabályzók, műszeres vizsgálatát, beállítását, gépjárművek villamossági javítását. Telefon; 450. 7512 Szőlőkultúránk egy klasz- szikus helyének történetét, az alapító Weber Ede ne­vét talán már otthonról is­merik, de ha nem így vol­na, az üdvözlő szavak kö­zött ma erről is szó esett már. A csoportok útiprog­ramja egyébként Bugac és Köncsög közt váltakozik. A mieink a Helvéciái Állami Gazdaság köncsögi üzem­egységét keresik fel, amely egyébként semmivel sem kevésbé változatos szóra­kozást, látványosságokat kí­nál, mint amaz. Ami ide vonz... Röpke, de nem érdekte­len állomás útközben: a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz csikótele­pe. A nagy hegyek orszá­gából jött vendégek mind­egyikének a kezében is­mét csak ott van a fény­képezőgép, amikor a csi­kóslegények meghajtják a ménest. — Félelmetesen szép ez a síkság! — sóhajt fel a szőke Rosmarie Brändle. S ebben kicsit benne van a magyarázat arra is, miért „törik magukat” ezerszám­ra, csak hogy Magyaror­szágra eljuthassanak; miért lehetne számukra karácsou nyig, vagy akár egészéven át is non-stop programot csinálni. Egy-egy sikeres bestselleren, s a már itt jártak rajongó élménybe­számolóin kívül feltétlenül az annyira más környezet, a táj szokatlan kontrasztja a fő varázserő. Pörkölt, nádfedél alatt Köncsögön, teltfürtű kék­frankos-parcellák, a vén­asszonyok nyara fényeiben fürdő erdő, a parkírozó helyen pattogó csárdás fo­gad. A vendégek szétszé­lednek. A közelben présből csurran a friss must, a szomszédos ház hófehér fa­lára a híres kalocsai pin- gálóasszony, András Fe- rencné varázsol fürge kéz­zel szivárványos motívumo­kat. Akadnak vállalkozó szelleműek, akik nem sza- lasztják el az alkalmat, ami­kor nemcsak a szőlő kós­tolgatásából, de szedéséből is kivehetik részüket. Leo Schürchnek, az AFBI me­zőgazdasági gépgyár alkal­mazottjának, szinte a „há­tára szabták” a puttonyt, s még az olyan nem éppen fiatal emberek, mint Emil Werli úr is, részt kérnek ebből az elfoglaltságból, ami persze inkább játékos fényképezkedési alkalom, mintsem munka. A vidám szüret után az élményektől és az utazástól bizony jó­étvágyú turistákat már várják a nádfedeles szár­nyék alatt megterített asz­talok. Tyúkleves, pörkölt, rétes, no és persze aperitif­nek barack, a fogások közt meg az előírásos 40 csepp a tájjellegű, Bács megyei borokból... Köncsög királynője Ilyen program után érthe­tően vidám a hangulat, amikor a gazdag ebédet kö­vetően sor kerül az újabb kedélyes „napirendi pont­ra”: a szépségkirálynő vá­lasztásra. Tizenheten a szebbik nemből sorakoznak fel a pázsiton, a sebtében választott zsűri jelölése nyomán. Emst Laupper szakértő kézzel centizgeti a hölgyek bájait, mér derék­bőséget, bokakarcsúságot, orrhosszat és harsogó de­rültség közepette olvassa le speciális mérőeszközéről a megállapításokat: „Sze­rencsés a szerelemben .. „Gyöngéd tud lenni...” — és így tovább. S amikor mindahány jelölt felajzva várja a döntést, kihirde­tik az eredményt: tizenhét­közül a tizennyolcadik, Maria Meier lett „Köncsög királynője”, aki ugyan túl van már a tinédzser éve­ken, de temperamentumos táncával és megnyerő ke­délyével bízvást kiérdemel­te a virágkoszorút és a fo­gaton megtett tiszteletkört! Imigyen telik hát külföl­di vendégeink egy pusztai napja. Eseményekben, jó­kedvben, zamatos ételben- italban nincs hiány. Köszö­nő levelek és sűrűn se­reglő úiabb csoportok a bizonyságai, hogy szívesen emlékeznek ránk és má­sokat is gyakorta rábírnak egy-egy néhánynapos ma­gyarországi túrára. De túl minden látványos­ságon, idegenforgalmi att­rakción, a legfőbb nyere­sége az Air Tours-oknak. hogy segítenek a külföldi számára hazánkról nagy­jából valós képet nyerni, meglátni eredményeinket, megismerni mai életünket. A hasztalan keresett vas­függöny mögött — csikós ide, csárdás oda — mégis­csak észreveszik, hogy ahol járnak, nem csupán a meg­szokott tájhoz képest mást, újdonságot nyújtó, de ugyanakkor fejlődő, egyen­rangú sok minden tekintet­ben példát is mutató ország. És elsősorban ez az esz- méltető szemnyitás ad lét- jogosultságot a ma és a holnap idegenforgalmának! Jóba Tibor autóbusz-közlekedés Több vonalon gyakrabban járnak majd a kocsik Az utaslétszám állandó növekedése, Kecskemét új lakónegyedeinek bekapcso­lása a forgalomba, egyszó­val a közönség igényeihez való alkalmazkodás teszi indokolttá, hogy a 9. sz. AKÖV még ebben az év­ben nagyarányú változá­sokat vajósít meg a helyi autóbusz-közlekedésben. Ami a jelenleg is meg­levő vonalakat illeti, eze­ken az alábbi változásokat hajtják végre. Az 1-es autóbusz vona­lán a vasútállomástól az eddigi 5,07 helyett már 4.37- kor, a Homokbányá­tól pedig 5,15 helyett 5 órakor indul majd a leg­korábbi járat. Este viszont az eddigi 22,22 helyett 22.37- kor, illetve ellen­irányban a jelenlegi 22,45- tel szemben 23 órakor in­dulnak a legutolsó járatok. Teljesen új járat lesz az 1,/C. jelű, amely a Tanács­háza—Homokbánya vi­szonylatban 5,17-től 7,40-ig és 13,10-től 18,40-ig min­den órát követő 10. és 40. percben közlekedik majd, szombat és vasárnap kivé­telével. A Z-es vonal menetrendje változatlan marad. A Műkertváros rohamos kiépülése indokolja a 3-as vonal járatainak sűrítését: az eddigi, zömében fél­óránkénti közlekedési rend helyébe 5 órától 18,45-ig negyedóránkénti járatok kerülnek, ezután pedig 22,45-ig félóránként közle­kedik a 3-as. Ugyancsak 3-as jelzéssel — az 1/C- hez hasonlóan, szombat, vasárnap kivételével — 5,10-től 7,40-ig, illetve 14,10- től 18,40-ig minden óra 10- kor és 40-kor újabb jára­tok is ihdulnák a Tanács­házától. Változatlanul az eddigi menetrend szerint közleke­dik a 4-es autóbusz. Második műszakban Közvetlenül a város szé­lén, ahol a házak már el­fogynak, itt is, ott is 4—500 négyszögölnyi gazos, mű­veletlen földterületek szor­gos kezekre várták. A helyi termelőszövetkezetek a szét­szórt parcellákat nem tud­ták hasznosítani. Baján évekig váratott magára, míg megszületett az ügyes ötlet: a kertszö­vetkezet alakítása... Dombi Istvánná, a bajai X-es szociális otthon gond­noknője mondta: _ Egyik muinkatársam f öldet igényelt a tanácstól. Igénylését elfogadták, tel­jesítették. Dombiné is kedvet ka­pót. s az idén már ő is családjával együtt, a város­széli kertekben töltötte a tavaszi, nyári délutánokat. A 300 négyszögölnyi terü­letet a négytagú család egy­kettőre megművelte. Azóta kukorica, hagyma, nat>rika, retek, sárgarépa „hízik” a jó minőségű talajon. — Nem bántam meg — mondta büszkén. — Sőt, munkaidő után szinte jól­esik a szabad levegőn dol­háztartáshoz szükséges, megterem itt a kertben. Az eddigi eredmények láttán sokan újabb földte­rületeket igényelnek, de Baja környékén már sza­kozni. Nem kánvszer, ha bad. megműveletlen földte- nagyon elfáradtunk, né- rület aligha akad. hánv nanlg felhagyunk a Most a gaz helyett ku- kertészkedéssel. De a piac- korica, paprika, borsó, bab ra azóta csak elvétve já- terem — második műszak­jelentős változásokra szá­míthatunk viszont a* 5-ös vonalán. Mindenekelőtt a délutáni műszakban dolgo­zók hazaszállítására, a Ta­nácsházától az eddigi 20,50 helyett 22,20-kor indul az utolsó járat. Mint már hí­rül adtuk, a Széchenyivá- ros lakossága érdekében 5/A. jelzéssel a Tanácshá­zától 5,10-től 7,40-ig és 12,10-től 18,10-ig minden óra 10. és 40. percében a Honvédkórházat balfelé megkerülő autóbuszok is indulnak. A jelenleg napközben óránként közlekedő 6-os vonalán ugyancsak járat­sűrítésre kerül sor. Ennek következtében 5,15-től 19,15- ig egységesen félóránként közlekedik a busz, ezután pedig óránként Változat­lan a 7-es busz menet­rendje, a 8-as pedig a nap folyamán 5,15-től 22,15-ig félóránként közlekedik. A jelenleginél félórával ko­rábban — már 4,50-kor — indul a 9-es autóbusz leg­első reggeli járata. A 10-es autóbusz vonalán a csúcs­forgalmi időszakokban fél­óránkénti indulással sűrí­tik a járatokat Nincs változás a 12-es és a 15-ös buszjáratok me. netrendjében, valamint a K-jelzésű körjáratnál. A Tanácsháza és a Bor govicsfalu, valamint a Miklovicsfalu között eddig közlekedő 11-es és 14-es járat megszűnik. Ezek he­lyébe 16-os jelzéssel, mind­két település lakói utazási igényeinek kielégítésére, 5,15-től 18,15-ig óránként indul az új buszjárat Teljesen új a 13-as jel­zésű vonal, amely a Ta­nácsháza — Batthyány utca — Halasi út — Külső kör­út — Szegedi út vonalán a Szerszám- és Gépelemek Gyáráig és vissza, később meghatározandó időpon­tokban kapcsolódik majd a forgalomba. Az évente 12 millió sze­mélyre becsült, várható utasforgalom szükségessé teszi a megszüntetett 31- gyel szemben 222 járat be­állítását Így az eddiginél összesen csaknem kétszáz­zal több autóbuszjárat se­gíti majd elő a gyorsabb és jobb városi közleke­dést J. T. A statisztika tükrében Megyénk helye a belkereskedelemben rok, hisz’ minden, ami a ban Urnái ÉRDEKES és elgondol­koztató kiadvánnyal jelent­kezik időről időre a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Időszaki közleményeiben ugyanis a népgazdaság kü­lönféle ágazatainak az év bizonyos szakaszát tárgya­ló statiszttikai mutatóit közli. A terjedelmes füze­tek 154. kötete például a belkereskedelem idei má­sodik negyedévi tevékeny­ségét öleli fel. A szerkesz­tők gondos alaposságára vall viszont, hogy az ada­tok némelyike már a júli­usra vonatkozó tényszámo- kat is tartalmazza. A január—július hóna­pokról szóló gyorsjelentés a kiskereskedelem eladási forgalmának alakulását is­merteti. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek összes for­galma például az első ne­gyedév 13 milliárdjával szemben az év második ne­gyedében meghaladta a 15 milliárd forintot. Hozzávé­ve ehhez a júliusi öt és fél milliárd forint forgal­mat, az év első hét hónap­jának mérlege több mint 34 milliárd forintot tesz ki. Nagyjából hasonló ered­ményt mutat fel ugyanezen időszakban az iparcikkfor­galom is. A TALLÓZÁS a kiad­ványban nem csupán a szakemberek számára jár haszonnal, de a kívülálló érdeklődőnek is feltétle­nül sokat mond. A keres­kedelmi forgalom első fél­évi alakulásának mutatói közül mi most mégis a megyénkénti adatokat ra­gadjuk ki részletesebben. Nemcsak a terjedelem késztet erre, hanem min­denekelőtt az a szempont, hogy e számok ismereté­ben mérhető fel legtisztáb­ban a megye kereskedel­mének az országos keres­kedelem egészében elfoglalt helye. Amíg az élelmiszerek, valamint a vendéglátás forgalmát tekintve a me­gyék rangsorában Bács- Kiskun a negyedik, illet­ve ötödik helyet foglalja el — s a számszerű mu­tató is jobb mind a me­gyei, mind az országos át­lagnál —, ugyanakkor a ruházati és a vegyes ipar­cikkforgalmat illetőm a nem éppen előkelő 17., il­letve 18. helyen állunk. (A miénkénél csak Szolnok megye tényszáma alacso­nyabb mindkét esetben.) AZ EGY LAKOSRA ju­tó forgalom felmérésénél a múlt év adataira szorítko­zunk. A táblázatból ki­tűnik, hogy az ország me­zőgazdasági jellegű megyé­it figyelembe véve, az élel­miszerforgalom összeségé­ben, 3923 forintos átlag­gal, Bács megye a nyolca­dik helyet foglalja el. Jó­val előnyösebb a helyzet az iparcikkek forgalmá­ban : Csongrád és Tolna megye mögött a harmadik helyen állunk, miután egy lakosra 5364 forint átlag jut. Ami végezetül a kiske­reskedelem megyénkénti és árufőcsoportonkénti forgal­mát illeti, említsük meg, hogy megyénk lakossága az idei év első felében élel­mi. és élvezeti cikkekből 776 millió, ruházati cik­kekből 483 millió, míg ve­gyesipari cikkekből több mint egymilliárd forint ér­tékben vásárolt. EZ ANNYIT TESZ, hogy az élemiszer- és vegves- iparcikk-forgalomban Pest és Borsod megye után or­szágosan a harmadik he­lyen állunk, a ruházati cikkek vásárlása tekinte­tében pedig egyedül Bor­sod előz meg bennünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom